Fülcimpa alatti berepedés csecsemőknél és a fülgyulladás okai, tünetei és kezelése

A fülfájás gyermekkorban a fájdalmak közül is az egyik legkellemetlenebb típus, gyakran megkeseríti a gyermekek és az értük aggódók mindennapjait. Nagyobb gyermekek beszámolnak róla, míg kisebbek esetén a heves sírás, nyugtalanság egyik kiváltója lehet. Ha egy csecsemő folyamatosan a füléhez kapkod, nyűgösnek tűnik és szopási sztrájkba kezd, sokszor ebben a formában adja szülei tudtára, hogy fáj a füle. A fül piszkálása, dörzsölgetése lehet egy szokás is, de valóban állhat mögötte megbetegedés is, például középfülgyulladás vagy akár hallójárat gyulladás.

A fül anatómiája és a gyulladások típusai

A fül részei a külső-, a közép- és a belső fül. A külső fül a fülkagyló és a külső hallójárat együttvéve. A külső hallójárat nagyjából 3 centiméter hosszú, és egészen a dobhártyáig tart. Külső hallójáratnak a fülnyílástól a dobhártyáig terjedő részt, középfülnek a dobhártya mögötti részt nevezzük. A középfül a garat hátsó részével áll összeköttetésben.

Külső hallójárat gyulladása (otitis externa)

A külső hallójárat gyulladása, vagyis otitis externa, egy fertőzés, amelyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Időnként gombás, vagy vírusos eredetű is lehet. A gyulladás a dobhártyától egészen a fülkagylóig terjedhet.

Tünetek

• Fülfájás, mely a fülkagyló húzásakor, illetve a fülkagyló előtti terület nyomására fokozódik.
• Fültükri képen a hallójárat egy részének körkörös gyulladását látja a vizsgáló orvos.
• Nagyfokú ödéma esetén olyannyira beszűkülhet maga a hallójárat, hogy akár vezetéses halláscsökkenést is okozhat.
• A hallójárat vörösnek, duzzadtnak és pikkelyesnek tűnhet.

Kezelés és megelőzés

• A fül fájdalma a leghevesebb fájdalmak egyike, ezért mindenképpen csillapítani kell! A fájdalom csillapítására a gyermek részére az otthon tartott bármelyik láz- és fájdalomcsillapító használható, akár kúp, szirup vagy tabletta formájában, természetesen a gyermek életkorának, gyógyszerszedési hajlandóságának megfelelően.
• A kezdeti értékeléstől, a tünetek súlyosságától vagy a gyulladás állapotától függően az orvos további vizsgálatokat javasolhat.
• Fontos állomása a terápiának a megfelelő tisztítás, ugyanis a külső hallójárat megtisztítása szükséges ahhoz, hogy a fülcsepp minden fertőzött területre eljusson.
• A fül szárazon tartása: úszás vagy fürdés után segít a fej oldalra billentése, aminek következtében a víz kifolyik a külső hallójáratból. Hatékony lehet még a külső fül nagyon óvatos, hajszárítóval történő szárítása a legalacsonyabb fokozaton.
• Kerülni kell az idegen tárgyak fülbe kerülését: akár viszketés esetén, vagy akár a fülzsír eltávolításakor egyéb alternatív tárgyakkal, mint például hajtű, gemkapocs.
• Ha víz kerül a hallójáratba, akkor puha törölköző sarkával meg kell próbálni kiitatni azt, illetve a hajszárítás során kiszárítani.
• Uszodába járó gyermekek esetén megelőzési célzattal hígított alkohol, paraffin olaj becseppentése kivédheti a gyulladás kialakulását.

Középfülgyulladás csecsemőknél

Csecsemőknél és kisdedeknél életkori sajátosságok következtében gyakori a fülfájás, amelyet leggyakrabban a középfül gyulladása okoz. A hathónapos és két év közötti gyermekek fülfájásának hátterében többnyire légúti fertőzés kiváltotta gyulladás áll. A középfülgyulladást vírusok és baktériumok egyaránt okozhatják. A vírusok inkább savós váladékképződéssel járó gyulladást okoznak, míg a baktériumok gennyeset.

