A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Van, hogy mire orvoshoz jutunk, a kiütéseknek már nyoma sincs, ám sok esetben, egy későbbi időpontban a tünetek visszatérnek. A gyermekek bőrén megjelenő kiütések sok szülő számára okoznak aggodalmat, különösen akkor, ha lázzal vagy más tünetekkel társulnak. A kiütések hátterében gyakran vírusfertőzés áll, amely az immunrendszer válaszreakciójaként jelenik meg. Mivel a bőrjelenségek igen változatos formában jelentkezhetnek, fontos tudni, melyik típus milyen betegségre utalhat, és mikor szükséges orvosi vizsgálat. A kicsik bőre fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb. Az első években gyakran jelenneknek meg rajta kiütések, amiknek számos kiváltó oka lehet.
A gyermekkorban jelentkező vírusos fertőzések egy része jellegzetes bőrtünetekkel társul, amelyek alapján könnyebben azonosítható a kórokozó. Ezek a betegségek gyakran hasonlóan kezdődnek (pl. lázzal, levertséggel), ám a kiütések típusa, megjelenési sorrendje és kísérő tünetei egyértelmű különbséget mutatnak. A szülők számára hasznos, ha felismerik a leggyakoribb formákat, és tudják, mire kell figyelni.
A leggyakoribb okok és a hozzájuk kapcsolódó kiütéstípusok
Fertőző megbetegedésekből eredő kiütések
A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől. A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegség a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis). „Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet. Egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet.
Az erythema infectiosum, ötödik betegség vagy ismertebb nevein pillangóvírus, lepkehimlő általában óvodás, kisiskolás korú gyerekeket érint. A lázzal járó betegség nevét jellegzetes tünetéről, az arcon pillangó alakú folt formában megjelenő piros kiütésekről kapta.
A kéz-láb-száj betegséget is vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő, gyorsan terjed, mivel nagyon fertőző. Enyhe hőemelkedést, lázat követően, a rossz közérzet mellett gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is.
A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és maga lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek.
A bárányhimlő jellemzően gyermekközösségi megbetegedés, kifejezetten nagy fertőzőképességgel, így gyakran fordul elő az óvodáskorúak körében. A Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed. A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtt 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és 2-3 nappal korábban a gyermek már tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is. Mit érdemes tenni? A vakarózást lehetőség szerint meg kell akadályozni, hiszen az elvakart kiütés helye örökre megmarad, másrészt a hámfosztással belépési kaput biztosítunk a bőr normál flórájában élő baktériumoknak, melyek felülfertőzhetik a kiütéseket. Orvosunk hűsítő hintőport javasolhat a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében, a rázókeveréket kerülni kell. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon. A pörkök lehullásáig a gyermek fertőzőnek tekintendő, közösségbe ne menjen!
A himlők közül a rózsahimlő (rubeola) napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések. Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!
A parvovirus B19 által okozott, cseppfertőzéssel terjedő vírusos fertőző betegség, amely típusosan az óvodás, kisiskolás korú gyermekek közösségi betegsége. Enyhe, jellegtelen tünetekkel kísért betegséget követően jelennek meg a gyermek bőrén testszerte vörös foltszerű, szabálytalan szélű kiütések, típusos megjelenés esetén összefolyó gyűrűszerű képletek, törzsi túlsúllyal (megalerythema), az orcákon pedig teljesen összefolyó, az orrnyergen átívelő vörös pír tűnik fel “pillangószárnyra” emlékeztetve. A kiütések hosszasan gyógyulnak, a lefolyás során hámlás is előfordul.
