Várandósság és szülés: Információk és tudnivalók

A várandósság és szülés időszaka tele van izgalommal, várakozással és számos változással. Ahogy a pozitív terhességi teszt a kezedben van, életed egy csapásra megváltozik. Nem is kell feltétlenül hangosan kimondani ezeket a jelentőségteljes szavakat: "Terhes vagyok", egy ideig titokban tarthatod, amíg meg nem tudod emészteni, hogy az életed innentől egészen más lesz.

Mivel ilyenkor úgy érezzük, hogy egy szempillantás alatt megváltozott az egész életünk, általában konkrét tervet szeretnénk felállítani. Még szerencse, hogy a testünk gondoskodik a nehezéről! Természetesen rengeteg mindennek utána kell nézned: olvashatsz például a folsavak fontosságáról, a várandósság alatti étrendről, a rosszullétről és a kerülendő dolgokról, de persze arról is, hogy hogyan fejlődik hétről hétre a magzat.

Ez a cikk részletesen bemutatja a várandósgondozás főbb állomásait, a kötelező és választható vizsgálatokat, valamint a várandóssággal és szüléssel kapcsolatos tudnivalókat, különös tekintettel az idősebb korban vállalt terhességekre.

A teherbeesés esélyei és befolyásoló tényezők

Amikor végre megérett a döntés mindkettőtökben, hogy gyermeket szeretnétek, azzal együtt egy izgatott várakozás is kezdetét veszi. Sokan rettentő csalódottak, amikor egy hónap után nem jelenik meg a pozitív csík a terhességi teszten és ahogy telik az idő, egyre inkább eluralkodik az aggodalom. Rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy mikor érkezik hozzátok a várva várt baba, cikkünkben ezeket vesszük sorra.

Alapvetően egy egészségesnek mondható párnál egy éven belül következik be a várva várt pillanat, az utód megfoganása. Igen, egy év, és itt még csak a megfoganásról beszélünk. Sose feledd, hogy nehéz „átlagos” és „normális” időket meghatározni. Vannak olyan párok, akiknek különösen gyorsan, egy hónapon belül sikerül, de ők vannak a legkevesebben. 1 év, bár nagyon hosszú időnek tűnik, mégis ennyi a próbálkozás minimum ideje. Ha ez idő alatt sem fogan meg szerelmetek gyümölcse, még mindig nem szükséges a legrosszabbra gondolnod! Felmérések szerint sok pár esetében 2 év védekezés nélküli szeretkezés hozza csak meg eredményét.

Az biztos, hogy egy év után - ha addig még nem tettétek - már érdemes alaposabban megfontolnotok néhány, életviteletekkel kapcsolatos változtatást. Nézzük, mi befolyásolja, hogy mennyi idő alatt fogan meg utódod:

