A Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Nevét John Langdon Down angol orvos után kapta, aki 1866-ban elsőként írta le klinikailag a tünetegyüttest. Ismeretlen okból előfordulhat, hogy egy kromoszómapár nem osztódik ketté, és az egyik szülőtől az utód duplán kap meg egy kromoszómát. Ha ez a 21. kromoszómával történik, akkor Down-szindróma alakul ki.
A Down-szindrómára jellemző leggyakoribb fizikai vonások közé tartoznak az alacsony izomtónus, az alacsony testmagasság, a ferde metszésű szemek, illetve a tenyéren végighúzódó mély barázda. Emellett a Down-szindrómás emberek közel felének szívfejlődési rendellenessége, további 15%-uknak másfajta szervi rendellenessége is lehet. A rendellenességek rendszeres szűrésén és kezelésén felül nem kívánnak külön gondozást.
A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló kromoszómarendellenesség. Előfordulási aránya kb. 650 terhesség és 1000 szülés közül 1. Magyarországon évente 150-200 Down-szindrómás esetet jelentenek be. Gyakorisága az anya életkorával nő, de a Downos gyermekek 75%-át 35 év alatti nők szülik. 30 éves anyánál 1/1000, 40 éves anyánál 1/100 az esély Down-szindrómás magzatra. A Down-szindróma világnapot március 21-én tartják.
A Down-szindróma formái
Genetikailag három alapvető formáját különítjük el:
- Triszómia 21: A Down-szindróma leggyakoribb oka (95%). A hibásan osztódott, tripla 21-es kromoszóma a további sejtosztódások során minden sejtbe tovább másolódik. Ennek következtében az embrió a 21-es kromoszóma megszokott két példánya helyett hárommal rendelkezik. A fogantatás előtt, vagy annak pillanatában, a spermában vagy a petesejtben lévő 21-es kromoszómapár nem válik szét.
- Mozaicizmus: A Down-szindrómát 1-2%-ban okozó mozaik Down-szindróma esetén a 21-es kromoszóma triplázódása a test sejtjeinek csak egy részén áll fenn. Amikor ez előfordul, a kétféle sejt (a megszokott 46 kromoszómát, illetve a 47 kromoszómát tartalmazó sejtek) keveréke alakul ki. A kutatások arra utalnak, hogy a mozaikos Down-szindrómás egyéneknél kevesebb jellemző van jelen, mint a Down-szindróma egyéb formáival élőknél.
- Transzlokáció: Ha a szám feletti 21-es kromoszóma egy másik kromoszómapárhoz kapcsolódik, akkor transzlokációról beszélünk (az esetek 2-3%-a). Ennek esetén a 21-es kromoszóma egy darabja letörik a sejtosztódás során, és egy másik kromoszómához, általában a 14-es kromoszómához tapad.
A Down-szindróma tünetei és jellemzői
A Down-szindrómások külső jegyei és egészségi problémái egyénenként bárkinél megjelenhetnek, de a Down-szindrómások között mindegyik nagyobb arányban fordul elő, így náluk gyakrabban jelenik meg több tünet együtt. Ugyanakkor egyik tünet megjelenése sem törvényszerű. A Down-szindrómás emberek egészségi jellemzői, értelmi és egyéb képességei és személyiségvonásai nagyon különbözőek lehetnek.
Jellemző külső jegyek és egészségi problémák:
- Külső jegyek:
- Alacsony izomtónus (hipotónia) és laza ízületek (hiperflexibilitás).
- Rövidebb végtagok és ujjak, a kisujj egy ujjperccel rövidebb és befelé hajló lehet.
- A tenyéren gyakran csak egy keresztvonal található (négyujjas barázda).
- Rövidebb lábujjak és hézag a nagylábujj és a következő lábujj között (szandálárok).
- Kisebb fej, laposabb tarkótájék, enyhe kisfejűség.
- Rövidebb nyak, vékony koponyacsontok, későn záródó kutacsok.
- Kicsi orr, benyomott orrgyök, ferde szemrések ("mongoloid szemrés"), belső szemzugban elhelyezkedő bőrredő (epicanthus).
- Szem szivárványhártyáján pontozott ("Brushfield-foltok"), ideghártyán degeneratív jelek és hipoplázia.
- Gyakorta csökevényesek, rendellenes elhelyezkedésűek a fogak, de a fogszuvasodás ritkább. Gyakori a fogágybetegség.
- Egészségi problémák:
- Szívfejlődési rendellenességek (40-60%), leggyakrabban kamrai és pitvari sövénydefektus, nyitott Botallo-vezeték.
- Hallásproblémák (70%), alvási légzéskimaradás (50-75%) és látásproblémák (60%).
