Csecsemő szemgyulladás és a sóoldat szerepe a gyógyításban

Amikor egy újszülött érkezik a családba, a szülők minden apró rezdülését figyelik, és természetes módon aggodalommal tölti el őket, ha valami nem tűnik tökéletesnek. Az egyik leggyakoribb, mégis sok bizonytalanságot szülő jelenség a baba szemének folyamatos könnyezése vagy váladékozása.

Bár az első hetekben a babák még nem sírnak valódi könnyekkel, a csillogó tekintet és a reggelente összeragadt pillák hamar felhívják magukra a figyelmet. Amikor először látjuk a kisbabánk arcát reggel, az első pillantás tele van szeretettel és csodálattal. Ám néha, különösen az első hetekben, egy riasztó jelenséggel szembesülhetünk: a baba szemei vastagon összeragadtak, sárgás vagy fehéres váladék borítja őket, és a könnyek szinte folyamatosan csillognak a pirosas szempillákon. Ez a látvány azonnal pánikot kelthet a friss szülőkben. Gyorsan felmerül a kérdés: fertőzésről van szó? Súlyos a probléma? A szülői aggodalom teljesen természetes, hiszen a baba szeme az egyik legérzékenyebb terület.

Miért csipásodik a baba szeme? A könnycsatorna-elzáródás jelensége

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik a csipás szemnél, először is tudnunk kell, hogyan működik a könnytermelés és -elvezetés. A könny nem csupán érzelmi reakció terméke; alapvető fontosságú a szem egészségéhez. A könnyfilm feladata a szem felszínének állandó nedvesen tartása, az oxigénellátás biztosítása, valamint a szennyeződések, por és kórokozók lemosása. Amikor pislogunk, a szemhéjak egyenletesen szétterítik ezt a védőréteget. A felesleges könnyet ezután el kell vezetni a szem felszínéről.

A könnyet a szemgödör külső, felső részén található könnymirigy termeli, feladata pedig sokkal összetettebb, mint a puszta érzelemkifejezés. A könnyfilm folyamatosan nedvesen tartja a szaruhártyát, táplálja azt, és védelmet nyújt a kórokozók ellen. A folyadék innen a könnycsatornákba, majd a könnytömlőbe jut, végül pedig az orrjáratba ürül. Ez az oka annak, hogy sírás közben gyakran folyik az orrunk is. Egy újszülött esetében azonban ez az összetett vízelvezető rendszer még nem minden esetben működik tökéletesen.

A babáknál tapasztalható csipásodás legtöbbször nem a könnytermelés zavarára, hanem az elvezetés akadályára vezethető vissza. Ha a könny nem tud elfolyni a normális úton, felgyűlik a szem külső és belső sarkában. Ez az állandó nedves környezet pedig ideális táptalajt biztosít a baktériumok számára, amelyek normális esetben is jelen vannak a bőrön és a szem környékén.

A csecsemőkori könnycsatorna probléma egyfajta éretlenség, nem betegség. A könnycsatorna alsó harmadában van egy billentyű, amely a babák egyharmadánál nem nyílik meg közvetlenül a születés után, emiatt a könny lefolyása akadályozott. Ha ez a membrán nem nyílik meg időben, a könny nem tud elfolyni az orr irányába. Olyan ez, mint egy eldugult lefolyó: a folyadék feltorlódik, és mivel nem tud távozni, a szemrésben gyűlik össze, majd az arcra folyik.

A könnycsatorna-elzáródás (dacryostenosis) a csecsemőkorban rendkívül gyakori, statisztikák szerint az újszülöttek mintegy 5-10%-át érinti. A könnyelvezető rendszer egy komplex csőhálózat, amely a szem belső sarkától az orrüregig tart.

