A szoptatás a csecsemők táplálásának természetes, biológiai módja. Kutatási eredmények ezrei bizonyítják a szoptatásnak a gyermek és az anya testi-lelki egészségére gyakorolt jótékony hatását, ami a legtöbb esetben a szoptatás időtartamával arányos. Az anyatej speciális összetételénél fogva nemcsak az akut fertőző betegségektől védi a csecsemőt, hanem hosszútávon csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Azok a gyermekek, akiket kizárólag természetes úton, anyatejjel táplálnak, 14-szer nagyobb eséllyel élik túl életük első fél évét, mint azon társaik, akiket nem szoptatnak. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egy nemrégiben lezajlott kutatás kimutatta, hogy a szoptatás hosszú távon az egészségügyi rendszerekben is óriási megtakarításokat eredményez, mert az ilyen módon táplált gyermekek sokkal kevesebbet betegeskednek.
A szoptatás jótékony hatással van az anya aktuális és hosszú távú egészségére is, és pozitívan befolyásolja mind az anya, mind a csecsemő lelki egészségét, jóllétét. Éppen ezért a szoptatási arányok csökkenésének számottevő káros egészségi és társadalmi hatása van a nőkre, a gyermekekre, a közösségekre és a környezetre egyaránt, ami növeli az egészségügyi kiadásokat és fokozza az egyenlőtlenségeket az egészségi állapot terén.
A szoptatás helyzete és kihívásai
A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Magyarországon 2011-ben az újszülöttek több mint 43 százalékát táplálták hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel, ez a korábbi adatokhoz képest kisebb csökkenést jelent.
Az elmúlt, valamivel több mint száz év társadalmi változásai a szoptatást háttérbe szorították, és helyét sok helyen átvette a „cumisüveges kultúra”. A társadalmi változások azonban nem jelentik azt, hogy a csecsemők, anyák és családok alapvető biológiai szükségletei is megváltoztak. A szoptatás továbbra is az a táplálási és gondozási mód, ami a legteljesebb testi és lelki egészség lehetőségét biztosítja a felnövekvő generáció számára.
A (poszt)modern társadalmunkban eltűntek az életszakaszok közötti átmenetekhez fűződő különböző rítusok és hagyományok, amelyek azelőtt megkönnyítették az egyén számára az eligazodást, az új élethelyzet és új identitás megélését. Egy nő számára a legkritikusabb átmenet az anyává válás, amit a régi társadalmakban még megünnepeltek. Ma a csecsemő megszületését ünnepeljük, nem azt, hogy az anya gyermeket szült.
A fejlett, ipari országokat jellemző siralmas szoptatási helyzethez képest Magyarország még mindig viszonylag jó helyzetben van. Hazánkban a csecsemők 97%-a négy hónapos korban még szopik, és a szoptatást megkezdők aránya ennél is nagyobb. Ez jelzi, hogy társadalmunkban a szoptatást az anyák még mindig fontosnak tartják, és kétségkívül nagy hatása van annak is, hogy a nyugati civilizáció többi országában élőkkel ellentétben nálunk az anyák nem kényszerülnek arra, hogy hetekkel a szülés után visszamenjenek dolgozni.
Az egészségügyi dolgozók szerepe a szoptatás támogatásában
Hazánkban a várandós gondozás, a szülészeti és gyermek egészségügyi ellátás, valamint a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló védőnői hálózat minden nő és család számára elérhető, ami lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi dolgozók minden várandós és kisgyermekes édesanyával kapcsolatba kerüljenek. Ilyen módon az egészségügyi dolgozóknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy a szoptatással kapcsolatos helyes információkat eljuttassák minden új édesanyához, illetve gyakorlati segítséget és támogatást nyújtsanak nekik.
Ez egyben óriási felelősséget is ró rájuk, hiszen jelentős részben rajtuk múlik, hogy a fiatal anyáknak milyen ismereteik lesznek a csecsemőtáplálásról, és hogy nehézség esetén képesek lesznek-e áthidalni a felmerülő problémákat. A felmérések szerint az egészségügyi dolgozók sokkal hatékonyabbak a szoptatás támogatásában akkor, ha pozitív a hozzáállásuk és ha megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a segítségnyújtáshoz.
