A 9 hónapos baba fejlődése: Mozgás, kommunikáció és gondozás

A csecsemők mozgásfejlődésének leglátványosabb időszaka a kilencedik hónap. Ebben az időszakban a kisbaba forog, négykézlábra áll, kúszni-mászni kezd, majd felül, esetleg feláll. Nagyon élvezi a helyváltoztatást, és rendkívül mozgékony. A szülők számára türelempróbáló lehet a rendetlenség és a hangzavar, ami ezzel jár, azonban fontos tudatosítani, hogy a baba ezáltal rengeteget fejlődik.

A mozgásfejlődés mérföldkövei

A kilencedik hónapra a baba már önállóan felül. A kúszómozgást felváltja a mászás, és a 9 hónapos gyermek először hátrafelé, majd szabályosan előre halad. Vannak, akik kúsznak, vannak, akik négykézláb csúszkálnak a térdükön, egyesek kizárólag hátrafelé vagy oldalra haladnak. Olyan baba is akad, aki a fenekén ülve a lábával hajtja magát előre. A fejlődés párhuzamos: ül és mászik.

Az önálló ülés 9-10 hónapos kor körül alakul ki, de ez egyénenként változó. Ameddig a gyermek nem ül fel egyedül, nem érdemes felültetni, sőt, akár ártalmas is lehet. A 9. hónapban a baba már 1-2 percig egyedül is megül, kapaszkodva ülőhelyzetbe húzza magát. Oldalra és előre tud hajolni, anélkül, hogy felborulna. Álló helyzetből tovább próbálkozik a leüléssel, de most még többnyire csak elengedi, amibe addig kapaszkodott, és a fenekére huppan. Közben hátradőlhet, leesve a fejét is beütheti, de ez többnyire nem komoly baleset.

A baba mozgásfejlődése során a környezetet úgy kell alakítani, hogy azzal motiváljuk a kúszásra, mászásra, vagyis a lehető legnagyobb teret biztosítsuk számára. Ruházata legyen kényelmes, ami nem akadályozza a mozgásban. Ha a lakásban szabadon van, állandó felügyeletet és biztonságos környezetet igényel. A baba saját biztonsága érdekében, tanítsd meg őt tolatva lejönni az ágyról és egyéb bútorokról, igyekezz mindent bababiztossá tenni. Ne hagyd soha felügyelet nélkül a játszószőnyegen vagy egyéb olyan helyen, ahonnan elmászhat - ha mosdóba kell menned, vagy csengetnek, és néhány pillanatra elkerülhetetlenül magára kell hagynod - tedd rácsos ágyba, járókába, vagy egyéb olyan helyre, ahol biztonságban mozoghat, és mihamarabb térj vissza hozzá.

Finommotoros készségek és játék

A kisbaba ebben az időszakban egyre ügyesebben fog és tart, különösképpen a hüvelykujjával és mutatóujjával. Már apró tárgyakat is felcsippent. Két játékot is felvesz egyszerre, és azokat össze tudja ütögetni. Nagyon szeret pakolászni, kisebb tárgyakat nagyobbakba helyezni. Mindent kézbe vesz, megtapogat, hogy minél jobban megismerje. Akarattal el tudja engedni a tárgyakat, valamint egyik kezéből képes áttenni a másikba. A tárgyakat dobozba vagy vödörbe ki- és bepakolja, tornyot még nem épít, de mindig ledönti, a fiókokat kipakolja, a tárgyakat eldobálja. Az “elengedés” fogalmát érti és szívesen gyakorolja. A dobálás, csapkodás, pakolás a kedvenc tevékenységek ebben az időszakban. Így tanulja meg a megragadás-szorítás-elengedés folyamatát.

A 9 hónapos baba már nagyon érdeklődő. Mindent megnéz, kisebb tárgyakat is észrevesz és a mutatóujjával rá is mutat. A közös játék kiválóan alkalmas arra, hogy fejleszd gyermeked finommotoros, kognitív és szociális készségeit!

• Labdázás: Guríts labdát a babának, és bátorítsd, hogy gurítsa neked vissza.
• Építőjáték: Mutasd meg a gyerkőcnek, hogyan lehet tornyot építeni nagyobb kockákból, majd döntsétek le együtt.
• Tánc: Énekelj, táncolj, mondókázzatok közösen!