A könnycsatorna-elzáródás tünetei és felismerése

A könnycsatorna-elzáródás tünetei általában a születés utáni első hetekben, legkésőbb 6 hónapos korig jelentkeznek. A legjellemzőbb és legkorábbi jel a fokozott könnyezés (epiphora). Az elzáródás legtipikusabb jele, hogy a baba szeme folyamatosan „úszik a könnyben”, még akkor is, ha éppen nyugodt és jókedvű. Gyakran előfordul, hogy csak az egyik szem érintett, de nem ritka a kétoldali probléma sem.

A baba szeme szinte mindig nedves, különösen a belső szemzugban, még akkor is, ha nem sír. Ez a nedvesség gyakran túlárad a szemhéjakon, és lefolyik az arcra. A szülő gyakran észleli, hogy a baba arcbőre a szem alatti területen, ahol a könny folyamatosan lefolyik, kipirosodott, irritált vagy ekcémás jellegűvé vált. Ez a bőrirritáció a folyamatos nedvesség és a könnyben lévő sók miatt alakul ki. Mivel a könnyzacskóban felgyűlő pangó könny ideális hely a baktériumok szaporodásához, a legtöbb elzáródásos esetben megjelenik a váladék.

Érdemes megfigyelni a váladék színét és állagát is. A vizes, áttetsző folyadék csupán a könnypangás jele, míg a sűrűbb, sárgás vagy zöldes váladék már felülfertőződésre utalhat. Fontos tudni, hogy a nátha vagy az orrnyálkahártya duzzanata tovább rontja a helyzetet, hiszen az orrjárat felőli szűkület még inkább akadályozza a könny ürülését. Egy egyszerű elzáródás esetén a szemfehérje (sclera) általában nem piros, vagy csak nagyon enyhén rózsaszínes az állandó törölgetés miatt. Ritkán, de előfordul, hogy a könnnyzacskóban lévő pangó folyadék és váladék súlyosan fertőződik, ami dacryocystitishez, azaz a könnnyzacskó gyulladásához vezet.

A szülők számára a legnagyobb dilemma eldönteni, hogy a baba csipás szeme mögött ártalmatlan könnycsatorna-elzáródás, vagy fertőző kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) áll. A kötőhártya-gyulladás lehet bakteriális, vírusos vagy allergiás eredetű. Az újszülötteknél gyakran a bakteriális fertőzések (pl. Staphylococcus vagy Streptococcus) a leggyakoribbak. Ha a baba szeme hirtelen, napok alatt nagyon piros lesz, és a váladék sűrű, gennyes állagúvá válik, szinte biztos, hogy fertőzés áll a háttérben.

Szemgyulladás fajtái és tünetei

A szem begyulladhat fertőzéses vagy nem fertőzéses okokból, külső hatások miatt is, a panaszok pedig nagyon sokrétűek lehetnek: a szem vörössége, az égő, viszkető érzés is jelzi a problémát, különösen allergiás eredetű gyulladás esetén.

Fertőző eredetű szemgyulladások

• Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Sárgás, zöldes váladékozás jellemzi és gyakran mindkét szemet érinti a probléma. Az újszülötteknél gyakran a bakteriális fertőzések (pl. Staphylococcus vagy Streptococcus) a leggyakoribbak. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel.
• Vírusos kötőhártya-gyulladás: Hasonló panaszokkal jár, viszont gyakran kíséri megfázás és torokfájás. Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző. A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Szintén gyakori kísérőtünete lehet a csipa a felső légúti hurutot okozó vírusoknak, amelyek megtámadhatják a szem kötőhártyáját is.

