CTG vizsgálat: Amit a magzati szívműködés és a méhtevékenység ellenőrzéséről tudni érdemes

A várandósgondozás során az ultrahangvizsgálatok mellett a kardiotokográfia (CTG) a legelterjedtebb méhen belüli diagnosztikai módszer, mely a magzati szívműködés és a méhtevékenység együttes ellenőrzését teszi lehetővé. A CTG elnevezés mellett gyakran használatos az NST (non-stressz teszt) rövidítés is, amely arra utal, hogy a vizsgálatot teljes nyugalmi állapotban végzik. Ennek az eljárásnak a célja, hogy megbízható képet kapjunk a méhlepény oxigénszállító kapacitásának tartalékairól nyugalmi állapotban, illetve bizonyos esetekben terhelés alatt is.

Mi is az a CTG és hogyan működik?

A CTG, azaz kardiotokográf, egy speciális orvostechnikai eszköz, amely a magzat szívfrekvenciájának változásait, az esetleges méhtevékenységet és a magzatmozgásokat érzékeli. A készülék az eredményt grafikusan, legtöbbször papírszalagon jeleníti meg, két görbe formájában. A felső görbe a magzat szívfrekvenciáját, míg az alsó a méh aktivitását, azaz az összehúzódásokat mutatja. A regisztrátum értelmezéséhez figyelembe kell venni a méh aktivitását leíró görbét is, és tovább finomítja az értékelést, ha rögzítik a vizsgálat alatti magzatmozgásokat.

A CTG vizsgálat teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető. A CTG-nek két érzékelője van: az egyik a magzat szívműködését figyeli, míg a másik a méhizomzat összehúzódásait érzékeli. A legtöbb szívfrekvenciát érzékelő fej ultrahangos elven, ún. Doppler elv alapján működik. A vizsgálófej kibocsátja az ultrahang jelet, melynek terjedését a vizsgálófej és a kismama hasbőre között egy zselés anyag biztosítja, majd a testen belül a folyadékterek, leginkább a magzatvíz közvetíti. A vizsgálófejet a hasfalon oda helyezzük, ahonnan a magzat szívműködése a legjobban észlelhető. A másik vizsgálófej, mely a méhizomzat összehúzódásait érzékeli, egy nyomásérzékelővel van ellátva. Mindkét detektort a hasra rögzítik egy-egy puha pánttal. A mérést általában 20-30 percig végzik ülő vagy félig fekvő helyzetben.

A készülék a szívmozgásokkal egyidejűleg hangjeleket ad ki. Fontos tudni, hogy igazából nem a baba szívhangját halljuk „felhangosítva”, hanem a készülék a magzat szívmozgásait alakítja át hallható hanggá és leírható görbévé. Két szívösszehúzódás között eltelt időből a gép kiszámítja a pillanatnyi, egy percre vonatkoztatott szívfrekvenciát, amelyet folyamatosan regisztrál.

Mikor és hogyan végzik a CTG vizsgálatot?

A CTG vizsgálatot a 20. héttől szinte bármikor el lehet végezni, azonban rutinszerűen többnyire a terhesség 36. gesztációs hetétől, általában hetente egyszer, a 38. héttől hetente kétszer javasolják. Indokolt esetben azonban akár ennél gyakrabban is elrendelik. A szakmai szabályok alapján pedig a terminus túllépése után, túlhordáskor 2-3 naponta javasolt a vizsgálat. Panaszmentes terhesség esetén a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal.

Az ellenőrző CTG vizsgálatot célszerű a magzat „aktív”, erélyes magzatmozgásokkal jelzett ébrenléti állapotában elvégezni. Ezért az anyát megkérik, hogy a vizsgálat előtt lehetőleg legyen aktív, mozogjon egy keveset, és egyen is. A magzat külső hangok hatására, a hasfal külső ingerlésével, simogatásával is felébreszthető. A vizsgálat során lehet kicsit pihenni, olvasni és beszélgetni is a többi kismamával. A kiértékeléssel együtt számolni kell rá legalább egy órát.

A CTG görbék és ami leolvasható róluk

A CTG regisztrátumon két görbe látható: a felső a magzat pillanatnyi szívfrekvenciáját mutatja, az alsó pedig a méhaktivitást jelzi. Az orvos a rögzített görbe alapján értékeli a szívfrekvencia méhtevékenységgel összefüggő, pillanatról-pillanatra létrejövő és periodikus változásait (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós szívfrekvencia eltéréseket. E jelek értékelésével állapítható meg a magzat méhen belüli oxigénellátása.

