A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma triszómiája okoz (kettő helyett három 21-es kromoszómája van). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítőleg minden 500-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel.
Ez a rendellenesség a súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat, szívbetegségeket, látó- és hallószervi eltéréseket okozhat. A Down-szindrómások egy része képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. Ez az intelligencia hányadostól és a szervi tünetek súlyosságától függ. A Down-szindrómás emberek közel felének szív fejlődési rendellenessége, további 15%-uknak másfajta szervi rendellenessége is lehet. Várható életkoruk jelenleg kb. 60-65 év.
A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Míg 20 éves korban 1664-ből egy gyereknél várható a rendellenesség megjelenése, addig a 30 éveseknél 1022 gyerekből egynél. A 35 éves anyáknak már azzal kell számolniuk, hogy minden 368. baba betegen születik, 38 évesen pedig az arány már 1/157. A 40 éves várandósoknál minden 100. esetben fordul elő Down-kórral sújtott terhesség. Statisztikai gyakoriság emelkedésének hátterében többféle ok együttesen húzódik meg, és nincsen szó valamilyen titokzatos jelenségről, eddig ismeretlen kórokozóról. Az előfordulási gyakoriság emelkedése sokban függ a jelentési fegyelem erősödésétől is. A statisztikai képre természetesen kihat az is, hogyan fejlődött a Down-kór magzati diagnosztikájának minősége.
Magzati diagnosztika és szűrés
A magzati korban diagnosztizálható betegségek két fő csoportra oszthatók: fejlődési rendellenességek és genetikai betegségek. A Down-szindróma a genetikai betegségek csoportjába tartozik, ahol a kromoszómák rendellenesek. A szűrés a terhesgondozás során mindenkinél megtörténik (ultrahang vizsgálat), és ha az eredmény pozitív, akkor indokolt diagnosztikus vizsgálatot végezni. Fontos kiemelni, hogy a szűrővizsgálat pozitív eredménye csak arra utal, hogy a magzat hordozza a 21-es kromoszóma rendellenességét, de nem jelent biztos diagnózist.
A szűrővizsgálatok eredménye statisztikai módszereken alapszik, és nem tekinthető diagnózisnak. A negatív eredmény sem jelenti azt, hogy biztosan egészséges a magzat, hanem a rendellenességek nagyon alacsony kockázatát jelzi. A diagnosztikus vizsgálatok viszont a vetélés emelkedett kockázatával járnak.
Szűrővizsgálati módszerek
A Down-szindróma szűrésére az alábbi módszereket kombináltan használják:
-
Ultrahangvizsgálat
A terhesség alatti ultrahangos vizsgálat megszokott eljárás, és mai tudásunk szerint nem jár veszéllyel sem a kismamára, sem a magzatra nézve. A 12. héten célzottan vizsgálják például a magzatnál a nyaki redő vastagságát (NT), mely egy bizonyos vastagságon felül felveti a kromoszóma rendellenesség gyanúját. De minden ultrahangvizsgálatnál nézik a kromoszóma rendellenességre utaló jeleket (orrcsont megléte vagy hiánya, áramlási viszonyok).
-
Vérvétel (biokémiai markerek)
Az anyai vérből számos magzat által termelt anyag mutatható ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeiből, a kismama súlyát, magzatok számát, dohányzást, terhességi kort is figyelembe véve számítógép segítségével kockázatbecslés történik. A terhesgondozás során kombinált teszt esetén a 12-14. héten, integrált teszt esetén a 12-13., valamint a 16. héten végeznek anyai vérből vizsgálatot. Az anyai vérben a terhességgel összefüggő plazmafehérjét (PAPP-A) és a humán koriongonadotropin szabad ß-egységét (free ß-hCG) vizsgálják.
A kombinált teszt (FMF rendszerű) átlagosan 95%-os hatékonysággal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket. A kétfázisú kiterjesztett kombinált teszt a 9-10. héten vett anyai vér és a magzat életképességének, valamint a korai gyanújelek ultrahang vizsgálatával kezdődik, amelyet a 12-13. heti genetikai ultrahang vizsgálat követ. Ennek hatékonysága 95-96%, 2%-os ál-pozitivitás mellett.
