A terhesség alatt számos élettani változás zajlik a szervezetben, melyek hatásait többé-kevésbé minden kismama észreveszi. A nők életében a legnagyobb hormonális változásokat a terhesség okozza. Emiatt olyan tünetekkel is szembesülhetnek, amelyek a várandósság idejét leszámítva messze elkerülik őket. Ezek között vannak bőrbetegségek is.
Fiziológiás bőrelváltozások terhesség alatt
A terhesség alatti bőrbetegségek szempontjából talán legfontosabb a bőr fokozott hajlama a pigmentációra. A termelődő hormonok (ösztrogén, progeszteron, melanocita stimuláló hormon) hatására sötétebbé válik az emlőbimbó, a kisajkak, illetve jellegzetes hosszanti csík jelenik meg a köldök és szeméremdomb között, melyet linea nigrának neveznek. A dörzsölésnek kitett helyeken, a hónaljban, combokon szintén barnás foltok alakulhatnak ki, főleg sötétebb, kreol bőrű hölgyeken.
A tenyerek kivörösödése előfordul, illetve az ereket érő hormonális hatásra ún. pók-anyajegyek (csillag alakú értágulatok) jelennek meg. A visszerek is okozhatnak problémát, a láb dagadását, fájdalmat. Szintén gyakori a lábak vizesedése (ödéma).
A várandósok 90%-ánál kialakul valamilyen mértékben a striák, vagyis terhességi csíkok. Oka részben a has körfogatának növekedése, a testsúly gyarapodása, részben a hormonális változások okozta kötőszövet átalakulás. A striák megjelenésükkor általában sötétebbek, vöröses-lilás színűek, később kifehérednek. Az idő múlásával egyre kevésbé látszanak, de teljes eltüntetésük szinte lehetetlen. A hasfal gyors tágulásából származó csíkok főként a hason, mellen és a combok területén alakulnak ki. A bőr feszülése miatt az enyhe hasi viszketés normális.
A terhesség alatt a növekedési faktorok és a hormonok hatására nagyon gyakori a jóindulatú kötőszöveti növedékek, azaz a fibromák megjelenése vagy szaporodása. Ezek jellemzően a hajlatokban (nyak, hónalj, mellek alatt) alakulnak ki. Bár ártalmatlanok, esztétikailag zavaróak lehetnek és begyulladhatnak a ruha dörzsölésétől.
Melasma (Terhességi Maszk vagy Chloasma)
A melasma, más néven chloasma, azaz terhességi pigmentfolt, az arcon megjelenő, barnás foltokat jelenti, amelyeket az UV-sugárzás és a hormonok együttes hatása vált ki. Kialakulása nem csak a terhesség alatt figyelhető meg, bármilyen hormonális változás, pl. fogamzásgátló szedése vagy abbahagyása is kiválthatja. Nagyon gyakori probléma tehát, akár a fogamzásgátlót szedő nők 20%-át is érinti. A melasma általában a szülés után elhalványodik, de nyoma maradhat. A homlokon, az orcán, a felső ajak felett látjuk. Színe a sárgásbarnától az egész sötét feketéig terjedhet. A melasma kezelésének három alapszabálya van: a fényvédelem, az óvatos halványítás, és a türelem. Az arcra 50+ SPF fényvédőt javasolunk.
Pattanások (Akné) terhesség alatt
Sok kismama küzd „terhességi aknéval”. Az akne romlik, kezelésében figyelembe kell venni, hogy a retinoid származékok nem alkalmazhatók kismamáknál. Szigorúan TILOS a retinoid tartalmú (A-vitamin származék) krémek és gyógyszerek használata, mert ezek magzatkárosító hatásúak lehetnek! Helyette biztonságos, lokális készítmények (pl. benzoyl peroxid, vagy szalicilsav) használata javasolt, de ezeket is jobb óvatosságból mellőzni, ha a bőrön keresztül felszívódva a véráramba juthatnak. Otthoni bőrápoláshoz természetes hatóanyagokat szoktak javasolni.
Hogyan kezeljük biztonságosan a pattanásokat terhesség alatt | Bőrgyógyász elmagyarázza kevesebb mint 6 percben
Visszerek és szőrszálak növekedése
A szőrszálak növekedése szokatlan helyeken is felerősödhet: hastájékon, melleken és a karon is előfordulhat intenzívebb szőrnövekedés, ám ez a terhesség utáni hónapokban rendszerint visszaáll eredeti állapotára.
