A magzati gyomor teltsége és az első trimeszter tudnivalói

A terhesség egy csodálatos és egyben kihívásokkal teli időszak az édesanyák életében. A kezdeti bizonytalanság és a rengeteg új információ sok kérdést vethet fel. Ebben a cikkben igyekszünk minden fontos tudnivalót összegyűjteni az első trimeszterről, hogy segítsünk eligazodni ebben az izgalmas időszakban.

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, és ezen belül három trimeszterre oszlik, amelyek átlagosan 13 hétig tartanak. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek lehetnek. Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, de ez teljesen normális, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni. Ebben az időszakban a hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj.

Az első trimeszter: Mi történik a kismamával és a babával?

A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.

A terhesség kezdete: Mettől meddig tart az első trimeszter?

Bár meglepőnek tűnhet, a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számítják. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel. Fontos megjegyezni, hogy a magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. A terhességi kor azért lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok időpontját, valamint a szülés várható időpontját is.

Mit tapasztal a kismama az első trimeszterben?

A terhesség egyes jelei már igen korán felismerhetőek. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek.

• Menstruáció elmaradása: Ez a legismertebb terhességre utaló jel, általában innentől gyanakszunk várandósságra. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt; ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
• Hányás, hányinger: Gyakran említik reggeli rosszullétként, de valójában nem kötődik egyetlen napszakhoz ez az állapot. Mértéke egyénenként változik, van, aki alig tapasztalja, de olyan is van, akit folyamatos rosszullétek gyötörnek. Ezért elsősorban a hormonok felelősek, de szerencsére jellemzően sem a magzat, sem a kismama megfelelő táplálkozását nem gátolják.
• Mell megnagyobbodása, érzékenysége: A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek, éppen ezért az sem ritka, hogy új, nagyobb méretű melltartót kell beszerezni. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
• Gyakori vizelés: Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert.
• Kimerültség érzése: A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Az energiaszint sokak számára kicsit megemelkedik, visszaáll a második trimeszter során, de addig is érdemes sokat pihenni.
• Hangulatingadozások: A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez, melynek során egyszer izgatottnak, egyszer lehangoltnak, majd rémültnek érezheted magad, ami rendkívül összezavarja az embert.
• Akné, az arcbőr romlása: Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.

A terhesség korai jeleit már akár a megtermékenyülés után 5-6 nappal érzékelhetjük.

Mi történik a kismamával?

Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg. Ezek egy részéről már korábban is beszámoltunk, éppen ezért az alábbiakban a tapasztalt jelenségek mögötti folyamatokra, fiziológiai változásokra fókuszálunk.

• 1-2 kilogramm hízás: Elsősorban a placenta (más néven méhlepény, amely a babát táplálja), a mellek, a méh és a plusz vér súlya. Azoknál, akiknél gyakoriak a rosszullétek, a kezdeti súlygyarapodás kevesebb is lehet.
• Kialakul a magzatvíz zsák, a placenta, a köldökzsinór.
• Enyhén csökkenő vérnyomás: A hormonok ingadozása és a keringés változásai gyakran csökkenthetik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében. Az erek kitágulnak, hogy elegendő vér jusson a méhbe.
• Szaporább légzés és szívverés.
• Változások a mellben: Az emlőmirigyek megnagyobbodnak, amitől a mellek megduzzadnak. Ezt elsősorban a hormonális változások okozzák. Sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön.
• Hormonális változások: Extra magas ösztrogénszint.
• Szélsőséges érzelmek, hangulatingadozás: A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
• Zavar érzése a terhességgel kapcsolatban.
• Székrekedés, puffadás: A megemelkedett progeszteronszint hatására a belekben lelassulnak az izom-összehúzódások, amelyek általában az élelmiszerek emésztőrendszeren való áthaladását segítik. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, ez pedig gyomorégéshez, emésztési zavarokhoz, székrekedéshez, valamint gázképződéshez vezethet.
• Megváltozik a bőr: Sokan tapasztalják, hogy a terhesség alatt rózsaszínesebbé, fényesebbé válik a bőrük, ezt szokás terhességi ragyogásnak is hívni, hátterében pedig a fokozott vérkeringés áll. Ugyanakkor a hormonok hatására termelődő extra faggyú pattanások kialakulásához vezethet.
• Változások a hüvelyben: A hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből. Enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt, ahogy az enyhe, pecsételő vérzés is, ez utóbbiról azonban a biztonság kedvéért érdemes konzultálni orvosoddal.

Mi történik a magzattal az első trimeszterre?

Az első trimeszter a magzat fejlődésének egyik legintenzívebb időszaka. A megtermékenyüléstől kezdve egészen a 13. hét végéig rengeteg alapvető változás történik.

