A környezetvédelmi tennivalók végigkísérik egy cég egész működési idejét, egészen a megszűnéséig. Amikor egy gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válik, és felszámolási eljárás alá kerül, különös figyelmet kell fordítani a környezeti terhekre. Ez a cikk részletesen bemutatja a környezeti teher felszámolási eljárással kapcsolatos tudnivalókat, a jogszabályi hátteret, a nyilatkozattételi kötelezettségeket, a környezeti állapotvizsgálatot, valamint a költségek és a felelősség kérdését.
A felszámolási eljárás alapjai és a környezeti terhek
A felszámolási eljárás egy komplex és összetett folyamat, amely a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetését szolgálja. Célja a hitelezők követeléseinek törvényben meghatározott módon történő kielégítése. A felszámolás jogi szabályait az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) tartalmazza. A környezeti terhek viselése felszámolási költségként az adós cég vagyonának terhére történik. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolót az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli.
A környezetvédelmi szabályozás szerepe
A környezeti és természetvédelmi követelményeket a felszámolási eljárás és a végelszámolás során a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet szabályozza. Ez a rendelet részletesen előírja a gazdálkodó szervezetekre háruló kötelezettségeket a környezeti terhek azonosítása, felmérése és rendezése terén.
A vezető nyilatkozattételi kötelezettsége
A felszámolási eljárás megindulásakor a cég vezetőjének részletes nyilatkozatot kell tennie a környezeti terhekről. Ez a nyilatkozat kulcsfontosságú az eljárás további menete szempontjából, és számos információt kell tartalmaznia.
A nyilatkozat tartalma
- Cégazonosító adatok: név, székhely, KSH-szám, cégjegyzékszám, az eljárást elindító bírói végzés száma, az eljárás kezdetének időpontja.
- Telephely adatai: cím, helyrajzi szám, terület, külterület esetén a belterülettől való legkisebb távolság.
- Tevékenységek bemutatása: jelenleg folytatott tevékenységek (TEÁOR-számokkal), alkalmazott technológiák, berendezések (beleértve a használaton kívüli és környezetvédelmi berendezéseket is). Legalább 10 évre visszamenőleg ismertetni kell a saját vagy jogelőd által folytatott tevékenységeket.
- Rendkívüli események: a telephely állapotát befolyásoló rendkívüli események (pl. káresemények, balesetek) ismertetése.
- Környezetvédelmi peres eljárások: érintett-e a gazdálkodó szervezet környezetvédelmi vonatkozású polgári peres eljárásban, illetve érintett volt-e 5 évre visszamenőleg.
- Vízhasználatok és vízi munkák: jellemző vízhasználatok (ivóvíz, technológiai vízigény, vízszintsüllyesztés stb.), vízi munkák, engedélyek és az engedélyektől való eltérések bemutatása.
- Szennyvízkeletkezés: a szennyvízkeletkezések helye, mennyiségi és minőségi adatai, a csapadékvíz-rendszer bemutatása.
- Veszélyes hulladékok: a jelenleg keletkező és tárolt veszélyes hulladékok (mennyiség, minőség, kódszám) ismertetése, ideértve a területrendezésből vagy bontásból származó hulladékokat is.
- Veszélyes anyagok: a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes anyagok (mérgező, fertőző, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes) megnevezése, mennyisége, szállítási, tárolási, felhasználási körülményei. Külön ki kell térni a föld alatti tárolótartályokra.
- Talajvédelem: öt évre visszamenőleg a területen elvégzett talajvédelmi beavatkozások.
- Természetvédelem: védett területen érvényesített főbb természetvédelmi és gazdálkodási korlátozások.
- Szükséges teendők: a környezetkárosodás, -veszélyeztetés megszüntetéséhez, illetve a környezetvédelmi követelmények kielégítéséhez szükséges beavatkozások (kárelhárítás, haváriamegelőzés, környezettisztítás, hulladékkezelés stb.) bemutatása.