- Az életkor előrehaladtával nő az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
- A férfibetegeknél viszonylag kis hímvessző és fejletlen herék találhatók. Nőknél olykor előfordul fogamzás, férfiaknál általános a meddőség.
A Down-szindrómások IQ-ja változó, átlagosan 50 körüli. A korai gyógypedagógiai fejlesztések segítségével a Down-szindrómás gyerekek szinte mindent meg tudnak tanulni. A fejlesztésben részt vevő gyerekek 1-4 éves korban járni kezdenek, megtanulnak beszélni és „szobatisztává” válnak. Fiatal felnőttként bizonyos szakmákat, betanított munkákat jól elsajátítanak, amivel saját keresetük is lehet.
Játszóházat kapnak a Down-szindrómás gyerekek
Down-szindróma szűrése terhesség alatt
Magyarországon a törvény lehetővé teszi a terhesség művi megszakítását (abortuszt), amennyiben a magzatról bebizonyosodik, hogy Down-szindrómás. A szülő dönthet a terhesség sorsáról, ha az még nem több mint 24 hetes. A szűrővizsgálat pozitív eredménye csak arra utal, hogy a magzat hordozza a 21-es kromoszóma rendellenességét. Fontos tudni, hogy csak az anyai életkor alapján a Down-szindrómás esetek csak kb. 30%-a szűrhető ki. A Down-szindrómás esetek 96-98%-a szűrhető ki az első trimeszteri szűrés kapcsán.
A szűrés eredménye még nem jelent biztos diagnózist. Felmerül, hogy akkor miért nem végeznek mindenkinél biztos diagnózist adó vizsgálatot. Azért nem, mert diagnosztikus vizsgálat sajnos a vetélés emelkedett kockázatával jár. A 37 évnél idősebbeknek, illetve akiknek a családjában előfordul kromoszóma-rendellenesség, azoknak genetikai tanácsadóba kell menni, és ott a szűrővizsgálat eredménye nélkül is felajánlják a diagnosztikus vizsgálat lehetőségét.
Szűrési módszerek:
Szűrésre az alábbi módszereket kombináltan használják. Az ultrahang és az anyai vérből történő biokémiai vizsgálatok nem járnak veszéllyel sem a magzatra, sem az anyára nézve. Ezek a módszerek nem alkalmasak diagnózis felállítására, csupán a Down-szindróma előfordulásának valószínűségére lehet belőlük következtetni.
Ultrahangvizsgálat
Terhesség alatt az ultrahangos vizsgálat megszokott eljárás, és mai tudásunk szerint nem jár veszéllyel sem a kismamára, sem a magzatra nézve. Az ultrahang vizsgálat a magzat rendellenességének felderítésére is használják. A 12. héten célzottan vizsgálják például a magzatnál a nyaki redő vastagságát, mely egy bizonyos vastagságon felül felveti a kromoszóma-rendellenesség gyanúját. Az 1980-as évektől, az ultrahang készülékek fejlődésének köszönhetően egyre több lehetőség nyílt arra, hogy ezt az arányt növelni lehessen. Elsőként a magzati tarkóredő vastagságának mérése került bevezetésre, melynek segítségével szűrések hatékonysága jelentősen emelkedett, kb. 75%-ra.
Az átfogó, kiterjesztett ultrahangvizsgálat során az alapos, mindenre kiterjedő anatómiai ultrahangvizsgálat mellett, a kromoszóma-rendellenességek szűrésére alkalmas markereket is vizsgáljuk a magzatnál. Az 5-7 centiméteres magzatoknál az egyes paraméterek tized milliméter pontossággal mérendőek, és pár tized milliméteres tévedés is fals eredményt adhat. Ezért intézetünkben csak olyan szakemberek végezhetnek magzati vizsgálatokat, akik a világ legelismertebb akkreditációjával, a londoni Fetal Medicine Foundation által kiadott licence-el rendelkeznek. Az L33 Medical rendelőben alkalmazott első trimeszteri kiterjesztett ultrahangvizsgálat során az általános fejlődési rendellenességek mintegy 70%-át tudjuk kiszűrni. Emellett rutinszerűen végezzük a 12-13 hetes magzatok szív- és érrendszeri vizsgálatát is, melynek segítségével a szívhibák csaknem 90%-a már ekkor felismerésre kerülhet.