Terhesség alatt sokaknál jelentkeznek visszerek is, emiatt pedig sokan aggódnak, hiszen tudják, hogy a visszeres lábat nem szabad tartós melegnek kitenni. A meleg gyanta a felhordást követő pár másodpercen belül kihűl, majd rögtön el is távolítjuk, így tartós meleg hatásról ez esetben nem beszélhetünk.
Terhességi dermatosisok
A terhesség során jelentkező viszketés igen gyakori panasznak tekinthető. Több ezer terhes alapos vizsgálatával Roger és kollégái már közel 2 évtizede megállapították, hogy a terhesség során a várandós kismamák 1,6%-a panaszkodik legalább egy alkalommal jelentkező, jelentős mértékűnek ítélhető viszketésről.
Atópiás terhességi kiütés (Terhességi ekcéma)
Az úgynevezett terhességi atopiás kiütés a leggyakoribb bőrbetegség a várandós kismamák körében. Ezt az ekcémás jellegű tünetegyüttest a hámló, viszkető és kipirosodó bőr jellemzi. Előfordul, hogy a terhesség alatt a korábbi ekcéma állapota romlik, de új ekcéma is megjelenhet. A tünetek a terhesség első trimeszterében szoktak felbukkanni, s az utolsó trimeszterre csak az esetek negyede jut. A betegséget atópiás dermatitisz, neurodermitis vagy endogén ekcéma néven is ismerik. A kialakulása mögött sokféle ok állhat, többek között a bőr külső rétegének sérülése, gyulladás, allergiás reakció, a genetikai hajlam, sőt a lelki tényezők is kiválthatják a megjelenését. A tünetek súlyosságára a páciens pszichés kondíciója is hatással van. A nagy stressz vagy a depresszió sokat ronthat a helyzeten, a nyomás alóli felszabadulás pedig javíthat rajta. A genetikai komponens jelenlétét alátámasztják azok a vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a gyermeknél megnő az atópiás dermatitisz kialakulásának kockázata, ha az egyik vagy mindkét szülőnél fennáll ez a betegség. Az allergiás megbetegedések gyakorisága az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb. Japánban, Ausztráliában és néhány európai országban az atópiás betegek száma az elmúlt 10-20 évben megduplázódott vagy megháromszorozódott. A "higiéniai hipotézis", a bőrre gyakorolt agresszív tisztítószerekkel és szappanok gyakori használata, a csecsemők túlzott fürdetése, a nem megfelelő, durva összetevőket tartalmazó kozmetikumok használata szintén hozzájárulhat a kialakuláshoz. Minden korosztály esetében a verejték túltermelésének kiváltására hajlamos ingerek (izgalom, hőség, testmozgás, ruhával vagy kenőcsökkel való elzáródás) heves viszketéshez és az atópiás dermatitisz újabb fellángolásához vezethetnek. A gyapjúval és a lipidoldószerekkel való érintkezés súlyosbítja az atópiás dermatitiszt. Néha a menstruáció és a terhesség negatív hatással lehet a tünetekre.
A kezelés alapja a megfelelő bőr hidratáció, elsősorban karbamid, más néven urea tartalmú kenőcsökkel. A viszketés antihisztaminnal csillapítható, azonban ezen szerek egy része nem alkalmazható terhességben. Hatékony és biztonságos kezelés a lokális szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő krém.