A várandósság alatti felkészítés
A várandósság második (és harmadik) trimesztere alkalmas időszak arra, hogy támogassuk az anyát a szoptatás melletti döntés meghozatalában, bővítsük a szoptatással kapcsolatos ismereteit, korrigáljuk a nem megfelelő információkat, eloszlassuk a tévhiteket, és a még határozatlan anyát bátorítsuk arra, hogy lehetőleg a szoptatást válassza.
A gyermek apja, az anya édesanyja, illetve mindazok a személyek, akiknek a véleménye számít az anyának, jelentős befolyással vannak a csecsemőtáplálással kapcsolatos döntésekre, ezért az erről szóló beszélgetésekbe - akár személyes, akár csoportos megbeszélésről van szó - érdemes őket is bevonni.
A szoptatásról szóló információk átadása történhet a szülészeti intézmény vagy a területi védőnői szolgálat által szervezett szülésfelkészítő tanfolyamon, laktációs szaktanácsadó által kínált szoptatásra felkészítő tanfolyamon, anyacsoportban és egyéni konzultáció alkalmával. A várandós ambulancia várótermében elhelyezett szórólapok vagy a szoptatásról szóló videó szintén hozzájárulhatnak a várandós anyák ismereteinek bővítéséhez. Az írásos anyagok vagy filmek azonban nem helyettesítik a szóbeli információátadást, és minden anyának lehetőséget kell biztosítani négyszemközti megbeszélésre is, ahol felteheti a kérdéseit.
Szülésfelkészítő tanfolyam indult a szőnyi védőnők szervezésében
Fontos, hogy a felkészítőn pozitív üzeneteket adjunk át a szoptatással kapcsolatban, és ne a kóros állapotok kerüljenek elő. Arról beszéljünk, ami a biológiai norma, amit érdemes tudni ahhoz, hogy ne alakuljanak ki nehézségek. Ezért ne a fájdalmas, sebes mellbimbót emlegessük, hanem azt, hogy mire kell figyelni a helyes mellre tapadásnál, szoptatási pozíciónál.
Ugyanígy, ne rémiszgessük a leendő anyát azzal, hogy ha nem fej, akkor szinte biztos, hogy előbb-utóbb mellgyulladás alakul ki, amiből nem ritkán melltályog fejlődik ki, hanem magyarázzuk el a mell ürülésének menetét és azt, hogy milyen ritka alkalmakkor lehet mégis szükség a fejésre. A legtöbb szülésfelkészítőn a szoptatással kapcsolatban csak az hangzik el, hogy milyen eszközöket kell beszerezni annak, aki szoptatni szeretné a gyermekét.
A felkészítés tematikájának tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amik támogatják az anyát a szoptatás melletti elkötelezettségében, valamint segítik abban, hogy sikeresen megkezdhesse a szoptatást. A beszélgetések lehetőleg több alkalommal történjenek, ne legyenek hosszúak, és egyszerre csak kevés információt tartalmazzanak. Az egyszerre túl sok ismeretet az anyára zúdító előadások nem elég hatékonyak.
Ugyanakkor fontos, hogy az anya feltehesse a kérdéseit, már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az anya addig nem nyílik meg a szakember által fontosnak tartott témákra, amíg az őt foglalkoztató aggodalmakra választ nem kap. A legfontosabb tudnivalókat röviden összefoglaló írásos anyagok jól kiegészítik a szóbeli megbeszéléseket, és az anya később is előveheti azokat, ha elbizonytalanodik. Fontos, hogy a szórólapok nyelvezete az alacsonyabb iskolázottságú anya számára is érthető legyen, és hasznos, ha képeket is tartalmaz.