Coxackie B vírus által okozott, bölcsődés-óvodás kórú gyermekek hólyagos betegségének zajlása során a kezdeti láz mellett hamar megjelenhet a folyadék- és táplálékfelvétel vontatottsága, hiszen a szájnyálkahártyán a betegség korai szakában kialakulnak a szájpadot és a garatíveket érintő hámfosztott, gombostűfejnyi csoportos aphták, melyek kifejezett fájdlommal, nyelési panasszal, nyálcsorgással járhatnak. A betegség előrehaladtával a szájnyálkahártya tünetek mellett nagy gyakorisággal csatlakozik a talpat és a tenyeret érintő fájdalmas, mélyről előbújó feszes hólyagszerű bőrkiütés (kéz-láb-száj betegség), ami enyhébb intenzitással és apróbb, kevésbé hólyagos jellegű elemekkel a végtagokra és az ajkakat övező régiókra, akár az egész arcra is terjedhet. A gyermek vontaott folyadékfelvétele, több napig tartó magas láza kiszáradással fenyegethet, ezért gyakran van szükség kórházi ellátásra, vénás folyadékpótlásra.
A betegség kezdetén a gyermek fájlalja a torkát, nyelési fájdalomra panaszkodik, étvágytalan, elutasítja a folyadékot. A torokba tekintve megduzzadt, vérbő udvarral körülvett mandulákat látunk, melyek felszínén gombostűfejnyi, foltszerű, sárgás-fehér lepedékszigetek tűnnek elő. A gyermek szája körül sápadt udvar jelenik meg, orcái kipirultak, a hajlatokban, majd a törzsre, végtagokra terjedően grízes tapintatú, vörös tűszúrásnyi kiütések alakulnak ki, a gyermek nyelvét vastag, hófehér lepedék fedi. A kórokozó mai napig 100%-ban érzékeny penicillinre és annak származékaira, tehát a bakteriális torokgyulladás kezelésének célzatával alkalmazott minden egyéb készítmény túlkezelésnek és felesleges terhelésnek tekinthető, kivételt képeznek a penicillin allergiás betegek esetei. A bőrtünetet nem a közvetlen baktériumhatás, hanem az általa termelt toxin okozza, a klinikai kép az első alkalmazott antibiotikum dózist követően ugrásszerűen javul, a bőrtüneteket a gyógyszeres kezelés szinte “elfújja”.
A bőr természetes baktériumai által okozott fertőző betegség. Apró, fehér bennékű hólyagos bőrtünete először ott jelenik meg, ahol hámsérülés alakul ki és a baktériumok beléphetnek a bőr mélyebb rétegeibe. A tünet vakarása révén továbbterjed a vakarásnyomok útján. Az elváltozások típusos megjelenési helye a száj körüli régió, az arc egyéb bőrterületei. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek érintett az óvodában, mire az első orvoshoz kerül. Az elvakart, hámfosztott hólyagcsák gyakran összefolynak, nedvező, váladékozó területet képezve a gyermek arcán. Kezelésük fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes szerekkel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!
A Lyme-kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme-kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme-kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.
A HHV-6 és 7 vírusok által okozott roseola infantum cseppfertőzéssel terjed. Hirtelen jelentkező magas, gyakorta 39 fok feletti lázzal indul, a gyermek levert, ágynyugalmat kíván, kedvetlen, nyűgös. A magas láz miatt általában sor kerül a háziorvos felkeresésére. Tüneti szerek, nem szteroid gyulladásgátló és lázcsillapítás alkalmazása mellett a láz tovább folytatódik, a gyermek általában a harmadik 24 órát is lázasan tölti. Ez rendszerint már igen aggasztó a szülő számára, esetenként ismételt háziorvosi vizsgálatra, antibotikum váltásra is sor kerül. A harmadik lázas nap végén azonban a láz hirtelen, “villámcsapásszerűen” megszűnik, és a gyermek bőrén testszerte tűszúrás szerű vörös kiütések jelennek meg. Ezzel egyidőben a gyermek kedélyállapota, hangulata kifejezetten javul, megélénkül, ismét játszik. A háromnapos lázat követő kiütéses bőrfolyamat a HHV-6 vírus fertőzés típusos, tankönyvi lefolyása. Amennyiben a gyermek antibiotikum kezelésben részesül, a láz megszűnését gyakran tévesen antibiotikum hatásnak tulajdonítják, a kiütések megjelenését pedig tévesen gyógyszerallergiás reakciónak titulálják (ekkor kerülnek az anamnézisbe a téves antibiotikum allergiák). A HHV-6 fertőzés azonban vírusbetegség, amelyre semmilyen antibiotikum nem hatékony, és lefolyása az esetek jelentős részében teljesen ártalmatlan, magától szűnik meg. A háromnapos láz típusosan a 3-4 év alatti gyermekek betegsége, felnőttkori rokon formája a HHV-7 által okozott Pytiriasis rosea.
