A Down-szindróma egy viszonylag gyakori genetikai rendellenesség az embereknél, melyet a 21. kromoszómapár hibás osztódása okoz. Alap esetben az emberi sejtek 23 kromoszómapárral rendelkeznek, amelyeket a szülőktől örökölnek. Szaporodás során az ivarsejtek kettéosztódnak, az utód mindkét szülő kromoszómapárjainak felét kapja meg, azaz 23-at az apától és 23-at az anyától. Ismeretlen okból azonban előfordulhat, hogy egy kromoszómapár nem osztódik ketté, és az egyik szülőtől az utód duplán kap meg egy kromoszómát.
Létezik-e Down-szindróma az állatvilágban?
Kutyáknál nem dokumentálták a Down-szindróma jelenlétét. Míg az embereknek 23, a kutyáknak 39 pár kromoszómája van, így a kutyák és az emberek genetikai szerkezete lényegesen különbözik. A kutyák genetikai felépítése egyszerűen nem teszi lehetővé a szindrómához hasonló állapot kialakulását. Vannak azonban olyan külső megjelenésű eltérések, amelyek hasonlíthatnak hozzá. Ilyen például a veleszületett pajzsmirigy-alulműködés, vagy a macroglossia, azaz a megnagyobbodott nyelv, ami Beckwith-Wiedemann-szindróma tünete is lehet.
Ahogyan azt az evolúcióelmélet is leírja, a majmok állnak legközelebb biológiailag az emberhez. A tudósok vizsgáltak egy csimpánzt, amelynél egy extra 22-es kromoszóma fejlődött ki - mivel a csimpánzok 22-es kromoszómája nagyon hasonlít az ember 21-eséhez -, ami a Down-szindrómához hasonló tüneteket eredményezett. Kísérleti egereknél is sikerült olyan genetikai módosításokat létrehozni, amelyek hasonló tüneteket okoztak, ám a vadon élő állatok esetében az ilyen súlyos rendellenességekkel rendelkező egyedek általában már a születés előtt vagy röviddel utána elpusztulnak.
Tudományos kutatások és állatmodellek
A Down-szindrómás személyeknél jellemző az Alzheimer-kór korai megjelenése. A genetikai zavarok alaposabb megértésében központi jelentőségűek az állatkísérletek. Egy amerikai kutatócsoport egérmodelleket használt annak vizsgálatára, hogyan hatnak a 21-es kromoszómán lévő gének az amiloid plakkok kialakulására. Emellett felfedezték, hogy a szaglás elvesztése és a meddőség összefügghet a nemi érést szabályozó hormonális rendszer zavaraival. A kutatások arra utalnak, hogy a hormonok mesterséges pótlása a jövőben enyhítheti a Down-szindróma nyomán fellépő kognitív nehézségeket.
Az állatterápia szerepe
Az állatterápia, más néven állatasszisztált terápia, egy célzott beavatkozás, amely képzett állatokat és speciálisan képzett szakembereket használ a fizikai, érzelmi, társadalmi és kognitív funkciók javítására. Bár az állatok nem lehetnek Down-szindrómásak, az állatokkal való kapcsolat gyógyító erejét ősidők óta felismerték.
| Állatfaj | Terápiás hatás |
|---|---|
| Kutya | Szorongáscsökkentés, szociális készségek fejlesztése |
| Ló | Egyensúly, koordináció, önbizalom növelése |
| Macska | Motoros készségek fejlesztése, érzelmi jólét |
| Nyúl/Tengerimalac | Érzékszervi stimuláció, felelősségérzet kialakítása |
A „Trilliárdnyi esély” című program keretében Down-szindrómás gyermekek számára szerveztek élményterápiás foglalkozásokat az Állatkertben. A program során a zoopedagógusok és művészek segítségével a gyermekek közelebb kerülhettek az élővilághoz. Az állatokkal való foglalkozás motivációt jelent, fejleszti az empátiát és a kommunikációs képességeket. A terápiás állatok jelenléte jótékonyan hat az érzelmi állapotra, csökkenti a stresszhormonok szintjét és növeli az endorfinok termelődését, ezzel segítve a mindennapi akadályok leküzdését.
tags: #down #kor #allatterapia