A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadság alatt biztosítja a pénzügyi támogatást a kismamáknak, segítve őket a gyermek születését követő időszakban. Ez a cikk részletesen bemutatja a CSED-re vonatkozó szabályokat, feltételeket, az igénylés módját, valamint a gyakran felmerülő kérdéseket.
Jogszabályi háttér és jogosultsági feltételek
A CSED szabályait az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és annak végrehajtási rendelete szabályozza az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak részeként. A CSED biztosítási jogviszonyon alapuló, pénzben megállapított ellátás, amelynek két alapvető előfeltétele van.
Biztosítási idő
Az egyik előfeltétel, hogy az ellátásra az a nő jogosult, aki a gyermeke szülését megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. Ezen 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a következő időket:
- A biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj - kivéve a hallgató (diplomás) gyermekgondozási díj - folyósításának idejét.
- Köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot.
- A rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
- Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. évi CXXII. törvény (Tbj.) 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt.
A gyermek szülését megelőző 2 éven belüli 365 nap biztosítási időnek egyáltalán nem kell folyamatosnak lennie, az akár „részletekben is összejöhet”. Például: a gyermek szülését megelőző 2 éven belül az édesanya fél évig munkaviszonyban dolgozott, majd pár hónap kihagyást követően már fél éve folytatja biztosítottként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.
Ha az igénylő egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban dolgozik, és mindegyik jogviszonyában igényli a csecsemőgondozási díjat, akkor mindegyik jogviszonyában külön-külön kell rendelkeznie a gyermek szülését megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosítási idővel.
Fontos, hogy 365 nap biztosítási idő a minimum idő. Azaz a 365 biztosítási időt mindenképpen el kell érni ahhoz, hogy az arra jogosultnak megállapíthassák a csecsemőgondozási díjat. Amennyiben az igénylő például 360 nap biztosítási idővel rendelkezik a gyermek születését megelőző két évben, akkor csak méltányosságból igényelhet csecsemőgondozási díjat, amely kizárólag a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető.
A gyermek születésének időpontja
A másik feltétel ahhoz kötődik, hogy mikor születik meg a gyermek. Azaz, ha az édesanya rendelkezik a fenti 365 nap biztosítási idővel, akkor további feltétele az ellátásnak, hogy a gyermeke:
- a biztosítási jogviszony tartama alatt, vagy
- a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy
- baleseti táppénz a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szülessen meg.
Különleges esetek
Apa jogosultsága
Vér szerinti apa csak másodlagos igénylő lehet, azaz akkor igényelheti a csecsemőgondozási díjat, ha a gyermek édesanyja - az egészségügyi szolgáltató által leigazolt - egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve akkor igényelheti még édesapa az ellátást, ha az édesanya elhunyt.
Hasonlóképpen, az örökbefogadó férfi is igénylheti, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
Örökbefogadás
Csecsemőgondozási díj örökbefogadás esetén is igényelhető az örökbefogadó nő vagy a családbafogadó gyám részére.
A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.
Időtartam és mérték
Időtartam
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, ami 168 napig, körülbelül 5,5 hónapig tart. Azaz a csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, amelytől adott esetben csak a koraszülötteknél van eltérés. A szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni.
Ha a kérelem benyújtása a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban történik, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
Ha a jogosult a fenti időpontokat követően, azaz később nyújtja be a csecsemőgondozási díjra az igényét, és az ellátás feltételei ezen időszakban fennállnak, akkor az ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez esetben az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Koraszülött gyermekek
Koraszülött gyermekek esetében a CSED összesen 168 nap időtartamra folyósítható, azonban esetükben az ellátás folyósítására sor kerülhet a gyermek születését követő 168. napon túl is, és a CSED-re való jogosultságnak sem kell megnyílnia legkésőbb a gyermek születésekor. Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Ilyen esetben sem folyósítható azonban CSED a gyermek egy éves korának a betöltését követően. A koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben történő gondozást az anyának igazolnia kell.
A gyermek halála esetén
Ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napig jár az ellátás.
Mérték
A csecsemőgondozási díjnak - a táppénztől és a gyermekgondozási díjtól eltérően - nincs felső határa. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alapjának, illetve a naptári napi jövedelmének 100 százaléka.
Adózás és változások
Ez egy bruttó díj, ugyanis a csecsemőgondozási díjból 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. Ami fontos változás, hogy 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
A naptári napi alap megállapítása
Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha az előző időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszony.
Amennyiben a fentiek szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon foglalkoztatási jogviszonyban áll.
Munkavégzés a CSED folyósítása alatt
Nem jár csecsemőgondozási díj, ha az arra jogosult személy bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Keresőtevékenységnek minősül a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. Ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni.
Változások 2025. július 1-től (CSED Extra)
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek is érintettek. Különösen óvatosnak kell lenni, ha vállalkozásod van, vagy tulajdonosként saját cégben dolgozol és/vagy ügyvezetést látsz el, még akkor is, ha társas vállalkozóként a megbízási díjad 0 forint. Az ügyvezetés ellátása személyes közreműködésnek minősül, ami alapján felfüggeszthetik a CSED folyósítását, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhetnek.
Lehetőség van arra, hogy ha a csecsemőgondozási díjban részesülő személy mégis kénytelen az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatni, akkor kérheti, hogy ezen időtartamban (adott napokon, héten, vagy hónapban stb.) a csecsemőgondozási díjának folyósítását szüneteltessék.
A csecsemőgondozási díj igénylése
Benyújtás módja és helye
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatja be.
Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek szintén kizárólag elektronikusan nyújthatják be kérelmüket az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával.
Szükséges igazolások
- Ha a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
- Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja vagy gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell ezt a körülményt.
Elbírálás és folyósítás
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható. Egyéb esetben (pl. hiánypótlási eljárás) legfeljebb 60 nap.
Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
Folyósítás halál esetén
A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.