• Megtermékenyítés: A megtermékenyített petesejt az egyesülés után néhány órával osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába.
• Beágyazódás: A harmadik hét végére, nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be.
• Gyors fejlődés: Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben. Két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény.
• Az első hónapok változásai: Az ötödik héten már 2 mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
• A magzat státusz: A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik. A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot. A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét.
• Az első trimeszter végére: A szerveknek már csak növekedniük kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.

Első trimeszter: Mit csináljunk és mit ne?

Ahogy azt korábban is írtuk, az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában. Az alábbiakban összeszedtük neked a legfontosabb vizsgálatokat, amelyeken mindenképp át kell esned, azokat az életmódbeli változtatásokat, amelyeket érdemes eszközölni, valamint azt is, mi az, ami semmiképpen sem javallott az első trimeszter - vagy a terhesség teljes időtartama - alatt.

Mit csináljunk ebben az időszakban?

• A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el: A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.
  • Kórtörténetek: Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
  • Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).
  • Medencei vizsgálat: Ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
  • Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet): A vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot pedig a védőnő végzi el.
  • Genetikai vizsgálat: Ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.
• Életmódbeli változtatások:
  • Szedjünk vitaminokat, étrend-kiegészítőket: Érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják.
  • Legyünk aktívak: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
  • Egészséges táplálkozás: Nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Fontos: a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges.
  • Pihenés: A terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
  • Sok víz: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kell kerülnünk az első trimeszterben?

Bizonyos dolgok negatívan befolyásolhatják a terhesség kimenetelét, ezért fontos, hogy tisztában legyünk velük.

• Cigaretta, drog: Amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségéről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát is kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
• Alkohol: Az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Például foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
• Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre. Egyes kutatások azt is megállapították, hogy az ilyen forró helyeken töltött időtől megduplázódhat a vetélés kockázata.
• Egyes ételek: Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk.
  • Nyers hal (sushi): A tengeri ételek fogyasztását javasolt kerülni, nemcsak az ételmérgezés veszélye, hanem az esetleges magas higanytartalom miatt is.
  • Nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek: Ide sorolhatók a lágy sajtok is, melyek a terhességre negatív hatással bíró baktériumokat tartalmazhatnak.
  • Alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás: A nem megfelelően elkészített tojás vagy hús magukban hordozzák a listeriosis és a toxoplazmózis kockázatát, melyek súlyos, akár életveszélyes betegségekhez, valamint súlyos születési rendellenességekhez vezethetnek.
  • Túl sok koffein: Kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.

A magzati gyomor fejlődése és a gastroschisis

A terhesség alatt a magzat fejlődésének nyomon követése kiemelt fontosságú. Az ultrahangvizsgálatok során számos szerv fejlődését figyelhetjük meg, köztük a gyomorét is. Fontos tudni, hogy a magzati gyomor normál esetben is rendelkezik egy telődési ciklussal, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként megtelik magzatvízzel, majd kiürül. Ez nem feltétlenül jelent problémát.

Azonban, ha a gyomor nem csak kicsi, de hosszabb ideig nem látható benne folyadék, felmerülhet a nyelőcső fejlődési rendellenességének, az oesophagus atresiának a gyanúja. Ez azt jelenti, hogy a nyelőcső egy szakasza zárt vagy hiányzik, így nincs kapcsolat a szájüreg és a gyomor között, a magzat pedig nem tud lenyelni magzatvizet. Az oesophagus atresia gyakran társul más fejlődési rendellenességekkel, ezért ilyenkor kiterjesztett szűrésre van szükség.

Egy másik, súlyosabb fejlődési rendellenesség a gastroschisis, amely egy veleszületett hasfalhiány. Ez a magzati fejlődés során kialakuló hasfali záródási zavar következtében jön létre, melynek eredményeképpen a hasi szervek a hasüregen kívülre esnek. A belső szervek előreesését a várandósgondozás részeként végzett magzati ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Ilyenkor további vizsgálatokra, gyakori ultrahangos követésre lehet szükség a szervek állapotának nyomon követésére és más fejlődési rendellenességek kizárására. A gastroschisis kezelése minden esetben műtétileg történik, és bár súlyos állapotnak tekintendő, a kórjóslat általában jó, a betegek több mint 90%-a hosszútávú következmények nélkül túlél.

A gastroschisis az omphaloceléhez hasonló elváltozás, azonban utóbbinál mindig egy több rétegű - a hashártyából és magzatburokból álló - tömlő fedi a kitüremkedő hasi szerveket, míg gastroschisisben a hasfalon kívülre eső beleket és egyéb szerveket nem védi hártyás burok. Jellemzően belek, ritkábban egyéb hasi szervek, köztük akár a belső nemi szervek is előeshetnek a hasfali nyíláson. A veleszületett nyitott hasfali rendellenességek ötezer szülésből egy gyermek esetében figyelhetők meg.

