Miért nem mászik a 10 hónapos baba? A mozgásfejlődés szakaszai és támogatása

A mozgásfejlődés minden babánál egyedi tempóban zajlik. Vannak, akik 6-7 hónapos korukban már kúszni kezdenek, mások 9-10 hónaposan indulnak el mászva. A gyermekek mozgásfejlődése természetes és fokozatos folyamat, amelynek során különböző mérföldköveken mennek keresztül. Azonban minden gyermek más tempóban fejlődik, és nem ritka, hogy egyes babák később érik el ezeket a mérföldköveket. Sok szülő aggódik, ha gyermeke később kezd el mászni vagy járni, különösen, ha más hasonló korú gyermekek már előrébb tartanak ebben a folyamatban. De mit tehetünk, ha egy 9 hónapos baba még nem mutat érdeklődést a kúszás vagy mászás iránt?

A mozgásfejlődés mérföldkövei

A mozgásfejlődés szakaszosan zajlik, és minden lépés fontos a gyermek idegrendszeri és fizikai fejlődése szempontjából.

• 3-6 hónapos korban: Fej emelése, fordulás. A baba ebben az időszakban megtanulja stabilan emelni a fejét és fokozatosan elkezd oldalra fordulni.
• 6-9 hónapos korban: Kúszás, felülés. A baba kezdetben hátrafelé, majd előre kúszhat, miközben megtanulja az önálló felülést is.
• 9-12 hónapos korban: Mászás, felállás. A legtöbb baba ebben a korban kezd el négykézláb mászni és stabilan felállni bútorokba kapaszkodva.
• 12-18 hónapos korban: Első önálló lépések, járás fejlődése. A baba kezdetben bizonytalan lépéseket tesz, majd egyre magabiztosabban jár.

Az életkorok egyénenként változhatnak némileg, a fentiek hozzávetőleges időpontok.

Egyéni eltérések és a mászás fontossága

A mozgásfejlődés minden babánál egyedi tempóban zajlik. Nincs két egyforma gyermek, és nincs két azonos fejlődési út. A gyermekek mozgásfejlődése nem teljesen ugyanolyan módon halad, vannak gyorsabban és vannak komótosabban fejlődő babák. Mindegyikük rendelkezik egy veleszületett testalkattal, adott temperamentummal, és az idegrendszer öröklött érési programjával. Nemcsak az egyes fejlődési állomások elérésének időpontja lehet eltérő, hanem bizonyos lépcsőfokok megjelenésének sorrendje is. A legtöbb gyermek 8-10 hónapos kora között kezd el mászni, ezzel párhuzamosan rengeteg egyéb mozgásformát gyakorol, például a kúszást, a felülést, esetleg a felállást.

A mozgásfejlődésben nem csak az a fontos, hogy mikor mit lép meg a baba, hanem az is, hogy milyen a testtartása a felvett helyzetben, illetve a mozgás, amit csinál, megfelelően harmonikus-e, jól kivitelezett-e, minőségében is rendben van-e. Ami azt illeti, hogy a baba mikor kezd el mászni, nem támaszkodhatunk kizárólag az elméletre, ami szerint a legtöbb baba azután kúszik, hogy felült, és mielőtt felállna, tehát 6 és 12 hónap között.

A mászás nagyon fontos mozgásfejlődési fokozat: erős karizmok, jó egyensúlyérzék, összehangolt kar- és lábmozgás szükséges hozzá. Mindezt a megelőző hónapokban kellett kialakítani a babának, így mire a baba mászása kialakul, már egész sor másféle mozgással kellett megedzenie magát. A sok hasonfekvéssel a karjait, a hátizmát, a nyakizmait, a hátról-hasra és hasról-hátra fordulással az egyensúlyérzékét fejlesztette. A hasonfektetésből tehát értelemszerűen következik a kúszás, és ne csodálkozzunk, ha az állandóan hanyattfektetett vagy támasztékkal ültetett baba csak később kezd majd kúszni és mászni.