Nem fertőző eredetű szemgyulladások

• Allergiás kötőhártya-gyulladás: Viszketéssel, könnyezéssel jár, mindkét szem érintettségével. Kialakulhat pollenek, poratka és állatszőr miatt is. Amennyiben valamilyen allergén (pl. pollenek, állatszőr, kozmetikumok és tisztítószerek) váltja ki a panaszokat, a könnycsatorna elzáródása nem okoz problémát.
• Száraz szem szindróma: A szemek nem termelnek elegendő könnyet, így hiányzik a megfelelő nedvesség és védelem - a szem pedig ennek következtében kiszárad. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét. Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül.
• Külső irritációk: Ilyen tényező lehet például a kontaktlencse használata is, ha túl hosszú ideig marad a szemben, nem megfelelő higiéniai körülmények között van tárolva, vagy a lencse típusa nem ideális. Lejárt krémek és sminktermékek, alkohol-, vagy parfümtartalmú készítmények is könnyen bajt okozhatnak. A szem bepirosodhat valamilyen idegentest (pl. szempilla, bogár) miatt is - ezesetben gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros-, de előfordulhat sajnos, hogy játék közben éri trauma.

Szemhéj duzzanat és árpa

A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben. A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz.

A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel. Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz.

A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki, leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz.

Otthoni kezelés és megelőzés: sóoldat és masszázs

A szülők számára az első és legfontosabb feladat a könnycsatorna-szűkület és a valódi kötőhártya-gyulladás megkülönböztetése. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a könnycsatorna elzáródott, az első lépés mindig a kíméletes, de alapos tisztítás. A könnycsatorna-elzáródás kezelésének első és legfontosabb pillére az otthoni, rendkívül gondos higiénia és tisztítás. A cél a felgyülemlett váladék gyengéd eltávolítása, amely a szemet elzárja.

Töröljük le a képződő váladékot minél gyakrabban hűvös, forralt vizes gézlappal: a pangó könny táptalaj a bacilusoknak, ha ezt eltávolítjuk, csökkentjük a felülfertőződés veszélyét. A tisztítást mindig a szem külső sarkától a belső sarka felé haladva végezzük, egy-egy steril gézlapot vagy vattakorongot használva. Minden törléshez új eszközt vegyünk elő, hogy ne vigyük vissza a szennyeződéseket a szembe. Ezzel a módszerrel mechanikusan eltávolítjuk a baktériumokat és a beszáradt váladékot, megakadályozva a komolyabb gyulladások kialakulását.

Sok édesanya megijed, amikor a reggeli ébredés után azt látja, hogy gyermeke nem tudja kinyitni a szemét a rászáradt váladéktól. Ilyenkor ne próbáljuk meg szárazon letörölni a váladékot, mert az fájdalmas lehet és felsértheti a bőrt. Itassunk át egy gézlapot langyos sóoldattal, tartsuk pár másodpercig a szemhéjon, hogy a pörk felpuhuljon, majd óvatos mozdulattal töröljük le.

A fiziológiás sóoldat használható külsőleg egy vattakorongra cseppentve a szem tisztántartására. Az újszülöttek esetében a szem szegletéből az orrig vezető könnyvezető csatorna általában szűkebb. Kicsit eltömődhetnek, melyek a könny felgyülemlését okozhatják a szemek sarkában, és ez vizenyőssé teszi őket. Ha a könny megszárad, a szemek ragacsosnak néznek ki. Maguk a ragadós szemek nem jelentenek szükségszerűen problémát. Először is meg kell mosnia a kezét, majd vegyen egy tiszta vattát és felforralt vizet. A szem tisztításakor billentse a baba fejét az éppen tisztított szem felé.

A sóoldat alkalmazása

Enyhe sóoldattal óvatosan kiöblíthetjük a gyulladt szemet. Egy liter felforralt vízbe rakjunk egy teáskanál sót, hagyjuk kihűlni, majd öblítsük ki vele a szemet. A fiziológiás sóoldat (Steril Sodium Chlorid oldat) az orrjárat tisztítását szolgálja, a babaorrban a beszáradt orrváladék fellágyítására, hogy utána könnyű legyen az orrszívóval a váladékot leszívni. Használható külsőleg egy vattakorongra cseppentve a szem tisztántartására, vagy légterápiás célból az orrba cseppentve.