1. Az életkor: A közhiedelemmel ellentétben mindkettőtök életkora döntő lehet, az évek számával együtt sajnos a „próbálkozási idő” is arányosan hosszabbodik. Sőt, a köztetek lévő korkülönbség is befolyásoló tényező. A legjobb esélyekkel akkor rendelkeztek, ha közel azonos korúak vagytok, 5 év fölötti különbség a statisztikai adatok szerint már hosszabbíthatja a folyamatot (ne feledd, a statisztika sosem kőbe vésett igazság!).
2. Az étkezés: Mind a női, mind a férfi szervezetnek meghatározott tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy a reprodukciós funkciók megfelelően tudjanak működni. Az egyoldalú, tápanyagban szegény, rendszertelen táplálkozás ezért bizonyítottan befolyással lehet a fogamzóképességre.
3. Az életmód: Ebbe beletartozik a munkátok és a szabadidőtök egyaránt, illetve ezek egymáshoz viszonyított aránya. A sok stresszel járó munka, a kevés alvás és a mozgásszegény életmód mind hónapokat adhatnak hozzá a folyamathoz, míg végre sikerrel jártok.
4. Testsúly: Sajnos mind a két véglet, a túl alacsony és a túl magas testsúly is akadálya lehet annak, hogy minél előbb megfoganjon a babátok. A BMI-érték (testtömeg-index) egy jó kiindulási alap lehet ennek felmérésére: 18,5-25 közötti érték az ideális.
5. Egészségügyi állapot: Nemi úton terjedő betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek (pl. policisztás ovárium szindróma), illetve a férfi ivarrendszert érintő állapotok (pl. prosztatamegnagyobbodás) szintén akadályozó tényezői lehetnek a sikeres baba-projektnek.
6. A szexuális élet rendszeressége: Talán evidensnek tűnik, de a rendszeres, védekezés nélküli szexuális élet bizony kulcsfontosságú. Megoszlanak a vélemények, miszerint milyen sűrűséggel (naponta, 2-3 naponta) „ideális” szeretkezni a minél gyorsabb sikerhez, abban viszont egyeznek, hogy heti egynél többször. A lényeg az, hogy szakítsatok minőségi időt egymásra és az együttléteitek továbbra is egymás kölcsönös szeretetéről szóljanak, ne a „baba-gyártásról”.
7. A lelki állapot: Nem feltétlenül csak arról van itt szó, mennyire pörgős, esetleg stresszes az életed. A félelem a meddőségtől sajnos szintén erős befolyással lehet a baba-projekt sikerére. Biztosan hallottál már olyat, hogy valakinek sokáig nem sikerült teherbe esnie, majd egy örökbefogadás, vagy lombik után szinte azonnal "összejött" természetes úton a baba. Ezt nevezhetjük a tudat hatalmának. A terméketlenségtől sokan már akkor rettegnek, amikor még csak eldöntik, hogy hamarosan gyermeket szeretnének. Engedd el ezt a gondolatot, képzeld el a boldog, közös jövőt és koncentrálj önmagad és partnered egészségére, testi, lelki jó állapotára.

ÖSSZEGZÉS:

• Mindenképp érdemes már a tervezés kezdetekor elemeznetek életmódotokat és kiküszöbölnötök minden olyan tényezőt - már amit módotokban áll - ami hosszabbíthatja a várandóssághoz vezető utat.
• Tudatosítsd magadban, hogy sajnos egy, akár két év is lehet, mire természetes úton sikerül az utódnemzés, és ne ess kétségbe és gondolj meddőségre, ha nem történik minden azonnal!
• Egy év után azért már érdemes lehet alaposabb kivizsgálásnak alávetni magatokat és még egyszer felülvizsgálni életmódotokat, de továbbra se essetek kétségbe!
• Mindig, minden esetben saját egészségetekre és párkapcsolatotok harmóniájára törekedjetek, ezzel tudtok a legtöbbet segíteni önmagatoknak a baba-projektben.

A várandósság bejelentése: Kinek, mikor és hogyan?

Az örömhírt közzé kell tenni, de nem mindegy kinek és mikor. Létezik ideális időzítés? Biztosan benned is azonnal felmerült a kérdés a pozitív tesztet a kezedben fogva: vajon mikor jelentsem be, hogy terhes vagyok? Mikor szóljak a szűk családnak, a barátoknak és vajon mikor kellene a főnöknek?

Sok kismama először a párjának mondja el a jó hírt, de vannak, akik először a saját édesanyjukkal közlik. Fontos tudni, hogy sajnos ma nagyjából minden 5. terhesség vetéléssel végződik. Igaz, ezeknek egy része olyan korán végbe megy, hogy csak egy erősebb és pár napot késő vérzés utal a történtekre. Minden ismerősi körben találunk olyan párokat, akik átélték ezt a fajta veszteséget. Sokan emiatt nem merik elmondani a 12. hét előtt az örömhírt.

Az ún. 12. heti ultrahang és a vele sokszor együtt zajló kombinált teszt eredménye nem csak azért megnyugtató, mert itt kapunk egy alapos betekintést a kisbabánk fejlődésébe. Fontos mérföldkő a magzat életében is, hiszen az első trimeszterben már lezajlottak a legfontosabb fejlődési feladatok, valamint ekkor alakul ki a sárgatest helyett a méhlepény, amely sokkal szorosabb, erősebb kapcsolatot nyújt az anya testével.

