A "double bubble" jelenség, vagyis a dupla kontúr, egy olyan szövődmény, amely mellplasztika után jelentkezhet. Bár ritka, komoly esztétikai problémát okozhat.
A dupla kontúr jelensége a mell alsó ívénél alakul ki, két vonal formájában. Ez akkor következik be, amikor az implantátum feljebb csúszik, mint a mell természetes vonala. Hivatalosan kapszuláris kontraktúrának nevezik, ami egy viszonylag egyszerűen kezelhető komplikáció.
Általában nem igényel további műtéti beavatkozást, és tornával, speciális masszázzsal és krémekkel megszüntethető. Egészségügyi problémát nem okoz.
A legtöbb mellműtét után átmenetileg megjelenik a dupla kontúr, azonban vannak esetek, amikor a folyamat tartósnak tűnik. A cikkben összeszedtük, mit tehet, ha fellép ez a fajta komplikáció.
Mitől alakul ki a dupla kontúr?
Legtöbbször azokban az esetekben fordul elő a dupla kontúr jelenség, amikor az implantátumot a mellizom alá helyezik be. Ilyenkor az implantátum jobban rögzül a helyére, mivel az izmok a helyükön tartják, és nem követi a mellszövet természetes formáját. Ekkor a mell természetes vonala lejjebb csúszik, így két meghatározó vonal alakul ki: az egyik az implantátumtól, a másik a mell alakjától. Ezért is hívják „kettős buboréknak”.
Ezt a folyamatot az idő és a terhesség is elősegíti, azonban ilyenkor is van megoldás. Kialakulhat továbbá tokzsugorodás miatt vagy pedig melltípustól függően.
Ezen kívül akkor is jelentkezhet a probléma, ha a beültetést nem megfelelő körülmények között végezték, illetve, ha az orvos az implantátum helyét rosszul tervezte meg. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.
A legtöbb esetben természetes okok miatt alakul ki a dupla mellkontúr, és sok esetben az implantátum betokosodása után, a gyógyulási időszak végére teljesen megszűnik. Éppen ezért ilyenkor fontos a türelem, a műtét után legalább hat hónapot kell várni, hogy kiderüljön, vajon elmúlik-e a probléma, vagy szükség lesz a dupla kontúr másfajta megszüntetésére.
Hogyan lehet kezelni a double bubble melleket?
Ugyan a jelenség általában magától megszűnik, a páciensek zavarónak élhetik meg a problémát. Ebből kifolyólag van pár módszer, ami segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában és a dupla kontúr megszüntetésében.
Masszázs, krémek használata
Ha műtét utáni hatodik hétben is fennáll, érdemes elkezdeni a masszírozást vagy felkeresni egy szakembert, aki kifejezetten erre szakosodott. Ehhez speciális krémek állnak rendelkezésére, amiknek a használata előtt érdemes tájékozódni a kezelőorvosnál, hogy mi érdemes használni. A mozgás hozzájárul az egészséges életmódhoz, ami alapvetően is segít megelőzni a különböző szövődményeket.
Műtét
Ha a fentiek egyike sem vált be, lehet, hogy újabb műtétre lesz szükség. Ehhez mindenképpen konzultáljon sebészével, aki vagy mellfelvarrást fog javasolni, vagy az implantátum lecserélését. Utóbbinál az implantátum formája kevésbé lesz kerek, inkább csepp alakút helyeznek be az előző helyére.
Az is lehet, hogy egy egyszerű mellfelvarrással korrigálható a helyzet, de ez csak abban az esetben, ha a dupla kontúr nem tokzsugorodás miatt alakult ki. A megereszkedett melleknél ez egy általános eljárás, ami viszonylag könnyen elvégezhető, persze csak fél évvel az első beavatkozás után.
Az implantátum lecseréléséről mindenképp kérje ki szakorvosa véleményét és közösen döntsék el, milyen mellplasztikai műtétre van szükség.
A Double Bubble Szindróma Magzatban: Duodenum Atresia
A "double bubble" vagy kettős hólyag jelenség nem csak a mellplasztika szövődménye lehet, hanem egy súlyos magzati rendellenesség, a duodenum atresia (patkóbél elzáródás) egyik radiológiai jele is. Ez a rendellenesség a magzat fejlődésének korai szakaszában alakul ki, és a gyomor, illetve a patkóbél (duodenum) elzáródását jelenti.
A duodenum atresia leggyakrabban a terhesség korai szakaszában (6. hét körül) alakul ki, amikor a patkóbél ürege a gyors hámsejtszaporulat miatt elzáródik. Később (8-10. hét körül) a bélszakasz ismételt megnyílásával alakul ki a lumen. Ha ez az ismételt megnyílás akadályozott, a patkóbél veleszületett elzáródása jön létre. Az elzáródás lehet teljes vagy részleges, hártyás vagy hosszabb szakaszú. Enyhe esetekben nem elzáródásról, csak patkóbél szűkületről beszélünk.