Allergiás reakciók
A szervezet allergiás reakciója kialakulhat számos kontaktusra: mosószerre, tisztálkodási szerre, krémre, fémekre, napsütésre, valamint a szervezetbe bevitt ingerekre, leggyakrabban ételre és gyógyszerekre. A bőrtünetek között előfordulhat a vörös, tűszúrásnyi enyhén viszkető kiütésektől a foltszerűen összefolyó, bőrfelszínből kiemelkedő, fehéren feszülő közepű típusos csalánkiütésig többféle elváltozás. Kizárólag az arcon, törzsön, de gyakran teljes testszerte előforduló bőrjelenséggel is találkozhatunk. Tartósan fennálló irritatív hatás esetén a bőrön száraz hámlással járó allergiás dermatitis tünetei is megjelenhetnek, melyek kiterjedése szintén változatos lehet.
A csalánkiütés vagy csalánkiütés gyakori bőrbetegség, amely megemelkedett, vörös és viszkető dudorokat vagy dudorokat okoz a bőrön. Bár a csalánkiütések minden korosztályt érinthetnek, gyermekeknél különösen gyakoriak. Ezek a varratok eltérő méretűek lehetnek, és bárhol megjelenhetnek a testen, gyakran gyorsan változtatva a helyét. Bár a csalánkiütés általában nem súlyos, kellemetlen lehet a gyermekek számára, és aggodalomra ad okot a szülők számára. A csalánkiütés okainak, tüneteinek és kezelési lehetőségeinek megértése segíthet a szülőknek hatékonyan kezelni ezt az állapotot, és biztosíthatja gyermekük kényelmét. A csalánkiütés egy bőrreakció, amely jellemzően megemelkedett, vörös vagy fehér foltok formájában jelenik meg a bőrön. Viszketőek lehetnek, és hirtelen megjelenhetnek, gyakran allergén vagy irritáló hatás hatására. A csalánkiütést a hisztamin és más vegyi anyagok felszabadulása okozza a szervezet immunrendszeréből külső kiváltó ok hatására. Ezek a vegyszerek a bőrfelszín közelében lévő kis erek szivárgását okozzák, ami a csalánkiütésre jellemző duzzanatot és bőrpírt okoz.
A gyermekek csalánkiütésének számos lehetséges oka lehet, az allergiás reakcióktól a környezeti tényezőkig. Allergiás reakciók: Az allergia a csalánkiütés egyik leggyakoribb oka a gyermekeknél. Az ételallergiák, például a diófélékre, tojásra, tejtermékekre vagy kagylókra adott reakciók csalánkiütést válthatnak ki. fertőzések: A vírusos és bakteriális fertőzések másodlagos reakcióként csalánkiütést okozhatnak. Hőmérséklet változás: A szélsőséges hőmérsékletnek való kitettség - akár hideg, akár meleg - néha csalánkiütést okozhat. Feszültség: Az érzelmi stressz vagy szorongás is csalánkiütést válthat ki egyes gyermekeknél. Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti irritáló hatásoknak, például hőnek, napsütésnek vagy verejtéknek való kitettség csalánkiütést válthat ki egyes gyermekeknél. Viszkető: A csalánkiütés leggyakoribb tünete a viszketés, amely a gyermekek számára intenzív és kellemetlen lehet. Duzzanat: Egyes esetekben a csalánkiütést duzzanat kísérheti, különösen az arcon, az ajkakon vagy a szemen. Légszomj: Ha a csalánkiütést súlyos allergiás reakció okozza, a gyermekek légzési nehézséget vagy sípoló légzést tapasztalhatnak.