Számos egyéb oka is lehet, ha még nem szeretnéd közhírré tenni az állapotod. Ebben az esetben arra is gondolj, hogy csak olyanoknak meséld el, akik képesek magukban tartani a jó hírt. Vigyázz, mert neked is könnyű lebukni mások előtt! Ha eddig mindig megittál egy fröccsöt a kerti sütögetések alkalmával, akkor hamar feltűnő lesz, ha most kihagyod a rosé hosszúlépést.

Munkahelyi teendők

Ha alkalmazott vagy, akkor a munkáltatód felé is kommunikálnod kell előbb-utóbb a terhességed tényét. Nincs semmilyen jogszabályban rögzített határidő erre vonatkozóan. Ha olyan a munkaköröd, ami a baba egészségére káros lehet (pl. nehéz fizikai munka, vegyi anyagokkal való érintkezés), akkor érdemes minél hamarabb tájékoztatni a munkáltatót. Ha nincs ilyen befolyásoló tényező, akkor teljesen rád van bízva a bejelentés időzítése, de nem érdemes sokáig húzni, hiszen úgyis látható lesz a változás rajtad.

Fontos tudni, hogy felmondási védelemben csak az a kismama részesül, aki közölte, hogy ő gyermeket vár. Ezt akkor is elég megtenni, ha épp a kezünkbe adják a felmondást. Viszont sajnos nem vonatkozik próbaidőn vagy határozott szerződéssel dolgozó nőkre ez a védelem.

Alapvetően nem kell szólnod a munkáltatódnak a várandósságodról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz rád érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatódat. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.

Várandósgondozás és kötelező vizsgálatok

A terhesgondozás az a 9 hónapon át tartó, döntő jelentőségű ellátás, amely egyrészt fizikailag monitorozza a kismamát és a magzatot, másrészt nyomon követhetővé teszi a várandósság szakaszait. Ez nem csak testileg, de lelkileg is kiemelt jelentőségű, hiszen a kismamák egészsége és jó közérzete a magzat testi és lelki fejlődésére is pozitívan hat.

A pozitív teszt után jelentkezz a nőgyógyászodnál, hogy a 6-7. hét környékén megtörténhessenek a terhességi vizsgálatok, a várandósság megerősítése. A terhesgondozóba a terhesség tizedik hete körül kell először elmenned. Persze lehetséges, hogy már a kezdet kezdetén is fáradt vagy és émelyegsz. Ha valóban szörnyen érzed magad, ne halogasd a dolgot: nyugodtan menj el előbb!

Az első látogatás a védőnőnél mindig különleges alkalom. Ekkor regisztrálnak a kismamák közé, lehet, hogy termékmintákat is kapsz, továbbá kérdéseket tesznek fel neked a családban előforduló betegségekről. Ilyenkor történik meg az anamnézis felvétele és a különböző kismama vizsgálatok. Ez nem az az eset, amikor bármit is el kellene titkolnod! Például, hogy dohányzol. Nyugodj meg: nem te vagy az első és nem is az utolsó a világtörténelemben. Az első látogatás természetesen jó alkalom arra is, hogy kérdezz és válaszokat kapj mindarra, ami foglalkoztat a terhességgel kapcsolatban. A várandósságod alatt kb. 8-10 alkalommal fogsz találkozni a védőnőddel vagy a nőgyógyászoddal. Először havonta, majd - a 32. hét után - még gyakrabban.

Az EgészségAblak mobilalkalmazással elektronikusan is nyomon követheted a vizsgálataid eredményeit, letöltheted a szükséges dokumentumokat, és megtalálhatod a felírt recepteket.

Első trimeszter (1-12. hét)

Ebben az időszakban a legelső „vizsgálatnak” az otthon elvégzett terhességi gyorsteszt minősül: a menzesz várt napjának késése esetén a reggeli első vizeletből végezhető el. Alapja, hogy a méhbe beágyazódott embrió kezdetleges méhlepénye termel egy bizonyos HCG (human choriogonadotropin) nevű hormont, melynek emelkedett mennyiségben való jelenléte a terhességi gyorsteszt segítségével kimutatható.