Csoportos és egyéni felkészítés
A csoportos felkészítőn is lehetőséget kell adni arra, hogy a résztvevők kérdezhessenek. Jobb, ha interaktív beszélgetés alakul ki minél több jelenlévő bevonásával, mintha csak egy előadás hangzik el. Ugyanakkor fontos, hogy a vezető szem előtt tartsa a fontossági sorrendet, és elsősorban azokat az ismereteket igyekezzen átadni, amik a szoptatás megalapozásához szükségesek, figyelembe véve a várandósok korlátozott befogadóképességét.
A téma feldolgozásához számos segédeszközt fel lehet használni, pl. filmrészletet, képeket, rajzokat, demo babát a testhelyzetek bemutatására, vagy kis golyót (mogyorót, diót) az újszülött gyomorméretének illusztrálására stb. A szoptatós baba-mama csoportban való felkészülés előnye, hogy a várandós élőben láthatja, hogyan viselkednek a különböző korú csecsemők és kisdedek, hogyan zajlik a mellre helyezés, a szoptatás, és első kézből kaphat információkat a szoptató édesanyák hétköznapjairól.
A beszélgetés során ötleteket meríthet a gyakori problémák megelőzéséhez, de a nehézségek megoldásához is. Rendkívül fontos az is, hogy a helyi anyacsoportban befogadást és támogatást kap azoktól a környezetében élő anyáktól, akik hasonló élethelyzetben vannak. A csoportos felkészítés nem menti fel az egészségügyi dolgozót annak a felelőssége alól, hogy minden egyes anyával személyre szabott megbeszélést folytasson a csecsemőtáplálásról.
Az egyéni konzultációnak magában kell foglalnia az emlő megtekintését, ami jó alkalom a szoptatásról való beszélgetés elindítására. A szoptatás sikere érdekében nem hanyagolható el a szülés utáni folyamatos támogatás, még akkor sem, ha a szülészeti intézményben pozitív szoptatási tapasztalatokat szerzett az anya.
A szoptatással kapcsolatos támogató témák ellenőrző listája a várandósság 32. hete előtt:
| Téma | Megbeszélve? (Igen/Nem) |
|---|---|
| A szoptatás előnyei az anya és a csecsemő számára | |
| A szoptatás élettana | |
| Helyes mellre helyezés és pozíciók | |
| A csecsemő igény szerinti táplálása | |
| A szoptatási nehézségek megelőzése és kezelése | |
| Az anya táplálkozása és folyadékbevitele szoptatás alatt | |
| A csecsemő gondozása és jelzései | |
| A szoptatás támogatása a családban és a környezetben | |
| Hol és hogyan kérhet segítséget az anya |
A szoptatást támogató jogszabályok és etikai kódexek
Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók és intézmények hatékonyan támogassák a szoptatást, fontos betartani bizonyos alapelveket:
- Minden egészségügyi dolgozó támogassa és ösztönözze a szoptatást.
- A gyártók és a forgalmazók csak szigorúan tudományos és tényszerű tájékoztatást adhatnak az egészségügyi dolgozóknak a Kódex tárgykörébe tartozó termékekről. A tájékoztatás nem sugallhatja, hogy a cumisüveges etetés egyenértékű a szoptatással vagy jobb annál.
- A gyártók és a forgalmazók nem vehetik rá sem anyagi, sem egyéb ösztönzőkkel az egészségügyi dolgozókat vagy családtagjaikat, hogy a Kódex tárgykörébe tartozó termékeket népszerűsítsék.
- Egészségügyi dolgozó nem kaphat mintát a Kódex tárgykörébe tartozó csecsemőtápszerből és egyéb termékből, sem az elkészítéséhez és használatához szükséges eszközökből. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a mintára intézményi szintű szakmai értékelés vagy kutatás céljából van szükség.
- Ha a Kódex tárgykörébe tartozó termékek gyártói és forgalmazói ösztöndíj, tanulmányút, kutatási támogatás vagy konferenciarészvétel formájában támogatást biztosítanak egy egészségügyi dolgozó részére vagy az ő nevében, akkor kötelesek értesíteni az intézményt is, amelynek a támogatott dolgozó az alkalmazottja.
tags: #egeszsegugyi #dolgozok #intezmenyek #a #szoptatas #tamogatasaert