A „kenguru módszer” vagy „bőr-bőr kontaktus” kifejezésekkel bármely szülésfelkészítő tanteremben találkozhatunk, és nem véletlenül. Ez a tevékenység, amikor a meztelen újszülöttet a felnőtt gondozó csupasz mellkasára helyezzük, rengeteg előnnyel jár, mind a baba, mind pedig a szülők számára. Ezek a lehetséges előnyök a csecsemőkorban jelentkeznek, de hosszú távú tanulmányok szerint a kenguru módszer előnyei a csecsemőkor után is érvényesülhetnek.
A legegyszerűbben fogalmazva, a kenguru módszer azt jelenti, hogy a babát közvetlenül a csupasz mellkasra, bőr-bőr kontaktusba helyezzük. Ülhetünk egy nyugágyban, hátradőlve, vagy akár egy ágyon fekve is, miközben a baba rajtunk fekszik. A baba általában hason fekszik, vagy hassal lefelé, arccal oldalra fordítva. Terítsünk a babára egy takarót, ami mindkettőnket betakar. A mi testhőnk, amelyet a takaró csapdába ejt, segít a csecsemő testhőmérsékletének fenntartásában. A mellkasunkon fekve a baba hallhatja és érezheti a szívverésünket, a mellkasunk minden egyes lélegzetvétellel történő emelkedését és süllyedését, valamint a hangunkat.
A kenguru módszer előnyei a babák számára
A baba születése után hirtelen hatalmas feladat hárul rá: lélegeznie kell és fenn kell tartania a testhőmérsékletét a saját erejéből, és ehhez bizony nagyon sok energiára van szüksége! Az energia a barna zsírszövet bontásából keletkező ketontestekből és a vérében lévő glükóz molekulákból származik, amiket a baba elkezd felhasználni a testhőmérsékletének a fenntartásához: vagyis csökken a vércukorszintje. A természetnek csodálatos ellenszere van, amivel csökkenteni tudja a vércukorszint esését: a szülő teste!
A baba születése után a mellkas és a pocak helyileg felmelegszik és melegítőpárnaként segít a kisbaba hőmérsékletének és ezáltal a vércukorszintjének a stabilizálásában! Mindezt természetesen csak akkor, ha meztelen bőrkontaktusban vannak! Vagyis a bőrkontaktussal tulajdonképpen a kisbaba szülés utáni adaptációját segítjük! Ez a csodálatos jelenség nem csak rögtön a szülés után tapasztalható, de később is! Sőt: nemcsak az édesanya teste melegszik fel helyileg, de az édesapáé, a családtagoké, sőt tulajdonképpen bárki felnőtté, amikor egy kisbabával közvetlenül bőrkontaktusba kerül és egyes források szerint ez a hőmérséklet emelkedés akár két Celsius fok is lehet!
A mikrobiom kialakulásának támogatása
Az egészséges, időre született kisbabák számára az egyik nagyon fontos előnye a közvetlen bőrkontaktusnak a vércukorszint stabilizálásának támogatása, a testhőmérséklet stabilizálása által. A következő pedig a kisbaba mikroflórájának, a mikrobiomnak a kialakításában játszott szerepe. A mikrobiomról egyre több szó esik, ugyanis egyre több kutatás lát napvilágot arról, hogy a velünk szimbiózisban élő sok-sok milliárdnyi mikro élőlénynek sokkal nagyobb szerepe van az egészségünk megtartásában, mint azt korábban gondoltuk. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy nemcsak az emésztésünk, de allergiák, autoimmun betegségek és más krónikus betegségek is nagyban függenek a mikrobiom egyensúlyától.
És hogyan támogatja a közvetlen bőrkontaktus a mikrobiom kialakulását? Az anyaméhben növekvő kisbaba szinte steril a megszületésekor: a mikro kolonizáció első fontos lépcsője a hüvelyen való áthaladása, ahol találkozik az édesanya hüvelyében élő mikroélőlényekkel. A kolonizációnak azonban itt még nincs vége, a következő fontos lépés a közvetlen bőrkontaktus az édesanyával, a harmadik pedig a szoptatás...A kolonizáció tehát egy hosszú folyamat, ami a baba születésétől körülbelül egy-két éves koráig tart.