Az első vizsgálatra általában 5-7 hetesen kerül sor. Ilyenkor nőgyógyászati vizsgálat, és a végső bizonyosságot adó (hüvelyi) ultrahangvizsgálat történik. Amennyiben az ultrahangvizsgálatot nem a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi, a lelettel még őt is újra fel kell keresni. Az első találkozás során a leendő édesanya megkapja az úgynevezett terhesgondozási kiskönyvet, mely tartalmazza a várandóssága alatt rá váró vizsgálatok eredményeinek szóló rubrikákat, valamint ide írja a rendszeresen mért paramétereket (pl. testsúly, haskörfogat, vérnyomás stb.) a védőnő, és sok esetben a nőgyógyász is. Ez az a dokumentum, amelyet innentől kezdve érdemes a várandósnak mindig magánál tartania.

A várandósság tényéről érdemes a háziorvost is mihamarabb értesíteni, még akkor is, ha minden normál mederben zajlik, és a várandós aktívan dolgozik. Ő lesz ugyanis az az orvos, aki (szülészorvosi javaslat alapján) táppénzre tudja venni a leendő édesanyát, ha annak bármilyen panasza, problémája jelentkezik a terhessége alatt.

Az első trimeszterben a következő kötelező vizsgálatokon kell részt venned:

• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
• Vizeletvizsgálat
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
• Fogorvosi vizsgálat
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (11-13. héten)
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

Ha a kiskönyvedben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitöltötte a beutalóra vonatkozó részeket, a vizsgálatokhoz a kiskönyvedet is használhatod beutaló helyett. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek.

Második trimeszter (13-24. hét)

A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.

A 18-20. héten történik a magzat második szűrő jellegű ultrahangvizsgálata. A második trimeszterben (kb. 24-26. héten) kerül sor az édesanyákra váró úgynevezett cukorterheléses vizsgálatra. Ennek során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség.

Mindezeken túl, ebben a trimeszterben is esedékes egy újabb laboratóriumi vizsgálat (vér- és vizelet-mintavétel). Eredménye elárulja, fellépett-e a terhesnél vérszegénység (szinte minden esetben igen, legalább enyhe formában), illetve hogy ennek mértéke igényel-e beavatkozást (pl. vaskészítmény vagy vitaminok szedését).

Választható vizsgálat: A nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat, amely segít kiszűrni az esetleges genetikai rendellenességeket.

Kórház kiválasztása: A második trimeszterben már érdemes kiválasztanod, hogy hol szeretnél szülni. Magyarországon kórházban, illetve - bizonyos feltételek teljesítése esetén - otthon is lehet szülni. Ha kórházban szülnél, választhatsz állami vagy magánkórházat.

Harmadik trimeszter (25-40. hét)

Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé. A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak.

A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni.

A soron következő nőgyógyászati vizsgálat, megbeszélés során az addigi leletek átbeszélése, magzati szívhanghallgatás, esetleg a méhszáj státuszának ellenőrzése történik.

A harmadik trimeszterben a következő kötelező vizsgálatokon kell részt venned:

• Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között)
• Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta)
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés)

Ha a kiskönyvedben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitöltötte a beutalóra vonatkozó részeket, a vizsgálatokhoz a kiskönyvedet is használhatod beutaló helyett. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek.

Babavárás és szülés 35 éves kor felett

Az elmúlt évtizedek szülészeti gyakorlata alapvető változásokon ment keresztül. Ezek jelentős része az asszisztált reprodukciós technikák elterjedésének és azok fejlődésének köszönhetők. Ehhez természetesen hozzájárultak a társadalmi változások is, mint az első gyermek vállalásának átlagosan egy évtizeddel későbbre tolódása. A női karrier elfogadása, a nemi szerepek összemosódása, a később kötött házasságok illetve párkapcsolatok következtében nem ritka, hogy napjainkban a gyermekvállalás a 4-5. évtizedre tolódik.

