A szülés utáni depresszióval évtizedeken át kizárólag a nőkkel kapcsolatban foglalkoztak. Az apukák háttérbe szorultak, noha a friss kutatások megdöbbentő eredménye szerint közel ugyanolyan gyakori esetükben, mint az édesanyáknál. Mi állhat ennek hátterében? Van-e megoldás?
Egy kisbaba érkezése nem kizárólag az édesanya életébe hoz szignifikáns változásokat, hisz mindkét fél ekkor realizálja, hogy szülő lett. A figyelem ekkor mégis inkább az anyukára és a gyermekre összpontosul, miközben édesapává válni épp ugyanakkora feladat. A szülést követő időszak minden csoda ellenére is megterhelő. Egy olyan periódus veszi kezdetét, amiben minden szereplőnek meg kell küzdenie a felelősségvállalás gyönyörű, és egyben kockázatos, aggodalmakkal teli pillanataival.
A szülés utáni depresszióba, más néven posztpartum depresszióba (PPD), nemcsak a babát szülő kismamák eshetnek, de az apukák, mi több, az örökbefogadó szülők is. Napjaink friss kutatásai viszont azt bizonyítják, hogy a szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál, édesapáknál közel hasonló arányban diagnosztizálhatók, mint az édesanyák esetén.
Mi okozhatja a férfiak szülés utáni depresszióját?
A különbség, hogy amíg a nők többsége kommunikálja a félelmeit, a férfiak nagy százaléka magába fojtja a szorongását. Pontos eredmények még nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a férfiak esetén mik a szülés utáni depresszió kiváltó okai, de néhány összefüggés és következtetés már jó kiindulási alap lehet ahhoz, hogy megértsük a jelenséget.
Utóbbi esetét azzal magyarázzák, hogy a párkapcsolatban élők kölcsönösen hatnak egymásra. Ebből egyenesen következik, hogy az egyik fél reményvesztettsége és tehetetlensége árnyékot vethet a másik lelki állapotára is.
A gyermek érkezését a nők és a férfiak teljesen másképp dolgozzák fel, még akkor is, hogyha egy pár tökéletes harmóniában funkcionál egymással. Hiába a 21. Épp ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a szülőpáros a gyermekvállalást közösen eltervezte, vagy csak véletlenül került ebbe a helyzetbe. Hogy miért? A válasz egyszerű: akárhogyan is érkezik a kicsi a családba, a nőknél az anyaösztönök sokat segítenek abban, hogy felülkerekedjenek önmagukon. Ezzel szemben egy váratlan helyzet kialakulása a férfiakban inkább a kontroll hiányát idézi elő. Ha az apuka tehát úgy érzi, hogy nincs ideje felkészülni a változásra - például nincs meg a számára ideálisnak vélt anyagi jólét -, akkor hamar szorongani kezd.
Bizonyára nem kell magyaráznunk, hogy az alacsony önértékelés milyen mértékben képes befolyásolni a depresszió kialakulását. Itt most nem kizárólag a szülés utáni időszakról van szó, elég csak arra gondolni, hogy az önkép milyen intenzív hatást gyakorol a hétköznapi cselekedetekre, például a munkában tanúsított teljesítményre.
A férfiaknál előforduló depresszió hátterében sok esetben nemcsak pszichológiai tényezők, hanem tápanyaghiányok is állnak. A D-vitamin hiánya kiemelten szerepet játszhat a depresszió kialakulásában. A „fészekrakó ösztön” is befolyásolhatja a helyzetet: míg a nőknél ez a babaruhák vásárlásában, a kicsi szobájának kialakításában nyilvánul meg, addig a férfiaknál gyakran abban, hogy egyre többet dolgoznak, mindent meg akarva adni gyermeküknek, ami konfliktusokhoz és stresszhez vezethet.
A párkapcsolattal való elégedetlenség, az apa munkanélkülisége, a feleség esetleges depressziója vagy nehéz természete is növelheti a kispapák körében a depresszió megjelenésének kockázatát.
A tünetek és a megkülönböztetés
A szülés utáni depresszió tünetei férfiaknál eltérő módon jelentkezhetnek, mint a nőknél. Az édesanyák jellemzően reményvesztettséget és szégyent tapasztalnak - mert úgy érzik, hogy nem tudnak elég jó szülők lenni -, miközben a férfiak gyakran elbagatellizálják a pszichés problémáikat. Természetesen ezúttal is csak általánosságban beszélhetünk, hiszen ahány ember, annyiféle mentális állapot.
Az apák gyakran kifejezett bűntudatot élnek át saját gondolataik, érzéseik miatt, s úgy érzik, alkalmatlanok az apa szerepére. A leggyakoribb negatívumok az intimitást illetően fogalmazódnak meg, de nem ritka a babával kapcsolatos féltékenység sem.
