Az SZTE kutatónői két éve dolgoznak azon, hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak, a titok többek között a gének variánsaiban rejlik. A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében zajló kutatás vezetője Prof. Dr. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, aki egyben az SZTE stratégiai rektorhelyettese. Dr. Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense is részt vesz a projektben, amelynek fontos eleme az ismeretterjesztés.
A genetika szerepe a COVID-19 súlyosságában
Genetikai állományunk mindössze 1%-ban különbözik embertársainkétól, és ez az 1%-nyi különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezen tudás birtokában két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével indult útjára a Pécsi Tudományegyetemmel együtt az a kutatás, amely egy biológiai mintagyűjteményre alapszik és több szempontból is óriási szereppel bír - mondta Prof. Dr. Széll Márta.
A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtötték be úgy, hogy vért vettek tőlük. Ezt követően a vérmintákon genomikai vizsgálatokba kezdtek, amelyek segítségével azt próbálták, illetve próbálják meg kideríteni, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására, illetve, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől. A mintaállományból már több mint 100-at teljesen feldolgoztak.
Ezek bioinformatikai elemzése kapcsán már meg is tudtak nevezni olyan géneket, amelyekről most azt gondolják, hogy a variánsaik hozzájárulnak vagy épp megvédik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ezek elsődleges adatok. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsék, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végezniük. Azok a gének viszont, amelyek újra és újra fennakadnak majd a rendszeren, már publikálásra kerülhetnek úgy, mint a magyar populáció súlyosbító vagy épp, mint védő génjei.
A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a koronavírus-fertőzésre, és az általa okozott betegség súlyos lefolyására. A kutatók a projekt kapcsán 1000 személy vérmintájának elemzését vállalták. Ennek eléréséhez még 400 személyre van szükségük.
A nemek arányát tekintve egyelőre azt látják, hogy a férfiaknál a vírusfertőzések súlyosabb lefolyásúak. Ez részben annak köszönhető, hogy vannak gének, amelyek variánsa a férfi hormonok szabályozása alatt állnak. Ez is mutatja, hogy a COVID-19 betegség lefolyásának milyen sok és komplex meghatározója van. Prof. Dr. Széll Márta kutatása szoros együttműködésben valósul meg Dr. Körmöndiné Dr. Tóth Rózsa PhD-val.
Az infodémia kihívásai és a hiteles kommunikáció
A COVID-19 járványnak sok tanulsága van, az egyik legfontosabb az, hogy megnőtt a lakosság egészséggel kapcsolatos információéhsége - emelte ki a kampány kapcsán Kertész Éva, a WHO Magyarország kommunikációs kampányaiért felelős szakember, az SZTE alumnája. A tájékozódni vágyó laikus nincs egyszerű helyzetben, hiszen a pandémiával párhuzamosan megjelent az infodémia is, aminek köszönhetően szinte elveszünk az információ tengerében. Ám a szakemberek tudása most igazi biztonságot és követhető tájékozódási pontot jelent.
A koronavírus-járvány elleni védekezésben a tudósok és az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok, a gyógyszerészek és a védőnők az életünk főszereplőivé váltak. A kommunikációban pedig valódi influenszerekként jelentek meg. A kutatásoknak és azok eredményeinek köszönhetően, vagyis a COVID-19 elleni vakcináknak és a terápiában használt gyógyszereknek hála, százmilliók menekültek meg a betegség súlyos lefolyásától vagy éppen a haláltól.
A lakossági ellátásban aktívan résztvevő egészségügyi dolgozók pedig a mindennapi munkájuk, tapasztalatuk és tudományos érvek birtokában tájékoztatni kezdték a lakosságot. Ezt segíti a WHO és az Unicef szakemberei által létrehozott HealthBuddy+ chatbot, amely a koronavírussal és a járvánnyal kapcsolatos alapkérdésekre ad egyszerű, adatokkal alátámasztott, hiteles válaszokat. Az applikációt a WHO Magyarország olyan elismert hazai szakemberek segítségével népszerűsítette, mint Prof. Dr. Széll Márta, kutatóorvos; Dr. Vajer Péter, háziorvos; Dr. Palcsó Barnabás, gyógyszerész és Vankó Annamária, védőnő.
A Nagy Chatbot-teszt: a ChatGPT és a Gemini is elbújhat az egyik kisebb AI-modell mögött | AI Híradó
Vakcinák és a COVID-19 elleni védekezés
Ha világszinten követjük a vakcinálási és halálozási mutatókat a COVID-19 betegség kapcsán, akkor azt láthatjuk, hogy azokban a régiókban, ahol a vakcinálás megfelelő ütemben haladt, a beadott dózisokkal párhuzamosan csökkentek a halálozási mutatók. A vakcinák ugyanis csökkentik a súlyos betegség kialakulását és ezzel együtt a halálozást is. Az esetleges oltási reakciók vagy mellékhatások korántsem összemérhetők az élet elvesztésének lehetőségével.
Ezenfelül köztudott, hogy a vakcinák az elmúlt száz évben már jól bizonyítottak, sőt jelentősen csökkentették a gyermekhalandóságot vagy az egész életre szóló, súlyos állapotok kialakulásának valószínűségét. Segítségükkel eltűnt bolygónkról a feketehimlő és igen alacsony szintre szorult vissza a járványos gyermekbénulás előfordulása. Nincs ez másként a COVID-19-cel kapcsolatban sem.
A WHO magyarországi irodájának évindító kampánya éppen ezért fontosnak tartja kiemelni a szaktudás, a hiteles információforrás, valamint az egészségügy és a lakosság közötti bizalom jelentőségét. Az országos kampányban a WHO szakmai partnerei: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi Egyesület koordinálásával közösségi közlekedési vállalatok vesznek részt. A kampányhoz a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. is csatlakozott.
A kampányban szereplő egészségügyi szakemberek: Dr. Palcsó Barnabás gyógyszerész, Prof. Dr. Széll Márta molekuláris biológus, Dr. Vajer Péter háziorvos és Vankó Annamária védőnő. Ők nap mint nap tapasztalják, hogy milyen előnyt jelent a tájékozottság és milyen károkat okoz a téves információ. A MÁV-Volán-csoport járműveire és állomásaira kihelyezett plakátokon szereplő QR-kódokra kattintva megtekinthetők a velük készült videókat, melyekben a munkájukról mesélnek.
Az ingyenes HealthBuddy+ chatbot immár magyar nyelven is elérhető a weben, illetve okostelefonra is letöltheti bárki, aki szeretne hiteles forrásból tájékozódni. A WHO/Europe és az UNICEF/ECARO szakemberei által fejlesztett alkalmazás olyan, sokak által feltett lényegesebb kérdésekre ad választ, mint hogy mire jók a védőoltások, miként befolyásolja a védőoltás a termékenységet, mit tehetünk a fizikai és mentális egészségünk védelmében, vagy hogy a fokhagyma hatékony-e a COVID-19 ellen, stb.