Míg a csalánkiütés általában nem súlyos, és gyakran otthon is kezelhető, vannak olyan helyzetek, amikor orvosi segítségre van szükség. A csalánkiütések diagnosztizálása gyermekeknél általában alapos fizikális vizsgálatot és kórtörténeti áttekintést foglal magában. Az orvos rákérdez a gyermek tüneteire, a lehetséges kiváltó tényezőkre (például élelmiszerekre, gyógyszerekre vagy környezeti tényezőkre), valamint arra, hogy előfordult-e allergia vagy egyéb állapot. A gyermekek csalánkiütésének kezelése a tünetek súlyosságától és a kiváltó októl függ. A legtöbb csalánkiütés kezelhető vény nélkül kapható gyógyszerekkel és otthoni gyógymódokkal, míg a súlyosabb esetekben vényköteles kezelésre lehet szükség.
A pelenkadermatitis vagy más néven pelenkakiütés az egyik leggyakrabban előforduló bőrbetegség, amely jellemzően a csecsemőket érinti. Enyhébb esetekben teljesen fájdalommentes, és csak a csecsemő fenekének enyhe kipirosodásával jár, súlyosabb esetben azonban kellemetlenséggel, fájdalommal a gyulladt bőrfelület felülfertőződését is okozhatja, amit már komolyan kell venni. A pelenkadermatitis legjellemzőbb tünetei: A pelenkadermatitis egyik fő tünete a pelenka alatt kipirosodott bőr. Akár a baba egész popsija is piros lehet, de piros pöttyök, foltok vagy hólyagok is megjelenhetnek a bőrén. A meleg és duzzadt kipirosodás átterjedhet a comb- és a háttájékra is. Könnyen előfordulhat, hogy a korábban jókedvű baba nyugtalanságának, sírdogálásának hátterében is a pelenkakiütésből adódó kellemetlenség, fájdalom vagy viszketés állhat. Bizonyos betegségek is súlyosbíthatják a tüneteket, például az ekcéma, a pikkelysömör vagy az ótvar.
A pelenkadermatitis legjellemzőbb tünetei a pelenka alatt kipirosodott bőr. Akár a baba egész popsija is piros lehet, de piros pöttyök, foltok vagy hólyagok is megjelenhetnek a bőrén. A meleg és duzzadt kipirosodás átterjedhet a comb- és a háttájékra is. Könnyen előfordulhat, hogy a korábban jókedvű baba nyugtalanságának, sírdogálásának hátterében is a pelenkakiütésből adódó kellemetlenség, fájdalom vagy viszketés állhat.
A pelenkadermatitis lehetséges okai: Ez a bőrbetegség többnyire azért jelentkezik, mert a kisbaba bőre a pelenkába ürített széklettel és vizelettel „találkozik”, miáltal olyan nedves, párás, lúgos közeg alakul ki, amely csökkenti a bőr ellenálló képességét, a baktériumoknak és gombáknak viszont kedvez. Ezek gyorsan elszaporodhatnak, és már rövid időn belül kiválthatják a helyi gyulladás tüneteit: kis területen észrevehető piros kiütések a baba bőrén. Ha nem cserélik elég gyakran a pelenkát, a probléma fokozódhat: a baba bőrén egyre nagyobb lehet a folt, ezen túlmenően pedig a kellemetlenség, a fájdalom, valamint a gyulladás is fokozódhat.
A túlöltöztetés, illetve a párás, meleg, nyári időjárás is közrejátszhat az úgynevezett intertriginózus pelenkadermatitis kialakulásában. Ez a hajlatokból indul ki, de a combredőkben, a lágyéktájon és a köldök körül is lehetnek megjelenő tünetek.
Pelenkadermatitishez vezethet az is, ha a pelenka túlzottan dörzsöli a baba bőrét, vagy ha a gyermek allergiás a babafürdetőre, esetleg az illatosított törlőkendőre. Ezenkívül akár antibiotikum szedése is hajlamosíthat a problémára.
Egyéb okok
Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori bőrtünet az ekcéma. A vörös foltokban jelentkező kiütések erős bőrszárazsággal és viszketéssel járnak, mely sok esetben az éjszakai alvást is megnehezíti. A bőrviszketés okai közül az ekcéma már pár hónapos korban is jelentkezhet: a táplálékallergia mellett tusfürdő, mosószer, öblítő is kiválthatja a tüneteket. Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálásra, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet.
