A védőnői munka rendkívül sokrétű és összetett, a családok életében a várandósság első pillanatától kezdve jelen van. Ez a hivatás az egészségügyi alapellátás egyik erős pillére, amely a családok egészségének megőrzését és fejlesztését szolgálja.

A Védőnői Szolgálat Története és Jelentősége
A Védőnői Szolgálat Magyarországon 1915. június 13-án jött létre Budapesten, Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével, az Országos Stefánia Szövetség részeként, „az anyák és csecsemők védelmére”. A gondozóképzést 1916-ban indították el a Központi Védőnőképző Iskolában, Heim Pál, a szervezet orvosi bizottságának elnöke kezdeményezésére. A képzés az évek során fejlődött: 1975-től 3 éves, majd 1989-től főiskolai diplomás képzéssé vált. Napjainkban a Magyar Védőnők Egyesülete tömöríti az ország védőnőit, továbbképzéseket szervez, és érdekvédelmi szervezetként felügyeli a védőnőket érintő jogszabályok megalkotását és változását.
A védőnői rendszer a primer prevenció, a szekunder prevenció és a tercier prevenció területein egyaránt aktívan részt vesz, ezzel segítve az egyének és családok egészségének megőrzését és az életminőség javítását.
Az ápolás történeti fejlődése
A Területi Védőnő Feladatai és Működési Területei
A területi védőnő munkaköri leírása szerinti feladatait egy földrajzilag meghatározott területen látja el, a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján. Preventív tevékenységét az ellátási területén (állandó vagy ideiglenes) lakcímmel rendelkező személyek gondozásán túl, a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyeknél is végzi, akik az ellátás iránti igényüket bejelentik. Fontos kiemelni, hogy a területi védőnő nem választható.
A területi védőnő munkájának helyszínei a következők:
- A fenntartó által biztosított tanácsadó helyiségben, azaz az Egészséges Tanácsadókban.
- A családok otthonában.
- A nevelési-oktatási intézményben.
- Közösségi programokra alkalmas helyszíneken.

Várandós Gondozás
A védőnő fő feladata a várandós gondozással kezdődik és a magzat fejlődésének a követése is az ő feladata abban a kilenc hónapban, amíg az édesanya áldott állapotban van. A várandóság gondozás keretein belül felkészíti az édesanyát a terhesség szakaszaira, életviteli tanácsokat ad az édesanyának, valamint válaszol az ilyenkor felmerülő kérdésekre. Segítséget nyújt a kismamának azokban a kérdésekben eligazodni, ami sokszor bonyolult egy első szülő nőnek. Ezen időszakban a védőnő szorosan együttműködik felnőtt háziorvossal, szülész-nőgyógyász orvossal és szülésznővel.
A várandós anya esetében a védőnő legalább 4 alkalommal látogatja meg a családot a várandósság ideje alatt (az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint. A kismama terhes kiskönyvét a védőnő állítja ki a 12. hétre.
Gyermekágyas Gondozás
Amikor a gyermek megszületett, akkor már a gyermekorvossal együtt segítik a szülőket. A gyermekágyas anya esetében a védőnő az intézetből hazajövetel után 48 órán belül (szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap), majd az első 6 hétben legalább hetente látogatja a családot. A védőnő ilyenkor segítségnyújtást és tanácsadást nyújt az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban.

0-6 Éves Korú Gyermekek Gondozása
Az újszülött, csecsemő gondozása a hazaadást követő 48 órán belül kezdődik (szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap), majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente történik. A csecsemő (6 hét-1 éves kor) esetében havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint történik a családlátogatás. Ebben az időszakban a védőnő tanácsot ad a táplálásban, az öltözésben és a levegőztetésben. Az 1-3 éves korú kisded esetében évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint történik a gondozás. A 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe) évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően történik a gondozás. Ha a gyermek közösségbe jár, akkor évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően látogatja a védőnő a családot. Az oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermekek esetében évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint történik a látogatás.

Iskola-egészségügyi és Óvodai Védőnői Feladatok
A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a védőnői ellátásról, ide tartozik az óvodai ellátás és az iskola-egészségügyi ellátás is. A területi védőnők látják el az óvodákban az egészségfejlesztési tevékenységet. Az iskola-védőnői tevékenységet ellátók a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző iskola-egészségügyi ellátásában vesznek részt. Közreműködnek az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások szervezésében, elvégzik az általuk végezhető szűrővizsgálatokat, részt vesznek az iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében. Fontos feladatuk a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, támogatása, állapotuk nyomon követése, továbbá az egészségnevelés.

Kötelező Státusz Vizsgálatok és Védőoltások
A kötelező státusz vizsgálatok keretében a védőnő ellenőrzi a gyermek súly- és mozgásfejlődését. Ezeken a vizsgálatokon kapják a kis páciensek a kötelező védőoltásokat is. Emellett nagyon sok szabadon választható védőoltás is van, amelyet a szülők igény szerint beadathatnak a gyermeknek.
Az iskola-védőnő éves munkaterv alapján végzi feladatait, figyelembe véve a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározottakat. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése kétévenként történik.
Kötelező státusz vizsgálatok gyakorisága:
- 1 hónapos, 2 hónapos, 3 hónapos, 4 hónapos, 6 hónapos, 9 hónapos
- 1 éves
- 15 hónapos
- 18 hónapos
- 2. éves, ha gond van, akkor 2,5 évesen is van.
- 3 éves kortól 6 éves korig évente egyszer.
Kötelező védőoltások a következő vizsgálatokon vannak:
- 2, 4, 6, 12, 13, 15, 16, 18 hónapos vizsgálatokon.
Kiemelt szűrővizsgálatok az iskolában:
- Az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. osztályban.
- A pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. osztályban.
A szűrővizsgálatokon túl, az iskolai védőnő feladata az elsősegélynyújtás, az orvosi vizsgálatok előkészítése, a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése, a krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése, kapcsolattartás a szülőkkel, pályaválasztás segítése, az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése.

Együttműködés és Szakmai Felügyelet
A védőnő feladatait önállóan látja el, ennek során együttműködik, kapcsolatot tart az egészségügyi alap- és szakellátás szakembereivel, a köznevelés, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel, mint például a felnőtt háziorvossal, szülész nőgyógyász orvossal, szülésznővel, és gyermekorvossal. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten. Feladatuk közreműködni a védőnői ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működésében, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítésében, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítésében, és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzésében és folyamatos nyomon követésében.
A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők nyújthatják. A magyar védőnők képzettsége más országokhoz képest kiemelkedően magas fokú és feladata széles körű.