Magyarországon évente nyolcezer koraszülött jön a világra, ami a koraszülések aránya hazánkban 9%-ot jelent, ez nagyjából 8500-9000 koraszülött babát jelent évente, közülük több mint 6000 intenzív koraszülött osztályon (PIC) kezdi meg az életét. Összehasonlításképpen: a svéd babák 4,7%-a, a franciák 6%-a, az osztrákok 5,5%-a koraszülött. A koraszülés majdnem minden tizedik kisbabát és édesanyát érinti hazánkban, és bár ez megfelel az átlagnak, Magyarországon van még mit tenni a tájékoztatás, a diagnosztizálás és a kezelés terén. Dacára a koraszülés területén elért óriási fejlődéseknek, hazánkban ezen a téren van még tennivaló főleg a prevenció és a kezelés területén.
Mi a koraszülés?
Koraszülésnek a 24. terhességi héttől a betöltött 37. hétig tartó időszakban bekövetkező szülést nevezzük. Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra. Az életben maradási esélyek és a későbbi életminőség szempontjából fontosabb a terhesség kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya. Minél korábban születik meg egy baba, annál rosszabbak a túlélési esélyei, aminek legfőbb oka a tüdő fejletlensége. Például egy 27. hétre 700 grammal született kora-baba jelentős „előnyben” van egy 24. hétre született babával szemben, amelynek egészséges életben maradási esélye 10-15%. Az 500 grammnál alacsonyabb súlyúaknak csak 25%-a marad életben, míg a 750-1000 gramm közötti kisbabáknak már körülbelül 75%-a. Ez a terhességi korral és a születései súllyal, emellett az ellátás minőségével is szorosan összefügg.
A koraszülés következményei
Mi válthatja ki a koraszülést?
Az esetek felében (!) nem lehet tudni, mi váltja ki a koraszülést. Közvetetten és nem mindig, de előfordulhat, hogy például egy hüvelyi fertőzésből vagy egy jelentős, a hasat érő traumából idő előtti burokrepedés, és következményesen koraszülés jön létre, de ezek mindig esetlegesek. A másik felében viszont rizikófaktorként szerepet játszhat az anya életkora (18 év alatt és 40 év felett magasabb a kockázat), az ikerterhesség, terhességi cukorbetétes, magas vérnyomás, húgyúti fertőzések, korábbi koraszülés, a stresszes életmód, a rossz szociális és higiénés körülmények, a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás.
A tüdőérlelő injekció szerepe
Nagyon fontos például a kortikoszteroid nevű anyag, közismertebb nevén a tüdőérlelő injekció. Tüdőérlelő gyógyszer adására bármely olyan esetben sor kerülhet, amikor a terhesség 24. és 34. hete között fennáll a koraszülés gyanúja és a baba megszületést követő lélegzését segíteni szeretnénk - hiszen koraszülöttként még nincs teljesen felkészülve az önálló légzésre. A tüdőérlelőt azért adnak, ha netán megszületne a baba, akkor életképesebb legyen. A koraszülés elkerülhetetlen, de a szülés késleltetésére és a koraszülött életkilátásainak javítására korszerű eszközök állnak rendelkezésre. Az újszülöttkori respirációs distressz szindróma (IRDS) egy, a tüdő éretlenségéből származó, a koraszülötteket érintő súlyos légzészavar, mely a perinatális halálozás fő oka. Az IRDS kialakulásáért a tüdő felületaktív anyagának, a surfactantnak a csökkent mennyisége felelős. A kortikoszteroidok megindítják, illetve fokozzák a surfactant termelését, ezáltal az IRDS előfordulása és halálozása mintegy 40%-kal csökken. Ez stimulálja a magzatnál a tüdősejtek érését, ami a koraszülöttek túlélésében kulcsszerepet tölthet be.
Hogyan adják be a tüdőérlelő injekciót?
Ezekben az esetekben a szülészorvos szteroid - dexamethasone vagy bethametasone - tartalmú tüdőérlelőt juttat a magzati vérkeringésbe. Javasolt a terápia megkezdése azoknál a kismamáknál, akik a 24. és 34. terhességi hét között vannak. A gyógyszernek legalább 6 órára van szüksége ahhoz, hogy jótékony hatását kifejthesse, s ha 48 órán át tud hatni, az a legjobb. Ilyenkor tehát nagyon fontos az, hogy a gyógyszer beadása és a szülés között eltelhessen legalább hat óra. Ez a minimális szteroidtartalmú gyógyszer az oxigéncserében résztvevő tüdősejtek érését segíti elő. „Önmagában az érett tüdősejt kevés ahhoz, hogy az újszülött önállóan tudjon lélegezni. Viszont elengedhetetlen feltétel ez, csakúgy, mint az életerős test és érett tüdő is” - magyarázza dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvos. A kifejezetten alacsony dózisú szteroidnak köszönhetően a tüdőérlelő gyógyszer nagy biztonsággal alkalmazható és Magyarországon minden szülészeten el is érhető, használata része a protokollnak.