- Környezeti károsodás gyanúja: van-e tudomása a vezetőnek egyéb, korábban folytatott tevékenységből eredő környezeti károsodás gyanújáról.
Több felügyelőség esetén
A cég vezetőjének tájékoztatást kell adnia arról is, hogy több illetékes felügyelőség esetén mely további felügyelőségeknek, mely telephelyekről tett nyilatkozatot.
A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének módja
A nyilatkozattételi kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a nyilatkozó az előírt 30 napos határidő alatt arról nyilatkozik a felügyelőségnek, hogy megbízást adott a teljes körű környezeti állapotvizsgálat legfeljebb 90 napon belüli elvégzésére.
Hogyan működik a felszámolási folyamat?
A környezeti állapotvizsgálat
A felügyelőség a benyújtott nyilatkozatot hatósági eljárás keretében bírálja el. Amennyiben szükségesnek ítéli, környezeti állapotvizsgálatra kötelezi az adós gazdálkodó szervezetet. Ez a vizsgálat telephelyenként történik, és lehet teljes körű vagy részleges.
Az állapotvizsgálat elrendelése és határidői
A környezeti állapotvizsgálatra kötelezés teljesítési határidejét úgy kell megállapítani, hogy annak eredményeit már a közbenső vagy záró felszámolási mérleg készítésénél figyelembe lehessen venni. A határidő nem lehet kevesebb 60 napnál, és nem haladhatja meg a 150 napot.
A környezeti terhek rendezése
A nyilatkozatot, illetve a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére kötelezi.
A rendezés pénzügyi és jogi aspektusai
A környezeti terhek rendezésére megkötött szerződés pénzügyi feltételeinek - elsősorban a kifizetések ütemezése, valamint pénzügyi biztosíték alkalmazása által - biztosítania kell, hogy a környezeti teherrel arányos költségfedezet kizárólag a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását szolgálja. Ingatlan tulajdonosának változása esetén, amennyiben az ingatlanhoz környezeti teher fűződik, és e teher rendezéséről hatósági határozat rendelkezik, a felügyelőség megküldi a határozatát a területileg illetékes földhivatalnak, amely feltünteti a tulajdoni lapon a környezeti teher átvállalását.
A felszámoló feladatai a közbenső mérleg előtt
A közbenső mérleg bírósági benyújtása előtt a felszámoló tájékoztatja a felügyelőséget, hogy a tartalékból milyen összegek mely környezeti terhek rendezését célozzák. A még nem értékesített vagyontárgyakhoz fűződő környezeti terhek rendezéséhez szükséges összeget a tartalékképzésnél figyelembe kell venni.
Szakértő bevonása a környezeti állapotvizsgálatba
A gazdálkodó szervezetnek a környezeti állapotvizsgálatot szakértővel kell elvégeztetnie. Környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységet az a magánszemély, illetve gazdálkodó szervezet folytathat, aki, illetve amely felvételt nyert a Felülvizsgálat Végzésére Jogosultak Névjegyzékébe.
Az állapotvizsgálat terjedelme és tartalma
Az állapotvizsgálatot telephelyenként kell elvégezni és bemutatni, ideértve a más szervezettel közösen használt telephelyet is. Ki kell terjednie a telephelyen, továbbá a telephely területén kívül tapasztalható, a telephelyről származó környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre, -károsításra és -károsodásra, valamint a környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendőkre.
Az állapotvizsgálat során ismertetendő elemek
- Megbízás körülményei és felhasznált dokumentumok jegyzéke (helyszínrajzok, fotók, vegyianyag-leltár, engedélyek, határozatok stb.).
- Telephely beépítettségének, használatának helyszínrajza, legközelebbi lakóterület távolsága, érvényes védelmi korlátozások.
- Emissziós légszennyezési komponensek, pont- és diffúz források, megengedett és tényleges emissziók összehasonlítása.
- Vízhasználatok, vízi munkák, engedélyek, szennyvízkeletkezés, szennyvíztisztítás, monitoringrendszer.