Hajlamosító tényezők

• Anatómiai és immunológiai fejletlenség: A kisgyermekek orrgaratának, fülkürtjének anatómiai felépítése és immunológiai fejlettsége eltér a felnőttekétől, ezért esetükben a dobüreg szellőzése gátolttá válhat. Emiatt gyakrabban alakul ki náluk fülkürthurut, valamint akut savós középfülgyulladás, amelyek hajlamosító tényezői az akut gennyes középfülgyulladásnak.
• Orrgarati váladék: Náthás állapotban az orrgaratban lévő váladék és a benne lévő kórokozók a fülkürtön keresztül a középfülbe juthatnak, és így alakítják ki a középfülgyulladást. Tüsszentés, orrfúvás során, de különösen szipogó gyermekek esetében erre még nagyobb az esély. Mivel a csecsemő általában hanyatt fekszik, a kórokozók könnyebben bejuthatnak a fülkürtön keresztül a középfülbe. Másrészt, mivel a csecsemők, kisdedek még nem tudják az orrukat fújni, az orrban, garatban felhalmozódó váladék szintén elősegíti a középfül fertőződését.
• Nagyobb orrmandula: Ugyancsak hajlamosító tényező az orrgaratban elhelyezkedő, megnagyobbodott orrmandula, ami egyébként is kisgyermekkorban a legnagyobb a testméretekhez képest, ráadásul az orrmandula a fülkürt orrgarati nyílása mellett helyezkedik el, ezért gyulladásai jó esélyt ad a fülkürt funkcióromlásának, a kórokozók középfülbe jutásának.
• Reflux és tejfehérje allergia: Ismert, hogy azok között a gyermekek között is gyakoribb a középfülgyulladás, akik a gyomorból a nyelőcsőbe irányuló refluxra hajlamosak. Megfigyelték, hogy a tejfehérje allergiában szenvedő csecsemők és kisdedeknél is gyakoribb ez a kórkép.
• Anyatej vagy tápszer: A bukások során a fülkürtbe jutó anyatej vagy tápszer is előidézhet fertőzést.

Tünetek

• Fájdalom: Ha a gyermeknek középfülgyulladása van - a fájdalom miatt - a gyermek sírós, nyűgös.
• Általános tünetek: Gyakran lázas állapot is kíséri. Csecsemőkorban étvágytalanság, hányás, hasmenés, nagyfokú nyugtalanság, ingerlékenység is szerepelhet a panaszok között.
• Halláscsökkenés: Nagyobb gyermekek halláscsökkenésről is beszámolhatnak, illetve a szülő észreveheti, hogy gyermeke nem jól hall. Középfülgyulladásnál a fülfájás mellett halláscsökkenés is kialakulhat, ilyenkor a csecsemő nem reagál a hangokra.
• Fülfolyás: Ha a dobhártya nem tud ellenállni a mögötte lévő váladék feszítő hatásának, akkor kilyukad (perforál), és a hallójáratból váladék ürül, melyet a szülő fülfolyás formájában észlel.

Diagnózis

A biztos diagnózist a fül fültükri vizsgálata adja meg. Ilyenkor a dobhártya vörös, gyulladt, mögötte váladék látható, amely akár elő is domboríthatja, feszítheti a dobhártyát. Középfülgyulladás esetén az orvos erezett, vérbő, elődomborodó dobhártyát lát. A dobhártya domborodását a gyulladás következtében, a dobhártya mögött felszaporodott gennygyülem vagy savós váladék okozza. A középfülgyulladás diagnózisát azonban megnehezíti, hogy a csecsemőkori fülgyulladás gyakran társul egyéb betegségekhez.

