Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra van szüksége ahhoz, hogy rendesen tudjon működni. A gyermekek számára különösen fontos, hogy elegendő vitamint és ásványi anyagot kapjanak az egészséges fejlődésük érdekében.
A szakértők hat különböző korosztály szerint határozzák meg a vitamin- és ásványianyag-szükségleteket gyermekek esetén. A gyermekek táplálkozása szempontjából nagyon fontos első életévet két részre osztják vitamin- és ásványianyag-igény szempontjából: 0-6 hónapos korig, és 7-12 hónapos, azaz 1 éves korig. A következő kategória a kisgyermekkor 1-3 éves korig, majd a 4-8 éves korosztály. Minél nagyobb a gyermek, annál folyamatosabban nőnek a szükségletei ezen a téren is.
D-vitamin: Nélkülözhetetlen a Csontok Fejlődéséhez és az Immunrendszer Erősítéséhez
A D-vitamin azonkívül, hogy pozitív hatással van a csontanyagcserére, bizonyítottan immunerősítő és tumorellenes hatású is. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminként és endokrinhormonként funkcionál, receptora szinte minden sejtünkben megtalálható, és a génreguláció egyik fontos szereplője. Fontos szerepe van az immunválasz kialakításában és valamennyi immunsejtre hatással van.
A kisgyermekek D-vitamin-szükséglete hétszer magasabb a felnőttekéhez viszonyítva. Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben (25-50 NE/l). Ezért, tekintettel arra, hogy a zsírban oldódó D-vitamin átjut az anyatejjel, minden szoptató nőnek napi 2000-4000 NE pótlást javasolnak. Tápszeres csecsemőknél a tápszert dúsítják D-vitaminnal (10 μg = 400 NE). 12 hónapos kor felett tehéntej helyett junior italok fogyasztását javasolják, melyek szintén D-vitaminnal dúsítottak.
A jelenlegi konszenzus szerint minden csecsemő 2 hetes kortól egyéves korig napi 1 csepp Vigantolt kap, mely 500 NE D-vitaminnak felel meg. Az 1-3 éves korban szezonálisan ősztől tavaszig napi 2 csepp Vigantol vagy napi 1000 NE Fresenius D3-vitamin-tabletta adása javasolt. Azonban, ha a gyermeket a nyári hónapokban nem éri rendszeres, minimum 15 perces napsütés, vagy krónikus megbetegedés miatt rizikócsoportba sorolható, folyamatos pótlást igényel.
A túladagolás elkerülése végett figyeljünk arra, hogy a tápszerek és a junior italok már D-vitaminnal dúsítottak, így amennyiben a gyermek akár tápszerből, akár junior italból elfogyasztja a napi D-vitamin-szükségletének megfelelő mennyiséget (10 μg D-vitamin = 400 NE), a pótlást mellőzhetjük.
A D-vitamin-hiány Következményei és Tünetei
A fentiek alapján úgy gondolnánk, hogy gyermekeink D-vitamin-ellátottsága minden igénynek megfelel, mégis egy 2015-ben történt magyar felmérés alapján hazánkban az 1-3 éves korosztály D-vitamin-ellátottsága 65%-ban elégtelennek minősült. Világszerte az egyik legáltalánosabb a D-vitaminhiány.
D-vitamin-hiány következtében a csontban lecsökken a kalciumtartalom, ezáltal csontvesztés jön létre. Tartósan fennálló D-vitamin-hiány esetén jellegzetes csonteltérések alakulnak ki, a csont szerkezete megváltozik, ún. csontmineralizációs zavarok jönnek létre, melyek fizikális vizsgálattal és röntgenképalkotással is jól észlelhetők; ez a kórkép a rettegett angolkór, más néven rachitis. Klinikai csonttünetek: a hosszú csöves csontok elgörbülnek (O-láb), a koponya ellaposodik, a nagykutacs tátongó, a nagykutacs 18 hónapos korig nem záródik, megkésett fogzás, a csont- és porchatárokon a csontvégek megvastagodnak (rachitises karperec, rachitises „olvasó” a bordák porchatárán), megkésett mozgásfejlődés. Ezek a gyermekek alacsony növésűek maradnak, csontjaik életük végéig deformáltak lesznek, gerincük elgörbül, gyakran orthopédiai beavatkozásra szorulnak. Gyanú esetén az alábbi klinikai tünetek jellemzőek: étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés, hányás, hasi panaszok, székrekedés. A gyermeki csonttömeg 90 százaléka fejlődik ki a születéstől 20 éves korig, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését pedig a D-vitamin és a mozgás segíti elő. Ha a D-vitamin hiánya miatt a kalcium felszívódása korlátozott lesz, így a csontok nem tudnak megfelelően épülni.
