A csecsemőgondozási díj (CSED) az egyik legfontosabb pénzbeli ellátás, amely a gyermekvállalás időszakában segíti a családokat Magyarországon. Annak ellenére, hogy jogszabályok rögzítik a jogosultsági feltételeket, évente több ezer érintett család szembesül azzal, hogy a CSED iránti kérelmét elutasítja a hatóság. Ez a cikk részletesen bemutatja a CSED jogosultsági feltételeit, a jogszabályi hátteret, valamint az Alkotmánybíróság (AB) 2016-os döntését, amely komoly hatással volt a jogértelmezésre, különös tekintettel az egyéni vállalkozókra.
A CSED jogosultsági feltételei és célja
A csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, továbbá akinek a gyermeke a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl, de baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy ezt követő huszonnyolc napon belül.
A CSED funkciója, hogy pótolja a kieső jövedelmet azokban az élethelyzetekben, amelyek nem teszik lehetővé a munkavégzést, például a szülési szabadság időtartama alatt. Ennek érdekében kötelező jelleggel nem csak az egészségügyi szolgáltatások fedezetére kell járulékot fizetni, hanem a munkaképtelenség esetén járó jövedelempótló ellátásokra is.
Kinek állapítható meg csecsemőgondozási díj?
- Annak a nőnek, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik.
- Az örökbefogadó nőnek.
- A családbafogadó gyámnak.
- A vér szerinti apának, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal.
- Az örökbefogadó férfinak, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
A biztosítási időbe beszámító időtartamok
Az Ebtv. 40. § (2) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az időtartamok, amelyeket be kell számítani az előírt 365 napi biztosítási időbe. Így beszámítanak a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj időtartamai. Ez biztosítja, hogy például rövid időn belül újabb gyermekek születése esetén is igénybe lehessen venni a gyermekneveléshez szükséges jövedelempótló ellátást. Ezen kívül 180 napot figyelembe kell venni az egy évnél hosszabb ideje folytatott nappali tagozatos tanulmányok idejéből. Továbbá beszámít a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje is.
A CSED összege és időtartama
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára - 168 napon keresztül - jár. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni. A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a.
2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
Visszamenőleges igénylés és munkavégzés CSED mellett
A csecsemőgondozási díj visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
Jogszabályi háttér és a vitatott jogértelmezés
A csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételeit a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szabályozza. Az Ebtv. 5/B. § (1) bekezdésének a) pont ab) alpontja alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében biztosítottnak a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti biztosítottak számítanak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egészségbiztosítás alapján pénzbeli ellátásokra (például táppénz, csecsemőgondozási díj) azok jogosultak, akik járulékfizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban állnak vagy álltak korábban. A Tbj. 6. §-a felsorolja azokat a jogviszonyokat, ahol mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles járulékokat fizetni.
A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.
Az egyéni vállalkozók speciális helyzete
Az egyéni vállalkozók abban a speciális helyzetben vannak, hogy „önfoglalkoztatónak” minősülnek, ezért a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót is, valamint a magánszemélyeket terhelő levonásokat is meg kell fizetniük. A Tbj. 6. § (1) bekezdésének d) pontja felsorolja az egyéni vállalkozót is a biztosítottak között, tehát az egyéni vállalkozók fő szabályként jogosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. A Tbj. 16. § értelmében szünetel a biztosítás többek között az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
Az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18. § (1) bekezdése szerint egy hónaptól három évig terjedő időtartamban van lehetőség. A szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét nem végezheti, ami megfelel az Ebtv. 41. §-ában meghatározott tiltó szabálynak, mely szerint az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenység folytatása nem megengedett.
Az Alkotmánybíróság 9/2016. (IV. 6.) AB határozata
Az Alkotmánybíróság 2016-ban vizsgálta a CSED jogosultsági feltételeit érintő jogszabályok alkalmazását. A határozat megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgált ítéletei alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
Az AB indokolása szerint a „fennálló biztosítási jogviszony” fogalmának, tartalmának az Alaptörvénnyel összhangban álló, a józan észnek és jogszabály céljának megfelelő értelmezése kulcsfontosságú. Mivel a jogszabályok nem határozzák meg, hogy mit kell érteni „fennálló biztosítási jogviszony” alatt, ennek meghatározása a jogalkalmazó szervek, végső soron a bíróságok feladata. Az AB álláspontja szerint „a szünetelő biztosítás és a megszűnt biztosítás abban az értelemben azonos, hogy egyik esetben sincs járulékfizetés, nincs jogszerző idő, nincs ellátásra jogosultság. Az érintett személyeket a vizsgált társadalombiztosítási következmények szempontjából azonos csoportba tartozónak lehet tekinteni.”
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy értelmezéssel el lehet jutni az Alaptörvénynek megfelelő jogszabályi tartalomhoz. Előírta, hogy az érintett rendelkezéseket együttesen, az Alaptörvénnyel összhangban úgy kell értelmezni, hogy az egyéni vállalkozás szünetelése alatt biztosítási jogviszony nem áll fenn. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a szünetelést megelőzően egyéni vállalkozásban szerzett időtartamot ugyanúgy be kell számítani a jogszabály által megkövetelt 365 napos jogszerző időbe, mintha az érintett a vállalkozását megszüntette volna. Ezzel kerülnek azonos helyzetbe a vállalkozásukat szüneteltető és megszüntető egyéni vállalkozók.
Az AB döntését követő joggyakorlat és egyéni esetek
A hozzánk forduló érintettek ügyei alapján az látszik körvonalazódni, hogy a kormányhivatalokban az alkotmánybírósági döntést figyelmen kívül hagyva, a jogszabály betű szerinti megfogalmazásához ragaszkodva hozták meg az elutasító határozatokat. Ennek felismerése ugyanis, hogy a hatóság döntése jogszabályba ütközik, majd ezt követően a határozatok megtámadásához szükséges jogi szakértelem nem feltétlenül tartoznak a mindennapi ismeretek körébe, a jogi képviselő igénybevétele pedig költséges. Az újszülött gyermekek gondozása mellett nem is feltétlenül alkalmas a helyzet arra, hogy az érintettek időt és energiát tudjanak fordítani egy ügyvéd felkeresésére, vagy akár önállóan egy megfelelő kereseti kérelem megírására.
Az első sikerrel végződött esetet követően további hét érintett ügyfél keresett meg minket hasonló üggyel. Egyik ügyfelünknek nem csak a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét, hanem a gyermek születését megelőzően igényelt táppénz iránti kérelmét is elutasította a hatóság, így összesen kilenc ügyben nyújtottunk ingyenes jogi segítséget, három esetben pro bono jogi képviseletet is vállaltunk. 2024 augusztusáig összesen hat ügy végződött ügyfeleink pernyertességével, három per még folyamatban van.
tags: #csed #iranti #kerelem #elutasitasa