A munkaidőkeret olyan rugalmas foglalkoztatási forma, amely segít igazodni a vállalkozás igényeihez. Talán Ön is tapasztalta már, hogy bizonyos időszakokban több, máskor kevesebb a munka. Akkor érdemes alkalmazni, ha a cégénél szezonális ingadozások vannak, vagy ha változó a munka mennyisége. A munkaidőkeret lényege, hogy egy hosszabb időszakra (akár több hónapra) előre meghatározza, mennyi időt kell dolgoznia a munkavállalóknak összesen. Így a heti munkaidő nem feltétlenül ugyanannyi minden héten. Hiszen akár a forgalomhoz vagy a munkaigényhez is igazodhat.
A munkaidőkeret alkalmazásával nemcsak a szabályos foglalkoztatás valósítható meg, hanem a bérköltségek terén is komoly megtakarítást lehet elérni, hiszen racionálisabbá válik a munkaidő beosztása, s annak felhasználása. A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. Egyszerűen megfogalmazva a munkaidőkeret a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan. Tehát e módszer alkalmazása során a ledolgozott munkaidőt nem napokra vonatkozóan figyeljük, hanem egy hosszabb időszakon belül.
A munkaidőkeret bevezetéséhez vagy módosításához nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása, és munkaszerződésbe sem kötelező belefoglalni - ez biztosítja a rugalmasságot. A munkaidőkeret bevezetése egyoldalú munkáltatói döntés, tehát nem szükséges hozzá a munkavállaló hozzájárulása. A munkáltató egyoldalúan elrendelheti a munkaidőkeretet, meghatározza tartamát, illetve kezdő és befejező időpontját, melyekről a munkavállalót köteles tájékoztatni.
A Munkaidőkeret Fogalma és Szerepe
A munkaidőkeret a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaidő-beosztási forma, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkaidőt ne naponta vagy hetente egyenlően, hanem egy hosszabb időszakra vonatkozóan ossza be. A lényeg, hogy a megszokott keretek - például a heti öt munkanap vagy a napi nyolc óra - nem minden egyes héten, hanem a teljes munkaidőkeret átlagában kell, hogy teljesüljenek.
Ez a rendszer különösen hasznos olyan munkahelyeken, ahol a munka mennyisége időszakonként jelentősen ingadozik. Csúcsidőszakban a munkáltató több órát oszthat be, míg csendesebb periódusokban kevesebbet - mindezt anélkül, hogy túlórapótlékot kellene fizetnie, feltéve, hogy a keret egészében nem lépi túl az előírt óraszámot.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét. Minimum időszak nincs meghatározva, azt a cég működéséhez célszerű igazítani. Az Mt. a munkaidőkeret felső határát szabja meg: 4 hónap/26 hét, 6 hónap/26 hét (ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű, készenléti jellegű munkakör), 12 hónap/52 hét (kollektív szerződés, technikai és munkaszervezési okokból). Bizonyos speciális esetekben - például megszakítás nélküli tevékenység, többműszakos munkarend vagy idénymunka esetén - ez hat hónapra növelhető. Kollektív szerződés alapján akár 12 vagy 36 hónapos keret is alkalmazható, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A Munkaidő Beosztásának Szabályai
A munkaidő-beosztás joga a munkáltatót illeti meg. Munkaidőkereten belül a munkaidő beosztási szabályok megfelelő alkalmazásával lehetőség van arra, hogy a munkáltató ossza be rugalmasan a munkavállalóit munkára. A munkaidő beosztását szintén írásban kell közölni. A személyre szóló munkaidő-beosztást, a munkaidő naponkénti kezdő- és befejező időpontját a munkavállalóval legalább 1 heti időtartamra írásban, legalább 7 nappal a munkavégzés kezdetét megelőzően kell közölni. Ha ez nem történik meg, az utolsó munkaidő-beosztást kell figyelembe venni.
A munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzé kell tenni. Amennyiben az adott munkaidőkeret végén nem kerül új beosztás meghatározásra, az előző munkaidő beosztás lesz az irányadó.
A munkaidő beosztás szabályai főszabály szerint a munkáltató által kerülnek meghatározásra - ez alól kivétel például, ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik. A munkaidőkeret bevezetéséhez vagy módosításához nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása, és munkaszerződésbe sem kötelező belefoglalni - ez biztosítja a rugalmasságot.
A munkáltató a közölt munkaidő beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
Munkaidőkeret és a Munkavállaló
A munkaidőkeret a munkavállalók számára is fontos vetülete, hogy ez a lehetőség a munkahelyek megmaradását segítheti. A munkaidőkeret szabályainak áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló egy kényelmes, heti 20 órás munkavégzéssel járó időszakot követően mond fel a munkáltatónak, amikor a beosztás szerint végzett munka átlaga a munkaszerződés szerinti munkaidő alatt van? Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése módjának komoly jelentősége van, mert a megszűnés egyes eseteiben a le nem dolgozott idő állásidőnek minősülhet, amely időszakra főszabály szerint a munkavállalót az alapbére illeti meg.
A munkaidőkeret alkalmazása nem zárja ki a rendkívüli munkavégzés lehetőségét - sőt, túlóra pótlék ezekben az esetekben is jár. A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztási szabályok megfelelő alkalmazásával lehetőség van arra, hogy a munkáltató ossza be rugalmasan a munkavállalóit munkára. A munkaidő-beosztás korlátai (MT. lehet, a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát nem haladhatja meg. együtt 48 óránál nem lehet több. Relatív korlát.)