Kezelés

• Tüneti kezelés: Láz- és fájdalomcsillapító beadásával javíthatunk a gyermek közérzetén már az orvosi vizsgálatig is. Fontos az orrváladék hatékony eltávolítása akár orrszívással, valamint az orrcseppek használata. Fontos, hogy a középfülgyulladásban szenvedő gyermek sokat rágcsáljon.
• Antibiotikum: Abban az esetben, ha gennyes középfülgyulladással állunk szemben, akkor antibiotikum kezelésre is szükség van. Elrendelése orvosi feladat, semmiképpen ne adja önmagától a szülő! Az antibiotikumot az egyéb bakteriális felső légúti fertőzésekhez képest magasabb dózisban rendeli el az orvos, mert a középfülben a hatékony gyógyszerszint eléréséhez ez elengedhetetlen.
• Dobhártya felszúrása (paracentesis): Az orvos ebben az esetben, előzetes érzéstelenítés után a dobhártya megfelelő részén egy hegyes „lándzsa” segítségével éles szélű nyílást ejt, amelyen keresztül a genny, a váladék a külső hallójárat felé szabadon távozik. Ezt a gennyes váladékot bakteriológiai tenyésztésre küldjük, hogy megtudjuk, milyen kórokozó okozta a betegséget. A dobhártya felszúrásáról még a gyermek fül-orr-gégészek között sincs teljes egyetértés, de alkalmazása az utóbbi időben jelentősen visszaszorult.
• Ventillációs tubus beültetése: Visszatérő középfülgyulladás esetén keresni kell a háttérben meghúzódó hajlamosító tényezőket. Ugyancsak a fülész javasolhatja úgynevezett ventillációs tubus beültetését a dobhártyába. A tubus beültetése után szabad összeköttetés nyílik a középfül és a külvilág között. Az oxigéndús környezet nem kedvez a kórokozóknak, ráadásul az esetlegesen a dobüregben képződő gyulladásos váladék is azonnal ki tud ürülni. A tubus általában 0,5-1 év elteltével spontán kifordul a dobhártyából, de addigra a krónikus illetve a visszatérő gyulladások megszűnnek.

A középfülgyulladás jóindulatú, spontán gyógyuló betegség is lehet, ami otthoni ápolás mellett gyakran 2-3 napon belül magától is elmúlik. Idővel, a gyermek növekedésével párhuzamosan a középfülgyulladás gyakorisága valóban csökken, - a fülkürt kevésbé tátongó, a gyermek kevesebbet fekszik hanyatt, megtanulja az orrát fújni - tehát „kinőheti” a betegséget.

Fülpiszkálás és fülcimpa alatti berepedés

Gyakran fedezik fel a csecsemők úgy a testrészeiket, hogy azok gyakori piszkálása révén szereznek élményforrást maguknak. Az adott testrész érintése a kezüknek tapintási élményként szolgál, a megérintett testtájon keletkező bőringer pedig bőrérzékelésüket fejleszti. Kisdedek a fülkagyló intenzív manipulálásával, dörzsölgetésével a külvilágból érkező hangok megváltozását érzékelhetik, és próbálgathatják a hallójárat elzárása és megnyitása kapcsán keletkező változatos hangélményt.

Atópiás alkatú babák (szöszke, fehérbőrű, kék szemű) bőre szárazabb, viszkető lehet, esetükben gyakrabban gyulladt a fülcimpa mögötti bőrterület is. A fül piszkálása esetén ezt az eshetőséget vizsgálni kell. Az sem ritka, hogy a szárazabb hallójárat okozta viszketés miatt dörzsölgetik a picik a fülüket. Amennyiben a gyermekorvos úgy látja, hogy szárazabb a baba hallójárata, akkor a hallójáratba cseppentett babaolaj csökkentheti a viszketést. Az atópiás baba bőrének hidratálása, zsírozása szintén viszketéscsökkentő hatású. Kisgyermekkorban a halláscsökkenés megélése is kiválthatja a fül piszkálását, esetleg arról be is számolhat a gyermek.

Még egy fülviszketési okról és a következményes fülpiszkálásról, füldörzsölésről kell szót ejteni, mely inkább óvodás és iskoláskortól fordul elő, ez pedig a szénanátha. Ebben az esetben egyéb tünetek (szemviszketés, orrviszketés, orrdugulás, gyakori tüsszentés, vizes orrfolyás, garatviszketés, allergiás kötőhártya-gyulladás) mellett a garatban megjelenő viszketés a fül felé sugározhat, és olyan érzetet kelt, mintha mélyen belül viszketne a hallójárat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben azonban magas láz, etetési nehézség, hányás vagy gennyes fülfolyás jelentkezik, és a gyermek fájdalma gyógyszerrel sem csillapítható, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Ha a fájdalom jól csillapodik a fájdalomcsillapító hatására, akkor nem kell feltétlenül azonnal orvoshoz rohanni. Amennyiben a gyermeknek a fülfájást megelőzően nem voltak náthás panaszai, akkor kisebb a valószínűsége, hogy középfül-gyulladás legyen a panaszok hátterében, de egyértelmű választ a fül vizsgálata fog adni.

Fülészeti panaszok esetén elengedhetetlen, hogy az orvos megtekintse a hallójáratokat és a dobhártyákat. A fülész javasolhatja úgynevezett ventillációs tubus beültetését a dobhártyába.

tags: #fulcimpa #alatti #berepedes #csecsemonel