A fogzás időszaka sok baba és szülő számára nehéz időszak: gyakori a nyűgösség, a fájó íny, az étvágytalanság és az alvászavar. A fogzás beindulásával a kis tejfogak elindulnak a szájüreg irányába. Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket. A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot. A fogzás időszaka a babák életében kihívást jelenthet, sokszor jár nyűgösséggel, étvágytalansággal, fájó ínnyel, sőt néha alvással és emésztéssel kapcsolatos nehézségekkel is. A szülők kimerülnek, a baba pedig csak sír. Sír, ha éhes, sír, ha evett. Néha pedig tart néhány perc szünetet.
A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő. Ahogyan a fogzás kezdetében való különbségeknek úgy annak sincs jelentősége, hogy milyen sorrendben bújnak elő a kis fogacskák. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend.
Nem lehet előre megjósolni, hogy a fogak előtörése milyen mértékű fájdalommal, és hány átvirrasztott éjszakával jár majd. A fogzás sokféle kellemetlenséget okozhat a babának, ezért teljesen természetes, ha ilyenkor csökken az étvágya. A babák fogzása erősen kihat az evésükre. Nyűgösek, fáj az ínyük, fáj maga az étkezés is. Akár sztrájkba is léphetnek emiatt. Az ételek is segíthetnek a fogzási fájdalom csillapításában.
Az ételek és pépek elutasítása: okok és megoldások
Rengeteg szülő szembesül azzal a problémával, hogy gyermeke nem hajlandó új ételeket kipróbálni, vagy elutasítja a pépeket. A csecsemők veleszületetten a lágy, édes ízeket részesítik előnyben - első táplálékuk, az anyatej, édes és finom. A hozzátáplálás bevezetésével a gyermek egy egészen új ízekkel, illatokkal és állagokkal teli világba lép, ami félelmet és elutasítást válthat ki. Ezt élelmiszer‑neofóbiának nevezik, és a potenciálisan veszélyes dolgok elfogyasztása elleni természetes védelem. A pép elutasításának élettani okai közé tartozhat a fogzás fájós ínnyel, fáradtság, reflux vagy hányinger. Egyes gyerekek érzékenyebbek lehetnek, és az új állagokra vagy erőteljes ízekre elutasítással reagálhatnak. A pszichológiai tényezők közé tartozik elsősorban a gyermek autonómiaigénye. Az 1-3 éves időszakban a gyermek fokozott kontrolligényt él meg a saját világa felett; az étel elutasításával az akaratát és önállóságát fejezi ki. Emellett a megszokás ereje is szerepet játszik: a gyermek gyakran utasítja el az újdonságokat, mert a megszokott környezetben érzi magát biztonságban.
A gyermekek leggyakrabban 6 hónapos kor körül kezdik elutasítani a pépeket vagy az új ételeket, és ez az időszak néha egészen két- vagy hároméves korig is eltarthat. Ebben a korcsoportban a gyerekek akár 40%-a átél élelmiszer‑neofóbiát, vagyis az új ételektől való félelmet. Fontos megemlíteni, hogy az ételek és pépek elutasítása nem feltétlenül jelent egészségügyi vagy pszichés problémát; olykor csupán egy fejlődési szakaszról van szó, amely idővel magától elmúlik. Minden gyermek a saját tempójában fejlődik, és szülőként sokat tehetnek azért, hogy ez a szakasz könnyebben teljen.
Gyakori szülői hibák és helyes eljárások a hozzátáplálás során
Az egyik leggyakoribb hiba az új ételek túl gyors ütemű bevezetése. A gyermeknek időre van szüksége ahhoz, hogy megtanuljon elfogadni egy új ételt. Sokszor 10-15 ismételt kínálásra van szükség, mire megszokja. Sokan a megevett mennyiségre helyezik a hangsúlyt, ami végső soron stresszt kelt mind a gyermekben, mind a szülőben. További hiba a kedvezőtlen körülmények megteremtése, mint például a tévénézés etetés közben, azért, hogy a gyermek „jobban egyen”. Ez a stratégia rövid távon hozhat némi megkönnyebbülést, de hosszú távon egészségtelen szokásokat és a figyelemeltereléstől való függést alakít ki. Nagy probléma a túlzott összpontosítás arra, mit eszik a gyermek. A gyermek érzékeny a szülői érzelmekre, és minél inkább érzelmileg túlfűtött a helyzet, annál inkább elutasítja az ételt.
Általános ajánlás, hogy a hozzátáplálást a baba körülbelül 6 hónapos korától érdemes, fokozatosan megkezdeni. Kezdjenek egyfajta zöldséggel, és csak ezt követően térjenek át más alapanyagokra. Az általános ajánlások szerint a pépeket hozzáadott cukor és só nélkül érdemes készíteni, és lehetőleg párolva, hogy megőrizzék a fontos vitaminokat és ásványi anyagokat. Kerüljék az erőltetést; inkább kínálják többször ugyanazt az ételt. A siker kulcsa a türelem és az adott étel ismételt kínálása. Tartsák be azokat a rendszeres időpontokat, amikor ételt kínálnak a gyermeknek.
