Kosztolányi Dezső 1926-ban megjelent regénye, az Édes Anna, a magyar irodalom egyik legismertebb és legmegrázóbb alkotása. A mű egy cselédlány, Anna történetén keresztül mutatja be az emberi kiszolgáltatottságot, a megaláztatást és az elidegenedést a történelmi változások háttere előtt.
A regény alapötlete Kosztolányi feleségétől, Harmos Ilonától származik, aki azt álmodta meg, milyen jó lenne egy olyan cseléd, aki soha nem megy el vasárnap délután, és aki, mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez. Azonban hamar felmerült a gondolat, hogy egy ilyen öntudatlan lénytől félni kellene, mert éppen öntudatlanságában képes lehet valami révült cselekedetre. Ez az ötlet, kiegészülve egy újságcikkben olvasott hírről, miszerint egy cselédlány meggyilkolta gazdáit, szolgáltatta a regény magvát.
A mű 1919 és 1922 között játszódik, a Tanácsköztársaság bukását követő konszolidáció első éveiben. A történelmi háttér, bár nem kerül a középpontba, mégis fontos keretet ad a szereplők életének. Az események a budapesti Krisztinavárosban, az Attila utca 238. szám alatti házban zajlanak, amely a valóságban is létezett.
A regény főhőse, Édes Anna, egy fiatal, 19 éves, vidékről Budapestre került cselédlány. Tizennyolc éves korától kezdve szolgál különböző családoknál, mígnem Ficsor házmester ajánlására Vizyékhez kerül. Anna látszólag a tökéletes cseléd: szorgalmas, dolgos, szótlan és engedelmes. Vizyné, a ház úrnője, aki mindig is egy tökéletes cselédről álmodott, kezdetben elégedett vele. Azonban Anna élete hamarosan a kiszolgáltatottság és a megaláztatás színterévé válik.
A regény egyik kulcsfontosságú jelenete az "uzsonna", ahol Vizyné vendégeivel arról diskurál, hogy a cselédek "más lények", mint a rendes emberek, és természetes állapotuk a szolgálat. Moviszter doktor, a háziorvos és az író egyik szócsöve, ekkor hívja fel a figyelmet arra, hogy "nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd", mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában lehet képes "valami rémült cselekedetre". Moviszter doktor az, aki később megérti Anna tettének indítékát: "Szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül."
Anna élete a Vizy házaspárnál folyamatos megaláztatásokkal telik. Vizy Kornél, a karrierista minisztériumi tisztviselő, feleségével való kapcsolatában rideg és érzelemmentes, csak a politika érdekli. Felesége, Angéla, lánya halála óta idegileg összeomlott, és a cselédekkel való foglalkozásban keres menedéket. Annát magántulajdonának tekinti, érzelmileg zsarolja, és megakadályozza házassági szándékát a kéményseprőlegénnyel, Báthory Árpáddal.
Anna életébe a szerelem reménye Jancsi, Vizyék unokaöccsének személyében villan fel. Jancsi azonban kihasználja Annát, teherbe ejti, majd magzatelhajtót ad neki és elhagyja. Ez a kettős trauma, a szerelmi csalódás és a gyermek elvesztése, végképp megtöri Annát.
A regény csúcspontja Anna kettős gyilkossága. A lány, akit eddig gépszerűen működtettek, öntudatlan állapotából kitörve, egy pillanatnyi ösztön vezérelve végez Vizynével és Vizy Kornéllal. Tettének indítéka nem racionálisan megfogalmazható, hanem egy mély, elfojtott sérelmekből fakadó, ösztönös lázadás. Anna egyszerre válik gyilkossá és áldozattá.
A bírósági tárgyaláson Moviszter doktor próbálja megértetni a bírósággal, hogy Anna tettének oka a szeretet hiánya és a megaláztatás, de a bíró ridegen elutasítja: "Erre nincs mentség". Annát 15 év börtönbüntetésre ítélik.
A regény szerkezete különleges. Az első és az utolsó fejezet keretként szolgál, bemutatva a történelmi események kaotikus jellegét és az emberi élet kiszámíthatatlanságát. Az első fejezetben Kun Béla menekülése, az utolsóban pedig maga Kosztolányi megjelenése látható, aki felett a kortársak megítélése vitatkozik. Ez a keretezés azt sugallja, hogy a történelmi fordulatok éppúgy megítélhetetlenek, mint az egyéni cselekedetek.
A regény elemzése során számos pedagógiai feladat és megközelítés lehetséges, amelyek a kiszolgáltatottság, elidegenedettség és megaláztatás problémakörét vizsgálják a mai környezetben is. A mű a magyar irodalmi kánonban elfoglalt helye mellett arra is rávilágít, hogy az emberi lélek mélységei, a társadalmi elnyomás következményei és a szeretet hiányának tragikus szerepe örökérvényű témák.
Pszichoanalízis és regény: Édes Anna
A regény egyik legfontosabb üzenete, hogy a történelem nagy eseményei, bár keretezik az egyének életét, végső soron az emberi kapcsolatok, az érzelmek és a kiszolgáltatottság drámái jelentik a lényeget. Kosztolányi Dezső az Édes Annával maradandót alkotott, amely mindmáig képes elgondolkodtatni és érzéseket generálni az olvasókban.