Egyéb Fontos Vitaminok a Kisgyermekkorban
A megfelelő vitamin ellátottság érdekében fontos, hogy változatos étrendet biztosítsunk a gyermekek számára. Az egészségügyi szervezetek szerint az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet fogyasztó gyerekeknek nem szükséges vitamin-kiegészítés. Megfelelő gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonaféle, tejtermék és állati eredetű sovány fehérje fogyasztása esetén az élelmiszerek tartalmazzák a szükséges tápanyagokat a gyermek megfelelő növekedéséhez.
A-vitamin
Az A-vitamint az 1920-as években antiinfektív, azaz fertőzésellenes vitaminként is emlegették, és az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen az A-vitamin több ponton is befolyásolja az immunrendszerműködését. Az A-vitamin előanyagai, a számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható karotinoidok is kedvező hatással van az immunrendszer működésére.
- Források: halolaj, tejtermékek, hús, máj, sárga zöldségek és gyümölcsök (pl. sárgarépa, sütőtök, sárgadinnye, kajszibarack).
C-vitamin
A C-vitamin (l-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, kiemelkedő szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban. Hozzájárul a gyorsabb sebgyógyuláshoz. Az újszülöttek jó esetben elegendő vitaminhoz jutnak az anyatejnek köszönhetően, amennyiben az anyuka vitamindúsan étkezik. Azonban fontos megemlíteni, hogy egy csecsemő szervezete sokkal több C-vitamint igényel egy felnőttével szemben. Fény és hőhatásra, valamint levegővel érintkezve bomlani kezd. A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át. Bár sok gyümölcsben és zöldségben megtalálható, mégis gyakori probléma a C-vitamin hiány.
- Ajánlott napi bevitel: Újszülött: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap); 1-6 hónap: 40 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap); 7-12 hónap: 50 mg naponta (kb. 6 mg/kg/nap). A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható.
- Források: csipkebogyó, citrusfélék, zöldpaprika, a saláta, a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a friss gyümölcsök (pl. banán).
E-vitamin
Az E-vitamin szintén hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát. Erős antioxidáns hatása révén védi a sejtalkotókat, és A-vitaminnal, illetve karotinoidokkal együtt alkalmazva mérsékli azok oxidációját. Az E-vitamin kifejezés hagyományosan 8 különböző vegyületet takar, melyek közül vitaminhiány megelőzésére az α-tokoferolt használják. Mivel az E-vitamin, az A-, D- és K-vitaminokhoz hasonlóan zsírban oldódó vitamin, ezért túladagolható és a maximálisan ajánlott beviteli értéket - amennyiben az orvos másképp nem rendeli - be kell tartani. A nagy dózisú E-vitamin-fogyasztás (>400 mg) csökkenti a sugárterápia hatékonyságát.
- Források: növényi olajok (napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj), csírák, mogyoró, mandula, édes burgonya.
K-vitamin
Szervezetünkben a bélbaktériumok állítják elő. A véralvadáshoz és egészséges csontképződéshez, sejtnövekedéshez szükséges. A K-vitamin alig jut át a méhlepényen az anyából a gyermekbe, és alig választódik ki az anyatejbe, így két hetes kortól kezdve gondoskodni kell a K-vitamin pótlásról azoknál az újszülötteknél, akiknél az anyatejes táplálás fedezi a bevitel több mint 50 %-át. A tápszerben benne van a K-vitamin!
B-vitaminok és Folsav
A B6-vitamin (piridoxál, piridoxamin és piridoxol) nélkülözhetetlen az aminosavszintézishez, ezért hiányában az immunvédekezés egyik legfontosabb eleme, az antitestképződés szenved zavart. Mind a B6-vitamin-hiány, mind a folsavhiány az immunválaszban kulcsfontosságú sejtek (limfociták, fagociták) működésének károsodásához vezet. B12-vitaminhiány esetén a nem specifikus immunválasz is sérül, károsodik egyes fehérvérsejtek (pl. neutrofil granulociták) fagocitáló képessége. A szervezet energia egyensúly szabályozásához járul hozzá. Gyermekek esetén előfordulhat hiány folsavból és B12-vitaminból is.
- Források: hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse), zöldleveles zöldségek (pl. spenót, kelkáposzta), húsok, tejtermékek.
Vérszegénység gyerekeknél: Minden, amit tudnod kell
Vas
Az elegendő vasbevitelre érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni, ugyanis egy 1 éves gyermeknek meglepő módon ugyanannyi vasra van szüksége, mint egy 7 vagy 10 évesnek. Az anyatej vastartalma alacsony (0,05-0,13 mg/100 ml), azonban biológiai hasznosulása kiváló, kb. 50 %-a felszívódik, ellenben a tápszerrel bevitt vas mindössze 5 %-a. Fél éves kor után a számított napi vasszükséglet 11 mg-ra emelkedik, ez fedezi ugyanis a napi szükségletet és a raktárak feltöltését. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása és rontja a teával való beadás. A természet rendje szerint 2-3 hónapos korra a csecsemők vérszegények. Lecsökken a haemoglobin szintjük és a szervezet vasraktárainak kiürülésével vashiány is kialakul. Azonban ezt az állapotot nem kell kezelni, csak ha tünetei vannak a csecsemőnek! Étvágytalanság, a súlygyarapodás leállása, vontatott súlyfejlődés esetén felmerülhet vashiány gyanúja.