Mellékhatások és kockázatok
Kockázata abszolút minimális, mellékhatása amiatt lehet, hogy némileg beleszól az anya cukorháztartásába. Volt, aki hisztis, nyűgös volt utána napokig. Fontos megjegyezni, hogy tudományos bizonyítékok nem támasztják alá a rutinszerűen adott szteroid injekció szükségességét, ha semmi jele nincs annak, hogy a babák esetleg megszületnének.
A szomorú tény az, hogy ezt a kismamák - az európai 80%-os átlaggal szemben - kb. 35%-a kapja csak meg. Nem tudni, miért. Fenyegető koraszülés esetén az édesanyák mindössze negyede kapja meg legalább egy nappal a szülés előtt azt a tüdőérlelőt, amely szintén drámai hatással van a túlélésre. Azok a 34. hét előtt született gyermekek, akiknek édesanyja nem részesül ebben a kezelésben, 50%-kal kisebb valószínűséggel maradnak életben. Fenyegető koraszülés esetén szakmai ajánlás, hogy a 34. hét előtt a tüdő érlelésére szteroid kezelés szükséges. Ami egyébként egy olcsó injekció, ám sokszorosan növeli a baba életbenmaradási -, illetve minőségi életre való esélyét.
A koraszülés és a császármetszés
A koraszülés nem mindig császár. Az eddigi kutatások alapján ez még nem egy lezárt kérdés az előnyöket és hátrányokat tekintve. Van, ahol inkább császármetszést végeznek, de vannak olyan intézetek, ahol a hüvelyi szülés a megszokott koraszülés esetén is, ha nincs valami olyan egyéb kockázati tényező, ami ezt ellenjavallná. A külföldi irányelvek sem egységesek, országonként eltérnek.
Koraszülött ellátás és utógondozás
A Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) kulcsszereplői a kora-babák gondozásának, a károsodások kivédésének. Itt neonatológusok, azaz újszülött-koraszülött gyógyászok és jól képzett nővérek ápolják a kicsiket. A legmagasabban felkészült osztályokon (PIC III.) az 1000 gramm alatti, 24-25. héten született babák is a legjobb esélyekkel indulnak. Huszonhárom intenzív centrum bevonásával, öt év alatt csaknem harmincezer itt ápolt újszülött adataival Magyarországon egyedülálló adatbázis jött létre. Kiderült például, hogy a koraszülöttek túlélési esélye akkor a legnagyobb, ha a szülőszoba és a koraszülött-intenzív osztály egy épületen belül van.
„Szintén a szakmai protokoll írja elő, hogy a 32. terhességi hét előtt beindult koraszüléseknél a babát méhen belül (még megszületése előtt) kell szállítani PIC III-mal rendelkező intézménybe, mert így a legnagyobb az esély az egészséges életben maradásra. Ennek ellenére sok babát először világra segítenek, majd tovább szállítják őket - szerencsésebb esetben az adott kórházon belül másik épületbe, rosszabb esetben kilométerekkel arrébb.
A koraszülötteknek általában addig kell az intenzív osztályon maradniuk, amíg el nem érik a 34-35. hetes kort, de az ellátás itt nem ér véget - az utógondozásnak, a korai fejlesztésnek is nagyon fontos szerepe van. Kiváló módszerek állnak ehhez rendelkezésre, köztük 3 hungarikum: a Katona-féle neuroterápia, a Pető-módszer és a DSGM-terápia. Probléma, hogy a kórházak zömében nincs pszichológus, aki segítené a babájától elszakított édesanyát a trauma feldolgozásában. Ugyanilyen kevés azon helyek száma, ahol lehetőség van a kenguru módszerre, azaz arra, hogy a babát rendszeresen, a nap nagy részében az inkubátorból anyukája meztelen mellkasára helyezzék. Ez bizonyítottan jó hatással van a kora-babákra, nem véletlen, hogy világszerte alkalmazzák.
tags: #tudoerlelo #szules #elott #3honappal