A népesség megtartásának, illetve lehetőség szerinti növelésének kérdése napjainkra Magyarországon társadalmi prioritássá vált. Méltán büszkék lehetünk a hazai perinatológia eredményeire, a csecsemőhalandósági mutatók elmúlt években bekövetkezett látványos csökkenésére és a túlélés minőségi mutatóinak javulására. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest is nagyobb várakozással fordul a társadalom a perinatológia felé.
Ez a folyamatos fejlődés új igényeket támaszt, különösen a szülészeti és újszülött ellátások családbarát formáinak megvalósítása iránt. Mindez nem lekicsinyelhető jövőbeni kihívást jelent a hazai perinatológia szakmai szereplőinek, ugyanakkor nagy fejlődési potenciált is rejt magában.
Laura, a 310 grammos küzdő
Laura története ékes példája a perinatológia fejlődésének és a szakemberek elhivatottságának. Laura a terhesség 24. hetében, mindössze 310 grammal jött a világra a Debreceni Egyetem Szülészeti Klinikáján 2009. június 7-én. Édesanyja sokáig nem tudott terhességéről, mindössze három és fél héttel a szülés előtt derült ki, hogy gyermeket vár. Magas vérnyomása miatt azonban nem sokáig hordhatta kisbabáját.
A betegség miatt veszélybe került a magzat és az anya élete is, ezért az orvosok úgy döntöttek, hogy a terhesség 24. hetében császármetszéssel világra segítik a kislányt. Laura 24 centivel és 310 grammal született. Burokkal együtt emelték ki, hogy ne sérüljön meg a szülés közben.
„Felsírt és élénken mozgolódott” - mondta a Dehir.hu-nak Dr. Riszter Magdolna neonatológus. „A babát rögtön lélegeztetni kezdtük, s kapott tüdőérlelő anyagot is. Laura inkubátorba került. Pici adagokban fokozatosan anyatejjel kezdtük táplálni, ami szinte gyógyszer egy koraszülöttnek” - hangsúlyozta a klinikai szakorvos.
A kislány állapota két és fél hónap után fokozatosan javult. Az inkubátorból először egy melegítő vízágyba, majd kiságyba került. Laurát több mint 4 hónapig kezelték a Klinikán.
A szakemberek szerint nincs maradandó károsodása amiatt, hogy éretlenül született. „Az 500 grammnál kisebb súllyal világra jött babáknak 50 százalékos az esélye a túlélésre és csak olyan intézetben, ahol a nap 24 órájában felkészült orvosok és nővérek látják el az újszülöttet, és családjuk is velük lehet, úgy mint Debreceni Egyetem Neonatológia Tanszékén” - tudtuk meg Dr. Riszter Magdolnától. A klinikai szakorvos hozzátette: a rendelkezésre álló adatok szerint a terhesség 25. heténél korábban született gyerekek körülbelül negyedéről mondható el, hogy teljesen egészségesen vagy kisebb károsodással élhet, 75 százalékuknál viszont értelmi vagy mozgásszervi problémák is jelentkezhetnek. Laura tehát szerencsés, úgy tűnik, teljes értékű életet élhet. Egy igazi küzdő, aki megharcolt az életéért.
Koraszülött csodás fejlődése A legkisebbek a legnagyobb hősök
A perinatológiai ellátás kihívásai és fejlődése
A jövőben gyorsan változó ellátási körülmények és formák közepette kell majd fenntartani a jelenleg megszokott betegbiztonságot, az intézményi működőképességet és a szakmai szereplők legális biztonságát. Mindez egyszerre kíván szakmai szilárdságot és alkalmazkodó képességet, valamint a páciensekkel partneri kommunikációt.
Családbarát ellátás és a szülők szerepe
Az elmúlt egy-két évtizedben a szülészetben forradalmi átalakulások jelentek meg. A misztikus, zárt szülőszobák, megkérdőjelezhetetlen orvosi döntések helyét fokozatosan, de egyre erősödő jelleggel felváltotta a nyitottság, a szülészeti alternatívák megjelenése, a várandós - orvos egyenrangú partnerhelyzet kialakulása.
Előadásunkkal szeretnénk azt a dogmát eltörölni, ami alapján a szülőket látogatónak tekintjük a koraszülött intenzív osztályokon. A családbarát ellátás nem hordoz magában egészségügyi hátrányokat, a szülők biztonságosan bevonhatók gyermekük ápolásába a PIC-en. Minden koraszülött utókép hasonló előfordulási gyakoriságot mutat a hagyományosan és a szülőket bevonva ápolt csoport páciensei között. A rettegett kórházi fertőzések sem fordulnak elő gyakrabban a szülők 24 órás jelenléte mellett sem. Ehhez lényeges, hogy partnernek tekintsük a szülőket, és a nővér szerepeket is módosítani szükséges. Az eddigi ápoló-gyógyító tevékenység kiegészül a rendszeres oktatói munkával is.
