A gyógyszerek hatása a magzat és a baba fejlődésére és viselkedésére

A várandósság időszaka tele van izgalommal és várakozással, de számos fontos kérdést is felvet, különösen a gyógyszerszedéssel kapcsolatban. Bár a magzat védett környezetben van az anyaméhben, a kismama betegségei vagy az azok kezelésére szedett gyógyszerek potenciálisan befolyásolhatják a magzat fejlődését és a baba viselkedését.

Gyógyszerszedés a várandósság alatt

A gyógyszerek betegtájékoztatójában található információk a terhességre vonatkozóan kötelezőek, és egészségünk, valamint a baba egészségének érdekében be kell tartani őket. Előfordulhat, hogy a készítmény a terhesség bizonyos szakaszában nem alkalmazható, mivel megnőhet a szövődmények kialakulásának veszélye mind az anya, mind a gyermek esetében. Fontos, hogy a kezelőorvosunkkal már a terhesség vállalása előtt beszéljünk, jelezzük a háziorvosnak és a gyógyszerésznek is a gyermekvárás tényét, még vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlásakor is. Egyes gyógyszerek szedésük után is egy ideig a szervezetben maradnak, ezért érdemes már a terhesség előtt jelezni az orvosnak, ha kisbabát szeretnénk.

Tartósan gyógyszert szedő, krónikus betegek

Vannak olyan betegségekkel kezelt édesanyák, akiknek a gyógyszeres kezelés megszakítása veszélyeztetheti a várandós édesanya egészségét, mint például az asztma, epilepszia, cukorbetegség, depresszió, magas vérnyomás. Ilyenkor, amennyiben lehet, már a terhesség előtt át kell állítani az édesanyát más, a magzatra nem veszélyes gyógyszerre.

A gyógyszerek magzatkárosító hatásai

A méhlepényben (placenta) található membrán fontos szerepet tölt be az anyai szervezetbe kerülő különböző anyagok magzati véráramba jutásának megakadályozásában. A membrán védő funkciója ellenére sok anyag átjut a magzati vérkeringésbe. A várandósság különböző időszakában más-más lehet a gyógyszereknek a hatása a terhesség kimenetelére. A magzat azonban a negyedik és tizedik hét között a legsérülékenyebb. A gyógyszerek terhességben való alkalmazhatóságát állatkísérletek, klinikai vizsgálatok, orvosi bizonyítékok alapján határozzák meg.

A terhesség alatt szedett gyógyszerek vagy egyéb anyagok többféleképpen is befolyásolhatják a magzatot:

• Közvetlenül hatnak a magzatra, rendellenes fejlődést okoznak, mely születési rendellenességhez, akár halálhoz vezethet.
• Az erek beszűkülésével megváltoztatja a méhlepény működését, így csökkenti a magzat oxigén- és tápanyagellátását, ami a baba kis súlyát és fejletlenségét eredményezi.
• A méh izomzatának erős összehúzódásakor csökkenti a magzat vérellátását, ezzel károsítja a magzatot, és koraszülést is kiválthat.

A gyógyszerek hatása a magzati fejlődésre a terhesség alatt kritikus kérdés. Különösen a gyógyszer-túladagolás vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai okozhatnak születési rendellenességeket, növekedési és fejlődési késéseket, valamint szerkezeti vagy funkcionális rendellenességeket, például szív- és agyi rendellenességeket. Fontos megjegyezni, hogy a terhesség alatt szedett gyógyszerek a méhlepényen keresztül átjuthatnak az anyától a babához. Ezért egyes gyógyszerek közvetlenül befolyásolhatják a babát, és ezek a hatások a terhesség bármely szakaszában jelentkezhetnek. Az antibiotikumok terhesség alatti alkalmazása fontos kérdés a várandós anyák számára, mivel nagyobb kockázatot jelentenek a babára nézve, különösen a terhesség első trimeszterében, amikor a magzati szervek fejlődése gyors.

Magzatkárosító hatóanyagok

A leggyakoribb fejlődési rendellenességeket vagy magzati ártalmat okozó gyógyszercsoportok és -hatóanyagok közé tartoznak többek között az ACE-gátlók (vérnyomáscsökkentők), az ARB-k, a férfi és női nemi hormonok, az epilepsziára ható gyógyszerek (pl. phenytoin, valproat, carbamazepin), a benzodiazepinek, a ciklofoszfamid (daganatellenes szer), az ergotamin, a lítium, az izotretinoin, a metotrexát, az NSAID-ok, az opioidok, a ribavirin, a szulfonamidok, az SSRI-k, a tetraciklin, a trimetoprim és a warfarin.

