Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki?
Ahogy a felnőttek sokfélék lehetnek, úgy a babák személyisége is eltérő. Vannak közöttük, akik már az első perctől kezdve boldogan kóstolgatnak, mások bizalmatlanok és nem nagyon vágynak anyatejen kívül másra. A legfontosabb, hogy babád szoptatása, illetve később hozzátáplálása során figyeld a kicsi jelzéseit! Idővel magad is tapasztalod majd, mikor szomjas, mikor éhes és hogy egy-egy étkezésen belül mikor elég számára az elfogyasztott mennyiség. Lehet, hogy az egyik nap rengeteget eszik, másnap szinte alig csipeget. Azzal, hogy teret adsz a jelzéseinek, segítesz neki, hogy felismerje teste üzeneteit és kialakuljon az étkezéshez való egészséges viszonya.
A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, a legegészségesebb táplálási mód a szoptatás. Akkor, ha nincs, vagy nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett anyatejpótló tápszerre lesz szükség az első hat hónapban. Ezek a különböző nevű készítmények HA, illetve 1-es számmal jelzett formái. A tápszerek általában por vagy granulátum formában kaphatók, de forgalomban vannak már folyékony, kész tápszerek is. A porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt elkészítési utasításokat! Mindig forralt (körülbelül 5 percig), majd 50 celsius fokra lehűtött ivóvízben oldjuk fel az előírt, az adagolókanállal pontosan kimért mennyiséget, majd testhőmérsékletig tovább hűtve adjuk a gyermeknek.
Körülbelül hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is.
A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.
Hogyan vezetheted be az új ízeket a baba étrendjébe?
Az új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvetően fontos a fokozatosság elve. Egyenként vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket, és először csak kis mennyiséget kapjon belőlük. Célszerű az első alkalommal a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, körülbelül 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Ha nem ízlik, ne erőltessük. Egy-egy újdonság bevezetését követően 5-7 napig ne próbálkozzunk másik ismeretlen ízzel!
A hozzátáplálás kezdetben valójában csak kóstoltatást jelent. Először érdemes a tízóraival kezdeni, majd amikor a csemete már szépen összebarátkozott az ízekkel és a textúrákkal, gyümölcsökkel, kásákkal, joghurtal kiváltani ezt az étkezést. Ezután jöhet az uzsonna, majd az ebéd, végül a reggeli, majd a vacsora.
Körülbelül 2-3 hét szükséges ahhoz, hogy egy tápszeres/anyatejes étkezést teljesen lecseréljünk.
Milyen ételeket vezessünk be?
- Gyümölcsök: Kezdjünk almával, majd folytathatjuk őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal, naranccsal. Először mindig a gyümölcs levét kínáljuk, majd idővel kínálhatunk pépet is. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket, mint eper, málna!
- Gabonafélék: A gabonaféléket 6 hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínálhatjuk. A vasbevitel, omega-3 bevitel (halak!) kiemelten fontosak például.
- Zöldségek: A zöldségeket mindig turmixoljuk, a héjasakat (például zöldborsó) pedig passzírozzuk! Darabosan csak akkor adhatjuk, ha a gyermeknek már hátsó fogai is vannak és tud rágni. Sűrítésnek használhatjuk a burgonyát vagy később fokozatosan a rizst, esetleg kukoricapelyhet is.
- "K" betűs zöldségek: A "K" betűs zöldségeket (karfiol, karalábé, kelkáposzta) körülbelül majd 9-10 hónapos korban vezessük be, ekkor már általában nem okoz nehézséget az emésztésük.
- Főzelékek: A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük.
- Tojás: A tojás igen hasznos tápanyagokat tartalmaz, de az allergia lehetősége miatt a fehérjét ne adjuk 1 évesnél fiatalabb gyermeknek! A sárgáját kb.
- Tej: A tehéntejet összetétele és ugyancsak az allergia veszélye miatt szintén 1 éves korig ne adjuk!
A "K" betűs zöldségeket (karfiol, karalábé, kelkáposzta) körülbelül majd 9-10 hónapos korban vezessük be, ekkor már általában nem okoz nehézséget az emésztésük.