A szakirodalom az idősebb („előrehaladott”) anyai életkort a 35. életévtől számítja. Az Egyesült Államokban a 30 év feletti nők gyermekvállalási aránya az 1960-as évektől napjainkig háromszorosára, azaz 8,6%-ról 25,4%-ra nőtt. Az anyai életkor emelkedése Európában is megfigyelhető, különösen Nyugat- és Dél-Európában. A 35 év felett szülő nők aránya Lengyelországban is számottevően magasabb (11%). A Tárki adatai szerint 1990-2000 között hazánkban a harminc évesnél idősebb kismamák aránya 18 százalékról 29 százalékra emelkedett. Az elmúlt másfél évtizedben 4,3 évvel nőtt az anyák átlagos életkora, amely 2008-ban az első gyermeküket szülő nőknél 27,4 év volt, illetve az egyetemet végzett nők átlagosan 30 éves koruk körül hozták világra első gyermeküket. Ehhez hasonló az anyai életkor átlaga Közép- és Kelet-Európa más országaiban.

Az idősebb anyai életkorban kiviselt terhességek magasabb egészségügyi kockázatának oka, hogy ebben az életkorban a krónikus betegségek már manifesztálódnak, csökkent a szív- és érrendszeri terhelhetőség és a terhesség okozta változásokhoz való alkalmazkodási képesség. További megpróbáltatást jelent a későn gyermeket vállaló házaspárok számára, hogy a magzati kromoszóma-rendellenességek száma is magasabb, mint a 30 évnél fiatalabbak körében.

A fogamzás nehézségei idősebb korban

Ebben az életszakaszban a fogamzás több szempontból is nehézséget okozhat. A harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség, évente 3-5%-kal csökken a teherbeesés esélye, igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg. Gyakori az anovulatiós (tehát a tüszőérés nélküli) ciklus, meghatározó jelenség a korai petefészek-kimerülés. Ezekben az esetekben asszisztált reprodukciós technikák segítségét kell igénybe venni.

A lombikprogram során a megtermékenyülési arány 40 év alatt 45 % körüli, 40 év felett viszont csak 15%-nak adódik. Ha a hazavitt gyermek arányokat nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet, a fiatalabb csoportban 40%, míg az idősebb nőknél csak 5-7%. A különböző meddőségi kezelési eljárások során a csökkenő eredményesség egyik meghatározó oka a romló petesejtminőségben keresendő. A petesejt-adományozás szükségessége 40 év felett exponenciálisan nő, míg 35 év alatt 5%, addig 45 év felett ez az arány 77%.

Nekünk nőknek a termékenységünk harminc éves korunk után csökkenni kezd, először lassan aztán nagyon gyorsan… a számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy egy rendszeres szexuális életet élő, nem védekező egészséges 30 éves nőnek minden menstruációs ciklusban 20% az esélye arra, hogy teherbe essen. Ugyanez az esély egy 40 éves nőnél már csak 5% (American Society for Reproductive Medicine)! Ráadásul az idő múlásával annak az esélye, hogy a baba elköszön az első trimeszterben még inkább nő! Szomorú tény, de tény, hogy a legalacsonyabb vetélési arány a 25-29 éves korcsoportban van (10%), ami a 40 éves nők populációjában már felmegy 33%-ra, a 45 éves nők között pedig már 57% - vagyis ha 45 évesen sikerül is teherbe esni, sajnos nagyobb az esélye annak, hogy a baba elmegy az első trimeszterben, mintsem hogy megszületik (Magnus et al., 2019). Ez ellen tenni nem lehet semmit, ez a természet törvénye!

Fokozott kockázatok és tudnivalók

Ma már több közlemény foglalkozik az idősebb anyai életkorban vállalt terhességek kimenetelével. Egy 2007-ben megjelent közleményben több mint 8 millió élveszülést vizsgáltak 30 és 54 év között szült nők körében. Az eredmények szerint az átlagos születési súly alacsonyabb volt az idősebb korcsoportokban. A legnagyobb valószínűséggel kialakuló szövődmények a 45 év feletti először szülők körében a 30-34 éves korosztályhoz képest a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és a 32. hét előtti koraszülés.

A harmadik ilyen valóban reális és komoly kockázat a genetikai rendellenességek előfordulásának emelkedése. Biztos sokat hallottál már arról, hogy idősebb anyáknál gyakrabban fordulnak elő kromoszóma problémák. Emiatt pl. a Down kór előfordulási gyakorisága egy 2009-es kutatás (Haddow et al., 2009) szerint a várandósság 10. hetében a 25 éves anyáknál 1 az ezerből, a 40 éves anyáknál már 1 az ötvenháromból és 45 évesen pedig 1 a tizenkilencből!

