A fogzás a csecsemő- és kisgyermekkor egyik legfontosabb és egyben legmegterhelőbb fejlődési szakaszai közé tartozik. Ez az időszak nemcsak a babák, hanem a szülők számára is kihívásokat tartogat, hiszen a fogak előbújása fájdalommal, kellemetlen tünetekkel járhat. A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot.
A fogzás akkor indul meg, amikor a kisbaba fogai kezdenek megjelenni az ínyén keresztül. A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő. A tejfogak fejlődése már magzatkorban megkezdődik, nagyjából hathetes korban. A születés pillanatára már a tejfogak koronái is kifejlődnek, a gyökérük ekkor kezd el kiépülni. A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van, akinél a folyamat már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is teljesen normális. A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik.
A fogzás jelei
A fogzásnak többféle jele is lehet. Tipikusan ilyen, hogy a csecsemőknél fokozódik a nyálképződés. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. A nyál állandó csepegése az aranyos kis arcra, állra, a babák szája körül és a nyakra, talán még a mellkasra is, kicserepesedést, irritációt, bőrszárazságot, pirosságot és kiütéseket okozhat. Próbáljuk meg a lehető legszárazabban tartani ezeket a területeket, cseréljük sűrűn a nedves ruhát vagy tegyünk a baba nyakába vízzáró előkét vagy nyálkendőt. Ha a nedvesség kisbabánk bőrét kikezdi, szükség szerint hidratáljuk az érzékeny bőrt. Általában van otthon mellbimbóvédő krémünk, mely alkalmas erre a célra is.
Az íny gyulladásszerű állapotba kerül amiatt, mert az állcsontban változás történik, a piciny fog pedig elkezdődik áttörni az ínyt. Sok baba nyűgösebbé válik a fogzás alatt. Ha a szülők bepillantanak a kicsi szájába, jól láthatják, hogy az íny duzzadt és vöröses, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, minél közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület. Árulkodó jel lehet az is, hogy a kicsik kicsit nyűgösebbé, sírósabbá válnak, mindent bevesznek a szájukba, rágcsálják akár a kezüket is, nyomkodják az ínyüket. A kicsik sokszor ösztönösen rágják az öklüket ilyenkor. A fogzás ingerli a nyáltermelést, akár már korán, valamikor 10 hetes és 3-4 hónapos kor között jelentkezhet ez a tünet. A fogzásnak több fokozata is lehet: vannak kicsik, akiknél mindez fel sem tűnik, míg másoknál a nyálképződés annyira erőteljes, hogy a csecsemőnek az álla és a nyaka is folyamatosan nyálas lesz. Ez okozhat enyhe bőrpírt is.
A fogzási fájdalom miatt a kisbabák nyűgösek, ingerültek lehetnek. A fogzás során a babák erősen ráharapnak mindenre, ami csak a szájukba kerül, a saját öklüktől és ujjaiktól, a rágókákon és játékokon át a mi mellbimbónkig, vállunkig, ujjainkig... Készüljünk a rossz kedvre. Ahogy a pici fogak nyomják a fogínyt és áttörnek a felszínén, a babák szája fáj, és nem meglepő módon nyűgösek. A fájdalmat tapasztaló nyűgös babák a melltől vagy a cumisüvegtől várhatnak enyhülést, aztán rájönnek, hogy a szopizástól csak jobban fáj érzékeny fogínyük. Ez az oka, hogy fogzás közben a babák nem feltétlenül jó evők, hanem frusztráltak. A szilárd ételeket evő babák étvágya is romolhat.