A kimaradó mászás mítosza

Sok anyuka büszkén újságolja, hogy náluk a baba nem vacakolt a mászással, hanem egyből elindult. "Néhányan gördülnek, hogy eljussanak oda, ahová akarnak, mások csak a karjukat használják, megint mások pedig a fenekükön kúsznak, és mindez teljesen rendben van" - teszi hozzá dr. O’Shea. Mindenki más ütemben fejlődik, néhány gyermek kihagyja a mászást, és rögtön áttér a felálláshoz szükséges húzódzkodásra, majd a járásra. „Ez persze semmiképpen sem jelenti azt, hogy a mászás abnormális” - hangsúlyozza Dr. O’Shea. "Néhányan azt hitték, hogy a mászás szükséges lépés a fejlődésben, és más dolgokra, például az olvasásra is hatással van, de ma már tudjuk, hogy ez nem nélkülözhetetlen lépés” - jegyzi meg Dr. O’Shea.

Nem feltétlenül lesz diszlexiás a gyermekem, ha kimarad a mászás. Mindegy mennyi ideig műveli a baba a mászást, hogy csak 1-2 napig kúszik-e, esetleg a kettő közül valamelyik szinte teljesen kimarad: ha bármelyiket gyakorolja a baba, már elsajátítja azokat a fogásokat, megerősödnek azok az izmai, megtanulja azokat az egyensúlyi helyzeteket, amik az álláshoz és majd később a járáshoz szükségesek. Az írás-olvasás tanuláshoz a két agyfélteke összehangolt munkájára van szükség. Tudni kell, hogy a látszólag kimaradt mozgásformák sem maradnak ki teljesen.

A szakemberek azonban óvatosságra intenek, ha kimarad a mászás, mert számos szempontból fontos szakaszról van szó. A mászás összetett dolog, melynek során a baba számos dolgot megtervez. Először is a szemével megnézi, hogy mit szeretne elérni, megtervezi, hogy hogyan tud majd odajutni, min kell keresztül másznia, és milyen gyorsan kell mennie. Emellett hasznos tapasztalatokat is gyűjt a mozgás során, mint például, hogy nem tud átmászni az asztalon, ezért meg kell kerülnie, nem szabad túl gyorsan másznia, mert elborul, és az fájni fog. A mászás tehát a gondolkodást is fejleszti, és ezért is olyan fontos, hogy ne maradjon ki a babák fejlődéséből. Számos kutatás készült arra vonatkozóan, hogy azok a babák, akiknél kimaradt ez a mozgásforma, az iskolakezdéskor tanulási nehézségekkel szembesültek.

Miért késhet a mászás? Lehetséges okok és figyelmeztető jelek

A mozgásfejlődés eltérő ütemben zajlik minden gyermeknél, de bizonyos tényezők késleltethetik a természetes folyamatokat. Ezek lehetnek genetikai adottságok, születési körülmények, idegrendszeri vagy izomzatbeli eltérések, illetve környezeti hatások.

• Genetikai tényezők és családi hajlam: Ha a szülők vagy testvérek is később kezdtek mászni vagy járni, a gyermek mozgásfejlődése is lassabb lehet.
• Koraszülöttség és neurológiai éretlenség: A koraszülött babák gyakran lassabb mozgásfejlődést mutatnak, mivel az izomzatuk és az idegrendszerük éretlenebb a születés időpontjában.
• Izomtónus eltérések: Az izomtónus túlzott lazasága (hipotónia) vagy feszessége (hipertónia) akadályozhatja a baba mozgását.
• Szenzoros feldolgozási problémák: Ha a gyermek érzékszervi információinak feldolgozása eltér az átlagostól, az befolyásolhatja a mozgáskoordinációt.
• Késleltetett idegrendszeri érés: Az idegrendszer fejlődése eltérő ütemben zajlik, és ha az érési folyamat lassabb a megszokottnál, az befolyásolhatja a mozgásfejlődést.
• Környezeti tényezők: Ha a baba nem kap elegendő lehetőséget a szabad mozgásra, az akadályozhatja a természetes fejlődését.

Mire figyeljünk? Figyelemfelhívó jelek

A mozgásfejlődési eltérések időben történő felismerése kulcsfontosságú a megfelelő fejlesztés megkezdéséhez. Bár minden gyermek saját tempójában fejlődik, vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a mozgásfejlődés nem megfelelő ütemben zajlik.