Az X kategóriás gyógyszerek szedése terhesség alatt abszolút nem ajánlott, mivel súlyos károkat okozhatnak a babának.

Gyakori betegségek kezelése a terhesség alatt

A terhesség alatt felismert cukorbetegség biztonságosan kezelhető inzulin alkalmazásával és a megfelelő diéta betartásával. Az allergiaellenes antihisztaminok vizsgálatok alapján nem okoznak magzatkárosító hatást, azonban a legtöbb készítmény alkalmazási előiratában szerepel, hogy elővigyázatosságból terhességben a készítmények használatát javasolt elkerülni. A COPD-s, asztmás betegek esetében a hörgőtágító béta2-agonisták terhesség idején csak akkor alkalmazható, ha a kezelés előnye az anya számára magasabb, mint a magzatra vonatkozó lehetséges kockázatok. Megfázás, láz, fájdalom esetében csak paracetamol hatóanyagtartalmú készítmény ajánlott, a legkisebb, még hatásos mennyiségben és a legrövideb ideig. A kismamáknál gyakori a székrekedés, amit szennateával tilos „kezelni”, növeli a vetélés kockázatát.

Kábítószer-fogyasztás a terhesség alatt

A drogfogyasztás jelentősen növeli a születendő gyermeknél a maradandó tanulási, koncentrációs, értelmi zavarok megjelenésének valószínűségét. A terhesség alatti kábítószer-használók körében jóval gyakoribb a vetélés, koraszülés, növekedésbeli elmaradás és lepényleválás is. A méhlepény és a méh érhálózatának kialakulása következtében a köldökzsinóron keresztül nemcsak a tápanyagok, hanem a kismama által fogyasztott károsító anyagok is eljuthatnak a magzathoz.

Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Gyorsan átjutnak a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban vannak jelen a baba vérében, mint az anyáéban. Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség, húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességek, nyúlajak, súlyos végtagdeformitások és veleszületett csípőficam.

Kokain és heroin

A terhesség alatti kokainhasználat negatívan befolyásolhatja a magzat fejlődését, súlyos elváltozásokat okozhat a szívben és a vesékben, valamint növeli a koraszülés, a vetélés és a méhlepény-leválás kockázatát. Az anya kokainfogyasztása következtében született csecsemőknél szív-, érrendszeri és idegrendszeri problémák alakulhatnak ki.

Az opiátok, mint a heroin, átjutnak a méhlepényen, így az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök. A heroinhasználat elváltozásokat okozhat a placentában és a köldökzsinórban, aminek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, és számos fejlődési rendellenesség lehet az eredménye.

Marihuána

A marihuána, az egyik legveszélyesebb kábítószer a magzat szempontjából, jelentős mértékben növeli a halvaszülés, az idő előtti burokrepedés, a koraszülés és a méhen belüli növekedés-visszamaradás arányát. A kannabisz hatóanyagaival találkozó fejlődő idegrendszer memóriazavarokat, érzelmi fejlődési és verbális képességek károsodását okozhatja gyermekkorban.

Házi patika babáknak

Egy jól összeállított és megfelelően karbantartott házi patika, különösen, ha kisbaba van otthon, nagy segítség. Fontos, hogy a gyógyszerek dobozára mindig ráírjuk, mire használjuk, és mikor bontottuk ki őket. Rendszeresen ellenőrizzük a lejárati időket. A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladéknak számítanak, így sose a szemetesbe dobjuk őket, hanem adjuk le egy közeli patikában.

Lázcsillapításra 38,5 fok felett már használhatunk gyógyszert, 39 fok felett pedig hűtőfürdő és gyógyszer együttes alkalmazását javasolják az orvosok. Három hónaposnál kisebb babáknak a paracetamol tartalmú készítmények adása nem javasolt. A szaliciláttartalmú lázcsillapítók 10 éves életkor alatt használata nem javasolt. Léteznek kifejezetten babáknak gyártott ibuprofen-tartalmú láz-és fájdalomcsillapítók, melyeket 3 hónapos kortól adhatunk. Fontos, hogy egyszerre nem adhatunk kétféle fájdalomcsillapítót, és mindig ellenőrizzük a hatóanyagot, ha többféle elnevezésű készítményt akarunk adni a babának.