A fogzás járhat több napig tartó lázzal babáknál? A közhiedelem szerint a fogzás lázat vagy hasmenést okoz, de az NHS szerint jelenleg nincs olyan bizonyíték, ami ezt alátámasztaná. Kiderült továbbá, hogy fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Mivel a gyermekek hőmérséklete az adott egyéntől, korától és még a napszaktól is függ, így lehetséges, hogy valakinél 36,3 helyett 36,6, más gyereknél 37,1 helyett 37,4 fok lesz a testhőmérséklet a fogzás miatt - ami teljesen normális. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni. Ebben a korban gyakran beteg, lázas a gyerek, ez teljesen „normális”, ez az élet velejárója - sokan tévesen számos panaszt a fogzásra kennek, holott két egymástól független dologról van szó. Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Nos ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Az orvosok általában hivatalosan nem ismerik el (mert a valódi hasmenés komoly dolog kisbabák esetében), de a legtöbb szülő elmondása szerint a laza széklet a fogzás velejárója, amit nagy eséllyel a nagy mennyiségű lenyelt nyál okoz. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is! A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek. A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
A fogzás során a babák húzogathatják a fülüket és dörzsölhetik az arcukat vagy az állukat. Miért? A fogíny, a fül és az arc idegpályákon osztoznak, így a fog ínyfájdalom (különösen az őrlőfogak előtörésével járó) máshol is jelentkezhet. A fogtündér nem csupán nappali műszakban dolgozik, éjfélkor is űzi szörnyű tréfáit. Ami azt illeti, ahogy sok fájdalom, a fognövekedéssel járó is súlyosabb lehet az esti órákban, nagy eséllyel megzavarva az éjszakai alvást (akkor is, ha picikénk korábban már át aludta az éjszakát).
A fogzás sorrendje
Az elsők általában az alsó középső metszőfogak (első fogak) az 5-7. hónapban, majd a felső középső metszőfogak követik 6-8 hónapos kor környékén. Ezután jönnek az oldalsó metszőfogak, melyek a középső metszőfogak két oldalán helyezkednek el. A felső pár a 9-11. hónapban jelenik meg, majd az alsó pár követi a 10-12. Az első tejőrlőfogak, vagy hátsó fogak a 12-16. hónapban törnek át, a szemfogak követik a 16-20. Végül a második tejőrlőfogak törnek át a 20-30. hónapban. Az első tejőrlőfogak, vagy hátsó fogak a 12-16. hónapban törnek át, a szemfogak követik a 16-20. Végül a második tejőrlőfogak törnek át a 20-30. hónapban. Az első fogak kibújása a baba 4-6 hónapos kora közé tehető. A fogak közül általában a két alsó középső metszőfog bújik ki elsőnek, amelyet 8-10 hónapos korban a két felső középső metszőfog kísér. Ezután a két alsó, majd a két felső oldalsó metszőfog jelenik meg (a 10. és a 15. hónap között), amelyet a négy első őrlőfog, a négy metszőfog, majd újabb 4 őrlőfog követ. Mindez a baba hároméves koráig tarthat, amikorra összesen 20 foga fejlődik ki a gyermeknek. Először jellemzően az alsó kis fogak törnek előre, azokat követik a felső középsők. Harmadik körben az oldalsó kis metszőfogak bújnak elő, amelyeket nagyjából egy-másfél éves kor körül az első kis őrlőfog követ. A következő lépésben általában a szemfogak jelennek meg, végül pedig, nagyjából két éves kor körül a leghátsó őrlőfogak törnek elő. Változó, hogy egy fog mennyi idő alatt tör ki teljesen, az áttörés után a korona jellemzően pár hét alatt teljesen kibújik. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve.
Fogáttörési rendellenességek
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a tejfogak csökevényes formában már születéskor megjelennek, jellemzően az alsó metszőfogak területén. Ezek általában még nem a rendes tejfogak, igazi gyökerük sincs. A valódi tejfogak csak később, ezek kiesését követően jelennek meg. A csökevényes fogaknál mindig figyelni kell, hogy azok mozognak-e. Ha igen, akkor érdemes őket eltávolítani, hogy a csecsemőnek ne okozzanak panaszokat, másrészt hogy szoptatásnál se zavarjanak. Azt, hogy magára az eltávolításra szükség van-e, a fogorvosok már jellemzően a fog alakjából látják. Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egyéves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető. Olyan ritka betegség is van, amelynél nagyon sok fogcsíra van, viszont azok nem mutatnak áttörési hajlamot. Ezt a röntgen sem minden esetben képes kimutatni, de az esély megvan rá. A fogzási rendellenességek gyakran állcsontfejlődési zavarral is együtt járnak, azokat látva már várható, hogy gond lehet a fogzásnál is. Ha a piciknek nincs elég fogcsírájuk, akkor meg kell várni, míg a meglévők kibújnak, ezt követően pedig kivehető pótlásokat kell készíttetni a gyerekeknek. Ez egyrészt az esztétikai és a pszichés fejlődés segítése miatt fontos, másrészt a rágás miatt is. A kicsik pótlásait a növéssel párhuzamosan rendszeresen cserélni kell. Ha teljes protézisre van szükség, akkor azt legalább félévente ellenőrizni kell, figyelni kell az állcsont növekedését is.
Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban viseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké. Átmeneti ínygyulladás az áttörő fognál. Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban. Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak. Régen a foggal született csecsemők táltosok voltak. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség. A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő. A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
A fogzás tüneteinek enyhítése
A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. A fent említett tünetek csillapítására több megoldás létezik. Adjunk a gyereknek kifejezetten erre a célra készített rágókákat, amelyek között olyan is van, amely előre behűthető, hogy a hideg enyhítse a baba fájdalmait. A gyógyszertárakban kapható fájdalomcsillapító gél, amellyel a baba ínyét kell vékonyan bekenni, de a háziorvos által felírt ecsetelő is sikerrel alkalmazható a fogzás időszakában. A kifejezetten fogzási fájdalmat csillapító géleket is érdemes kipróbálni. Azonnali segítség lehet kisbabád számára, ha hideg és tiszta ujjal átmasszírozod az ínyét, de jó szolgálatot tehet egy bevizezett, majd lehűtött textilpelenka is.
Adjunk kisbabádnak biztonságos anyagokból készült rágókákat. Ha a kisbaba 6 hónapos, vagy annál idősebb, adhatsz neki zöldség- és gyümölcsdarabokat, amiket biztonságosan elrágcsálhat. Tedd előbb hűtőbe a répa- vagy almaszeleteket, így még hatékonyabban csillapíthatják a fájdalmat. A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe. A rágóka érdes, dudorokkal rendelkező felületek nagyobb enyhülést kínálhatnak, mint a simák, és a pici szájba könnyedén gyömöszölhető alakok népszerűbbek, mint a nagy és nehéz rágókák. Az egyik legjobb fájdalomcsillapító kisbabánk kezében van, természetesen a finom kis ujjai. Ugyanakkor a mi nagyobb és erősebb ujjaink még hatékonyabb fájdalomcsillapítók lehetnek. Mossuk meg a kezünket alaposan (és vágjuk le a körmünket), majd határozottan masszírozzuk meg ujjunkkal picikénk fogínyének fájdalmas pontjait.
Hűtéssel elzsibbaszthatjuk kisbabánk fogínyét, és csökkenthetjük a gyulladást, valamint a duzzadást. Tartsunk a mélyhűtőben rágókákat. Amennyiben már bevezettük a szilárd ételeket, felkínálatunk etetőhálóban helyezve fagyasztott banánt, almaszószt, őszibarackot vagy hűtött avokádót. A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozása.
A híres aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében, elviselhetőbbé tételében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír. Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finom kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van. Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú. Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt. Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor. Ha már elmúlt féléves alkalmanként elő vehetjük a baba paracetamolt vagy az ibuprofent.
Borostyán és gyógyító kövek
A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.
Fogápolás a fogzás kezdetétől
A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmények között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.
A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is támadja. A tejfogak már a csecsemő első fogainak áttörésétől kezdve szuvasodhatnak. Ennek megakadályozása érdekében a Csaladvilag.hu azt javasolja, hogy vigye el első fogászati szűrésére, kezdje el kialakítani a szájápolási rutint napi kétszeri fogmosással. Soha nem lehet túl korán kezdeni a jó száj-egészségügyi szokások kialakítását gyermekével.
A fogápolást már rögtön az első fogak megjelenésekor el kell kezdeni. Az első előbúj fogat még steril gézlappal, vagy kifejezetten csecsemők számára kifejlesztett, újjra húzható bébifogkefével tisztíthatjuk. Amikor a gyermek már képes arra, hogy kiköpje a fogkrémet és öblögessen, lágy sörtéjű, kis fejű fogkefével önállóan moshat fogat. Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk.
A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra. A Clinident gyermekfogorvosa barátságos körülmények között, a legkisebbek igényeit szem előtt tartva fogadja a szülőket és a gyerekeket.
5+1 tanács a fogfájás ellen
Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket. A cikkből megismerheti a fogzás jeleit, sorrendjét. Olvashat a fogáttörési zavarokról, így ha gyermekén bármelyiket tapasztalja, tudja, mitévő legyen.