Az embriótranszfer, vagy más néven embrióvisszültetés, az asszisztált reprodukciós eljárások (lombikprogram, IVF) egyik legfontosabb és végső fázisa. A folyamat magában foglalja a megtermékenyített embrió laboratóriumi körülmények között történő néhány napos tenyésztését, majd ezt követően az embrió méh üregébe történő bejuttatását. Az embriók minőségétől és egyéb, egyedi tényezőktől függően az orvosok határozzák meg az optimális időpontot a beültetésre.
Az embriók ideális esetben a blasztociszta stádiumban, azaz a megtermékenyülést követő 5-6. napon kerülnek beültetésre a méhbe. Ez a fejlődési szakasz ugyanis nagyobb eséllyel teszi lehetővé a sikeres beágyazódást. Az embrióvisszültetés a petesejt leszívást követő 3-5. napon történik. A beültetés napját ideális esetben a kezelőorvos, az embriológus és a páciens közösen határozzák meg.
Az embriótranszfer folyamata
Az embriótranszfer általában gyors és fájdalommentes beavatkozás, amelyet a legtöbb nő jól tolerál. Az eljárás során az orvos egy vékony katéter segítségével juttatja az embriót a méh üregébe. A beültetés műtőben történik, de nem altatásban. Úgy kell elképzelni, mint egy nőgyógyászati vizsgálatot, amely előtt az embriót egy puha katéterbe helyezik, amelynek segítségével aztán felvezetik a méh üregébe.
Az embriók kétféle módszerrel ültethetők vissza. Az egyik az ultrahang vezérelt transzfer, amely hasi ultrahanggal figyeli a beültetést. Ez azért jó, mert kisebb az esélye, hogy a katéter megkarcolja a méhnyálkahártyát. A másik a nem ultrahang vezérelt beültetés, amikor előre lemérik a méhet és kiszámítják, hogy meddig kell feltolni a katétert, vagyis hova kell tenni az embriót.
A beültetést követően az embriológus átmossa a katétert, hogy megbizonyosodjon róla, nem maradt-e benne az embrió. A beültetés után három napig otthoni pihenést, majd ezt követően is kifejezett kíméletet, egészséges táplálkozást, valamint a káros szenvedélyektől és a szexuális élettől való tartózkodást kérnek a páciensektől.
Hány embriót ültetnek vissza?
A szakmai ajánlások és a biztonságos terhesség érdekében napjainkban leggyakrabban csak egy embriót ültetnek vissza. A Repromedában azért részesítik előnyben az egyetlen embrió visszaültetését, mert tudják, hogy két vagy több embrió beültetése nem növeli a beültetés sikerességét, hanem csak a többszörös terhesség valószínűségét fokozza. A többszörös terhesség pedig nagyobb kockázattal jár mind az anya, mind a fejlődő magzatok számára.
A nemzetközi ajánlások szerint ma már akkor is érdemes csak egy embriót visszaültetni, ha több jó minőségű ötödik napos embrió is van. Fontos, hogy elkerüljük az ikerterhességeket, hiszen azok nagy kockázatú terhességnek számítanak, a cél pedig az, hogy egészséges baba szülessen egészséges terhesség során úgy, hogy az anya is egészséges maradjon.
Ha az IVF eljárás során csak egy embriót helyeznek vissza a méh üregébe, az iker és a többes-ikerterhesség előfordulásának kockázata 1% körül van. Amennyiben egynél több embriót helyeznek vissza, az ikerterhesség esélye nő. A többes terhesség több szövődménnyel jár együtt mind az anya, mind a gyermekek számára.
Friss vagy fagyasztott embriótranszfer?
A lombikprogramok során friss embriót ültetnek vissza, vagy fagyasztott embrió transzfer (KET) történik. Az, hogy az orvos melyik utat választja, több tényezőtől is függ. Van, hogy a körülmények nem megfelelőek a friss visszaültetéshez, és természetesen az is lehetséges, hogy egy korábbi lombikeljárásból van még visszaültethető, lefagyasztott embriód.
A Repromedában a krioembriótranszfert (KET) részesítik előnyben a kezelés nagyobb sikerességi aránya miatt. Ez a magasabb sikerességi arány a beültetés időzítésének is köszönhető, amely a nő következő természetes ciklusára esik, amelyet már nem terhel hormonális stimuláció. A következő ciklusokban általában nagyobb eséllyel tudják a méhnyálkahártyát felkészíteni az embrió befogadására.
A fagyasztott transzfer technikailag nem különbözik a frisstől. Ami más, az az, hogy beültetés előtt felkészítik a méhnyálkahártyát, ami egy több napig tartó folyamat. Ha eléggé megvastagodott, akkor választják ki a visszaültetés napját. Amikor ez eljön, az embriológus kiolvasztja az embriókat és megnézi, hogy valóban visszaültethetők-e.
Lehetséges problémák és kiegészítő módszerek
Előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a vizsgálatok kimutatták, hogy az embrió megtapadását semmi sem akadályozza, az embrió ismételten nem tud beágyazódni. A problémát okozhatja a méhnyálkahártya, amely esetleg nem eléggé felkészült a beültetésre. Az EndomeTRIO teszt a méhnyálkahártyából vett egyetlen mintából egyszerre három vizsgálatot képes elemezni, segítve a méhnyálkahártya állapotának pontosabb felmérését.
Az EmbryoGlue nevű speciális táptalaj segíthet növelni az embrió beágyazódását és az azt követő terhességnek az esélyét. Az akupunktúra megfelelő kiegészítés lehet a beültetés előtt és után. A beültetésre kellemesen ráhangolódhat, a kismedence környéke ellazul az embrió könnyebb behelyezése érdekében. A beültetés után az akupunktúra a méh vérkeringését serkenti, hogy elősegítse az embrió megfelelő fejlődését és táplálását.
Sajnos a jól fejlődő, szép embrió sem garancia arra, hogy az embrió genetikailag egészséges. Ilyen esetben érdemes méhűr tükrözést, immunológiai vizsgálatot végezni, illetve aneuploidia szűrést (úgynevezett PGT A teszt) végezni.
Lombikprogram | Az embrió beültetése - 5. rész
A lombikprogrammal kapcsolatos tévhitek
Az IVF (lombikprogram) jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége.
Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat. Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét. Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során. Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait.
A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között. Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye. Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészségtelen életmód okozta bármely negatív hatást.
Körülbelül 14 nappal az embriótranszfer után javasolt vérvizsgálattal meghatározni a hCG terhességi hormon szintjét.
tags: #egy #embrio #visszaultetese