Az egészségügyi adatok gyűjtése és felhasználása hatékony eszköz az egészségügyi döntéshozatalban, az ellátás minőségének javításában, a költségek csökkentésében. A „big data” értő kezelése számos előnnyel jár: a gyűjtött adatok alátámaszthatják új terápiás eljárásrendek alkalmazását.
Orvosi protokollok és technológiai innovációk
Az újszülött intenzív ellátás az elmúlt évtizedben igen nagy változásokon ment keresztül, melyekből az egyik legfontosabb az antibiotikumokkal kapcsolatos paradigmák változása. A Szegedi Neonatális Intenzív Centrum adatai alapján az átlagos antibiotikus kezelési időtartam a vizsgált időszakban 16,9 napról 4,5 napra, csaknem egy negyedére csökkent. 2014-től ugrásszerűen megnőtt az antibiotikumot egyáltalán nem kapó újszülöttek aránya (a korábbi 1-3%-ról 36%-ra), a mortalitás jelentős változása nélkül (2013: 9,4% 2014-2016: 4,2-6-5,7%). A számadatok markáns változása 2014-től figyelhető meg, amely időponthoz szemléletváltás, osztályos protokollok, antibiotikum felhasználásra vonatkozó eljárásrend megszületése köthető. Egyúttal gyakorlatilag megszűnt a preventív céllal beállított antimikróbás terápia használata.
A Streptococcus agalactiae szűrés bevezetése
Mintegy három évtizede ismert, hogy az újszülöttek korai kezdetű sepsisének leggyakoribb kórokozója a rectovaginalis régió élettani körülmények között előforduló Streptococcus agalactiae. A súlyos újszülöttkori fertőzés a szülés megindulása után az anyának adott antibiotikummal megelőzhető. Az antibiotikum profilaxis általános bevezetése jelentősen csökkentette a korai kezdetű B csoportú Streptococcus fertőzések gyakoriságát. Mára igazolódott, hogy a profilaxisra szorulók köre legjobb hatékonysággal a terhesség 35-37. hetében végzett anyai bakteriológiai szűréssel azonosítható. 2018-ban a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a Streptococcus agalctiae bakteriológiai tenyésztésen alapuló szűrésének általános bevezetését javasolta, ezzel új fejezet kezdődhet a hazai perinatológiai ellátásban.
Placentális hisztopatológia és őssejtterápia
A neonatológusok számára egyre szélesebb körben elérhetők olyan, a méhlepényre vonatkozó vizsgálati eredménynek, melyek jelentős segítséget adnak a megszületés után következő napokban a neonatológiai, diagnosztikai és terápiás gondolkodáshoz. A születéskor a placenta segítheti olyan eljárások alkalmazását, melynél a korai változások elnyújtása életmentő lehet (Ex utero - IntraPartum beavatkozások). A placentális hisztopatológia fontos információkkal szolgálhat a korai szepszis diagnosztikájában és a perinatális asphyxia kóroki tényezőinek azonosításában is elengedhetetlen. Számos laborvizsgálati eljárás elvégezhető a placentából származó köldökzsinórvérből, csökkentve az újszülött/koraszülött vérvételek számát és volumenét. A köldökzsinórvér őssejtterápia is állandóan fejlődő terület.
Non-invazív légzéstámogatás a koraszülött mentésben
Vizsgáltuk a 30. terhességi hétnél fiatalabb koraszülöttek között a nasalis CPAP légzéstámogatás használatát a koraszülött mentés során. A debreceni Koraszülött Mentő Alapítvány adatai szerint 2015-2018 között szignifikánsan több koraszülöttnél alkalmaztak nCPAP légzéstámogatást a transzport alatt, mint a 2012-2014 közötti években (44,1% vs. 12,9%, p = 0,0069). A szállítás megkezdése előtt 2015-től kezdtünk INSURE illetve LISA módszerrel felületaktív anyagot adni. A nCPAP-on szállított 19 koraszülöttből az ápolás egésze alatt csak négyen igényeltek a későbbiekben gépi lélegeztetést, ez a szám szignifikánsan alacsonyabb az európai VON centrumok azonos populációjának 2017-es adataihoz képest (21,0 % vs. 72,0%, p = 0,0001). Következtetések: jó spontán légzésű koraszülöttek stabilizálása és szállítása során is teret hódít a non-invazív légzéstámogatás használata, melyhez hozzájárul az INSURE illetve LISA technikával történő surfactans adás bevezetése is.
A szoptatás jelentősége a koraszülöttek esetében
A szoptatás egyedülálló módon, ideális táplálékot biztosít a csecsemő egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez. Ennek ellenére az egészséges csecsemők szoptatási mutatói jóval alatta vannak az ajánlásokban foglaltaknak és ez még inkább érvényes a koraszülött csecsemőkre. Az anyatej/szoptatás jótékony hatásainak fokozott jelentősége van a sérülékeny koraszülött populáció számára, szoptatási mutatóik mégis világszerte alacsonyabbak az érett újszülöttekénél. Az anyatejben számos olyan összetevő van, mely a fertőzésekkel szembeni védelmet, a gyomor-bélrendszer működését és érését (pl. enzim) biztosítja.