- Források: hús, máj, hüvelyesek, zöldleveles zöldségek.
Immunrendszer Erősítése Gyermekkorban
A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában kiemelkedő szerepe van a természetes eredetű anyagoknak és vitaminoknak. Számos vitamin immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták már, és bizonyítást nyert, hogy a B-vitaminokon túl a C-vitamin, valamint a zsíroldékony A-, D- és E-vitaminok több ponton is támogatják az immunrendszer megfelelő működését.
A gyermekek immunerősítésére szánt készítmények között a klinikai hatásosság és biztonságosság figyelembe vételével előállított termékek közül is javasolt a gyógyszereket előnyben részesíteni. A gyógyszerek ugyanis magasabb biztonságot garantálnak, mint az étrend-kiegészítők, amelyeknek a nyilvántartásba vételi folyamata nem biztosítja a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrését.
Gyógynövények az Immunerősítésben
Egészen kisgyermekkorban nem ajánlott beavatkozni az immunrendszer természetes működésébe növényi szerekkel. Bár mint azt látni fogjuk egyik növény sem javasolható 6 éves kor alatt, a későbbi életkorokban ezeknek a növényeknek jó hasznát vehetjük. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által készített és elfogadott monográfiák alapján mind a kasvirág fajokból, mind a dél-afrikai muskátliból készülhet gyógyszer, de mint láttuk, ezek csak 12, illetve 6 éves kortól használhatók.
- Kasvirág (Echinacea): A kasvirág fajokkal végzett vizsgálatok során kiderült, hogy hatóanyagaik több ponton is befolyásolják az immunrendszer működését, emellett antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. A fajokból előállított készítmények - a terápia kiegészítőiként - jótékony hatásúak lehetnek megfázásos, illetve krónikus felső légúti és húgyúti betegségek kezelésében. Az időben megkezdett kezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát. Klinikai vizsgálatok hiányában egyik növény sem ajánlható 12 éves kor alatt, továbbá használatuk ellenjavallt immunszupresszív terápia alatt, valamit autoimmun és krónikus progresszív betegségek (pl. HIV, sclerosis multiplex) esetén.
- Dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides): A dél-afrikai muskátli szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére. Hagyományos növényi gyógyszerként a megfázás tüneteinek enyhítésére, maximum 7 napig alkalmazható.
Az Étrend Kialakítása
A hozzászokás és ismeretlen ételek esetében célszerű különféle elkészítési módon bevezetni az új ételeket. A gond sajnos ott kezdődik, hogy nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy mérnöki pontossággal megtervezze a menüt, bevásárolja a megfelelő minőségű alapanyagokat és a megfelelő konyhatechnikai megoldásokkal elkészítse azokat. Az sajnos még az előbb említetteknél is nagyobb kihívás, hogy a gyermeke ezt ellenállás nélkül, hiánytalanul el is fogyassza.
A legtöbb szakértő 6 különböző korosztály szerint határozza meg a vitamin- és ásványianyag-szükségleteket gyermekek esetén. Kisbabák, és kisgyermekek esetén még nincsenek jelentős különbségek a fiú és lány gyermekek számára ajánlott vitamin és ásványi anyag mennyiségek között. Viszont a kamaszkor kezdetével már ez megváltozik. Bizonyos tápanyagok esetén más az ideális mennyiség egy serdülő lány és egy fiú esetében. Legtöbb esetben a fiúknak van szüksége magasabb napi beviteli mennyiségre (pl. A-, C-, B1-, B2- és B3-vitaminok, magnézium és cink), de például a menstruáció kezdetével már a lányok szervezete igényel több vasat. Ez, ahogy fentebb is írtuk korosztályonként eltérő, például A-vitamin esetén 300-1000 mcg (mikrogramm) között változik ez az érték csecsemőkortól a serdülő korig. Ásványi anyagok esetén szintén folyamatosan nő a gyermekek szükséglete. Vas esetén például a csecsemőkori mennyiséghez képest alig kétszerese szükséges egy fiúnak kamaszkorában.
Ez az érték azonban csak egy olyan minimális mennyiség az egyes tápanyagokból, ami ahhoz elég, hogy ne alakuljanak ki hiánybetegségek. Ha tudatosan csak ezeket a mennyiségeket fogyasztjuk az egyes vitaminokból, akkor szervezetünk biztosan nem jut hozzá az egészséges működéshez szükséges mennyiséghez.
Jelen írás nem helyettesíti az orvosi, ill. szakemberektől való diagnózist. Nem ad személyre szóló tanácsot, kezelési kiindulási pontot. Amennyiben a gyermeknek tünetei vannak, illetve táplálása, viselkedése problémát okoz, javasoljuk mielőbb szakorvos, szakember személyes felkeresését.