A csecsemőgondozási díj (CSED) egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal. A magyar állam a kisgyermekeket nevelő szülőket a gyermek három éves koráig támogatja pénzösszeggel, ezek közül a legelsőként igénybe vehető a CSED, amelyet az első nagyjából fél évben kap az anya (ritkább esetekben az apa). A CSED azt jelenti: CSEcsemőgondozászi Díj. Minden anya, aki gyermeket szül és csecsemőt nevel Magyarországon, jogosult rá. Ez azt jelenti, hogy a nem hétköznapi esetek is ide tartoznak: ha valaki örökbe fogad egy gyermeket, akkor is jogosult CSED-re, ez lehet az apa és az anya is. Mindez független attól, hogy a gondozó házasságban él-e: aki csecsemőt gondoz, az kap CSED-et. Ez a lényeg: az újszülött babát gondozó szülő pénzbeli támogatást kap a magyar államtól.
A csecsemőgondozási díj (CSED) összege a bruttó fizetés 100 százaléka, azaz az otthon maradt kismamák kedvezőbb anyagi helyzetben gondozhatják az újszülöttet. A Bank360.hu összegyűjtötte a legfontosabb részleteket a CSED-ről.
Ki igényelheti az ellátást?
Nem csak a szülő nő az, aki jogosult lehet a csecsemőgondozási díjra. Helyette szerezhet jogosultságot:
- az a nő, aki örökbe fogadja a csecsemőt,
- az a gyám, aki jogerős döntés alapján gondozza a gyermeket,
- a vér szerinti apa, ha az anya az egészségi állapota miatt igazoltan kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (például hosszan tartó kórházi kezelésre van szükség), amíg az anyuka egészsége helyre nem áll,
- vagy ha az anya elhalálozik,
- vagy ha az anya felügyeleti joga megszűnik,
- az a férfi, aki egyedül örökbe fogadja a gyermeket,
- az a férfi, aki örökbe fogadja a gyermeket, ha a vele örökbefogadó nő egészségi állapota miatt kikerül a háztartásból, ahol a gyermeket nevelik, amíg az örökbefogadó nő egészsége helyre nem áll,
- vagy ha az örökbefogadó nő elhalálozik.
A csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő
- a családbafogadó gyáma
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
Milyen feltételeket kell teljesíteni a sikeres igényléshez?
A fenti esetek bármelyike esetén az igénybevétel alapfeltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül a szülő vagy gondozó 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal, úgy, hogy a gyermek:
- a biztosítás tartama alatt,
- a biztosítást megszűnése utáni 42 napon belül,
- vagy a biztosítás megszűnése utáni negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik meg.
A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, például nem számít megszakításnak a 30 napnál rövidebb biztosítatlanság. Az időbe bele kell számítani:
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt,
- nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 napot,
- rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
- a biztosítás megszűnését követően a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósításának az idejét.
Kivételt képez a “diplomás gyed”, amely nem beszámítható.
A csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 nap biztosítási időnek egyáltalán nem kell folyamatosnak lenni, az akár „részletekben is összejöhet”. Például A gyermek szülését megelőző 2 éven belül az édesanya fél évig munkaviszonyban dolgozott, majd pár hónap kihagyást követően már fél éve folytatja biztosítottként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.
Ha az igénylő egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban dolgozik, és mindegyik jogviszonyában igényli a csecsemőgondozási díjat, akkor mindegyik jogviszonyában külön-külön kell rendelkeznie a gyermek szülését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosítási idővel.
Fontos, hogy 365 nap biztosítási idő a minimum idő. Azaz a 365 biztosítási időt mindenképpen el kell érni ahhoz, hogy az arra jogosultnak megállapíthassák a csecsemőgondozási díjat. Amennyiben az igénylő például 360 nap biztosítási idővel rendelkezik a gyermek születését megelőző két évben, akkor csak méltányosságból igényelhet csecsemőgondozási díjat, amely kizárólag a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető.
Milyen időtartamra jár?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. A csed legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára - 168 napon keresztül - jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni.
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára jár, ami 168 nap. Azaz a csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, amelytől adott esetben csak a koraszülötteknél van eltérés. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
A kifizetőhelyi tájékoztató a fentiek kapcsán úgy rendelkezik, hogy „ha az anya a CSED-et a gyermek születésének a napjától kérte megállapítani, a CSED folyósításának kezdete a gyermek születésének napja, utolsó napja pedig a születésnapot követő 167. nap. Amennyiben a CSED-re való jogosultság kezdete megelőzi a gyermek várható születésének a napját, az ellátás 168 napos időtartamát ezen korábbi naptól kezdődően kell számítani…. Koraszülött gyermekek esetében a CSED összesen 168 nap időtartamra folyósítható, azonban esetükben az ellátás folyósítására sor kerülhet a gyermek születését követő 168. napon túl is, és a CSED-re való jogosultságnak sem kell megnyílnia legkésőbb a gyermek születésekor. Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Ezért, ha az anya nem az Mt. általános szabályai szerinti időtartam alatt vagy nem egybefüggően veszi igénybe a szülési szabadságot, úgy a CSED folyósításának tényleges időtartama is eltérhet a főszabálytól. Ilyen esetben sem folyósítható azonban CSED a gyermek egy éves korának a betöltését követően. A koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben történő gondozást az anyának igazolnia kell.”
Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybevehető a szülési szabadság és a csed onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
Megszűnik a szülési szabadság és így a csed is, ha:
- a gyermek halva születik,
- a gyermek a születést követően meghal. Ekkor a 15. napon szűnik meg.
- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Ekkor az elhelyezést követő napon szűnik meg.
Még a fenti esetekben sem lehet a szülési szabadság 6 hétnél rövidebb.
Milyen összegű?
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
A csed összege a bruttó fizetés 100 százaléka. Egy gyakorlati példával élve, ha egy nőnek a gyermekvállalás előtt 350 ezer forintos havi fizetése volt, az 232 750 forintot jelentett nettóban. Viszont a csed folyósítása esetén a nettó jövedelme 297 500 forint lesz, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent.
A megállapított bruttó díjból levonják a személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
A csecsemőgondozási díjnak - a táppénztől és a gyermekgondozási díjtól eltérően - nincs felső határa. A csecsemőgondozási díj összege csecsemőgondozási díj a naptári napi alapjának, illetve a naptári napi jövedelmének 100 százaléka. Ez egy bruttó díj, ugyanis a csecsemőgondozási díjból 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra.
A csed összegét az alábbiak alapján számolják:
- Megállapításkor jövedelemként kizárólag a csed-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Ha van 180 nap jövedelem és a biztosítás folyamatos: Ha az igénylő csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor ez alapján a 180 napi jövedelem alapján állapítják meg a díjat, ha a biztosítási idő folyamatos.
- Ha megszakadt a biztosítás: a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Ha nincs 180 nap jövedelem: Ha a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezünk folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Ha nincs 120 nap jövedelem: ebben az esetben a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj. Kivétel, ha a tényleges jövedelem vagy a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb, mert ebben az esetben ez alapján állapítják meg úgy, hogy a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg a díj.
Milyen jövedelemmel számolnak egyéni és társas vállalkozók, illetve őstermelők esetén? Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérrel, míg a mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-ával számolnak a díj megállapításához. Egyéb, díjazás ellenében folytatott munkaviszony esetén minimálbér, ha nincs 30 napon meghaladó biztosítási jogviszony, egyébként pedig a munkaszerződésben meghatározott díj.
Betegszabadság és egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj vagy betegszabadság esetén az egy hónapra járó illetmény összege.
Milyen jövedelemmel számolnak álláskeresők esetében? A csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
Lehet-e a CSED mellett munkát végezni?
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet sem Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni. Azaz csak olyan keresőtevékenységet lehet folytatni, amely biztosítási jogviszonyt nem eredményez - ilyen például a megbízás, ha járulékalapot képező jövedelem kevesebb a minimálbér 30 százalékánál, napi szinten annak harmincad részénél -, vagy az adott tevékenység nem tartozik Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok és az egyszerűsített foglalkoztatás körébe pl: ingatlanbérbeadás. Továbbá arra is lehetőség van, hogy ha a csecsemőgondozási díjban részesülő személy mégis kénytelen az ellátás folyósítása alatt a fentiekben ismertetett keresőtevékenységet folytatni, akkor kérheti, hogy ezen időtartamban (adott napokon, héten, vagy hónapban stb.) a csecsemőgondozási díjának folyósítását szüneteltessék.
A CSED Extra: 2025. júliustól dolgozni is lehet CSED mellett. 2025. július 16-án közzétett kormányrendelet értelmében 2025. július elsejétől él a CSED Extra, amely lehetőséget nyújt az édesanyák számára a csecsemőgondozási díj melletti munkavégzésre a gyermek három hónapos korát követően. Az ellátásról így akkor sem kell lemondaniuk, ha munkába állnak a gyermek három hónapos korát követően.
Ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni. Ha dolgozni szeretnél a 91. naptól, akkor a CSED összege 70%-ra csökken. Különösen óvatosnak kell lenni, ha vállalkozásod van, vagy tulajdonosként saját cégben dolgozol és/vagy ügyvezetést látsz el, még akkor is, ha társas vállalkozóként a megbízási díjad 0 forint. Az ügyvezetés ellátása személyes közreműködésnek minősül, ami alapján felfüggeszthetik a CSED folyósítását, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhetnek.