A tojás igen hasznos tápanyagokat tartalmaz, de az allergia lehetősége miatt a fehérjét ne adjuk 1 évesnél fiatalabb gyermeknek! A sárgáját kb.
A tehéntejet összetétele és ugyancsak az allergia veszélye miatt szintén 1 éves korig ne adjuk!
Mennyit egyen a baba?
Egy újszülött körülbelül 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Nyolc-kilenc hónapos korban a legtöbb babánál már egy vagy két étkezést sikerül kiváltani, ilyenkor alkalmanként 150-200 ml étellel kínáld őt! Tíz-tizenkét hónapos korban a legtöbb kisbabánál már akár három, vagy annál több teljes étkezést is ki lehet váltani. Ilyenkor átlagosan 200 ml ételt fogyaszt a baba, de fontos figyelni, hogy a napi kb.
Törekedjünk arra, hogy a gyermek 6 hónapos korát követően fokozatosan érje el a körülbelül napi fél liternyi tápszer/anyatej fogyasztását, a többi igényét a fent részletezett kiegészítő táplálásból fedezze.
Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt. Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd.
| Életkor | Javasolt mennyiség (kb.) |
|---|---|
| 8-9 hónap | 150-200 ml (1-2 étkezés kiváltása) |
| 10-12 hónap | 200 ml (akár 3 vagy több étkezés kiváltása) |
Állag és textúra
Ha a pürés hozzátáplálást választod, az első falatok folyékony méz állagúak legyenek. Ha eddig jól vettétek az akadályokat, lassan itt az idő, hogy a tiszta püré állagú étele darabosabb püré legyen. Ha eddig szitán törted át az ételeit, törd át most is a püré legnagyobb részét, de hagyj meg egy kis adagot. Ha a babád jól reagált az első kisebb darabokra, próbálkozhatsz sűrűbb, darabosabb ételekkel. Ha a puhább ételeket, mint például a banánt vagy a krumplit innentől lehetőleg ne turmixoljuk, hanem villával törjük össze számára, azzal szintén a nagyobb darabokkal ismerkedhet. 10 hónapos korára a baba készen áll a kicsit felnőttesebb fogásokra. Kínálj neki egyszerűbb tésztaszószokat babáknak való tésztával, melyet apróra vág. A rizst például ebben a korban már nem szükséges áttörni vagy turmixolni.
A darabos falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni.
A very kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. párolva, reszelve).
Mit kerüljünk?
Ne adj mézet az 1 évnél fiatalabb babának még kis mennyiségben sem! Ezért ne adj mézet az 1 évnél fiatalabb babának még kis mennyiségben sem! A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
A tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
A ½ év alatti csecsemőknél kerülendők a gabonafélék.
HOZZZÁTÁPLÁLÁS 1.rész - GYÜMÖLCSÖK bevezetése
Fontos tanácsok
Ha biztosra akarsz menni a baba táplálása esetén, nincs szükséged iránytűre, egyszerűen csak hallgass a babádra! A babák annyira különbözőek, hogy minden normális, szoktuk mondani, úgyhogy hallgass az ösztöneidre és a babád étvágyára. Az egész lényege, hogy pozitív élmény legyen a babának és neked is.
Az étkezés mindig felnőtt ellenőrzése mellett történjen, ha már a gyermek önállóan eszik is. Soha ne etessük gyermekeinket játék, futkározás közben, mindig ültessük asztalhoz.
Ne javítsa sóval, cukorral, fűszerekkel az étel ízét csak azért, hogy gyermeke megegye. Ha egy bizonyos zöldséget vagy gyümölcsöt többször is elutasít, váltson. A probléma néha nem az élelmiszerben, de a babakanálban rejlik.
Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg.
Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.
Az új ételek bevezetése nem mindig egyszerű és néha a bébiétel a pocak helyett a földön landol. Ne adja fel és ismételten kínalja csöppségét. Ha egy bizonyos zöldséget vagy gyümölcsöt többször is elutasít, váltson.
Ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.
Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.
Soha ne etesse gyermekeinket játék, futkározás közben, mindig ültessük asztalhoz.
A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.