Tippek a fogzással járó nehézségek enyhítésére és az étvágytalanság kezelésére
A fogzás időszaka sok baba és szülő számára nehéz időszak. A megfelelő táplálkozás azonban nemcsak biztosítja a szükséges tápanyagokat, hanem segíthet enyhíteni a kellemetlen tüneteket is. A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Hűthetjük finoman a területet, masszírozhatjuk, ecsetelhetjük illóolaj keverékkel vagy segítségül hívhatjuk a borostyán gyógyító hatását. Az alábbiakban felsorolunk néhány bevált módszert, amivel enyhíthetjük a fogzással járó kellemetlenségeket.
A fogzásnál tökéletesek azok a falatok, amelyek kicsit roppannak ráharapáskor, majd „elolvadnak” a darabos ételt már evő baba szájában. Tipikus példa a buláta, és az extrudált termékek. A szájbavétel elején roppannak, és ez mivel enyhe, nem fájdalmas, a baba szabályozza, így segítve áttörni a panaszt okozó fogacskákat. A fagyasztó nagy szolgálatot tehet fogzásnál. A hidegről már olvashattál, mennyire kellemes a gyulladt ínynek. Kisebb falatkák (csemegekukorica, főtt borsó, áfonya, gyümidarab) félig lefagyasztva nagyon jó kis segítőtársak a fájdalom ellen. Félig fagyaszd le őket, azaz ha az ujjaiddal rányomsz, puha legyen még - de nagyon hideg. Ha teljesen megfagyna, túl kemény lenne babád/kisgyermeked számára, nem lenne biztonságos.
A kis jéghideg falatokkal játszani is lehet: tedd bele egyenként őket egy jégkockatartóba, külön tálba a sokféle apróságot. A jégkockatartó esetében a babának kell kicsippentenie onnan, ami fejleszti a koordinációját, csippentő fogást tudja gyakorolni (mutató és hüvelyk összeérintésével enni). Elvonja a figyelmét- ez nagyon fontos. Lehet, sőt kell játszani koragyermekkorban az ételekkel. Most van itt az ideje, hogy megismerje a gyermek a különböző állagokat, formákat, textúrákat, hőmérsékleteket a kezével. Egyen csak kézzel, kanállal, villával, marokkal és csippentő fogással egyaránt. Mindegyik mást fejleszt, és mindegyik más-más életkorban tökéletesítődik. A csippentés, a hideg aprófalatok érintése biztosítja a szenzoros ingereket. Erre szüksége van a babának is. A figyelemelvonás, a pozitív emlék mind mind segít, hogy ne a fogacskáira figyeljen.
A smoothie-k és smoothie-tálak a fogzás alatt a baba legjobb barátai. Ha el kell mennetek otthonról és a maszatolás várható következményeiről inkább lemondanál, kóstoljátok meg a puffasztott rizst vagy más extrudált gabonákat is. A házi babakeksz vagy kenyérropi is kényelmes megoldást jelent, kölesgolyó fogyasztásánál azonban fordíts különös figyelmet a baba felügyeletére.
A gyógyszerek is segíthetnek. Azt tapasztalom, hogy sok anya fél a fájdalomtól szenvedő babájának, gyermekének fájdalomcsillapító gyógyszert adni. A fájdalom pedig nagyon nagy olyakor fogzás közben. A fájdalomcsillapító gyógyszerek egyben gyulladáscsökkentő hatással is bírnak. Jó, ha mondjuk a fájdalomcsillapító szirup is egy kicsit hideg, így kevésbé érződik az íze és lenyelni is kellemesebb.
A fogzás jellemzően nemcsak a kicsi étkezésére, hanem a napirendjére is hatással van. Amennyire tudsz, legyél rugalmas, de fontos, hogy az étkezések időpontjai - a kis és nagy étkezéseknél egyaránt - maradjanak ott, ahol eddig is voltak. Ha a baba nem is fogadja el a felkínált színes, formára vágott finomságokat vagy más ételeket, kínáld őt rendszeresen. és az elutasítás ellenére is biztosítsd számára a hozzátáplálás fázisának megfelelő típusú és állagú ételeket.
HOZZÁTÁPLÁLÁS - MIT, MIKOR ÉS HOGYAN EGYEN A BABA?
A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is megtámadja. Adjunk rágni valót a kezébe! A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe. (Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül! Az íny felesleges sérülését kerülendő, a hosszabb baba körmöket időben le kell vágni, a fertőzések elkerülésére pedig többször mossuk meg a kicsik kezét.
Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra.