- Veszélyes hulladékok eredete, kezelése, tárolása, szállítási levelek és ártalmatlanítási szerződések. Különös figyelemmel a talajfelszín alatt lerakott hulladékokra.
- Veszélyes anyagok tárolása, föld alatti tartályok, megfigyelőrendszerek működése.
- Korábban meghatározott határértékek.
- Tíz évre visszamenőleg elvégzett talajvédelmi beavatkozások, rekultivációs tevékenység.
- Védett területek, növény- és állatfajok a telephely 5 km-es sugarában.
Költségbecslés
Az állapotvizsgálatnak tartalmaznia kell a környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők költségbecslését, figyelembe véve konkrét árajánlatokat, referenciaadatokat vagy szakértői becslést. Utóhasznosítás esetén be kell mutatni a várható egyszeri, illetve folyamatos üzemelési és fenntartási költségeket.
Egyszerűsített felszámolás környezeti terhek esetén
Amennyiben az előírt környezeti állapotvizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésére a vagyon nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. Ebben az esetben a felszámoló csak a legszükségesebb vizsgálatokat végzi el, majd rövid időn belül lezárja a folyamatot.
Felelősség és következmények
A felszámolási eljárás során a környezeti terhekért való felelősség szigorúan szabályozott. A gazdálkodó szervezet vezetője komoly következményekkel számolhat, ha nem tesz eleget kötelezettségeinek.
Az ügyvezető felelőssége
Ha a cég dokumentációja, tárgyi eszközök hiányoznak, a pénztárban lévő pénz nincs meg, vagy fedezetelvonó szerződéseket kötöttek, a felszámolónak büntető feljelentést kell tennie. Ez esetben pert indíthatnak, ahol az ügyvezető felelősségének megállapítása esetén magánvagyonával is felel a hitelezői követelésekért.
A környezetvédelmi hatóság szerepe
A környezetvédelmi hatóság - igazgatási jellegű szolgáltatásként - szakmai konzultációt kezdeményezhet. Fontos azonban, hogy a szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás során hozandó hatósági döntést. A hatóság véleménye nem rendelkezik kötelező erővel a hatósági eljárás vagy az előzetes konzultáció tekintetében.
Az engedélyezés és a bejelentés közötti különbség
Bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a hatóság engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhatók. A bejelentést követően a tevékenység egy meghatározott idő elteltével kezdhető meg. E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének időpontjában a hatóság ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a hatóság megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a vízjog és a környezetvédelem kérdésében
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarországon a fúrt kutak létesítése már 1960-tól kezdődően folyamatosan engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. Az engedélyhez kötés biztosítja a felszín alatti vizek mennyiségi védelmét, lehetővé téve a hatóság számára a vízhasználat nyomon követését és szükség esetén korlátozását. A felszín alatti vizek az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak, és az államnak a jelen és jövő nemzedékek igényeit is figyelembe kell vennie a gazdálkodás során.
Az engedélyezési rendszer jelentősége
Az engedélyezési rendszer fenntartása a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzését szolgálja. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a felszín alatti vizek korlátozottan megújuló erőforrások, ezért használatuk során figyelembe kell venni a megújulási képességüket. Engedély és bejelentés nélküli létesítmények esetén a hatóságok nem képesek felmérni a még le nem kötött vízkészlet mennyiségét, ami túlhasználathoz és a már engedéllyel rendelkező vízhasználók korlátozásához vezethet.
Vízhasználati takarékosság és bírságok
Az előzetesen beszerzendő vízjogi engedélyek nem csupán a felhasználható vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt, hanem takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettsége miatt. Az engedélyek hiánya megakadályozza az államot abban, hogy a vízhasználat észszerűsítését ösztönözze. Az engedély nélkül, nem szakszerűen kialakított kutak okozta minőségi állapotromlás jelentős kockázatot jelenthet a jelen generációk életfeltételeire is, akár közegészségügyi problémákat okozva.
tags: #kornyezeti #teher #felszamolasi #eljaras