A B12-vitamin és az idegrendszer egészsége: a mielin-szintézis fontossága és a neuropátia kezelése

Az idegrendszer az emberi test egyik legösszetettebb és legfontosabb rendszere, amely felelős az érzékelésért, a mozgásért, a gondolkodásért és az érzelmek szabályozásáért. Egészségének fenntartása kulcsfontosságú a mindennapi jólét és a hosszú távú életminőség szempontjából. A vitaminok nitrogén tartalmú szerves anyagok, amelyek elengedhetetlenek az élettani folyamatokhoz és a testünk normális működéséhez, ám a szervezetünk nem képes megfelelő mennyiségben előállítani őket. Nem szolgálnak energiaforrásként; a biokémiai folyamatokban vesznek részt.

Egyes vitaminok javíthatják a memóriát, a koncentrációt, csökkenthetik például az idegrendszeri leépüléssel járó Alzheimer-kór kockázatát, valamint az agy hormonális egyensúlyának fenntartása révén segíthetnek a depresszió elleni harcban is. Így aki szeretne csúcsteljesítményt nyújtani az iskolában vagy a munkahelyén, annak érdemes különösen odafigyelnie a vitaminpótlásra.

Az idegrendszer felépítése és működése

A perifériás neuropátia és a vitaminok szerepe

A perifériás neuropátia gyakori probléma, amelynek prevalenciája a teljes populációban 1-7% közötti. A kórkép 50 éves kor táján mutatja a legnagyobb gyakoriságot; egyes felmérések alapján a 40-49 éves korú átlagpopulációban a gyakorisága 8,1%. A bizsergéssel, zsibbadással, égő jellegű fájdalommal, érzészavarral járó panaszok hátterében változatos okok állhatnak. Gyakran cukorbetegség, környezeti toxinok, vitamin- vagy nyomelemhiányos állapot (B1-, B6-, B9-, B12-, E-vitamin hiánya, rézhiány), idegi kompresszió (pl. porckorongsérvvel összefüggésben), kemoterápiás kezelés, alkoholizmus, immunrendszeri kórkép vagy vírusos megbetegedés (pl. övsömör) okozza a tipikus tüneteket. A neuropátia gyakoriságát jól szemlélteti az a tény, miszerint a cukorbetegek 30-50%-ánál előbb vagy utóbb kialakul a neuropátia, és 20%-uk a neuropátiával összefüggő fájdalmakat is tapasztal.

Annak ellenére, hogy az esetek 25-46%-ában nem derül fény arra, hogy mi okozza az idegi panaszokat, a neuropátia terápiáját mielőbb el kell kezdeni. A korai kezelés lényeges az életminőség megtartása, illetve az állapotromlás kivédése szempontjából. A B1-, B6-, és B12 - vitaminok hiánya a perifériás neuropátia egyik oka. A neuropátia az idegek sérülése és roncsolódása okán keletkező működési zavara. Leggyakoribb formája, amikor az agyon és a gerincvelőn kívüli idegeket érinti.

B-vitaminok: Az idegrendszer kulcsfontosságú támogatói

A B-vitaminok kulcsszerepet játszanak az egészséges agyműködésben. A B-vitaminok egy vízben oldódó vitamin család tagjai, amelyeknek a sejtosztódásban van rendkívül nagy szerepe. Emellett bizonyos B-vitaminok nélkülözhetetlenek más enzimek, vitaminok és egyéb tápanyagok hasznosításához is - vagyis, ha a szervezetbe túl kevés B-vitamin jut, akkor ez más fontos folyamatokban részt vevő molekulák működésére is hatással van.

A B-vitaminok közül a B1-, B6-, B9- (folsav) és B12-vitaminok különösen fontosak az idegrendszerünk megfelelő működéséhez. Ezek a vitaminok szerepet játszanak a neurotranszmitterek termelésében, amelyek létfontosságúak az idegsejtek közötti kommunikációhoz. A B-vitaminok hiánya összefügghet a depresszióval, a memóriaproblémákkal és a fáradékonysággal. A B1-, B6-, és B12 vitaminokat nevezzük tehát neurotróp vitaminoknak, melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az idegrendszer működésében és az idegrendszer egészségének fenntartásában.