Fontos megkülönböztetni a szülés utáni depressziót a viszonylag enyhe tünetekkel járó szülés utáni lehangoltságtól (baby blues), amely csak rövid ideig tart, és kezelés nélkül is rendeződik. A depresszió jele, ha az alábbi tünetek közül egyszerre öt tünet legalább két hete fennáll: állandó rosszkedv, indítékszegénység, levertség; gyakori sírás, elérzékenyülés; pesszimizmus, borúlátás; fokozott érzékenység; kisebbrendűségi komplexus; csökkent érdeklődés a környezet iránt; koncentrációs zavar; döntésképtelenség; fáradtság, alvászavar, gyakori álmosság; reménytelenség érzése; étvágytalanság vagy fokozott étvágy; öngyilkossági gondolatok; visszahúzódás a társadalmi kapcsolatoktól; bűntudat, önvád.
A depresszív tünetek mellett a szülés utáni depresszió legfőbb jellemzői: túlzott aggódás a baba miatt vagy túlzott érdektelenség, közöny; félelem, hogy bánthatja a babát vagy önmagát; félelem a kontrollvesztéstől, megőrüléstől. Ezt nem szabad összekeverni a gyermekágyi pszichózissal sem, ekkor a realitáskontroll sérül, vagyis az édesanya nem a valóságnak megfelelően érzékeli a körülötte levő világot, hallucinációi, téveszméi lehetnek.
A család szerepe és a segítség lehetőségei
A család részéről fontos az édesanya megértő támogatása ebben a folyamatban, hiszen egy gyermek kihordása, megszülése és szülés utáni ellátása, szoptatása nagyon igénybe veszi az anyai szervezetet, a testet és a lelket egyaránt. A szülést követő időszakban a figyelem nagy része az anyára és a gyermekre irányul, de az apává válás is óriási feladat.
A nők hajlamosak kompetensebbnek érezni magukat a gyermeknevelésben, és emiatt bántóan kommunikálhatják, ha az apukák valamit másképp csinálnak. Például: „nem jól tartod a kicsit”, „inkább bepelenkázom, mert én nem így szoktam”. Ekkor olyan csorba esik az apuka önbizalmán, hogy nemcsak a segítségnyújtás iránti lelkesedését veszti el teljesen, de előbb vagy utóbb a kapcsolatát is megkérdőjelezi.
A szülők depressziója negatívan hat a gyermek fejlődésére is. A gyermekkorban a szülők instabilitása miatt kialakuló bizonytalanság és gátlások később komoly következményekkel járhatnak.
A depresszió leküzdéséhez szükséges kezelés otthon, a másik karjai között, de egy pszichológiai tanácsadás keretein belül is történhet, a lényeg, hogy így vagy úgy, de az érzelmek szavakba öntése terápiás jellegű legyen. Annak megállapításában, hogy mennyire komoly a baj, érdemes azonnal szakmai véleményre hagyatkozni, hogy a válságos időszak semmiképp ne nyomja rá a bélyegét a kicsi mentális fejlődésére.
Az enyhébb esetek megoldhatók tudatos odafigyeléssel, családi és lelki támogatással. Súlyosabb esetekben szükség lehet pszichoterápiára, esetleg átmenetileg adott antidepresszánsokra. A pszichoterápia lehet egyéni vagy családterápia, az utóbbinál az édesapát is bevonják a problémák rendezésébe.
Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő szerint a stressz-szint csökkentésével igen sokat tehetünk a depresszió ellen. A D-vitamin és sok más tápanyag pótlása is megoldható vitaminkészítményekkel, érdemes összetett készítményt keresni. A D-vitamin esetében fontos, hogy D3 formában keressük, így az anyag hasznosulása sokkal jobb.
A kommunikáció kulcsfontosságú. Fontos, hogy a párok beszéljenek érzéseikről, mert az elfojtott negatív érzéseknek számos következménye lehet. Kutatások azt mutatják, hogy azok az apák, akiket a partnerük támogatott abban, hogy hogyan kell gondozni a csecsemőket, azoknál nagyobb valószínűséggel alakult ki erős kötelék a gyerekükkel, és kisebb eséllyel alakult ki náluk depresszió.
Ha felmerül a depresszió gyanúja, és olyan tüneteket tapasztal, amelyek már a gyermek körüli teendők ellátásában is akadályozzák, forduljon mielőbb pszichiáter szakorvoshoz. A 0-24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálat is hívható a 116-123-as számon krízishelyzetekben és tanácsadás céljából.
Szülés utáni depresszió és a családtagok felelőssége
A szülés utáni depresszió nemcsak az egyén összeomlása, hanem egy egész családi rendszer újra tanulása. Ha a rendszer rugalmasan alkalmazkodik az új helyzethez, a párkapcsolat és a gyermeknevelés harmonikusabbá válik.
A WHO szerint a szülés utáni depresszió a nők kb. 10-15 százalékát érinti világszerte. Az apák esetében ez az arány megközelítőleg hasonló. A korai felismerés és a megfelelő szakember segítsége elengedhetetlen a gyógyuláshoz.