Kommunikáció és értelmi fejlődés

A kilenc hónapos baba egyre több mindent megért, és az egyszerűbb kéréseket teljesíti: pl. „Gyere ide!” „Kérem!” „Nem szabad!” „pá-pá”. Megérti a NEM szó jelentését. Mutogatással jelzi, ha valami érdekli, kell neki, illetve heves, hangos visítással tiltakozik, sír, ha valami nem az akarata szerint történik, például ha valamit elvesznek tőle. Mutatóujjal rábök arra, amit szeretne megkapni. Gügyögéssel ki tudja fejezni, ha épp azt szeretné, hogy felvegyék vagy szeretne megkapni valamit. Amikor felismerjük mit “mond” mindig öntsük szavakba a kérését.

A 9-11. hónap között már egy jellegzetes, ismétlődő gagyogás jellemzi a csecsemő hangadását (bababa, gagaga). Spontán játék közben is ad ki hangokat, ismételget hangokat, utánozza a beszédet, anélkül, hogy konkrétan értené. Felhívja a figyelmet, pl. kiabál, dalol. Nevére már figyel, esetleg ismételgeti is, és mosollyal reagál rá, ha szólítják. A 9 hónapos kortól a baba már egyértelműen felismeri, hogy a családból kinek a hangja szólítja meg őt és arra a személyre néz. A kéréseket, köszönöm játék elsajátítása után a “Hol van? Keresd meg!” feladatok a következő társas játékok. A kicsi szeme láttára rejtsünk el számára ismerős tárgyakat (pl.: dugjuk el a csörgőt a takaró alá) majd kérdezzünk rá hol a csörgő! A kicsik megértik és legtöbbször örömmel megkeresik az elrejtett kincseket. A hétköznapi tárgyak helyét is megjegyzik nagyjából erre a korra.

Szereti az ölbeli, mutogatós, tapsolós mondókákat, dalokat és a „kukucs” játékot. Kedvenc közös játéka továbbra is a kukucska, de szereti a tapsi-tapsi játékokat is. A 9 hónapos baba igazi mókamester: mosolygós, csillogó szemű kis ember, tele tudásszomjjal. Ebben a korban a kicsi már nem csak passzív megfigyelője a világnak, aktívan részt vesz a felfedezésben. Mászik, kúszik, tárgyakat ütöget, dobol, és élvezettel utánozza a körülötte lévőket. Idegenekkel kezd másként viselkedni, mint az ismerősökkel (tartózkodó, visszahúzódik, bizalmatlanul néz, sírva fakad). A tükörképét élvezettel nézegeti, a tükröt tapogatja, grimaszol, mosolyog, hangot ad. Jellemző erre az időszakra, hogy az addig nyugodtan eljátszó gyereknek újra állandó szüksége lesz az anyukájára, ez a szeparációs szorongás időszaka. Ez nem jelenti azt, hogy bármit is elrontottál volna, vagy valami baja lenne a kisbabádnak. Lehetőség szerint add meg gyermekednek azt a közelséget és cirógatást, amire mostanában szüksége van tőled.

Az utánzáson alapuló tanulás nagyon jól nyomon követhető, ha vannak idősebb gyerekek is a családban. Ha egy kúszó babát akár csak egy délutánra is, de összehozunk egy mászó gyermekkel bizony nagy valószínűséggel kedvet kap a mászásra! Ajánlott lassacskán az egyszerű, rövid esti meséket is bevezetni a napi rutinba, mert a baba már képes odafigyelni rájuk.

Táplálkozás és alvás

A kanállal történő etetésnél nyitja a száját, a kanálról az ajkaival lehúzza a falatot. A szájához tartott pohárból inni kezd, ajkai a peremre zárulnak. Ha van cumisüvege, azt önállóan tartja. Lényeges, hogy ebben az időszakban már szoktathatjuk a rágáshoz a babát, felügyeletünk mellett olyan ételeket adhatunk a kezébe, amiket egyedül el tud majszolni, rágcsálni (pl.: kifli, babakeksz, banán). Az otthon készített ételek esetén a teljes pürésítést felválthatja a villával tört ételek fogyasztása. Az üveges bébiételek esetén nehézséget okozhat azok állaga, hiszen a pépbe kevert darabokat a legnehezebb elfogyasztani az ilyen életkorú csecsemők számára. Ezen úgy segíthetnek, ha továbbra is pépes ételeket készítenek, a harapást, rágást pedig keményebb, roppanós ételekkel gyakoroltatják. Ebben az életkorban már el lehet kezdeni a kétkanalas etetést, amikor az egyikkel a szülő eteti őt, a másikkal pedig ő tud önállóan próbálkozni. A fogzás, a mozgásfejlődés és a felfokozott gyermeki kíváncsiság miatt, amely sokszor meggátolja a babát, hogy az evésre figyeljen, ebben a korban tolerálható a visszafogott gyarapodás. A tizedik hónapra egyes babáknál a felső két metszőfog is előbújhat.