B-vitamin komplex molekulaszerkezete

B1-vitamin (tiamin)

A B1-vitamin - más néven tiamin - például az idegi impulzusok továbbítását segíti elő az agyban és az idegsejtekben. Emellett a szénhidrát-anyagcseréhez, az energiaszolgáltató folyamatokhoz és a szívműködéshez is hozzájárul. Vízben oldódó - vagyis a felesleg kiürül a vizelettel -, hőérzékeny vitamin. A napi szükséglet általában a szénhidrát-beviteltől függ, ami felnőtteknél 0,125 mg / 1 000 kJ, legalább napi 1 mg. Szervezetünk keveset tud belőle raktározni, ezért rendszeres bevitelére szükség van.

A tiamin (B1-vitamin) a gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős, de azoknak az enzimeknek a működéséhez is elengedhetetlen, melyek révén a szervezet a szénhidrátokból energiát termel. Miben van segítségünkre ez a nagyon jelentős vitamin? Javítja a memóriát: a vérben található glükóz a tiamin segítségével állítja elő az idegi ingerátvivő anyagot, az acetil-kolint, mely az agyi memória és a koncentráció szempontjából is nélkülözhetetlen. Csökkenti a cukoréhséget: A B1 vitamin már kismértékű csökkenése is a szervezetben cukoréhséget idéz elő, amit tiamin bevitellel enyhíteni lehet. Segíthet megelőzni vagy a kezelés hatékonyságát erősíteni az olyan betegségek esetében, mint az Alzheimer-kór, vagy a Sclerosis Multiplex. A legújabb kutatások szerint a tiamin tartalmú étrendkiegészítők segíthetnek megelőzni az idő előtt bekövetkező öregkori elmezavarként vagy időskori elbutulásként is ismert betegséget, és képesek enyhíteni a tüneteket. Az idegrendszer különböző gyulladásos megbetegedéseinek - mint például a szklerózis multiplex - a perifériás arcidegbénulás, és az ideg gyulladás kezelésében is alkalmazhatnak tamintartalmú táplálékkiegészítőket. Segíthet továbbá a diabéteszes neuropátia esetében is.

Tiamin (B1-vitamin) hiány jelei és tünetei (és miért fordulnak elő)

B6-vitamin (piridoxin)

A piridoxin néven is ismert, vízben oldódó B6-vitamin elsősorban a sejtosztódásban, a fehérjeszintézisben, az izomműködésben, az emésztésben és a vörösvértestek képzésében működik közre. Támogatja az idegrendszer működését, hiánya viszont fáradékonysághoz, levertséghez, depresszióhoz vagy zavartsághoz vezethet. Fokozza az agyműködést, a memóriát és véd a demencia ellen. Mivel szabályozza a homocisztein-szintet, segít az érfalak védelmében, javítja az agyi vérkeringést is.