Az első nagy mumus, ami miatt mi idősebb kismamák aggódunk vagy ami miatt stresszel bennünket a környezetünk, az a halvaszületés megnövekedett kockázata. Kutatások valóban igazolták, hogy a halvaszületés relatív gyakorisága majdnem duplájára nő a 35 évnél idősebb kismamák korosztályában, de még mindkét korosztályban hál’Istennek nagyon-nagyon alacsony! Egy friss holland kutatás (Kortekaas et al., 2020) azt találta, hogy 35 évnél fiatalabb nők között ezer szülésből 1,7 végződik sajnos a baba elvesztésével, míg a 35 évnél idősebb korosztályban 3. Tehát ha a két számot összehasonlítjuk, akkor valóban igaz, hogy a relatív kockázat majdnem a duplájára nő az életkor előrehaladtával, de az abszolút előfordulás szerencsére még mindig nagyon-nagyon alacsony marad, úgyhogy emiatt ne legyen álmatlan éjszakáid!

A kutatók ennek az emelkedésnek az okait nem tudják teljes bizonyossággal, de gyanítják, hogy a háttérben a méhlepény működésével kapcsolatos problémák a felelősek. A halvaszületés gyakoribb előfordulása miatt 35 évnél idősebb anyáknál óvatosságból sok orvos javasolja a terminus elmúltával, vagy akár már a 39. héten a szülés beindítását. Nagyon fontos viszont beszélni arról, hogy mik azok a kockázati tényezők, amik emelik a halvaszületés kockázatát! Fontos tehát, hogy amikor az orvosoddal az életkorod miatt a szülés beindításáról beszéltek, akkor beszéljétek meg, hogy a Te esetedben milyen egyéb kockázati tényezők vannak, ugyanis a helyzet nem fekete-fehér!

Az idősebb korú anyává válás kapcsán a második mumus a szülés körüli anyai halálozás. A szülés körüli anyai halálozásra is igaz, hogy a relatív előfordulása majdnem 50%-kal nő a 35 évnél idősebb anyák körében, de az abszolút előfordulása hál’Istennak manapság rendkívül alacsony, gyakorlatilag elhanyagolható! 2004-ben készült egy összefoglaló tanulmány (Jacobsson et al., 2004), amiben 15 év kutatásait, 900 000 szülés adatait összegezték ebben a témában.

A császármetszés gyakorisága először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest. A szülés utáni nagyfokú vérvesztés valószínűsége kb. másfélszeres a 45 év feletti terhesek körében. Egy másik vizsgálatsorozatban 5487 várandós nőt követtek nyomon különös tekintettel az igen idős anyai életkorban kiviselt terhességek sorsára. Azt találták, hogy 45 év felett a krónikus anyai betegségek és a praeeclampsia (magas vérnyomással, fehérjevizeléssel járó „mérgezéses” betegség) gyakrabban fordulnak elő, mint fiatalabb életkorokban. A szülésvezetés módja az esetek döntő részében a császármetszés (78,5%) volt, de ugyanakkor gyakrabban fordult elő szülés után súlyos vérzés, láz és vérátömlesztés szükségessége. A császármetszések javallatai az anya kérésére végzett műtét, előzetes császármetszés, lepénytapadási rendellenességek, medencevégű fekvés és a koraszülés voltak. A fentiek miatt hosszabb kórházi ápolásra volt szükség. A magasabb koraszülési arány következtében a koraszülött intenzív osztályon való elhelyezés is gyakoribb volt (10,7%).

Miért nő a császármetszések aránya?

Érdekes csavar viszont, hogy a császáros szülések aránya jobban nő, minsem azt a komplikációk emelkedési aránya indokolná! A császáros szülések arányának a növekedéséhez egy fontos pszichológiai tényező is hozzájárul: idősebb anyák körében a vélt magasabb kockázat miatt több szülészeti beavatkozást alkalmaznak, akkor is, amikor azok nem lennének feltétlenül indolkoltak!