Szoptatás és kötődés
Az a baba, aki többet van közvetlen bőrkontaktusban az édesanyjával, többet szopizik, jobban gyarapszik, nyugodtabb és többet alszik... A közvetlen bőrkontaktus felerősíti a táplálkozás ősi ösztönét, ezért lehet általában szopizásra bírni a nekivetkőzéssel még a besárgult kis álomszuszékokat is, és valószínűleg emiatt szopiznak többet a babák közvetlen bőrkontaktusban.
Az édesanyának és a csecsemőnek együtt kell lennie ahhoz, hogy a lehető legjobb alapokról induljon a szoptatás. A születés pillanatától - amikor a kisbabát az anya csupasz mellkasára helyezik (bőrkontaktus) - beindul az édesanya erőteljes „anyasági” hormonja, a prolaktin termelődése. A prolaktin indítja be a megfelelő tejtermelést.
Ráadásul azáltal, hogy a baba hallja az anyaméhből ismerős hangokat - mint például a szívverésed, emésztésed hangjait - nyugodtabb lesz, így csökken a stresszhormonok szintje, ami javítja az emésztését, ezért a felvett táplálékból még több tápanyagot tud hasznosítani, és ezért jobban gyarapszik.
Fájdalomcsillapítás és érzelmi fejlődés
A közvetlen bőrkontaktussal kapcsolatos kutatásoknak volt még egy érdekes eredménye: 2017-ben kutatók azt találták, hogy azok a babák, akik sokat vannak az első napokban közvetlen bőrkontaktusban az édesanyjukkal, kevésbé fájdalmasnak élik meg a vérvételt és egyéb procedúrákat.
Az aranyóra fontosságáról, a közvetlen bőrkontaktusról Ann E. Bigelow és Michelle Power végzett évtizedeken keresztül kutatásokat, és 2021-ben publikáltak erről a témáról egy összegzést, ami visszamenőlegesen, 9 éves gyerekeken is vizsgálta a korai bőrkontaktus hatását. A kutatásban az édesanya-baba párokat a szülés után egy héttel, egy hónappal és három hónappal vizsgálták, majd pszichológiai tesztekkel vizsgálták a gyerekeket kilenc éves korukban is. Azt tapasztalták, hogy a több babát szoptató édesanyák és a tovább szoptató édesanyák gyermekei kilenc évesen érzelmileg érettebbek voltak és jobban reagáltak a szélsőséges érzelmekre is, mint a kontroll csoportban lévő kortársaik.
A kenguru módszer előnyei a szülők számára
„Számos tanulmány kimutatta, hogy mind a baba, mind a szülő számára előnyös, ha a bőr-bőr kontaktus vagy a kenguru módszer rendszeresen történik” - magyarázza Dr. Az érzelmi stabilitás azonban nem az egyetlen előny az édesanya számára! Rögtön szülés után a közvetlen bőrkontaktus nagyon erős stimulusként hat: érzed a kisbabád illatát, tapintod a bőröcskéjét, érzed a mozgását, hallod a sírását vagy a szuszogását...Ez a stimulus megemeli a vérben az oxitocin hormon szintjét, ami a kötődés, a válaszkész anyai gondoskodás kialakulásáért felel és ismét összehúzódásra készteti a méhet is. Az összehúzódás miatt válik le a méhlepény és húzódik össze a mögötte maradó „seb” és emiatt csökken a szülés utáni vérzés is.
A baba közelsége elősegíti a „szeretet”-hormon, az oxitocin termelődését, amely elősegíti, hogy az anyák „beleszeressenek” a babájukba. Az oxitocin az anyára és a babára egyaránt nyugtató hatással van, és elősegíti az olyan hormonok termelődését, amelyek ellensúlyozzák a szülés közben felszabadult adrenalin hatását.
Édesanyaként a közvetlen bőrkontaktus harmadik előnye kevésbé objektív és nem is mérhető semmiféle műszerrel...ez ugyanis nem más, mint az, hogy a kisbabáddal meztelen bőrkontaktusban lenni egészen egyszerűen fantasztikus érzés, amit ne hagyj ki!
