Az egészségbiztosítás a gyermek születése esetén a jogosultsági feltételekkel rendelkező anyát a 24 hét szülési szabadság idejére terhességi gyermekágyi segélyben (TGYS) részesíti. Ez az elnevezése ellenére biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig. Ha a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, az anya megszakíthatja a szülési szabadságot, és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti a szülést követő egy éven belül.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni. Ez alól kivételt képez a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíj.
A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem benyújtásának határideje eltérő lehet. Ha a kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. nap.
Az ellátás összegének megállapítása függ az igénylő jövedelmétől. Amennyiben az igénylő a jogosultság kezdő napján nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Külön szabályok vonatkoznak az egyéni és társas vállalkozókra. Az ő ellátásukat tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembevételével kell megállapítani. A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. pontja szerint kell megállapítani.
A második gyermek születésekor is a már ismertetett szabályok alapján járnak el. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel.
A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. Amennyiben a biztosított a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 15-e után hatályos szabályok alapján kell kiszámítani.
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag kell folyósítani. Az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással történik a kifizetés. A kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig folyósítja az összeget.
Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. napra lehet érvényesíteni.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. évi, a 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott személy.
A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Hatálybalépésekor a törvény még 180 nap biztosítási időt írt elő, azonban ezt a 2009. évi LXXIX. törvény 40. §-a 2010. május 1-jétől módosította. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg.
| Jövedelemhiány esetén | Egyéni/társas vállalkozók esetén (jövedelemhiány) | Mezőgazdasági őstermelők esetén (jövedelemhiány) |
|---|---|---|
| Minimálbér kétszeresének 30-ad része | Minimálbér másfélszeresének figyelembevételével | Tbj. 30/A. pontja szerint |
tags: #egyeni #vallalkozo #terhessegi #gyermekagyi #segely