Az órabéres foglalkoztatás szabályai munkaidőkeretben külön figyelmet érdemelnek. Az Mt. 156. §-a szerint, ha a munkavállaló órabérben dolgozik és egyenlőtlen a munkaidő beosztása, a bérét nem a ténylegesen ledolgozott órák, hanem az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjai alapján kell kifizetni - hacsak a felek másként nem állapodnak meg. Ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.
A Munkaidőkeret Hosszának és Tartalmának Meghatározása
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. Bizonyos speciális esetekben - például megszakítás nélküli tevékenység, többműszakos munkarend vagy idénymunka esetén - ez hat hónapra növelhető. Kollektív szerződés alapján akár 12 vagy 36 hónapos keret is alkalmazható, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Például olyan vendéglátóipari egység esetén, ahol a nyári időszakban, illetve az ünnepek alatt bonyolódik a nagyobb forgalom, általában 4 havi munkaidőkeretet javaslok, melynek kezdő napjai március 01., július 01., november 01., záró napjai június 30., október 31., február 28. Így valamelyest kiegyenlítik egymást a ledolgozott munkaórák, ami mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról kielégítő lehet. Hozzáteszem ezt mindig egyénileg, vállalkozásra, iparágra szabottan kell átgondolni.
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell számítani. A hétköznapra eső munkaszüneti napot a munkaidőkeret meghatározása és munkaidő beosztás során figyelmen kívül kell hagyni.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyenlőtlenül beosztható napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie.
Munkaidőkeret és a Túlmunka
A munkaidőkeret alkalmazása nem zárja ki a rendkívüli munkavégzés lehetőségét - sőt, túlóra pótlék ezekben az esetekben is jár. A rendkívüli munkaidőben végzett munkáért külön bérpótlék illeti meg. A munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni, felső korlátjaként naptári évenként 250, kollektív szerződéssel 300 óra rendelhető el összesen.
A munkaidőkeret végén el kell számolni: Ha a munkavállaló többet dolgozott a keretnél, a különbözet rendkívüli munkaidőnek minősül, és pótlékkal jár. Ha kevesebbet teljesített, a túlfizetés munkabérelőlegnek minősülhet, amelyet az Mt. szabályai szerint csak meghatározott esetekben lehet visszakövetelni. Ha viszont az alulfoglalkoztatás a munkáltató oldalán merült fel, a munkavállalót a különbözetre állásidőre járó alapbér illeti meg.
Mindkét esetben az említett 1 óra (14-15 óra, vagy 06-07 óra közötti) túlmunka akkor is, ha egyébként a munkaidőkeretben megadott óraszámot nem haladja meg. Túlóra pótlék (MT. végéig kell kiadni. történő munkavégzés esetén a munkavállalónak 100% bérpótlék jár.)
Excel oktatóanyag: Hogyan számítsuk ki az alkalmazottak túlóráját | Lépésről lépésre útmutató
A Munkaidőkeret Havi Számítása és Elszámolása
Gyakran felmerülő kérdés, hogy pontosan mennyi is a havi munkaórák száma? Erre nincs egységes válasz, mivel az általános munkarend szerinti munkanapok száma és a hétköznapra eső munkaszüneti napok befolyásolják a teljesítendő munkaidőt.
A számítás egyszerű képlettel történik: Munkanapok száma × Napi munkaidő = Havi óraszám. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a napi munkaidő általában 8 óra. Nézzünk egy konkrét példát: 2021 márciusában 21 munkanap van, így a teljesítendő munkaidő 21 × 8 = 168 óra. Egy olyan hónapban viszont, ahol munkaszüneti nap esik hétköznapra, ez csökkenti a teljesítendő óraszámot - például 20 munkanapnál csak 160 órával kell számolni.
Fontos szabály, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a számításnál - ez automatikusan csökkenti a keretbe tartozó óraszámot.
A munkaidőkeret végén el kell számolni: Ha a munkavállaló többet dolgozott a keretnél, a különbözet rendkívüli munkaidőnek minősül, és pótlékkal jár. Ha kevesebbet teljesített, a túlfizetés munkabérelőlegnek minősülhet, amelyet az Mt. szabályai szerint csak meghatározott esetekben lehet visszakövetelni. Ha viszont az alulfoglalkoztatás a munkáltató oldalán merült fel, a munkavállalót a különbözetre állásidőre járó alapbér illeti meg.
Például: Számoljuk ki az egy havi munkaidőkeret tartamát 2021. novemberre. Általános munkarend: hétfőtől péntekig. A munkanapok száma novemberben: 21 nap (az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni). 21 munkanap x 8 óra = 168 óra a 2021. novemberi munkaidőkeretben.
2 havi munkaidőkeretben, (kezdete minden páratlan hó első napja, vége minden páros hó utolsó napja) teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái 2018. januárban 22 munkanap volt, ami teljes munkaidős esetén 176 munkaórát jelent, februárban pedig 20 munkanap, 160 órával. Január hónapban nem számoljuk el a „túlórát”, csak a keret zárásakor, jelen esetben február hónap végén összesítünk. Januárban ledolgozott 186 óra + februári 150 óra = 336 óra.
tags: #egy #honapos #munmkaviszolny #eves #munkaidokeret #rendel