A termék külső használatra készült. Ne igya meg, ne fecskendezze be. Lehetőleg ugyanazon nap használja fel, mint amikor az ampullát kinyitotta - higiéniai okok miatt. Tartósítószer-mentes termék.

Szemmasszázs (Crigler-nyomás)

A kezelés leghatékonyabb eszköze a szülő kezében a szakszerűen kivitelezett szemmasszázs, más néven Crigler-nyomás (Cremer-manőver). Ennek célja, hogy a könnytömlőben lévő folyadékra gyakorolt nyomással a fizika törvényeit kihasználva próbáljuk meg áttörni a csatorna végét lezáró vékony hártyát. Masszírozással elősegíthetjük a könny elfolyását.

A masszázs előtt alaposan mossunk kezet, és vágjuk rövidre a körmünket, hogy véletlenül se sértsük meg a baba arcát. Mutatóujjunkat helyezzük a szem belső sarkához, ahol az orrnyereg és a szemhéj találkozik. Itt érezhető egy apró, keményebb dudor, ez maga a könnytömlő. A könnycsatorna a belső szemzugtól halad lefelé az orr bőre alatt annak két oldalán. Kisujjal, finoman felülről lefelé masszírozva a könnyjárat vetületében az orr bőrét annak két oldalán - a szem belső sarkától az orrcimpákig -, így elősegítjük a könny és a váladék lefelé haladását a járatban. Egy ügyes mozdulattal pedig meg is nyithatjuk a még nem működő billentyűt.

Ezt a mozdulatot érdemes naponta többször, alkalmanként 5-10 alkalommal megismételni. A legideálisabb időpont az etetések előtti vagy utáni pillanat, amikor a baba nyugodtabb. Fontos a rendszeresség: ne adjuk fel egy-két nap után, hiszen a hártya átszakadásához néha hetekre vagy akár hónapokra is szükség lehet. A masszázs sikere a következetességen múlik. Naponta 4-6 alkalommal, minden pelenkázás vagy etetés előtt végezzük el.

A masszázst általában addig javasolják, amíg a tünetek meg nem szűnnek, vagy amíg a baba el nem éri a 9-12 hónapos kort. A legtöbb szakember azt javasolja, hogy legalább az első 6-9 hónapot várjuk meg, mivel a spontán megnyílás esélye 1 éves korig meghaladja a 90%-ot. Hat hónapos korukra a legtöbb baba kinövi ezt az állapotot.

A masszázs azonnali sikerének jele, ha a nyomás hatására a könnyponton keresztül váladék vagy könny visszafolyik a szembe, jelezve, hogy a könnyzacskó kiürült. A hosszú távú siker jele a könnyezés és a váladékozás fokozatos, majd teljes megszűnése. A masszázs inkább kellemetlen, mintsem fájdalmas a baba számára.

Mire figyeljünk?

• Ne használjunk kamillateát, bármennyire is él ez a gyakorlat a népi gyógyászatban. A kamilla ugyanis száríthatja a finom bőrt, és apró növényi részei további irritációt okozhatnak, sőt, allergiás reakciót is kiválthatnak a baba érzékeny szeménél. A modern szemészeti ajánlások óvatosak a kamillával. A kamilla polleneket és esetlegesen allergéneket tartalmazhat, amelyek irritálhatják a baba szemét.
• Az anyatejjel való csepegtetés. Bár az anyatej valóban tartalmaz immunanyagokat és antibakteriális összetevőket, a szakorvosok ma már nem javasolják ezt a módszert. Az anyatejben lévő cukrok és egyéb szerves anyagok kedvezhetnek a baktériumok szaporodásának, ami tovább súlyosbíthatja a gyulladást.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bár a legtöbb esetben a háziorvos vagy a védőnő tanácsai elegendőek, vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyeknél elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat. Azonnal keressünk fel szakembert, ha a szem környéke duzzadt, vörös és forró, ha a baba lázas, vagy ha a szemfehérje erősen benyomottá, vérvörössé válik.