PUPPP (Polimorf terhességi kiütés)
A PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy, orvosi magyarra “pruritust okozó terhességi urticariform plakkok és papulák”-ként fordítható) a leggyakoribb bőrbetegség a terhesség alatt. Az Európában inkább PEP-nek (polymorphic eruption of pregnancy, “polimorf terhességi kiütés”) nevezett kórkép incidenciája csak mintegy 0,5%, többes terhességek esetén ez a gyakoriság 4%-ra emelkedik. Leggyakrabban fehér, először szülő nőknél mutatható ki, későbbi terhességekben csak ritkán ismétlődik, és érdekes megfigyelés, hogy gyakrabban jelentkezik fiú magzat esetén. A betegségben szenvedő terhesek 97%-ánál a hason és a comb felső részén, ritkán az arcon és a kezeken, lábakon a terhesség végén, 15%-ban postpartum jelennek meg a jellegzetes bőrelváltozások: az intenzíven viszkető erythema, urticariform elváltozások, plakkok, papulák, vesiculák. A betegség gyorsan oldódik meg: vagy közvetlenül a szülés előtt, vagy néhány nappal azt követően a bőrjelenségek eltűnnek - csak az esetek 15-20%-ában maradnak fenn a szülést követően 2-4 hétig. A PUPPP etiopathogenesise ismeretlen. Szövettanilag immunglobulin vagy komplement lerakódás nélküli enyhe, nem specifikus, lympho- és hystiocytás perivasculitis mutatható ki. A folyamatot elindító faktorként feltételezik az anyai bőrbe jutó magzati sejtek kóroki szerepét. Kezelésében antihisztaminok, emolliensek és lokálisan alkalmazott kortikoszteroidok mellett minden tizedik esetben szisztémás kortikoszteroidkezelés válik szükségessé a kifejezett viszketés miatt. A PUPPP magzati megbetegedést nem okoz és a perinatalis morbiditást nem fokozza.
Prurigo gestationis (Terhességi prurigo)
A terhességi prurigo egy olyan bőrbetegség, amely egyes nőket érint a terhesség alatt, és amelyet intenzív viszketés és apró, kiemelkedő dudorok kialakulása jellemez a bőrön. Bár nem káros az anyára vagy a babára nézve, jelentősen befolyásolhatja a várandós anyák életminőségét. A terhességi prurigo, más néven prurigo gestationis, egy jóindulatú bőrbetegség, amely jellemzően a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik. Jellemzői a viszkető, vörös és kiemelkedő elváltozások, amelyek a test különböző részein, különösen a hason, a karokon és a lábakon jelenhetnek meg. Az állapotot feltehetően a terhesség alatti hormonális változásokkal és az immunrendszer válaszaival hozzák összefüggésbe. Jelenleg nincs közvetlen bizonyíték a fertőző ágensek és a terhességi prurigo közötti kapcsolatra. Azonban a környezeti tényezők, mint például a hő, a páratartalom és a bőrirritáció, súlyosbíthatják az állapotot. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a genetikai hajlam szerepet játszhat a terhességi viszketés kialakulásában. Azok a nők, akiknek a családjában előfordult bőrbetegség, például ekcéma vagy pikkelysömör, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az életmódbeli tényezők, beleértve a stresszt és az étrendi döntéseket, befolyásolhatják a terhességi prurigo súlyosságát. A feldolgozott élelmiszerekben gazdag és az esszenciális tápanyagokban szegény étrend súlyosbíthatja a bőrbetegségeket. A terhességi prurigo elsődleges tünete az intenzív viszketés, ami a várandós anyák számára kellemetlen lehet. Bár a terhességi prurigo általában ártalmatlan, bizonyos tünetek súlyosabb állapotra utalhatnak, például a terhességi epeúti elzáródásra. A terhességi prurigo diagnosztizálása általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. A legtöbb esetben nincs szükség speciális laboratóriumi vizsgálatokra a terhességi prurigo diagnosztizálásához. Az egészségügyi szolgáltatók azonban vérvizsgálatokat végezhetnek más állapotok, például májműködési zavar vagy allergia kizárására. A várandós nőknek mindig konzultálniuk kell egészségügyi szolgáltatójukkal, mielőtt bármilyen új kezelést megkezdenének. Bár a terhességi prurigo általában a szülés után elmúlik, egyes nőknél tartós bőrérzékenység vagy bőrszárazság jelentkezhet. A terhességi prurigo általában egy magától elmúló állapot, amelynek tünetei jellemzően a szülés után heteken belül megszűnnek. A prurigo gestationis és papularis dermatitis közül az előbbi az enyhébb és gyakoribb előfordulású kórkép. A törzsön és alkarokon jelentkező kis, igen viszkető, excoriált elváltozások a rühösséggel vagy kis rovarcsípésekkel téveszthető össze. A PUPPP-hoz hasonlóan antihisztaminokkal és lokális kortikoszteroidokkal kezelhető. Lefolyása azonban elhúzódóbb: a típusosan 25 és 30. terhességi hét között megjelenő elváltozások sokszor csak 2-3 hónappal a szülés után tűnnek el. Szintén különbség a PUPPP-hoz képest, hogy a következő terhességekben gyakran ismételten jelentkezik.