Az atópiás dermatitis legtöbbször már csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező tünetekhez (nedvedző, viszkető hólyagok, kipirosodás) felnőttkorban leggyakrabban a bőrszárazság is társul, ami a vakarással súlyosbítva gyakran vezet kisebesedéshez, ami akár felül is fertőződhet. Ez esetben elég nagy az öröklődés szerepe, sokaknak a családjában előfordul allergia és/vagy asztma, bár kialakulhat kontaktallergia talaján is. Az ekcémát jellemzően orvosi kezeléssel lehet kordában tartani - hangsúlyozza dr.
Ez a probléma úgy jön létre, hogy a bőrrel kontaktusba, kapcsolatba kerülő bizonyos anyag hatására allergiás reakció lép fel. Ezek az anyagok többnyire kozmetikumok, illatosító anyagok, fémek. Főként a vegyi anyagokkal dolgozókat érinti egy másik ekcéma típus, az irritatív ekcéma, amelynek lényege, hogy irritatív hatású anyagokkal érintkezve a bőr kipirosodik, esetleg hólyagok jelennek meg rajta. Ennek krónikus verziójára jellemző, hogy az anyaggal érintkező bőrterület megvastagodik, barnássá színeződik.
A rozácea megjelenésében a genetikai hajlam mellett a hormonális változások is fontos szerepet játszanak, ezért a nőket gyakrabban érinti a probléma, különösen a menopauza időszakában. A tünetek ugyanakkor összefügghetnek a gyomor-bélrendszeri betegségekkel és az ingadozó vérnyomással is. A betegségnek három fő stádiuma ismert. Kezdetben csak időnként elpirulunk, melegséget tapasztalunk, később azonban megjelennek a tartósan megmaradó értágulatok is. A második fázisban a tartósan fennálló bőrpír, értágulatok mellett az orcákon, állon, homlokon, orron (ritkábban nyakon, szemkörnyéken) gyulladt csomók is feltűnnek. A harmadik stádiumra jellemzőek a sűrű csoportokban elhelyezkedő csomók.
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet.
Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen.
Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
A keratosis pilaris, csirkebőr vagy grízes bőr néven is ismert jelenség. Elsősorban a felkar és a comb hátsó felszínén jelennek meg az apró fehér, pattanásra hasonlító dudorok, kiütések foltokban. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel.
A miliaria, vagyis a melegkiütés meglehetősen gyakori bőrtünet gyerekeknél, csecsemőknél, ugyanis az ő hőszabályozásuk nem olyan fejlett, mint a felnőtteké, és emiatt a meleg hatására könnyen eltömődnek a verejtékmirigyeik. A felnőttkorban kialakuló melegkiütés nem feltétlenül csak a legnagyobb hőségben jelenhet meg, hiszen annyi is elég hozzá, hogy túl szoros, nem szellőző ruhák alatt megrekedjen az izzadtság a test felületén. Az emiatt elszaporodó melegkiütések lehetnek gyulladtak és nem gyulladtak. A gyulladásos forma többnyire viszkető, duzzadt, vörös pattanás formában jelenik meg. A nem gyulladásos típus, a kristályos miliaria főként a háton, a vállon, a mellkason, a hónaljban alakul ki, és láthatóan egy folyadékkal töltött hólyag formában jelentkezik. Persze többnyire nem egyetlen hólyagról van szó, sőt, az adott bőrfelületen nagyobb csoportokban vannak jelen a hólyagocskák. Ezek nem viszketnek, nem pirosak, és ha kipukkantjuk, elvakarjuk őket, vízszerű folyadék távozik belőlük.
A keratosis pilaris makacs, de ártalmatlan esztétikai probléma, amit a köznyelvben gyakran csirkebőrnek, grízes bőrnek vagy libabőrnek neveznek. Leggyakrabb a felkaron, a combon, a fenéken jelenik meg, de érintheti a felkart, a hátat, az arcot is. Az ok feltételezhetően az, hogy a természetes hámlási folyamat valamiért megreked, és a szőrtüszők eldugulnak. A keratosis pilaris többnyire pirosas vagy fehéres, keménykés dudorokként jelenik meg, azonban (főleg az arcon) az is előfordul, hogy a dudorokat nem, csupán a makacs piros foltot látjuk.