A műtéti szülés kapcsán fontos még megemlíteni a választott (elektív) műtéti szülést is, amikor az anyák vagy saját maguktól, vagy pedig orvosi sugallatra választják a császármetszést, de amikor a műtétet valós komplikáció nem indokolná. Egy 2016-os amerikai kutatás (Lavecchia et al., 2016) kimutatta, hogy az idősebb korosztályban kétszer annyi nő választja a műtéti szülést, mert úgy gondolják az anyák, hogy ezzel csökkentik a szüléssel kapcsolatos kockázatokat. Ezzel szemben a kutatás azt tapasztalta, hogy a komoly kockázatok előfordulása az idősebb anyák körében lényegesen magasabb a választott császármetszésnél, mint a hüvelyi szüléseknél!

Tehát ha nincs valós komplikáció, ami a császáros szülést indokolná, akkor a műtéttel a komoly szülési kockázatokat nemhogy csökkentjük, hanem növeljük! A kutatásban ilyen komoly műtéti kockázatok voltak a műtét során történő anyai szívmegállás, elhalálozás és a méh-eltávolítás.

Az idősebb anyák előnyei

Van viszont egy nagyon fontos szüléssel és babavárással kapcsolatos dolog, amiben valahogy mi idősebb anyák sikeresebbek vagyunk! Ez pedig a szoptatás! A kutatások egyöntetűen azt tapasztalták, hogy azok között az anyák között, akik szoptatásra készülnek, sokkal nagyobb arányban vannak az idősebb korosztályban azok, akik ezt valóra is váltják és valóban a mellükből, anyatejjel táplálják a kisbabájukat!

Az idősebb életkorban (különösen a 45 év felett) vállalt terhességek aránya csak kis részt képez az összes élveszületéshez viszonyítva. Számuk azonban szignifikánsan nőtt az utóbbi évtizedben, különösen a petesejt-adományozás lehetősége és ezzel az asszisztált reprodukciós technikák folyamatos fejlődésének köszönhetően. Az idősebb anyai életkorban kiviselt terhességek magasabb egészségügyi kockázatának oka, hogy ebben az életkorban a krónikus betegségek már manifesztálódnak, csökkent a szív- és érrendszeri terhelhetőség és a terhesség okozta változásokhoz való alkalmazkodási képesség. További megpróbáltatást jelent a későn gyermeket vállaló házaspárok számára, hogy a magzati kromoszóma-rendellenességek száma is magasabb, mint a 30 évnél fiatalabbak körében.

Az idős korban vállalt terhességek előtt a házaspár részletes tájékoztatása szükséges a lehetséges anyai és magzati kockázatokról. Magának a várandósságnak a gondozása olyan szülészeti egységek feladata, ahol rendelkeznek megfelelő tapasztalattal az ilyen betegek komplex ellátásában, hiszen ezekben az esetekben több, szélesebb körű diagnosztikai eljárás igénybevételére lehet szükség. Természetesen az igen idős korban vállalt terhességeknek nemcsak a nehézségeit kell számba venni, hanem az előnyeit is.

A környezet aggódása

Most, hogy megnéztük az idősebb anyák szülési kimeneteleivel kapcsolatos kutatási eredményeket, nézzük meg egy kicsit azt is, hogy mire számíts a várandósságod és a szülésed kapcsán a környezetedtől? A legfontosabb - saját bőrömön tapasztaltam! - hogy készülj fel lélekben, hogy a várandósságodat és a szülésedet aggódás fogja kísérni a szeretteid részéről!

Az édesanyád gyanítom, hogy legalább 10 évvel fiatalabb volt Nálad, amikor Te születtél, ezért érthető, hogy az ő gondolataiban az idősebb kori szüléssel kapcsolatos kockázatokról egy felnagyított kép él. Úgyhogy számíts arra, hogy aggódni fog az édesanyád, a testvéred, a párod, a barátnőd, a védőnő és az orvosod is - vértezd fel magad ez ellen lélekben és ne hagyd, hogy az aggódás rádtelepedjen és elvegye a babavárás örömét!

Támogatások és jogszabályok

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes átnézni, milyen támogatásokat vehettek igénybe, ha növekszik a család.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásról
• 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
• 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
• 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
• 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról
• 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet a gyermekek napközbeni ellátásának és a családi napközik működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről

tags: #efel #eves #a #babam #es #terhes