Herpes gestationis (Pemphigoid gestationis)
A pemphigoid gestationisnak, illetve terhességi bullosus pemphigoidnak is nevezett herpes gestationis megtévesztő neve ellenére semmi köze a herpesz vírushoz. Ritka, speciális bőrbetegség, a terhesség alatt képződő ellenanyagok okozzák. Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik, de időnként terhességi trophoblast betegséghez is társulhat. A következő terhességek során szinte mindig ismételten jelentkezik, de egyre korábbi terhességi korban és súlyosabb formában. Általában a harmadik trimeszterben kezdődik, hevesen viszket. A hason kezdődik, de az egész testre terjedhet, kiemelkedő foltok, csalánkiütés szerű tünetek alakulnak ki, melyekben később herpeszre emlékeztető apró, vagy nagyobb hólyagok jelennek meg. A törzsön (köldök körül) és a végtagokon jelentkező, erősen viszkető erythemás és ödémás területek kezdetben a PUPPP-ot utánozhatják, azonban később megjelennek a kisebb-nagyobb méretű, feszesen telt vesiculák és bullák. Az adott terhesség során gyakoriak a remissziók és exacerbatiók, az esetek 75%-ában szülés alatti fellángolással. A szülésig folyamatosan rosszabbodhat, de utána kb. fél év alatt megszűnik. Az újszülött bőrén is lehetnek kiütések, de néhány hét után eltűnik. Ritka megbetegedés.
A herpes gestationis a terhességi dermatosisok etiológiailag legpontosabban ismert képviselője, egyben a magzatot és újszülöttet leginkább veszélyeztető formája. Autoimmun kórképről van ugyanis szó, ahol a horgonyzó szerepet betöltő BP180 (bullosus pemphigoid 180 kDa) glikoprotein mint epitóp ellen termelődő IgG típusú autoantitest (az ún. “herpes gestationis szérum faktor”) okozza a betegséget. Szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatokkal perivascularis lympho- és hystiocytás infiltráció, valamint az epidermis alatti bazálmembrán mentén C3 komplement és IgG depozitumok mutathatók ki. A betegség HLA-DR3-hoz és HLD-DR4-hez asszociált, a betegek gyakran egyéb autoimmun kórképben is szenvednek, illetve a terhességet követően krónikus bullosus pemphigoidba mehet át a kórkép. A kezelés az autoimmun kórképnek megfelelően szisztémás kortikoszteroid, de alkalmaznak ciklosporint, plazmaferezist és nagy dózisú intravenás immunglobulint is.
A herpes gestationis jelentkezése kifejezetten veszélyezteti a magzatot is. Az anti-BP180 kötődik az amnion szövethez is, illetve IgG típusából adódóan átjut a méhlepényen a magzati keringésbe. Intrauterin növekedési retardációt, kora- és halvaszülést okozhat, illetve minden tizedik újszülöttnél az anyai bőrelváltozásoknak megfelelő laesiók jelennek meg, melyek az anyai eredetű autoantitestek kiürülésével párhuzamosan néhány hét alatt spontán regrediálnak. Mindezekre tekintettel a kórkép jelentkezése esetén a magzati fejlődés és intrauterin állapot fokozott antepartum ellenőrzése indokolt.
Impetigo herpetiformis
Az impetigo herpetiformis (másik nevén PFP, azaz pruritic folliculitis of pregnancy, “viszketéssel járó terhességi folliculitis”) igen ritka kórkép: eddig kevesebb, mint 50 esetről számoltak be a szakirodalomban. Nem egyértelmű, hogy egy különálló, terhességre specifikus dermatológiai entitásról van szó, vagy pedig egy terhességgel véletlenszerűen társuló egyfajta pustularis psoriasis formáról. A harmadik trimeszterben jelentkező betegség sajátossága, hogy bár lokálisan indul, fokozatosan terjedve az egész szervezetet megbetegítheti és életveszélyessé válhat. Kezdetben erythemás területek jelentkeznek, szélükön steril pustulákkal, melyek csak mérsékelt viszketést okoznak. A bőrelváltozások egyre nagyobb területet érintenek, a betegség a nyálkahártyákra is ráterjed, majd szisztémás tünetek jelentkeznek: gyakori a hányinger, hányás, hidegrázás, láz, hasmenés, hypocalcaemia és hypoalbuminaemia, illetve a steril pustulák megrepedése és felülfertőződése után a legsúlyosabb esetben sepsis is kialakulhat. Az etiológia bizonytalan. Szövettanilag neutrophilekkel teli microabscessusok, a szivacsos szerkezet miatt Kogoj-féle spongiform pustuláknak nevezett kép látható. Szisztémás jellege miatt kezelésében a pusztán lokális terápia nem vezet kielégítő eredményre, ezért per os alkalmazott kortikoszteroidokra és a szekunder infekciók lehetősége miatt antibiotikumokra van szükség. Az elmúlt időszakban a TNF-alfa ellenes monoklonális ellenanyaggal, az infliximabbal (Remicade) is történtek terápiás próbálkozások.