• Aszimmetrikus mozgások: Ha a gyermek egyik oldalát sokkal gyakrabban vagy kizárólagosan használja, az idegrendszeri eltérésekre vagy izomtónus-problémákra utalhat.
• Kimaradó mozgásformák (pl. a gyermek nem mászik, hanem rögtön járni kezd): A mászás fontos mérföldkő, amely segíti az agyféltekék összehangolt működését és az izomzat fejlődését.
• Járás közbeni egyensúlyproblémák: Ha a gyermek gyakran elesik, bizonytalan a mozgása vagy nehezen tartja meg az egyensúlyát, az idegrendszeri vagy izomzati éretlenségre utalhat.
• Merev, feszes vagy éppen túl laza mozgások: Az izmok túlzott feszessége (hipertónia) vagy éppen túlzott lazasága (hipotónia) befolyásolhatja a gyermek mozgásának minőségét.
• Egyéb fejlődési elmaradások (pl. beszédfejlődés késése, figyelemproblémák): A mozgásfejlődés és az idegrendszeri érés szorosan összefügg.
• Szabálytalanul kúszik vagy halad (csak az egyik oldalával húzza magát /páros karral húzza magát / négykézlábról előrehasal, majd újra négykézlábra áll és így tovább / kúszás helyett tolatva közlekedik)
• Nem próbál kúszni, helyette inkább mászik.
• Csak gurulva közlekedik (hasról hátra, majd tovább hátról hasra, …)
• Egyáltalán nem tud helyet változtatni.
• Előbb mászik, mint kúszik.
• Előbb ül fel, mint kúszik/mászik.
• Előbb áll fel, mint kúszik/mászik/felül.
• Mindig ugyanarra az oldalra ül ki négykézláb helyzetből.
• Csak W-ben ül a fenekén csúszva közlekedik.
• Szabálytalanul áll fel: a két lábát egyszerre húzza maga alá ülésből.
• Gyakran hátraesik és beüti a fejét ülésből.
• Ülésből úgy dől el, hogy nem tud a kezével megtámaszkodni.
• Állásból gyakran hátraesik és beüti a fejét.
• Gyakran áll lábujjhegyen.
• Láthatóan befelé vagy kifelé állnak a lábai álló helyzetben.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a fenti jelek közül több is jelen van, érdemes gyermekgyógyászhoz, fejlesztőpedagógushoz vagy mozgásterapeutához fordulni. A mozgásfejlődés egyéni ütemben zajlik, azonban vannak olyan életkori határok, amelyeket túllépve érdemes szakember segítségét kérni. A korai felismerés és a megfelelő fejlesztés segíthet abban, hogy a gyermek mozgása zavartalanul fejlődjön tovább.

• Ha a gyermek 10 hónapos koráig nem kúszik vagy mászik. A kúszás és mászás fontos előkészítő mozgások, amelyek hozzájárulnak a koordináció és az egyensúly fejlődéséhez.
• Ha 18 hónaposan még nem áll stabilan vagy nem tesz lépéseket. Az önálló járás általában 12-18 hónapos kor között alakul ki, de ha egy gyermek még 18 hónaposan sem áll meg stabilan vagy nem próbál lépéseket tenni, az mozgásfejlődési késésre utalhat.
• Ha furcsa testtartásokat vagy koordinációs nehézségeket tapasztalunk. Ha a gyermek mozgása merev, aszimmetrikus vagy egyensúlyproblémákat mutat, az idegrendszeri vagy izomtónus-problémára utalhat.
• Ha egyéb fejlődési problémák is társulnak. A mozgásfejlődés késése gyakran együtt járhat beszédfejlődési vagy figyelmi problémákkal is.
• Ha a baba 8 hónaposan még semmilyen irányba nem próbál kúszni (körbe-körbe, hátrafelé, előre), kérjük szakember segítségét.

A mozgásfejlődés támogatása otthon

A gyermek mozgásfejlődésének támogatása elsősorban a megfelelő környezet biztosításával és az ösztönző ingerekkel valósítható meg. A szülők aktív szerepet játszhatnak a fejlődés serkentésében, például otthoni gyakorlatokkal, helyes eszközválasztással és azzal, hogy kerülik a mozgást hátráltató tényezőket.