Vérvétel
Az anyai vérből számos, magzat által termelt anyag mutatható ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeiből, a kismama súlyát, magzatok számát, dohányzást, terhességi kort is figyelembe véve számítógép segítségével kockázatbecslés történik. Következő lépésként az anyai vérből a méhlepény által termelt két fehérje (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációjának meghatározásával a felismerési arányt már 85%-ra lehetett emelni, majd ezt követték további markerek vizsgálata, mint a magzati orrcsont megléte vagy hiánya, a magzati szívfrekvencia, a magzat hasában található ductus venosus nevű éren mért áramlásvizsgálat, valamint a magzat szívében az egyik billentyűn mért áramlásvizsgálat. Az így elvégzett vizsgálatot nevezik kiterjesztett kombinált szűrésnek.
A terhesgondozás során kombinált teszt esetén a 12-14. héten, integrált teszt esetén a 12-13., valamint a 16. héten végeznek anyai vérből vizsgálatot. Az anyai vérben vizsgált jelzők a terhességgel összefüggő plazmafehérje (PAPP-A) és a human chorionic-gonadotropin szabad ß-egysége (free ß-hCG) melyeket a méhlepény termel.
Kombinált teszt és NIPT
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. A vizsgálat a terhesség 11. és a betöltött 14. hete között (magzati ülőmagasság CRL 45-84 mm tartományában) bármikor elvégezhető, optimális ideje a betöltött 12-13. A kombinált teszt átlagosan 86%-os hatékonysággal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket. Az anyai életkori kockázatot módosítjuk az ultrahang illetve a vérvizsgálat során mért úgynevezett markerekkel.
Az iGen NIPT szűrésekkel a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat. A NIPT (Non-Invazív Prenatális Teszt) DNS alapú teszt, nem statisztikai alapon működik, mint a Kombinált-teszt, így érzékenysége magasabb, fals pozitivitása alacsonyabb.
| Módszer | Terhességi hét | Hatékonyság | Jelleg |
|---|---|---|---|
| Anyai életkor | - | ~30% | Statisztikai |
| Tarkóredő vastagság mérése | 12-13. hét | ~75% | Ultrahang |
| Anyai vér (PAPP-A, free ß-hCG) | 12-14. hét | ~85% | Biokémiai |
| Kiterjesztett kombinált szűrés | 11-14. hét | ~86% | Ultrahang és biokémiai |
| NIPT (nem invazív prenatális teszt) | 10-19. hét | >99% | DNS alapú |
Diagnosztikus beavatkozások
Amennyiben a kockázat 1:250 (0,4%) felett van, magas kockázatról beszélünk, de ez az eredmény sem jelenti feltétlenül azt, hogy a magzat érintett lenne az adott rendellenességgel. Ebben az esetben számos körülményt számításba véve javaslunk további vizsgálatokat. Ez lehet a PrenaGenetics®, a chorion biopszia (méhlepény mintavétel), vagy magzatvíz vizsgálat. Az optimális vizsgálat kiválasztása genetikai tanácsadás során dől el.
Amniocentézis (AC)
Amniocentézis során magzatvizet nyernek, és a magzatvízben lévő, a magzatról származó sejteket vizsgálják. A rendellenességek méhen belüli felderítésére az egyik leggyakrabban használt módszer. A terhesség 15. és a 19. terhességi hét között szokták végezni. Az amniocentézis a nő és magzata számára csekély kockázattal jár. Amniocentézist követően becslések szerint körülbelül 100 esetből egyszer fordul elő vetélés.
Korionboholy-mintavétel (CVS)
A korionboholy-mintavételt a terhesség 10. és a 12. hete között szokták végezni. A korionboholy-mintavétel legfőbb előnye az amniocentézishez képest, hogy sokkal korábban végezhető, így hamarabb kapunk eredményt. A korionboholy nem a magzat része, de ugyanúgy a magzat genetikai információit hordozza. A korionboholy-mintavétel veszélyei az amniocentézis veszélyeihez hasonlóak és előfordulási gyakoriságuk is hasonló (kicsit magasabb: 2-3%).
A Down-szindrómás személyek élete és gondozása
A Down-szindrómás személyek egyre jobban beilleszkednek a társadalomba, a közösségi intézményekbe (például iskola) és az egészségügyi rendszerbe, munkát vállalnak, és részt vesznek a szociális és szabadidős tevékenységekben. A korai gyógypedagógiai fejlesztések segítségével a Down-szindrómás gyerekek szinte mindent meg tudnak tanulni. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a Down-szindrómás egyének életkilátásai egyre jobbak. 1910-ben a tünetegyüttest mutató egyének várható élettartama 9 év volt. Az antibiotikumok felfedezésével a túlélés átlagosan 19-20 évre nőtt. A klinikai ellátás terén tett előrelépéseknek (és elsősorban a korrektív szívműtéteknek) köszönhetően jelenleg a Down-szindrómás felnőttek 80%-a megéli a 60 éves kort, és sokan ennél lényegesen magasabb kort is megélnek.