A gastroschisis főbb tünetei és okai

A gasztroschisis tünetei az ultrahang vizsgálaton, majd a születés után szabad szemmel láthatóak. A hasifali defektus általában a köldökzsinór jobb oldalán figyelhető meg. A hasüregi szervek a testen kívül helyezkednek el, azonban, az omphalocele-től eltérően, a szerveket nem fedi hártya. A szervek duzzadtak, hasüregen kívül lévő belek hashártyája megvastagszik és jelentős összenövések keletkezhetnek.

A magzati hasfal eltéréseinek pontos okai nem ismertek, feltételezhetően több külső hatás halmozódása, együttes jelenléte vezet a hasfali záródás zavarához. Gyakoribb a gastroschisis a fiatal életkorú anyák és az első születések tekintetében, területileg gyakoribb olyan országokban, ahol nem megfelelő a várandósgondozás. Kialakulásában szerepet játszhat az anyai alultápláltság, vitaminhiány (pl. alacsony folsav bevitel), fehérje- és folyadékhiány, méhlepény-rendellenesség, illetve a köldökzsinórt tartósan érő nyomás is. Fentieken túl kimutatták, hogy egyes drogok, köztük a kokain, a metamfetamin és a kannabisz fogyasztása jelentősen növeli a gastroschisis kialakulásának valószínűségét.

Az egészséges magzati fejlődés során a belső hasi szervek először a testen kívül fejlődnek ki, majd pedig a hasüregbe húzódnak vissza, ezt követően a hasfal zárul. A veleszületett hasfali rendellenességek esetén a hasfal záródása viszont csak részlegesen történik meg, ezért a zsigeri szervek kitüremkednek, így a tápcsatorna egyes szakaszai a születés időpontjáig a magzatvízben úsznak. Gastroschisis esetén a bél, és néha a gyomor vagy a máj, legritkább esetekben a belső nemi szervek a hasüregen kívülre kerülnek.

A gastroschisis lehetséges szövődményei és diagnosztizálása

A gastroschisis a szerveket a magzatvíz káros hatásainak teszi ki, növelve a fertőzések, valamint a koraszülés és a halvaszületés kockázatát. A steril hashártyagyulladás megelőzése céljából indokolt a szülés előrehozatala (szülésindítás) a 36-37. héten.

A gastroschisisben szenvedő gyermekeknél a bélcsavarodáson kívül alacsony a kapcsolódó fejlődési rendellenességek előfordulása. A bélcsavarodás viszont bélelhaláshoz és életet veszélyeztető állapothoz vezethet. Születést követően magasabb az emésztőszervrendszer működési zavarainak kockázata. Az érintett csecsemőknél - jellemzően az első évben - gyakran alakul ki reflux betegség (GERD), ami általában idővel magától rendeződik.

A hasfali rendellenesség terhességi ultrahang vizsgálattal a 12. héttől mutatható ki, ám jellemzően 18. héten kerül diagnosztizálásra. Anyai vérvizsgálat esetén a megnövekedett, emelkedett anyai szérum alfa-fetoprotein (AFP) ugyancsak kórjelző eltérés.

A gastroschisis kezelése

A gastroschisissel diagnosztizált gyermekek esetében a szülésre csak olyan intézményben kerülhet sor, ahol rendelkezésre áll az újszülött szakápolói és sebészeti ellátása. Ha valamilyen okból az újszülött mégsem a végső ellátás helyén születik, a gyermeket és édesanyját minél hamarabb a megfelelő ellátóintézetbe kell szállítani.

A születés után az újszülött a hasüregen kívül lévő belső szerveit steril, sóoldatot tartalmazó tasakba helyezik, hogy megvédjék a kiszáradástól és a fertőzéstől. A további teendőkről a gyermek és az előreesett szervek állapotának függvényében döntenek. Születés után a lehető legrövidebb időn belül a szerveket sebészi úton helyezik vissza a hasüregbe és zárják a hasfalat.

A csecsemő gondozása és előkészítése, a hasfalzárása általában újszülött sebészeti osztályon történik. Az ápolás fő célja a tápcsatorna működésének helyreállítása. A sebészi zárás feltétele az ún. téraránytalanság megszüntetése, mivel a nyitott hasfallal született gyermekek hasürege általában kicsi. A téraránytalanságra való tekintettel, amikor nem elegendő méretű hasüreg a szerveknek, a kint rekedt beleket ún. műanyag silóba helyezik. A silót fokozatosan szűkítve a belek szinte mindig visszahelyezhetőek a hasüregbe. Miután a belső szervek a hasüregbe kerültek, a hasfalon lévő rést sebészi úton, lehetőleg feszülésmentesen lezárják.

Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő bélműködés hetekig nem normalizálódik, melynek következtében parenterális táplálást (tápcsatorna kikerülésével, véren keresztül bejuttatott táplálás) kell alkalmazni, ami további kórházi tartózkodást igényel. A kezelés összetettségére és hosszára való tekintettel is elmondható, hogy a veleszületett nyitott hasfali kórképek gyógyulási hajlama hosszútávon kifejezetten jó.

tags: #feszesen #telt #magzati #gyomor