A magzati szívfrekvencia

A magzati pulzusszám pillanatnyi értéke 120-160/perc között normális a terhesség 36. hetétől. Megfigyelhető, hogy a magzati szívfrekvencia szinte állandóan változik, így a görbe „fűrészfogszerű” apró ingadozást mutat. Ez a szívműködés ún. oszcillációja. Az oszcilláció nagysága (amplitúdója) és időbelisége (oszcillációs frekvencia) szintén fontos jelzője a magzat állapotának. Az alapfrekvencia rövid időn belüli változásai a görbe emelkedését (akceleráció) vagy süllyedését (deceleráció) okozhatják.

A szívverés változékonysága, azaz az oszcilláció, a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik, ami súlyos állapotra utalhat.

A magzati pulzusszám változásai:

• Akceleráció (gyorsulás): A magzat mozgása következtében a pulzusszám egészséges esetben megemelkedik, de csupán fél-egy percre. Ez a rövid ideig tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés az akceleráció. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen.
• Deceleráció (lassulás): Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet. Kivételt képez a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.

A méhtevékenység

A méh aktivitását a készülék mechanikus úton érzékeli, gyakorlatilag a méh összehúzódásakor megváltozott nyomásváltozás a mérés alapja. A méhizom nyugalmi állapotában is aktív. A méhtestben percenként több, kisebb ingerhullám terjed végig (Alvarez hullámok). Ezek az összehúzódások a várandósság alatt egyre fokozódnak. Időnként egy-egy erősebb méhtevékenység is regisztrálható anélkül, hogy ezt a kismama érezné, vagy „fájásként” élné meg (Braxton-Hicks-kontrakciók).

Fontos tudni, hogy ha a CTG gép „fájásokat jelez”, az még egyáltalán nem biztos, hogy szülés is lesz. Gyakran hetekig eltartanak a jóslófájások, mégsem indul be a szülés, más kismamáknál pedig nincsen semmi jele, mégis elindul a vajúdás.

Az eredmények értelmezése

Az eredmény háromféle lehet:

• Reaktív: A görbe jó, a magzat aktív, és a magzatmozgásokra a görbe rövid ideig tartó emelkedésekkel reagál (akcelerál). Ez jelzi a baba megfelelő oxigénellátottságát és vitalitását.
• Suspect (gyanús): Kisebb eltérések láthatók a görbén, melyek nem egyértelműen kórosak. Néha csak az a magyarázat, hogy a magzat szundikál, alszik, inaktív. Ilyenkor kb. 30-60 perc elteltével érdemes a vizsgálatot megismételni.
• Nem reaktív: A görbe kóros jeleket mutat. A szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti tartományban van, oszcillációja beszűkül, süllyedések, decelerációk figyelhetők meg. Az állapot tartós fennállása oxigénhiányos állapotra utalhat. Az ilyenkor felállított diagnózisnak jelentősége van, mert a terhesség befejezése jöhet szóba a veszélyállapot elkerülése érdekében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a pillanatnyi helyzet lehet minden későbbi károsodás nélküli, átmeneti jelenség is, ezért az elhamarkodott, gyors beavatkozás (legtöbbször akut császármetszés) fölösleges is lehet.

NST és terheléses CTG (ST) vizsgálatok

A várandósság alatt két típusú CTG-vel végzett vizsgálattal találkozhatunk: az NST (non-stressz teszt) és a terheléses CTG, más néven ST (stressz teszt) vizsgálat.

NST (Non-stressz teszt)

Az NST a leggyakoribb vizsgálat, mely során a baba hogylétéről igyekeznek képet kapni. Az NST során tipikusan 20 percig mérik az esetleges méhtevékenységet és leginkább a baba pulzusát és annak változásait. Az NST reaktív (vagyis jó) akkor, ha a baba pulzusa változik a vizsgálat során, a mozgásával összhangban. Ehhez nemcsak a két tappancsot rögzítik a pocakhoz, de általában adnak egy kézi eszközt is a kismama kezébe, amin jeleznie kell a baba mozgását.

Ha a húsz perces vizsgálat alatt a baba szívhangja nem változott kielégítő mértékben, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy bármi gond lenne. Könnyen előfordulhat például az is, hogy a baba aludt a vizsgálat alatt. Ezért ha az NST eredménye nem kielégítő, az első lépés általában a hosszabbítás, még 20 percig rögzítik a baba szívhangját, abban bízva, hogy felébred és mozgolódik. Ha még ekkor sem megnyugtató az eredmény, akkor általában további vizsgálatokkal (ultrahang, flowmetria stb.) igyekeznek meggyőződni a baba hogylétéről.