A duodenum atresia gyakran együtt jár egyéb fejlődési rendellenességekkel, kromoszóma eltérésekkel, mint például Down-szindróma (30%-ban), bélforgási rendellenességek, nyelőcső atresia, végbélelzáródás, továbbá szív-, végtag- és húgyúti fejlődési rendellenességek.
A betegek jelentős része koraszülött, illetve kissúlyú újszülött.
A Double Bubble Szindróma Tünetei és Felismerése Magzatban
A veleszületett patkóbélelzáródás tüneteit gyakran már a terhesség alatt felismerik, de a szülést követő első 12-24 órában már egyértelműen észlelhetők.
A patkóbél elzáródása miatt nincs gyomorürülés a bélrendszer irányába. Méhen belüli életben ez azt jelenti, hogy a magzat nem nyel megfelelő mennyiségű magzatvizet, ilyenkor felszaporodik a magzatvíz (polyhydramnion), ami ultrahang vizsgálat során mérhető.
Kitágul a magzat gyomra és a patkóbél első szakasza, ami jellegzetes „kettős hólyag” jelet mutat szonográfiás vizsgálat során. Ez a jel a radiológiában a "double bubble sign" néven ismert, és a proximalis vagy magas elhelyezkedésű vékonybél elzáródásának jellemzője.
Születést követően néhány órával hányások kezdődnek, az újszülött táplálhatatlan. A patkóbélbe nyílik a közös epevezeték, atresia miatt akadályozott lehet az epeürülés is, ekkor sárgaság alakul ki.
A diagnózist natív hasi röntgenvizsgálat igazolhatja, ahol a "double bubble" (kettős hólyag) jel látható, tág gyomor és duodenum, alatta a has gázmentes. Stenosis esetében a belekben is látható levegő.
Kezelési Lehetőségek Veleszületett Patkóbélelzáródás Esetén
Enyhébb vagy részleges elzáródás, szűkület esetén endoszkópos tágítás is sikerre vezethet. Súlyosabb elzáródás esetén a betegség kezelése műtéti.
A műtéti megoldás függ az elzáródás mértékétől és hosszától, illetve a hasüregben esetlegesen meglévő, egyéb bélfejlődési rendellenességektől. Műtétet követően a varratok gyógyulásáig infúziós úton történő, azaz parenterális mesterséges táplálás és folyadékpótlás válik szükségessé, kb. 2 hét múlva kezdhető meg az enterális táplálás szondán keresztül.
A műtétnek köszönhetően a betegek 75 százaléka életben marad. Ha súlyos társuló fejlődési rendellenesség nincs, szövődménymentes műtétet követően közel teljes értékű életet élhet a beteg.
Súlyos társuló fejlődési rendellenesség mellett (kb. 50%) a túlélés esélyét elsősorban a társuló rendellenességek és a beteg általános állapota, koraszülöttsége, súlya és a kialakult szövődmények szabják meg. Ebben a csoportban a halálozás sajnos még a korszerű kezelési eljárások mellett is magas, mintegy 40 százalékra tehető.
Lehetséges szövődmények: fertőzések, tályog, összenövés, ismételt bélelzáródás, hasfali sérv, a bélvarrat beszűkülése vagy elégtelensége.
Nyombél atresia Dr. Juan Gurriával
Genetikai Szűrések és a Double Bubble Szindróma
A "double bubble" jelenség, mint a duodenum atresia, gyakran társul genetikai rendellenességekkel, például Down-szindrómával. A korszerű prenatális diagnosztika lehetővé teszi ezen állapotok korai felismerését.
A GeneSafe egy nem invazív magzati vizsgálat, amely monogénes eredetű súlyos genetikai rendellenességek szűrésére alkalmas. Az anyai vérben keringő szabad DNS elemzése újgenerációs szekvenálás technológiával történik a terhesség 10. hetétől. Ez a vizsgálat kiegészíti a hagyományos kromoszomális rendellenességeket szűrő teszteket, és számos olyan súlyos genetikai rendellenességet képes kimutatni, amelyeket a jelenlegi nem invazív magzati vizsgálatok nem.
Bár az egyes rendellenességek előfordulása viszonylag ritka, ezek kumulatív gyakorisága a Down-szindrómáéhoz hasonló.
A genetikai szűrések, mint a GeneSafe, segíthetnek a szülőknek a tájékozott döntéshozatalban, amennyiben a magzatnál valamilyen rendellenességet diagnosztizálnak. Ha a vizsgálat patogén vagy valószínűleg patogén mutációt azonosít, a várandós nőknek genetikai tanácsadáson kell résztvenniük.
A terhesség alatti genetikai szűrések fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon. A megfelelő genetikai vizsgálatokkal és tanácsadással a szülők felkészülhetnek a speciális igényű gyermekük fogadására.