Kisebb sérülések ellátásához tartsunk steril gézlapot, pólyát többféle méretben, leukoplasztot, sebfertőtlenítőt, sebtapaszt. Rovarcsípésekre, égések kezelésére való készítményeket is szerezzünk be. Jó, ha tartunk a házi patikában köhögéscsillapító szirupot, orrcseppet, gyógyteákat, hasmenést csillapító szert, kisbabáknak puffadás és hasfájás elleni cseppeket, teákat.

A gyógyszereket a beteg gyermeknek az orvos által meghatározott ideig kell szedni, még akkor is, ha néhány nap után a gyermek már láztalan, jobban érzi magát, panaszmentes. Amennyiben a gyógyszer (szirup, vagy tabletta) bevétele után a gyermek hány, de a bevétel óta kb. 1 óra eltelt, a gyógyszerhatóanyaga már felszívódott. A csecsemőknek, kisdedeknek a szirupokat adagolókanállal, vagy kiskanállal adjuk be, félülő, vagy ülő helyzetben. A szirup beadása után adjunk néhány korty teát, vagy gyümölcspépet. A tápszerbe, a gyermek ételébe lehetőleg ne keverjük bele a szirupot.

Az immunrendszer erősítése és a lelki tényezők

Nemcsak a vitaminok, hanem a „lélekvitaminok” is szükségesek a fertőzések elkerüléséhez, hiszen a boldog, vidám, nem szorongó, nem túlfáradt gyerekek ritkábban betegszenek meg. Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amely a fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. A védekező képesség egy része velük született, más része szerzett. A testi tényezők mellett azonban a lelki tényezők is fontosak a betegség elkerülésében és minél gyorsabb átvészelésében.

Fontos tanácsok a baba egészségéért:

1. Amíg a baba csak anyatejet kap, nincs szüksége vitaminokra. A tápszerek dobozán fel van tüntetve azok vitamintartalma, amelyet pontosan a csecsemők igényeihez igazítanak.
2. A rendszeres séta, mozgás szabad levegőn több szempontból is hasznos: a csontok fejlődéséhez D-vitaminra van szükség, az oxigéndús levegő jót tesz a sejteknek, a hőmérsékletváltozások edzik a szervezetet, és a szabad mozgás segít levezetni a feszültséget.
3. A már hozzátáplált csecsemőknél figyelnünk kell arra, hogy minél változatosabban táplálkozzanak.
4. Az ölelés nem csak kellemes érzés, hanem a nyirokrendszerre is hatással van.
5. Az egészséges immunrendszer alapfeltétele a harmónia a mindennapokban. Fontos, hogy a kicsi biztonságban érezze magát, tudja, mikor mi fog történni.
6. Amikor a kicsi kezd belázasodni, bágyadt lesz és nagyot alszik. Lázcsillapító után viszont felpöröghet. Nátha esetén a BabyLuuf balzsam segíthet, és a párásítás is fontos.
7. A gyerekek gyakran elfáradnak, a vegetatív idegrendszer már nem tudja fenntartani az egyensúlyi állapotot, ezért védtelenebbé válik a betegségekkel szemben.
8. A mesék és a játékok segíthetnek a gyógyulásban és a megküzdésben. A színezés, rajzolás, ujjfestés, gyurmázás olyan technikák, amikkel az alkotás révén mesélhetik el a gyerekek az érzelmeiket. A szerepjáték és a bábozás is segítségünkre lehet.
9. Hagyjunk időt a teljes felépülésre egy-egy betegség után! Gyakran a testi tünetek már elmúlnak, de a viselkedéséből még tudhatjuk, hogy nincs teljesen jól.

Beszédfejlődési zavarok és segítség

A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az első szavak megjelenési ideje általában 10-16 hónapos kor között várható. Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, például ha egy 2 éves gyermek nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ez még nem jelent hosszú távú következményeket, de kiemelten fontos a gyermek otthoni fejlesztése.

Az akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.

A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik. Emellett felkereshetők olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok. Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt.

A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

tags: #gyogyszerek #hatasa #a #babak #viselkedese