A quartett teszt az anyai vérből négy marker vizsgálatát foglalja magába a terhesség második trimeszterében (15-20. hét). Ezen markerek: AFP, ösztriol, hCG és inhibin.
Nem invazív prenatális tesztek (NIPT)
Az elmúlt évek fejlődéseinek köszönhetően megjelentek az úgynevezett nem invazív terhesség alatti (NIPT) tesztek. Ez a korszerű vizsgálat teljesen kockázatmentes, hisz a teszt elvégzéséhez csak anyai vérmintára van szükség és már akár a várandósság 10. hetétől képes nagy pontossággal kimutatni a magzatot esetlegesen érintő kromoszóma-rendellenességeket. A NIPT-tesztek megbízhatósága minden eddigi szűrővizsgálaténál pontosabb, 99% feletti. Ezek a tesztek a magzat örökítőanyagát (DNS) vizsgálják az anyai vérből.
A NIFTY teszt az egyik legkiválóbb és legnépszerűbb NIPT teszt, amely a 94 féle kromoszóma-rendellenesség kockázatát szűri, beleértve a Down-szindrómát, az Edwards-szindrómát és a Patau-szindrómát, valamint a nemi kromoszómák számbeli eltéréseit. A Trisomy tesztek szintén NIPT-ek, melyek több különböző szintű teszt típusból választhatók, és felbontásuk jelenleg a legnagyobb a hazai tesztek között. A GeneSafe teszt olyan NIPT szűrés, ami nem kromoszómális rendellenességeket vizsgálja, hanem az úgynevezett monogénes, azaz egy gén hibájából a magzatnál újonnan kialakuló súlyos genetikai rendellenességek kockázatát szűri.
Nem invazív prenatális tesztelés
Diagnosztikus beavatkozások
A kromoszóma-rendellenességek biztos, 99,9%-os diagnózisa csak invazív módszerrel (magzatvíz-vétel vagy köldökzsinór-vérvétel) oldható meg. Az invazív vizsgálatok (amniocentézis, korionboholy-mintavétel) sajnos a vetélés emelkedett kockázatával járnak.
-
Amniocentézis (AC)
Amniocentézis során magzatvizet nyernek, és a magzatvízben lévő, a magzatról származó sejteket vizsgálják. A terhesség 15. és 19. hete között szokták végezni. Az amniocentézis a nő és magzata számára csekély kockázattal jár, becslések szerint körülbelül 100 esetből egyszer fordul elő vetélés.
-
Korionboholy-mintavétel (CVS)
A korionboholy-mintavételt a terhesség 10. és 12. hete között szokták végezni. Legfőbb előnye az amniocentézishez képest, hogy sokkal korábban végezhető, így hamarabb kapunk eredményt. A korionboholy-mintavétel veszélyei az amniocentézis veszélyeihez hasonlóak és előfordulási gyakoriságuk is hasonló (kicsit magasabb: 2-3%).
A Down-szindróma kockázatának kezelése
Magyarországon a törvény lehetővé teszi a terhesség művi megszakítását (abortuszt), amennyiben a magzatról bebizonyosodik, hogy Down-szindrómás, amennyiben az még nem több mint 24 hetes. A Down-kórosok döntő többségét a 35 éven aluli várandósok szülik, mivel náluk nem végeznek rutinszerűen magzati kromoszómavizsgálatot, hacsak a szűrővizsgálat eredménye nem indokolja. A 37 év feletti várandósoknál Magyarországon térítésmentesen felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát invazív mintavétellel (amniocentézis).
A szakemberek között teljes az összhang, hogy kutatni és alkalmazni kellene minden új, a kromoszóma-rendellenességre figyelmeztető marker-vizsgálatot és ezek kombinációit. A kombinált teszt nagy teljesítőképességének köszönhetően a Down-szindrómával szövődött terhességek 97%-át gyanítja, amelyeket a 2% vagyis 200 ál-pozitív várandós között találunk meg.