A stevens-johnson-szindróma egy ritka, de extrém súlyos allergia okozta bőrreakció, amelyet általában bizonyos gyógyszerekre való allergia okoz. A súlyos stevens-johnson-szindrómát toxikus epidermális nekrolízisnek is nevezik. A stevens-johnson-szindróma influenzaszerű tünetekkel kezdődhet, például magas lázzal, torokfájással, köhögéssel és ízületi fájdalommal. Ezután alakul ki az allergia okozta bőrkiütés, mely általában a felsőtestre terjed, majd gyorsan átterjed az arcra, a karokra, a lábakra és a test más területeire, például a nemi szervekre.
Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek - a milia. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
Újszülötteken, a 2-4. nap között - egyes esetekben más a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik az erythema toxicum. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg.
A csecsemőkori akne tünetei, az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk. A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani.
Fertőzések, gyógyszerek és betegségek is okozhatják az erythema multiforme nevű kórkép tüneteinek megjelenését. A kiütések a végtagokon jelennek meg, majd testszerte terjednek. Nem viszketnek, de a hólyagosak lehetnek.
A bevérzéses bőrelváltozások nem valós kiütéses betegségek, de a kisebb sérülések miatt gyakoriak lehetnek a gyermek bőrén, küllemük miatt lehetnek megtévesztőek. Méretük alapján apró, pontszerűek, illetve nagyobbak (akár almányi méretűek) is előfordulnak. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de figyelmeztethetnek a véralvadási rendszer kórállapota, illetve több más betegség (immunológiai, hematológiai, autoimmun) zajlására is. A bevérzések és az egyéb kiütések elkülönítésére segítségünkre lehet az, ha ujjunkal megnyomjuk a bőrtünetet: ha a bevérzés felszínére nyomást fejtünk ki, majd felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség megjelenése semmiben nem változik meg, míg a valós kiütés (például egy csalánkiütés) a nyomás hatására néhány pillanatra elhalványul, majd ismét visszanyeri eredeti színét.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mivel a bőrön jelentkező piros foltok, kiütések számos problémára utalhatnak, ha nem egyértelmű az ok, érdemes orvoshoz fordulni a diagnózis és az esetleg szükséges kezelés miatt. Bár a kiütések többsége ártalmatlan, van néhány eset, amikor azonnali orvosi ellátás szükséges.
A vírusos kiütések többsége otthoni ápolás mellett is enyhülhet, de vannak olyan jelek, amelyek sürgős orvosi vizsgálatot indokolnak. A szülők felelőssége, hogy időben felismerjék ezeket a figyelmeztető tüneteket, és ne halogassák a gyermekorvos felkeresését, ha a panaszok romlanak vagy szokatlanul alakulnak.
Ha a kiütések gyorsan terjednek, megváltoznak: A bőrön megjelenő kiütések színe, mérete vagy kiterjedése hirtelen módosulhat. Ha a foltok egyre sötétebbek lesznek, véraláfutásszerűvé válnak, vagy elhalás jelei mutatkoznak, az súlyos, akár szisztémás fertőzésre is utalhat. Az ilyen elváltozások nem várhatnak másnapig: azonnali orvosi vizsgálat szükséges.
Ha magas láz, levertség vagy egyéb szokatlan tünet is jelentkezik: Tartós, 39 °C feletti láz esetén, amely lázcsillapítóra sem reagál, a gyermek gyakran fáradt, elesett, vagy épp ellenkezőleg - túlságosan nyűgös és nyugtalan. Ha ehhez étvágytalanság, hányás, aluszékonyság, zavartság, esetleg légzési nehézség társul, az a szervezet súlyos érintettségére utalhat, amely nem tűr halasztást.