Terheléses CTG (Stressz teszt - ST, FTT, OTT, EST)

Míg az NST a nem stresszes állapotot vizsgálja, az ST pont ennek az ellenkezőjét: hogyan reagál a baba pulzusa oxitocinnal kiváltott méhösszehúzódásokra, vagyis stresszre, és a pulzus változásaiból próbálnak arra következni, hogy a méhlepény mennyire képes még ellátni a feladatát. Ezt a vizsgálatot ritkábban szokták végezni, általában akkor, ha az NST eredménye nem megnyugtató vagy nem egyértelmű.

A terheléses CTG során a méhlepény működését művi úton terheljük, és közben vizsgáljuk a magzat szívműködésének változásait. Ebből következtetünk a magzat méhen belüli állapotának „tartalékaira”. A terhelés alatt ugyanis a méh és a méhlepény vérkeringése kissé csökken. Amennyiben a lepényi keringésnek nincsenek tartalékai (rejtett elégtelenség), a CTG-n kóros elváltozások jelenhetnek meg.

Terhelést lehet kiváltani több módon is:

• FTT (Fizikális terheléses teszt): Tényleges fizikai megterheléssel (torna, guggolás, szobakerékpár, lépcsőzés).
• OTT (Oxitocin terheléses teszt): Oxitocin infúzióval kiváltott méhösszehúzódással. Ez a legelterjedtebb módszer.
• EST (Emlő stimulációs teszt): Az emlőbimbó stimulációjára kialakuló méhösszehúzódással. Ez a legritkábban használatos eljárás.

Ha a terheléses vizsgálat során azt tapasztalják, hogy a baba pulzusa nem jól reagál a hirtelen stresszre, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami baj lenne, vagy hogy nem fog majd jól reagálni a vajúdásra akkor, ha annak eljön az ideje.

CTG a vajúdás alatt

A vajúdás alatt, minden egyes méhösszehúzódás alkalmával romlik a méhlepény oxigénszállító kapacitása. Egészséges, jól működő lepény azonban elegendő tartalékokkal rendelkezik, és kellő mennyiségű oxigént képes a magzat számára juttatni a köldökzsinóron keresztül. A tágulási szakban erről győződnek meg a szívhangok hallgatása és több alkalommal készített CTG vizsgálat során.

Manapság Magyarországon és a legtöbb fejlett országban a várandósgondozás és a szüléskísérés része, hogy műszerrel ellenőrzik a baba pulzusát és a méhtevékenységet, gyakran a vajúdás alatt folyamatosan. Azonban az Egészségügyi Világszervezet alacsony kockázatú várandósoknál, alacsony kockázatú szüléseknél nem javasolja a folyamatos CTG-t, hanem a szakaszos szívhang ellenőrzést ajánlja, a magzati stressz túldiagnosztizálása és az ágyhozkötöttség miatt.

A folyamatos CTG hátrányai a vajúdás alatt alacsony kockázatú terhesség esetén:

• Ágyhoz kötöttség: A szülő édesanya fizikailag egy géphez van kötve, ami limitálja a mozgást, a szabad pozícióválasztást és a fájdalomcsillapító módszerek alkalmazását, így fájdalmasabbá válhat a vajúdás.
• Fájdalomcsillapítás nehézségei: A vastag gumipántok és tappancsok miatt a fájó pocak forróvizes borogatása szinte lehetetlen, és a derék hatékony masszírozása is nehéz.
• Megnövekedett magzati stressz kockázata: Fekvő testhelyzetben gyakrabban esik a baba pulzusa, ami önmagában is megemelheti a magzati stressz kockázatát.
• Technikai problémák: A tappancsok elmozdulhatnak, esetleg a baba pulzusa helyett az édesanya pulzusát rögzítik.
• Hamis biztonságérzet és túldiagnosztizálás: A CTG bevezetésével ugrásszerűen megnőtt a császármetszések aránya, mivel a szívhang változásának minden kis rezgését rögzítik, és olyankor is magzati stresszt diagnosztizálnak, amikor a babával minden rendben van.

Mikor szükséges a folyamatos CTG a vajúdás alatt?

Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben a folyamatos CTG szükségessé válhat. Ilyen például:

• Ha az összehúzódásokat oxitocinnal vagy burokrepesztéssel erősítik, mert ilyenkor fontos ellenőrizni az összehúzódások erősségét és a baba reakcióját.
• Ha a szülés orvosi beindítása során Prostin tablettát vagy egyéb prosztaglandin tartalmú méhszájérlelő szert alkalmaznak, mivel ez túlstimulálhatja a méhet.
• Epidurális érzéstelenítés alkalmazása során, mert ilyenkor a kismama viselkedése nem ad visszajelzést az összehúzódások erősségéről és gyakoriságáról.
• Ha valamilyen kockázati tényező merül fel (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, ikerterhesség, hüvelyi vérzés, korábbi vetélés, nem megfelelő magzatvíz mennyiség, koraszülés várható).

tags: #ctg #szules #jele