Az apa szerepe a kenguru módszerben
Ne feledd azt sem, hogy bármelyik gondozó képes kenguru módszert nyújtani a babának. Az apa is biztosíthatja a bőrkontaktust, ha az anya nem tudja - nincs időkorlát, és ez nem egyszeri tevékenység. A lehető legnagyobb mértékben sürgetéstől és megszakításoktól mentesnek kell lennie. Az apával kialakított bőrkontaktus erősíti az apa és a kisbaba kötődését.
Ha műtéti úton látja meg a világot a kisbabád, ez is egy nyomós indok arra, hogy kiállj az érdekeitekért és ha Veled nem is oldható meg a közvetlen bőrkontaktus a műtét után, legalább az édesapjával megszakítás nélkül lehessen „szőrkontaktusban”.
Koraszülöttek és a kenguru módszer
A hetvenes években egy nagy bogotái kórházban rengeteg koraszülött kisbaba volt, viszont nem volt elég inkubátor... Az orvosok kínjukban azt találták ki, hogy ezeket az icipici koraszülött kisbabákat vegyék az édesanyák közvetlenül a mellükre és így tartsák melegen őket. Az eredmény mindenkit meglepett: az édesanyjukkal lévő koraszülött babák túlélési rátája és életfunkciói lényegesen jobbak lettek, mint az inkubátorban lévő társaiké!
A bogotái orvosok Kangoroo Mother Care-nek, magyarul kenguruzásnak nevezték el a módszert, ami azóta beépült az Egészségügyi Világszervezet koraszülött protokolljába is, ami úgy fogalmaz, hogy a kenguruzás biztonságos és hatékony alternatívája a hagyományos koraszülött ellátásnak és a folyamatos kenguruzást és az anyatejes táplálás mihamarabbi megkezdését javasolják terápiaként a 2000 g vagy az alatti újszülöttek ellátásánál, mihelyst az állapotuk stabilizálódott.
Koraszülött vagy kis súlyú baba születése szülőként ijesztő lehet. Aggódhatsz a gyermeked miatt, vagy úgy érezheted, hogy elszakadsz tőle, amikor közvetlenül a születés után orvosi segítségre viszik. Előfordulhat, hogy a baba orvosilag nem elég stabil ahhoz, hogy a mellkasodra helyezzék. Nem minden koraszülött vagy kis súlyú csecsemő elég erős ahhoz, hogy a gondozó mellkasán legyen. Beszélj orvosoddal vagy egy terapeutával az aggodalmaidról és érzéseidről.
Gyakori kérdések és tanácsok a szoptatással kapcsolatban
Az éhség jelei újszülötteknél
Fontos felismerni a baba éhségjeleit, mielőtt sírni kezdene, mert a sírás már az éhség kései jele.
- Alvás közben szívja a nyelvét, ajkait, kezét, ujját.
- Kezét és karját a szája irányába mozgatja.
- Nyugtalan mozgolódás alvás közben/gyors szemmozgás a szemhéj alatt.
- „Keresőreflex”, vagyis a mellbimbó keresése.
- Apró hangocskák kiadása.
A sírás és a nyűgösség már az éhség kései jelei, és addigra a baba már meglehetősen morcos, így a mellre helyezés is nagyobb kihívást jelent.
Az újszülöttek szoptatáshoz kapcsolódó reflexei
- Keresőreflex - amikor megérinti a baba orrát, arcát vagy ajkait, ő kinyitja a száját, kidugja és visszahúzza a nyelvét, készen arra, hogy a mell nagy részét a szájába vegye.
- Szopóreflex - akkor indul be, ha valami megérinti a baba szájpadlását; ezért is kell a babának tele szájjal szopnia, hogy a mellbimbó hozzáérjen a szájpadlása hátsó részéhez, és aktiválja a szopóreflexet.
- Nyelési reflex - akkor indul be, ha a baba szája megtelik előtejjel vagy tejjel. A baba nyelésének hangja és látványa fontos információt biztosít annak felméréséhez, hogy megfelelő-e a szoptatás módja.
Milyen gyakran kell a babának ennie az első 48 órában?