Igényelhető-e visszamenőlegesen?
A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.)
Ha a jogosult a fenti időpontokat követően, azaz később nyújtja be a csecsemőgondozási díjra az igényét, és az ellátás feltételei ezen időszakban fennállnak, akkor az ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez esetben az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A csed visszamenőleg is igényelhető: az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra lehet érvénesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Kérdés: Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a gyermek két hónapos korában nyújtom be, akkor is 168 napig jár az ellátás? Válasz: Az ellátás a gyermek születését követő 168. napig jár. Azaz, nem a kérelem benyújtásától számít a 168 nap. Ugyanakkor figyelmemmel kell lenni arra, hogy az ellátás visszamenőleg hat hónapra is igényelhető, így ha a kérdésben foglalt esetben a csecsemőgondozási díj a gyermek születésének időpontjára visszamenőleg kerül megigénylésre, és az ellátásra jogosultság feltétele fennállnak, akkor ez esetben ténylegesen a gyermek születését követő 168. napig jár az ellátás.
Hol és hogyan igényelhető?
- Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
Nyomtatvány kézi kitöltése: innen letölthető
Nyomtatvány gépi kitöltése: itt található
- Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő) vagy más önfoglalkoztató, akkor a székhelye szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtania az igénylőlapot elektronikus úton, a kormányablakon keresztül.
Az alábbi dokumentumok kitöltésére lesz szükség a csecsemőgondozási díj igénylésekor:
- „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatvány,
- egyéni vállalkozó, őstermelő az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki,
- és érdemes egyúttal leadni a gyermekgondozási díj iránti kérelmet is, amelyhez a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány kell.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban, Budapesten a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban járnak el. Egyéni vállalkozó, őstermelő és egyéb önfoglalkoztató elektronikusan is leadhatja a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
További szükséges dokumentumok:
- Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez a egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.
Egyszeri anyasági támogatás, a CSED, a GYED és a GYES Összefoglalója. Ikergyermekek esetében is!
Gyakori kérdések
Kérdés: A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 napnak folyamatosnak kell lennie?
Válasz: A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 nap biztosítási időnek egyáltalán nem kell folyamatosnak lenni, az akár „részletekben is összejöhet”. Például A gyermek szülését megelőző 2 éven belül az édesanya fél évig munkaviszonyban dolgozott, majd pár hónap kihagyást követően már fél éve folytatja biztosítottként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.
Kérdés: Ha több biztosítási jogviszonyban dolgozik az igénylő, akkor mindegyik jogviszonyban külön-külön kell meglenni a 365 nap időnek?
Válasz: Ha az igénylő egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban dolgozik, és mindegyik jogviszonyában igényli a csecsemőgondozási díjat, akkor mindegyik jogviszonyában külön-külön kell rendelkeznie a gyermek szülését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosítási idővel.
Kérdés: Ha az igénylő csak 360 nap biztosítási idővel rendelkezik, akkor is megállapítható részére a csecsemőgondozási díj?
Válasz: Fontos, hogy 365 nap biztosítási idő a minimum idő. Azaz a 365 biztosítási időt mindenképpen el kell érni ahhoz, hogy az arra jogosultnak megállapíthassák a csecsemőgondozási díjat. Amennyiben az igénylő például 360 nap biztosítási idővel rendelkezik a gyermek születését megelőző két évben, akkor csak méltányosságból igényelhet csecsemőgondozási díjat, amely kizárólag a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető.
Kérdés: Apa is jogosult csecsemőgondozási díjra?
Válasz: Vér szerinti apa csak másodlagos igénylő lehet, azaz akkor igényelheti a csecsemőgondozási díjat, ha a gyermek édesanyja - az egészségi állapota miatt igazoltan - kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve akkor igényelheti még édesapa az ellátást, ha az édeanya elhunyt.
Kérdés: Milyen tevékenységet lehet folytatni a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt?
Válasz: A csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet sem Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban, sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozni. Azaz csak olyan keresőtevékenységet lehet folytatni, amely biztosítási jogviszonyt nem eredményez - ilyen például a megbízás, ha járulékalapot képező jövedelem kevesebb a minimálbér 30 százalékánál, napi szinten annak harmincad részénél -, vagy az adott tevékenység nem tartozik Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok és az egyszerűsített foglalkoztatás körébe pl: ingatlanbérbeadás. Továbbá arra is lehetőség van, hogy ha a csecsemőgondozási díjban részesülő személy mégis kénytelen az ellátás folyósítása alatt a fentiekben ismertetett keresőtevékenységet folytatni, akkor kérheti, hogy ezen időtartamban (adott napokon, héten, vagy hónapban stb.) a csecsemőgondozási díjának folyósítását szüneteltessék.