Terhességi epepangás (Kolesztázis)
Ritka megbetegedés. A második trimeszter végén, harmadik elején alakul ki hirtelen. Látható eltérések a bőrön kezdetben nincsenek, később a vakarás miatt sebek, kisebesedő csomók jelennek meg. Oka a terhesség alatt a vérben bizonyos epesavak szintjének emelkedése, mely súlyos viszketést okoz. Ha az epesavak szintje túl magas a vérben átjuthat a méhlepényen, károsítva a magzati keringést. Azonban, ha a viszketés kínzó, egész testre kiterjedő, és különösen a tenyereken vagy a talpakon jelentkezik (főleg az éjszakai órákban), az a terhességi epepangás (kolesztázis) jele lehet.
Egyéb bőrproblémák terhesség alatt
Fertőzések
Ha az első fertőzés terhesség alatt alakul ki általában súlyosabb, mint nem várandósoknál. A bárányhimlőnek súlyos következményei lehetnek, mind az anyára, mind a magzatra nézve. Szövődményként az anyánál tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás alakulhat ki. Az első 20 hétben a magzat elhalását is okozhatja, szerencsére ritkán, a fertőzések 1-2%-ában. Az újszülöttre nézve a fertőzés akkor a legveszélyesebb ha a születés előtt 5 naptól 2 napos korig történik.
A vírusos szemölcsök terhesség alatt gyorsabban nőnek, vérzékennyé válhatnak. A HPV 6-os és 11-es típusaival fertőzött anyánál, ha a gyermek fertőződik a szülés közben, a gégében apró növedékek, papillomák alakulhatnak ki.
A parvovírus fertőzés a bőrön hálózatos bőrkiütést (erythema infectiosum) okoz, illetve lázat, izom fájdalmakat.
A vérbaj kórokozója károsítja a magzatot, elhalást is okozhat. Előfordul, hogy az újszülött a syhilis klinikai tüneteivel jön világra.
Hogyan kezeljük biztonságosan a pattanásokat terhesség alatt | Bőrgyógyász elmagyarázza kevesebb mint 6 percben
Anyajegyek
Az anyajegyek növekednek, különösen ha a hason, emlőn helyezkednek el.
Erythema nodosum
Fájdalmas, gyulladt csomók főként a lábszárakon. Nem ritka betegség, nem csak terhességben, hanem fiatal nőkön anélkül is kialakulhat.
Terápiás megoldások a bőrbetegségekre
A leggyakoribb probléma, ami jelentősen megkeseríti az anya életét a viszketés, melynek kezelése elengedhetetlen. Kezdetben helyi kezeléssel, krémekkel, kenőcsökkel próbálkozunk. A bőrt védeni kell a kiszáradástól, urea tartalmú hidratálók használata javasolt. Amennyiben szükséges szteroid tartalmú kenőcsöket javasolunk, természetesen a kismamával megbeszélve a lehetséges mellékhatásokat. A terhesség alatt általában javul, a szülés után romlik.
A négy jelentősebb bőrbetegség mellett előfordulhat terhesség során bármilyen, nem terhességben is kialakuló bőrbetegség, mint például a rühesség, melyet sokszor nagyon nehéz elkülöníteni a fent említett viszkető kiütésektől. Általában ezek a betegségek a következő terhesség során kiújulnak, s a szülést követően spontán gyógyulnak, ezért nem szükséges agresszív, csak tüneti kezelés. A herpes gestationis esetén szükség lehet szisztémás szteroid adására, illetve egyéb immunszuppresszáns gyógyszer alkalmazására. Az impetigo herpetiformis esetén szisztémás szteroid mellett antibiotikumot is adni kell az anyai, ill. magzati kockázat csökkentésére.
tags: #dermatitis #terhesseg #alatt