Otthoni fejlesztő gyakorlatok és játékok

Az egyszerű, szabad mozgást ösztönző játékok nagymértékben segíthetik a baba izmainak és koordinációjának fejlődését. Biztosíts sok padlón töltött játékidőt, hogy lehetővé tedd a felfedezést! Korlátozd a zavaró tényezőket, tartsd kikapcsolva a háttérben a tévét és a képernyőket, hogy a baba más érdekes tárgyakra koncentrálhasson, és jobban érdekelje a mozgás. Modellezd a kúszást! Ha a gyermeknél nem utal arra semmi, hogy mászni szeretne, és ehelyett láthatóan megpróbál felállni, majd járni kezdeni, a szülőknek ezt kell bátorítani. Ha azonban a gyermek a kúszásra készülve “négykézláb” pozíciót vesz fel, de valójában nehezen kúszik, a szülők jó, ha segítenek neki.

Játsszatok olyan játékokat, amik ösztönzik a mozgásra: pl. 6-7 hónaposan már meg lehet tanítani rá, hogy gurítsa vagy dobja vissza a kislabdát, ezzel kénytelen az egyik kezét elemelni a földről és közben a másikra támaszkodni. Inkább gurítsunk szét labdákat, hogy a gyerek másszon utána, vagy kergetőzzünk vele négykézláb a lakásban. Ha akadályokat is teszünk a nappaliba, akkor a mászás gyakorlása izgalmasabbá válik. Például kisasztalt pokróccal letakarva, vagy üres katrondobozt, ami alatt bujkáni lehet. A kókuszmartacot a kiságyból napközben a földre téve ezen át lehet mászni. A kanapé leszedhető szivacs elemein, vagy egy felfordított lavóron pedig remekül lehet a fel- és lemászászást gyakorolni. Ha a felület változatos, annak a felfedezése is leköti a gyermeket, pl. különféle szőnyegek és parketta váltakozása, esetleg egy-két új lábtörlő, amiket használat előtt egy időre a nappaliban helyezünk el. És ha az évszak megengedi, akkor kint a szabadban is rengeteg olyan lehetőség van, ami mászásra ösztönzi a gyermeket. Városban is találunk parkokat, játszótereket, ahol a mászó gyermeket is le tudjuk tenni. A nagyobb területen messze vannak a felkapaszkodási lehetőségek, sokat kell mászni egyik helytől a másikig.

Mire figyeljünk a környezetben?

A mozgás természetes fejlődésének támogatása: A hason fekvés kulcsfontosságú a nyak, hát és törzsizomzat erősítésében, amely elengedhetetlen a későbbi mozgásformákhoz. Bizonyos eszközök, például egyensúlypárnák vagy mászókák segíthetik a mozgáskoordináció fejlődését. A járássegítők használata gyakran ellenkező hatást vált ki, mert a baba nem saját izmait és egyensúlyérzékét használja, hanem külső támogatásra támaszkodik.

A csecsemőt még egy kevésbé szerencsésen megválasztott ruha is akadályozhatja a szabad mozgásban. Ami nagyon divatos kis farmer, vagy szoknya az maradjon a vendégégben, ünnepeken használt ruhák sorában. Otthon, a mindennapokban legyen rajtuk a puha pamut rugdalózó, vagy a rugalmas anyagból készült, kényelmes, gumis derekú nadrág, nem túl vastag pulóver. És ami még ennél is fontosabb, a helyváltoztató mozgások kigyakorlásához tér kell, minél nagyobb szabad terület a lakásban, ami viszonylag kemény is és persze biztonságos is. A francia ágy túl puha és nem biztonságos már ebben a korban. A járókát is kezdik kinőni, a kiságy alváson kívül már szóba sem jön. Legjobb, ha a gyerekszoba vagy nappali tehető biztonságossá, esetleg úgy, hogy egy része el van kerítve. Nem kell szivacsokat vagy puha paplanokat letenni a földre, a parketta, a szőnyeg vagy esetleg polifoam lefektetése kellően szilárd alapot biztosít a mozgások gyakorlásához.

tags: #10 #honapos #baba #nem #akar #maszni