Ha a gyermek állapota romlik, vagy a bőrön sebek, felülfertőzés alakul ki: A kiütések vakarása, kaparása következtében a bőrfelület megsérülhet, ami utat nyithat bakteriális felülfertőzésnek. A gennyes, váladékozó, gyulladt, fájdalmas bőrterületek, valamint a megduzzadt, vörös, meleg tapintású környező szövetek egyaránt fertőzésre utalnak, ami antibiotikumos kezelést igényelhet. Különösen fontos a gyors orvosi beavatkozás akkor is, ha a gyermeknek ismert immunhiányos állapota van, krónikus betegségben szenved, vagy allergiás hajlama miatt érzékenyebb a fertőzésekre. Az ő esetükben egy egyszerűnek tűnő vírusfertőzés is komolyabb szövődményekhez vezethet, ezért az orvosi kontroll még enyhébb tünetek esetén is indokolt.
Ha a kiütések egy hét elteltével sem múlnak el; ha a kiütés, gyulladás továbbterjed; ha hólyagok, pattanások, bőrkeményedések jelennek meg; ha a gyermek belázasodik vagy nagyon nyugtalan.
Diagnosztika és kezelés
A gyermekorvosi fizikális vizsgálat: A szakorvos megtekinti a kiütések alakját, színét, elhelyezkedését és kiterjedését, miközben a gyermek általános állapotát is felméri.
Vérvétel (gyulladásos paraméterek): A laboreredmények - például a fehérvérsejtszám vagy a CRP - segítenek eldönteni, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzés áll a tünetek mögött.
Szükség esetén virológiai vagy szerológiai vizsgálat: Speciális laboratóriumi tesztekkel kimutathatóak a vírusok ellen termelt ellenanyagok vagy akár a kórokozók genetikai anyagai is, ami pontos diagnózist ad.
A vizsgálatok eredményének értékelését követően a gyermekorvos dönt a szükséges kezelési lépésekről, illetve arról, hogy szükséges-e más szakorvos bevonása a folyamatba.
Lázcsillapítás, bőrápolás, viszketés csökkentése: A testhőmérséklet csökkentésére paracetamolt vagy ibuprofent használhatunk, az adagolás a gyermek testsúlyához igazodik. A viszketés enyhítésére alkalmasak a hűsítő hatású gélek, antihisztamin tartalmú készítmények vagy például zabpelyhes, kamillás fürdők, amelyek megnyugtatják az irritált bőrt.
Bőséges folyadékfogyasztás: A lázas állapot fokozza a szervezet folyadékvesztését, ezért nagyon fontos a folyamatos folyadékpótlás. A legjobb, ha a gyermek vizet, hígított gyümölcslevet vagy gyermekeknek ajánlott rehidráló oldatot fogyaszt, különösen, ha étvágya is csökkent.
Mikor kell elkülöníteni a gyermeket? A fertőző időszak alatt - amíg láza van, újabb kiütések jelennek meg vagy hólyagok aktívak - a gyermek ne menjen közösségbe. Bárányhimlő, kéz-láb-száj betegség vagy kanyaró esetén a fertőzőképesség már a kiütések megjelenése előtt fennállhat, ezért a betegség első gyanúja esetén is indokolt az otthon tartás. A gyermek komfortérzetének fenntartása érdekében ajánlott természetes, jól szellőző pamutruhát viselnie, és kerülni kell a túlmelegedést, ami fokozhatja a viszketést. A szoba levegője legyen hűvös, párásított, a bőrt érő mechanikai irritációt (pl. dörzsölés, izzadás) lehetőleg csökkentsük.
A gyermekorvos alapos vizsgálat után meghatározza a bőrprobléma típusát - könnyen lehet, hogy ekcéma vagy más bőrgyulladás áll a háttérben -, és ennek megfelelően írja fel a megfelelő készítményt, illetve ad további tanácsokat az otthoni kezelésre vonatkozóan.
Enyhébb esetekben otthon is jól kezelhető a pelenkakiütés - segíthetnek például az alábbiak: kiváló nedvszívó képességű pelenka használata; a baba bőrét minél gyakrabban szabadon, fedetlenül kell hagyni (célszerű puha törölközőre vagy plédre fektetni); szappan, illatosított törlőkendők, hintőpor és fertőtlenítők használata kerülendő; törölközés során a baba bőrét nem szabad dörzsölni; érdemes zsíros, vízlepergető hatású kenőcsöket használni.