Miben van segítségünkre a B6-vitamin az idegeinkre, idegrendszerünkre nézve? A B6 vitamin csaknem 140 különböző koenzim funkciót tölt be. Leginkább ismert hatása az idegrendszeri vonatkozásban a különféle neurotranszmitterek szintézise, de felel a dopamin, a szerotonin és a GABA előállításáért is. A piridoxin - hasonlóan a tiaminhoz - szintén rendelkezik neuroprotektív, azaz idegvédő tulajdonságokkal. Javítja szervezetünk oxigén ellátottságát: A B6-vitamin a vér vörös színező anyagának, a hemoglobinnak előállításában is részt vesz, mely az oxigént szállítja a véráramon keresztül sejtjeinkbe. Csökkenti a zsibbadást: A kéztőcsatorna-szindróma (CPS) mely a kézfej zsibbadásával, bizsergésével és fájdalmával járó betegség tünetei B6-vitamin kiegészítéssel enyhíthetők, de hatásosan csökkent még más, további zsibbadással járó, neurológiai panaszok kellemetlen tüneteit is. Elősegíti a szénhidrát-anyagcserét: A B6-vitamin a szénhidrátok anyagcseréjének számos lépésében részt vesz. Szénhidrátokat szervezetünk a nap folyamán folyamatosan bont le, ezért a belőlük kinyert maximális energiaszint biztosításához érdemes rendszeresen fogyasztanunk B6-vitamint, akár az étrendünkbe beépítve, akár étrendkiegészítő formájában. Létfontosságú molekulákat hoz létre: A sejten belüli genetikai információk hordozásáért felelős nukleinsavak és a fehérjék építőkockáiként is ismert aminosavak szintén B6-vitamint igényelnek. Nem túlzás tehát az az állítás, hogy szervezetünk szinte összes molekulájának létrehozásában nagy szerepet játszik a B6-vitamin. Üzenetet szállít egyik idegsejttől a másikig: Az optimális agyműködés és az idegrendszerünk egészsége is nagyban függ a B6 vitamin jelenlététől. Az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) olyan kémiai hírvivő molekulák, melyeknek elsődleges feladata az üzenet elszállítása egyik idegsejttől a másikig. A három legfontosabb neurotranszmitter (a GABA, a szerotonin és a dopamin) mind igényel B6-vitamin az előállításukhoz.

Hiánya idegességet, álmatlanságot, zsíranyagcsere zavart, vérzékenységet, gyakori gyulladásokat, valamint bőrszárazságot és egyéb bőrproblémákat okoz. Óvatosnak kell lenni azonban a B-vitaminok bevitelével és kerülendők a „megadózisok”! Említhető példaként a B6-vitamin, amelynek a hiányállapota és a túladagolása egyaránt neuropátiát válthat ki. A napi 1-6 gramm dózisban 12-40 hónapon át alkalmazott piridoxin neuropátiát okoz túladagolási tünetként.

A B6-vitamin hiányának és túladagolásának hatásai

B12-vitamin (kobalamin)

A vízben oldódó kobalamin (B12-vitamin) elsősorban az idegszövetek egészségében, a megfelelő agyműködésben és a vörösvértestek termelődésében játszik szerepet. Természetes körülmények között állati eredetű élelmiszerekben található meg - például a húsokban, a sonkában, a halfélékben, a tejtermékekben és a tojásban. Azoknak, akik esetleg nem fogyasztanak ilyeneket, érdemes B12-vitaminnal dúsított növényi tejet vagy reggelizőpelyhet választaniuk.

A B12-vitamin a vörösvértestek képződésében, és idegrendszerünk optimális működésében játszik lényeges szerepet. Növeli szervezetünk energiáját, javítja a koncentráló-, valamint az emlékező képességet, és az egyensúlyozó képességet is. A B12-vitamin a szervezetünkben az ideg- és más sejtek egészségének megőrzését segítő enzimek újrahasznosításában játszik szerepet. B12-vitamin szükséges az idegrost tengelyfonala körüli, az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító “velőhüvely” előállításához. Szerepe van továbbá a gyerekkori növekedésben, az étvágy kiegyensúlyozásának, és az egészséges vörösvérsejtek termelődésében, de segíthet megelőzni a cukorbetegséget, a kimerültséget, a gyengénlátást.

A neurotróp B-vitaminok közül a neuropátiák kezelésében a főszerepet a B12-vitamin játssza, amely a mielin-szintézisben közreműködve támogatja a perifériás idegek regenerációját. Egy széles körű irodalmi áttekintés alapján a perifériás neuropátia csökkent B12-vitamin-szinttel és emelkedett metilmalonsav- és homocisztein-szinttel asszociál. Ugyanez az áttekintés mutat rá arra is, hogy a B1-vitaminos kezelés a tünetek szignifikáns javulásával jár együtt. Összességében a vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a B-vitaminok javíthatják a perifériás neuropátia tüneteit.

