Csecsemőkori Védőoltások Svájcban: Rendszer, Kitekintés és Különbségek

A védőoltások kérdése számos országban, így Svájcban is kiemelten fontos téma, különösen a csecsemőkorúak esetében. Míg bizonyos országokban a kötelező oltások rendszere szigorú, Svájcban egy más megközelítést alkalmaznak, ahol a hangsúly az ajánlott oltásokon van.

Svájci táj, a WHO épületével a háttérben

Az Oltási Rendszer Svájcban: Ajánlások és Szabad Választás

Svájcban a történelem során soha nem volt egyetlen kötelező oltás sem, ami egyedülállóvá teszi az országot a nemzetközi gyakorlatban. Ezzel szemben Magyarországon például hétféle kötelező oltás szerepel az immunizációs programban. Svájcban tizenegyféle ajánlott oltás létezik, amelyekről a szülők egyéni döntés alapján választhatnak.

Érdekes módon, bár Svájcban soha nem voltak kötelező oltások, Genf a WHO székhelye. A WHO honlapján csak arról van lista, mely országokban milyen oltások szerepelnek az immunizációs programban. Azt talán szándékosan nem tüntetik fel, hogy hol van szó kötelező, és hol csupán ajánlott oltásokról. Ezért a WHO táblázata megtévesztő lehet, hiszen a svájci ajánlott oltásokat anélkül lehet beilleszteni a magyar kötelező oltások listájába, hogy a laikus felhasználó észrevenné a különbséget.

Miért kapnak annyi oltást a gyerekek?

Különbségek a Nemzetközi Gyakorlatban: USA és Magyarország

Az Egyesült Államok a védőoltások általi immunizáció nagy szorgalmazója. Ma egy átlag amerikai tizenkét éves koráig legalább 35 alkalommal kap oltást, míg egy magyar gyermek "csak" 14-szer. Az USA-ban azonban lehetőséget adnak arra, hogy legálisan bújjunk ki a "kötelező" alól. Az USA ötven államából jelenleg 48-ban (a jelek szerint hamarosan talán mind az ötvenben) lehet nem csak orvosi, de vallási vagy világnézeti alapon is mentességet kérni az összes oltás alól.

Az egyes államok rendelkezései a kivételezést illetően igen különböznek. Sok helyütt elegendő egy űrlapot kitölteni, és azon jelölni, milyen kifogással élünk a védőoltás beadása ellen, mint például Floridában. Más államokban nem elegendő egy űrlap kitöltése; hosszasabb fejtegetést várnak el az igénylő szülőtől, szinte egy egész esszét.

Magyarországon ezzel szemben, ha egy szülő megtagadja gyermeke részére egy oltás beadását, akkor hosszas bírósági procedúrák során első körben ötezertől 500 ezer forintig, majd többször kivethető, minden egyes alkalommal ötvenezertől akár ötmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Ez a büntetés nincs összhangban a veszélyeztetés mértékével, hiszen egy oltatlan gyermek csak saját maga és más oltatlanok számára jelenthet veszélyt.

Védőoltások összehasonlítása: Svájc, Magyarország, USA

A Védőoltások Indokai és Típusai

Az utazás előtti tanácsadás, az oltások kiválasztása egyéni eset függvénye, részletes egyéni adat-, és anamnézis felvételen, személyes beszélgetésen alapszik. Az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus betegség, pszichés zavar, allergia, állandó gyógyszerek használata, immunállapot stb.), várandósság, a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők befolyásolják. Évente minden tizedik utazó megbetegszik valamilyen betegségben az utazása során. A világon évente több millió hepatitiszes, maláriás és hastífuszos megbetegedést regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai alapján.

Bárhova utazunk a világon, javasolt a hepatitis A és B elleni védelmet megszerezni és Észak-Európába, Skandináv országokba és a Baltikumba utazóknak a kullancs elleni védőoltás is ajánlott. Hosszabb külföldi tartózkodás előtt kibővülhet a sor a kanyaró-rubeola-mumpsz (MMR), a bárányhimlő (varicella), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.

Csecsemőkori és Gyermekkori Oltások

  • Bárányhimlő (varicella): Enyhének tartott, főképp gyermekkori vírusfertőzés. 9 hónapos kortól megelőzhető védőoltással a súlyos szövődményes fertőzés.
  • Kanyaró (morbilli), rubeola, mumpsz: Kötelezően oltottak a gyermekek 15 hónaposan és 11 évesen (Magyarországon).
  • Agyhártyagyulladás: Vírus okozta (kullancscsípés) és járványos (baktérium) formái vannak.
  • Gennyes agyhártyagyulladás: Pneumococcus és Haemophilus baktérium okozta fertőzés (kötelező oltás csecsemőkorban Magyarországon). A Meningococcus (járványosan terjedő gennyes agyhártyagyulladás) jellemzően C, B szerocsoport hazánkban. Ezen felül a W135, Y, A szerocsoportok változó megjelenéssel a világban.
  • Méhnyakrák: A HPV vírus okozta fertőzésen a nők 80%-a átesik élete folyamán, de a vírus veszélyt jelenthet a férfiak esetében is. Húgy- és nemi szervek rosszindulatú rákos, és jóindulatú szemölcsös megbetegedésének hátterében leggyakrabban a Humán papilloma vírus áll. 2014-től a serdülők iskolai kampányoltást kaphatnak (Magyarországon).
  • Influenza: Szezonálisan szükséges, 6 hónapos kortól alkalmazható. Különös tekintettel a várandósság időszakára és újszülöttek környezetére.
  • Pneumococcus baktérium: Tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, középfülgyulladás megelőzésére szolgál.
  • Veszettség: Megelőzése utazáskor jöhet szóba.
A leggyakoribb csecsemő- és gyermekkori betegségek elleni védőoltások

Oltási Szövődmények és Kockázatok

Az oltási szövődmények nehezen bizonyíthatók, és mivel az oltóorvosok igen ritkán ismerik el és jelentik le az esetleges károsodásokat, a rendszer szerint hazánkban ezek aránya szinte nulla. Ebből fakadóan számukra egyértelmű - sokszor még az oltóanyaggyártó bevallásával ellentétesen is -, hogy a védőoltásoknak gyakorlatilag nincs kockázata.

A hivatalos álláspont szerint a nyájimmunitás, tehát a lakosság közel százszázalékos átoltottsága szükséges ahhoz, hogy ne törjenek ki járványok. Ezzel azonban elismerik, hogy a „védőoltás" éppen akkor, amikor kellene, nem biztos, hogy véd.

tags: #csecsemokori #vedooltasok #svajcban