A pelenka bőrének tisztán és szárazon tartásával a probléma megelőzhető.
A gyermekbőrgyógyász az ekcéma kezelésére helyi vagy szájon át szedhető gyógyszereket, például helyi szteroid krémet is felírhat.
A kontakt dermatitisz okozta viszketés enyhítésére kenje be kortikoszteroidos krémmel vagy kenőccsel az érintett területet, valamint az érintett területet körülvevő bőrt. Ha gyermeke allergénre adott reakciója súlyos, forduljon gyermekorvosához, gyermekbőrgyógyászához.
A csalánkiütés kezelése a csalánkiütés lefolyásának hagyásától a viszketést és duzzanatot enyhítő gyógyszerekig terjed. A viszketés és duzzanat enyhítésére felírt gyógyszerek közé tartozik a dapson, az omalizumab és a kortikoszteroidok. További gyógyszereket írnak fel, ha a csalánkiütés hat hétnél tovább tart.
Megelőzés
A védőoltások mellett fontos szerepet játszik a szülők tájékozottsága is: ha ismerik a betegségek jellemző tüneteit és lefolyását, hamarabb felismerik a fertőzéseket, és csökkenthetik azok terjedését otthon és a közösségben egyaránt. A megelőzés nemcsak a saját gyermek védelmét szolgálja, hanem a környezetében élő, immunhiányos vagy még nem oltott gyermekek biztonságát is.
A gyermekek közötti közvetlen fizikai érintkezés és közös eszközhasználat elősegíti a vírusok gyors terjedését, így gyakoriak a közösségi járványok. Egy-egy fertőzött gyermek rövid idő alatt több társát is megfertőzheti, még a tünetek megjelenése előtt.
A gyermekek immunrendszere még fejlődés alatt áll. Az immunrendszer éretlensége miatt a szervezet lassabban és kevésbé hatékonyan reagál a fertőzésekre, ami gyakran a bőrön is megjelenik kiütések formájában. Ez különösen jellemző a csecsemő- és kisgyermekkorra, amikor még a védőoltások hatása is részleges.
A higiénés szabályok betartása közösségben: Az alapos, szappanos kézmosás minden étkezés előtt, vécéhasználat után vagy hazaérkezéskor jelentősen csökkenti a vírusok terjedését. A közös játékok fertőtlenítése, a rendszeres takarítás, valamint az, hogy a beteg gyermeket ne engedjék közösségbe, szintén alapvető elemei a fertőzések visszaszorításának.
Korai felismerés és felelősségteljes otthoni megfigyelés: A betegség első jeleinek - például láz, levertség, enyhe kiütések - észlelésekor a gyermek otthon tartása és megfigyelése segíthet megelőzni a további terjedést. A szülők felelőssége, hogy már gyanú esetén is elkerüljék a közösségbe vitelt, és szükség esetén időben konzultáljanak gyermekorvossal.
A bárányhimlő, kanyaró, rubeola - MMR oltás: Az MMR (morbilli-mumpsz-rubeola) kombinált oltás kötelező Magyarországon, és az egyik legfontosabb eszköz a súlyos szövődményekkel járó vírusos betegségek megelőzésében. A védettség már az első adag után részlegesen, a második adag után teljeskörűen kialakul, így a gyermek hosszú távon védett lesz a kiütéses betegségek ezen formáival szemben.
A gyermek vontaott folyadékfelvétele, több napig tartó magas láza kiszáradással fenyegethet, ezért gyakran van szükség kórházi ellátásra, vénás folyadékpótlásra.
A gyermek komfortérzetének fenntartása érdekében ajánlott természetes, jól szellőző pamutruhát viselnie, és kerülni kell a túlmelegedést, ami fokozhatja a viszketést. A szoba levegője legyen hűvös, párásított, a bőrt érő mechanikai irritációt (pl. dörzsölés, izzadás) lehetőleg csökkentsük.
A baba bőrének tisztán és szárazon tartásával a probléma megelőzhető.