Hogyan támogatja idegeinket, idegrendszerünket a B12 vitamin? Javítja a közérzetünket: A B12-vitamin közvetetten játszik lényeges szerepet az olyan fontos idegi ingerületátvivő anyagok előállításában, mint a nyugalomérzetet biztosító szerotonin és dopamin. Mivel ezek a vegyi anyagok szabályozzák a közérzetünket, alvásritmusunkat és egyéb agyi folyamatainkat, a B12-vitaminnak fontos közérzetjavító hatása van. Csökkenti a kimerültséget: Napjainkban az orvosok számos, az energia szinttel összefüggő probléma kezelésére alkalmazzák a B12-vitamin kiegészítőt, akár injekció formájában is. Kritikus szerepe van az egészséges idegrendszer fenntartásában: B12-vitamin szükséges az idegeket borító úgynevezett myelin nevű hüvely képződéséhez. A myelin megóvja az idegrostokat a sérülésektől, és befolyással van a jelátvitel sebességére is.

A mielinhüvely szerepe az idegsejtek működésében

Hiánya miben mutatkozik meg? A várandós hölgyeknek és a gyermekeknek erősen javallott a B12-vitamin rendszeres pótlása, ám akkor is érdemes magunkhoz vennünk, ha vegán vagy vegetáriánus étrenden élünk, vagy az alábbiakat tapasztaljuk: emlékezetkiesés, kimerültség, az összpontosítás romlása, ingerlékenység, szorongás, vérszegénység, izomfájdalmak, ekcéma, valamint bőrünk és hajunk minőségének romlása. A B12-vitamin hiánya okozhat még súlyosabb esetben demenciát, paranoiát, depressziót és más viselkedésbeli változásokat. Bizonyos esetekben visszafordíthatatlan idegkárosodások is létrejöhetnek. Ha bizsergést érzünk a kezekben vagy a lábakban, melyhez még extrém fáradtság, gyengeség, ingerlékenység és depresszió is társul, akkor érdemes pótolni ezt a nagyon fontos vitamint - akár étkezésünkkel, akár azt megtámogatva, étrendkiegészítők pótlásával. Az emlékezőképesség romlása összefüggésben lehet a szervezetben lévő B12-vitamin alacsony szintjével vagy hiányával.

Tiamin (B1-vitamin) hiány jelei és tünetei (és miért fordulnak elő)

A memóriazavarok számos más okával szemben a B12-vitamin-hiány egyszerűen kezelhető, fontos viszont minél előbb felismerni, mert a hiánytüneteknek csak így lehet gátat szabni, illetve így fordíthatók vissza legjobb esetben. Ha felmerül a B12-vitamin-hiány gyanúja, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, az egyszerű vérvizsgálatnál megbízhatóbb eredményt ad a B12-vitamin-hiányra utaló markerek mérése. Igazolt B12-vitamin-hiány esetén nagydózisú vitaminpótlásra van szükség tablettaformában, súlyos hiány esetén pedig injekció formájában. Memóriaproblémák jelentkezésekor egyébként is javasolt minden estben orvoshoz fordulni a háttérben álló okok kiderítése végett!

Az Oxford Egyetem 2008-as tanulmánya arra mutat rá, hogy azoknál az idős embereknél, akik szervezetében az ideálisnál alacsonyabb a B12-vitamin koncentrációja, hatszor gyakrabban fordulnak elő memóriazavarok. A Neurology című szaklapban közzétett tanulmány annak a felmérésnek az eredményét tartalmazza, melyben 107 egészséges önkéntest kísértek figyelemmel 3 éves időtartamban. A vizsgálatokban 61 és 87 év közötti személyek vettek részt. B12-vitamin-szintjük alapján három csoportba osztották őket. A B12-vitamin szintje azok szervezetében sem volt az orvosok által meghatározott alsó határértéknél alacsonyabb, akik a legkisebb vitaminszinttel rendelkeztek. Az eredmények mégis azt mutatták, hogy náluk jelentkezett leggyakrabban memóriazavar. Az eredményeket a BBC is közzétette, ennek hatására brit kezdeményezésre a kenyérhez folsavat (B9-vitamint) adtak, ami viszont csak további gondokat okozott, hiszen csak elfedte a B12-vitamin-hiány tüneteit.