Ha a szem környéke vörössé, duzzadttá és meleggé válik, az a könnytömlő akut gyulladására utalhat, ami lázzal és jelentős fájdalommal is járhat. Ezt a fertőzést nevezzük dacryocystitisnek. Akkor alakul ki, ha az elzáródás miatt pangó könny elfertőződik. Veszélyes, mert a fertőzés a szem körüli szövetekre (cellulitis) is átterjedhet. Jelei a szem belső sarkának erős vörössége, duzzanata, forró tapintása és gyakran láz.

Ha a masszázs és a higiénia ellenére a tünetek 6 hónapos kor után is változatlanul fennállnak, érdemes gyermekszemészhez fordulni. A szakorvosi vizsgálat során teszteket is végezhetnek, például festékanyagot cseppenthetnek a szembe, hogy megfigyeljék, mennyi idő alatt ürül ki az orr irányába. Ez pontos képet ad az elzáródás mértékéről és helyéről.

A legtöbb enyhe szemgyulladás néhány nap alatt magától is meggyógyul, de ha ennyi idő alatt sem tapasztalunk változást, orvoshoz kell fordulni. A szemész a vizsgálat során ellenőrzi szemünket, mintát vesz és felállítja a diagnózist, majd műkönnyet, antihisztaminos- vagy antibiotikumos szemcseppet, esetleg kortikoszteroid tartalmú készítményeket ajánl a legtöbb esetben.

Orvosi beavatkozás és kezelések

Ha a konzervatív kezelés hosszú hónapok alatt sem hoz eredményt, felmerül a könnycsatorna-tágítás vagy szondázás lehetősége. Ez az a pont, ahol a szülők a leginkább szorongani kezdenek, hiszen egy invazív beavatkozásról van szó egy apró csecsemő esetében.

Az antibiotikumos szemcseppek és kenőcsök nem oldják meg magát az elzáródást, de elengedhetetlenek, ha a könnnyzacskóban felgyülemlett váladék másodlagosan fertőződik. Az antibiotikumok célja a gyulladás csökkentése és a gennyképződés megállítása. Vannak időszakok, amikor a szokásosnál jóval több váladék képződik. Ilyenkor érdemes 1 hetes antibiotikum csepp kúrát tartani. Egyszerű, gyermekorvos által felírható antibiotikumos szemcseppet naponta 3-5 cseppet adagolva a váladékozás alábbhagy, és újra békésebb időszak következik. Az egy hetes kúrát lehetőleg kövesse 3 hetes antibiotikum mentes időszak. Ha a panaszok 4-6 hónapos korig nem szűnnek, érdemes a könnycsatornát átfecskendezni.

A szondázás során egy vékony, tompa végű fém szondát vezetnek be a könnypontokon keresztül a csatornába, és mechanikusan áttörik a gátat jelentő membránt. Maga a művelet mindössze néhány percet vesz igénybe. Altatásban végzett beavatkozás is létezik, különösen nagyobb gyermekeknél, ahol a fizikai ellenállás már megnehezítené a precíz munkát. A szondázás után az orvos gyakran átmossa a csatornát steril folyadékkal, hogy meggyőződjön a szabad átjárhatóságról. Maga a beavatkozás nem fájdalmas, mivel általában rövid altatásban vagy mély szedációban történik, különösen a 6 hónapnál idősebb csecsemőknél. A beavatkozás rendkívül gyors, és a szonda tompa végű.

Ritka esetekben előfordulhat, hogy a szondázás után a csatorna újra beszűkül vagy beheged. Ilyenkor szükség lehet a beavatkozás megismétlésére, vagy speciális, ideiglenes szilikon csövecskék beültetésére, amelyek nyitva tartják az utat a gyógyulás ideje alatt. Ez a módszer főleg nagyobb gyermekeknél alkalmazható.

tags: #csecsemo #szemgyulladas #sosoldat