A babák gyakran éberek a születést követő néhány órában, és izgatottan várják az első szoptatást. Lehet, hogy ösztönzésre van szükségük, ha az anya fájdalomcsillapítót kapott szülés közben (ez átjut a placentán keresztül, és elálmosíthatja a kicsit). Az első szoptatáskor elfogyasztott előtej nagyjából 5 ml, azaz egy teáskanálnyi. A rendes időben született babák nem feltétlenül szopnak sokat az első 48 órában. Saját energiatartalékaikat használják a második napig, amikor az anyatej mennyisége elkezd megemelkedni. Az anyának meg kell próbálnia a mellét kínálnia a babának minden alkalommal, amikor ébren van, és annak a jelét mutatja, hogy enni szeretne. Minden baba különböző - egyesek csak néhányszor ennének az első 24 órában, mások akár nyolcszor is. Fontos, hogy ne válasszák el az anyát a babától, hogy megismerkedhessenek egymással, és az anya megtanulja felismerni a jeleit annak, hogy a baba éhes.
Honnan lehet tudni, hogy a baba elegendő tejhez jut?
Az első 48 órában a baba csak két-három nedves pelenkát produkál. Ez a kicsi ötnapos korára napi hatra fog emelkedni. Az előtej természetes hashajtóként viselkedik, segít a babának megszabadulni a fekete, kátrányszerű magzatszuroktól (ez a baba első széklete), amelynek a színe fokozatosan változik - a fekete spektrumából indulva sötétbarna, majd zöldesbarna, végül az ötödik napra mustársárga lesz.
| Napok száma | Nedves pelenkák száma | Széklet színe |
|---|---|---|
| 1-2. nap | 2-3 | Fekete (magzatszurok) |
| 3-4. nap | 3-5 | Sötétbarna - Zöldesbarna |
| 5. nap és utána | 6+ | Mustársárga |
Bár a szoptatás természetes, mégis olyan készséget jelent, amelynek megtanulásához időre van szüksége az anyának és a babának is. Ha kérdései vannak, vagy aggódik, a szülésznő vagy védőnő segít Önnek.
A csupasz babafotók története és megítélése
Ha egy kicsit belegondolsz, elég bizarr dolog a baba és az édesanya közötti közvetlen bőrkontaktusról beszélnünk, hiszen az emberiség történetének sok-sok tízezer éve folyamán ez volt a „szokás”. A huszadik században viszont eljutottunk odáig, hogy elhitették velünk - mi pedig elhittük - hogy az újszülött kis ember-gyereknek jobb helye van a melegítőaszalon, a csecsemősnővéreknél, az újszülött osztályon, semmint a saját édesanyja karjaiban...
A múlt század hetvenes éveiben néhány úttörő gyerekorvos az USA-ban megkérdőjelezte ezt a gyakorlatot és kutatásokkal igazolták ennek ellenkezőjét. A babának a születése után az anyja karjaiban van a helye. Az azóta eltelt több, mint ötven évben könyvtárakat lehetne megtölteni a szülés utáni anya-baba testkontaktus fontosságáról, ennek ellenére azonban sajnos még 2024-ben is hallhatod, hogy jobb a babánk, jobb Neked ha elviszik mellőled vagy hogy nem kell annyit kényeztetni a kisbabát és hasonlók...
A csupasz baba fotók nagyon-nagyon régóta léteznek. Nagyjából azóta, hogy feltalálták a fényképezést. Előtte pedig az ősemberek a falra festették, a középkori időkben pedig a festők a vászonra örökítették meg. Az ókorban nem volt kérdés: az idősebb férfiak kiskorúakkal közösültek. Nem volt büntetendő. Anno, a nagyon régi korban pucéron szaladgáltak a paraszt gyerekek nyáron, aki nem hiszi, nézze, olvassa el például az Árvácska c. regényt, esetleg a filmet is nézze meg!
Ultrahangfelvétel, social médiába küldött, mobillal készített fénykép és hasonlók helyett akkoriban szépen kivárták a születést, és eleinte szigorúan beállított, később egyre lazább hangulatú gyermekfotókat illesztettek a családi albumba. A Fortepan online képkeresőbe beütve a „baba” kifejezést az oldal annyi szebbnél szebb képet dobott ki, hogy nem győztük kiválogatni. Ezúttal 1945-ig kutattuk fel a legcukibb, vagy épp legkifejezőbb, korfestő babafotókat.