B12-vitamin hiány kockázati tényezői és tünetei
Kockázati tényezők Tünetek
Vegán/vegetáriánus étrend Emlékezetkiesés
Idősebb kor (csökkent bevitel/felszívódás) Kimerültség
Krónikus gyomor-bélrendszeri betegségek Összpontosítás romlása
Metformin szedése (diabétesz kezelésére) Ingerlékenység
Protonpumpa-gátlók szedése (pl. omeprazol) Szorongás
Túl sok gyomorsav Vérszegénység
Alkohol fogyasztás Izomfájdalmak
Szájon át szedett fogamzásgátló tabletták Ekcéma
Főzés/sütés (vitaminveszteség) Bőr és haj minőségének romlása

Egyéb vitaminok és tápanyagok az idegrendszer támogatására

C-vitamin

A vízben oldódó aszkorbinsavról sokan tudják, hogy elősegíti az immunrendszer megfelelő működését, ám emellett a sejtek alapvető biokémiai folyamataihoz is szükséges, mint ahogyan a vas felszívódásához is. A C-vitamin antioxidánsként védi az idegrendszer sejtjeit a káros szabad gyökökkel szemben, amelyek hozzájárulhatnak az öregedési folyamatok felgyorsulásához és az agyi funkciók romlásához. Fontos szerepet játszik továbbá az agyi neurotranszmitterek megfelelő működésében, ezáltal hozzájárul a jó hangulat, közérzet megőrzéséhez. Hozzájuthatunk a citrusfélék, bogyósgyümölcsök, brokkoli, paradicsom és paprika fogyasztásával, szükség esetén pedig érdemes étrend-kiegészítők formájában pótolni.

C-vitaminban gazdag élelmiszerek

D-vitamin

A napfény vitaminjaként is ismert D-vitamin immunvédő hatása mellett jelentős szerepet tölt be mentális jólétünk megőrzésében. Hozzájárul a szerotonin nevű neurotranszmitter szabályozásához, mely anyag nélkülözhetetlen az érzelmi stabilitás, a jó hangulat és a megfelelő alvási ciklus fenntartásához. A kevésbé napfényes, októbertől áprilisig tartó időszakban sokakat érintő szezonális depresszió mögött gyakran a D-vitamin hiány áll. Mentális egészségünk fenntartása érdekében ezért a ezekben a hónapokban (is) feltétlen gondoskodjunk az elegendő D-vitamin bevitelről! A D-vitamin legjobb természetes forrásai a tengeri halak és halmájolajok, az olajos magvak, a tojás, a tej és tejtermékek, a zabkása és a dúsított élelmiszerek.

E-vitamin

Az alfa-tokoferol egyik legerősebb antioxidáns hatású, zsírban oldódó vitamin. Védi a sejtek sejthártyáját az oxidatív stressztől, vagyis a szabad gyökök károsító hatásaitól. Hozzájárul az idegsejtek károsodásának megelőzéséhez is, amivel támogatja a megfelelő agyműködést. Elsődleges forrásai a növényi olajok, a gabonacsírák és a zöld növények. Az E-vitamin egy zsírban oldódó, antioxidáns vitamin, mely kiemelkedő szerepet játszik az idegsejtek védelmében és a memória megőrzésében. Antioxidáns tulajdonsága révén védi az idegsejteket az oxidatív stressz okozta károsodástól, illetve azok közé a tápanyagok közé tartozik, melyek hozzájárulnak a neuroplaszticitás fenntartásához - az agy azon képességéhez, hogy szinaptikus kapcsolatokat alakítson ki és újratervezzen.