Talán már tapasztalod is, hogy kicsid alvása sokkal rendezettebb, mint a korábbi hónapokban. A babák általában 10-12 órát alszanak éjjel, és 2-3 órát nappal. Azonban ez is egyénenként változhat, és egyes apróságok akár 14 órát is alhatnak egy nap. Mivel hosszabbak az alvási ciklusok, kevesebbszer ébrednek fel éjszaka. A mélyalvás aránya megnő, ami azt jelenti, hogy a baba pihentebbnek és energikusabbnak érzi magát reggel.

Gondozás és biztonság

Fürdetéskor és pelenkázáskor együttműködik, és segíteni próbál, amikor öltöztetik, vetkőztetik. Fontos ügyelni arra, hogy ne legyen veszélyes dolog a kicsi közelében, amit a szájába vehet! A szobában már nem lehet egyedül hagyni, az asztalterítőt már lehúzhatja (a tányérral, üvegpohárral, ollóval együtt). Az étellel is nagy élvezettel játszik (nem rosszaságból!), szétkeni, beleturkál, ledobja.

A legmelegebb hónapokban rendkívül fontos a bőséges folyadékbevitel, csecsemőkorban akár néhány órás meleg környezet is kiszáradáshoz vezethet! Mindig legyen nálad folyadék (lehetőség szerint víz, vagy ha anyatejes a kicsi, szoptasd gyakrabban) és rendszeresen kínáld a babát! A szabadban történő játék kapcsán gyakrabban jelentkezhetnek rovarcsípések (hangya-, szúnyog, pók-, méh-, darázscsípés) melyek akár kifejezett helyi reakciót vagy súlyos allergiás tüneteket is előidézhetnek. Gyermekek esetén is fokozottan ügyelj a fényvédelemre, még a rövid séták vagy játszóterezés alkalmával is. A legújabb ajánlások szerint felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt 50 faktoros fényvédő javasolt, egy éves kor alatt pedig olyan készítmény, ami fizikai UV szűrőt tartalmaz. Legjobb fényvédő emellett a ruházat, de ne feledkezzünk meg a fej takarásáról (széles karimájú kalap) és a szemek védelméről sem (napszemüveg kisgyermek kortól).

Mikor forduljunk szakemberhez?

A gyermek fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez. Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése.

Az alábbi esetekben érdemes szakember segítségét kérni:

• Semmilyen módon nem változtat helyet, még gurulva sem éri el a kiszemelt játékot.
• Kúszás/mászás során csak egyik oldali végtagjait használja.
• Szokatlan módon közlekedik: háton fekve araszol, ülve popsin csúszkál, „nyuszizik”, térden jár.
• Nem tud felülni, ültetett helyzetben rögtön eldől, lefekszik.
• Nem próbál felállni, a testsúlyát nem képes az alsó végtagokon megtartani.
• Az apró tárgyat nem tudja felcsippenteni.
• Nem pakol ki dobozból, tálból, fiókból.
• Nehezen engedi el a játékokat, nem ejt, nem dobál, nem gurít.
• Nem figyel fel a nevére, a hozzá intézett beszédre.
• Nem keresi a hangot adó tárgyat.
• Spontán játék közben nem ad ki hangokat.
• A gagyogás kevés változatosságot mutat.
• Mondókázásnál nem utánozza a kézmozdulatokat.
• Alig fogad el az anyatejen/tápszeren kívül más táplálékot.
• Kizárólag pépes ételt fogad el.
• Elalvási és átalvási nehézségei vannak.
• Általában nyugtalan, nehezen lecsillapítható.
• Magát ütögeti, a fejét esetleg a földhöz vagy más felülethez veri.
• Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba a térben nem mer eléggé bátran mozogni, akadály esetén előbb odanyúl, mielőtt továbbmászna, túl közel emeli a tárgyakat, esetleg ráhajol a játékaira, gyakran nyalogatja is.

Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

tags: #chen #baba #9 #honapos