Alfa-liponsav

Az alfa-liponsav egyedülálló fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkező, kéntartalmú molekula: az alfa-liponsav molekula hidrofil és lipofil karakterű molekularészeket egyaránt tartalmaz, vagyis vízoldékony és zsíroldékony sajátságot is magán hordoz. Erre visszavezethetően az alfa-liponsav a hatását mind a hidrofil citoszolban, mind pedig a lipofil membránban képes kifejteni. Az alfa-liponsav számos biokémiai funkciót tölt be a szervezetben: antioxidáns, fémekkel kelátot képez, endogén antioxidánsok (C- és E-vitaminok) regenerálására képes, illetve több jelátviteli út modulátora.

Az „univerzális antioxidánsként” ismert alfa-liponsav potenciális terápiás jelentőséggel bír a glükóz-szint csökkentésében és a diabéteszes szövődmények kezelésében. Kísérletes eredmények és klinikai vizsgálatok alapján az alfa-liponsav a cukorbetegségnek és a szövődményeinek a terápiájában, így a diabéteszes neuropathia kezelésében is alkalmazható. Az alfa-liponsav nemcsak a glükózszintet és az inzulinérzékenységet befolyásolja előnyösen, de fokozza az antioxidánsvédelmet is, amely az idegi sérülések lassításában/megállításában tölt be szerepet. Vizsgálat igazolja azt is, hogy az alfa-liponsav kedvezően hat a neuropátia tüneteire, úgymint az égő érzésre, a fájdalomra, a zsibbadásra vagy a bizsergésre. Az eredmények alapján az alfa-liponsavas kezelés megkezdését követően néhány hét elteltével már tapasztalhatók a kedvező hatások.

Alfa-liponsav hatásmechanizmusa

Magnézium és Omega-3 zsírsavak

A magnézium egy alapvető ásványi anyag, amely segíti az izmok és az idegek megfelelő működését. Kulcsszerepe van az idegi impulzusok továbbításában és az izomgörcsök megelőzésében. A stresszes életmód és a nem megfelelő táplálkozás csökkentheti a szervezet magnéziumszintjét, ami szorongáshoz, ingerlékenységhez és alvászavarokhoz vezethet. Az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA és EPA, létfontosságúak az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez. Ezek a zsírsavak támogatják az idegsejtek közötti kapcsolatokat és csökkentik a gyulladásokat, amelyek szerepet játszhatnak a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásában.

Életmódbeli tanácsok neuropátiában szenvedőknek

A megfelelő patikaszerek (B-vitaminok, alfa-liponsav) mellett életmódtanácsok is adhatók a betegeknek. A vércukorszint kontrollja (diétával és/vagy gyógyszerrel) elengedhetetlenül fontos. A rendszeres testmozgás neuropátiák esetén is javasolt, egyrészt a vérkeringés serkentése, másrészt a testtömeg csökkentése érdekében. A dohányzás abbahagyása egyértelműen ajánlható. A táplálkozást illetően érdemes odafigyelni a gyulladásos folyamatokat mérséklő (többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, a bélflórát támogató) ételek fogyasztására, vagyis a halak, az olajos magvak, a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának előtérbe helyezésére. A szellemi csúcsteljesítményhez elengedhetetlen az egészséges, változatos táplálkozás. Célszerű vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő étrendet követni. Egy multivitamin készítmény sokat segíthet, hogy minden nap biztosítsuk a szervezetünk számára szükséges vitaminmennyiséget. A rendszeres testmozgás ugyancsak serkenti az agyműködést. A sportolás ráadásul dopamint, azaz „boldogsághormont” is felszabadít a szervezetben.

Egészséges életmód tanácsok

tags: #idegcso #zarodas #felelos #vitamin