A közösségi média robbanásszerű elterjedése felgyorsította és megváltoztatta az emberek közti kommunikációt. Ennek hatása korántsem egyértelműen pozitív, mára kutatások sora bizonyítja, hogy a közösségi oldalak használata, főleg a túlzásba vitt használat, negatív hatással van a lelki egészségre. A gyerekek és fiatalok különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
A Covid-19 pandémiás helyzet mentális egészségünkre gyakorolt negatív hatásait egyre több vizsgálat bizonyítja (Newlove-Delgado és mtsai, 2021; Pierce és mtsai, 2020). Angliában 2017-ben a mentális zavarok gyermekeknél és fiataloknál 10,8%-ra tehető volt, míg 2020-ban az első lezárások után ez a szám már 16,0%-ra emelkedett (Vizard és mtsai, 2021).
A mai gyerekek rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a digitális világhoz, sőt gyakran még gyorsabban is, mint a szüleik. Komoly kihívást jelent a szülők számára, hogy miként tudják tartani a lépést a fiatalabb generációval, és figyelemmel kísérni, milyen játékokat, videókat, zenéket vagy közösségi platformokat használ a gyermekük. Az egyik legnehezebb kérdés, amellyel sokan szembesülnek: hány éves kortól engedjük meg, hogy regisztráljanak a közösségi média felületeire?
A kérdést vizsgáló tanulmányok általában a 13 évesnél fiatalabb gyermekek esetében találtak megnövekedett kockázatot a negatív kimenetelekre. Egy 2022-es felmérés szerint azok a gyerekek, akik 10 éves korukban vagy annál fiatalabban kezdték el használni a közösségi médiát, nagyobb valószínűséggel váltak online zaklatás áldozatává, és nagyobb valószínűséggel voltak olyan online barátaik vagy közösségimédia-fiókjaik, amelyeket a szülők helytelenítettek. Ezek a fiatalok nagyobb valószínűséggel tanúsítottak problémás online viselkedésformákat, beleértve a diszkriminatív vagy félrevezető tartalmak terjesztését, a passzív-agresszív kommunikációt, valamint az online zaklatás különböző formáit.
A gyermekek és kamaszok különösen kitettek a közösségi média jelenlét árnyoldalainak, és könnyen válnak függőség áldozatává. Viszont az idős korosztály is védtelenebb ezekkel a hatásokkal szemben, ezért az ő online tevékenységüket is érdemes figyelemmel kísérni.
A közösségi média főbb hatásai
A közösségi média használata több módon is befolyásolja a lelki egészséget. A tapasztalatok szerint a platformokon eltöltött idő hosszával arányosan nő a különféle problémák kockázata. A fiatalok naponta akár 8-10 órát is eltöltenek ezeken a felületeken, miközben a személyes kommunikáció háttérbe szorul. A káros hatások ellen a felnőttek sem védettek.
Pozitív hatások
- A közösségi média segíti a korosztályon belüli és a korosztályok közötti kommunikációt, a létrejövő kapcsolati háló támogatást is nyújthat.
- Hasznos ez azoknak is, akik valamiért el vannak zárva a hagyományos kommunikáció formáitól, például költözéskor vagy, mert krónikus betegség miatt nem járnak közösségbe.
- Az előnyök közé tartozik az is, hogy az egymástól távol élő, hasonló érdeklődésű emberek egymásra találhatnak.
- A közösségi média használatával olyan témákról is tudomás szerezhető, amelyekkel egyébként nem találkoznánk.
- Egyes helyzetekben akár a depresszió ellen is védhet.
Negatív hatások
- A közösségi média használata, és különösen a kontrollálatlan, naponta órákon át tartó használat számos negatív hatással jár.
- Mivel a közösségi médiában mindenki a tökéletes képet szeretné mutatni magáról, a felhasználók (különösen a fiatalok) rengeteg időt tölthetnek azzal, hogy az ehhez illő fotót, külsőt, stb. előállítsák.
- Ez szorongást okoz, és értékes időt vesz el más tevékenységektől.
- A tökéletességre törekvés nagyon gyakran van negatív hatással az önbecsülésre és az énképre. Ez testképzavarhoz, illetve evészavarhoz is vezethet.
- További lehetséges negatív hatások az alábbiak: romló alvásminőség és egyre kevesebb alvás, ami önmagában is egészségromláshoz vezethet (lásd még: Alvászavarok); kitettség olyan tartalmaknak, amelyek életkor szerint még nem valók az adott felhasználónak; kitettség fals információknak (az ún. „fake news” - tévedések, hiedelmek, szándékosan megtévesztő tartalmak rendkívül könnyen terjednek az interneten); kitettség online ragadozóknak; kitettség online zaklatásnak (bullying); félelem attól, hogy kimaradnak valamiből (ún. FOMO - fear of missing out).
- A FOMO következtében erősödik az online jelenléttől való függőség, hiszen úgy tűnik a felhasználók számára, hogy az online térben zajlik az élet.
- Bár a közösségi média javíthatja a kommunikációt és a kapcsolati hálót, a gyakori használók sokszor a magányosság érzéséről számolnak be.
A közösségi média túlzott használata bizonyítottan növeli a hangulatzavarok kockázatát, illetve az étkezési zavarok és testképzavarok kialakulásának valószínűségét. Rontja az alvásminőséget, rombolja a valódi társas kapcsolatokat. Teret ad az online zaklatásnak. Extrém esetben megnövekedett öngyilkossági kockázatot is hordoz.
Mit tehet otthon gyermeke egészsége érdekében?
Az American Academy of Pediatrics (AAP) javaslata szerint érdemes követni a platformok életkorra vonatkozó szabályzatát, és legalább 13 éves korig várni a közösségimédia-fiókok indításával. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a gyermekek egyéni tulajdonságait és jellemzőit, és ezeket számításba véve mérlegelni a döntést. A közösségimédia-fiók létrehozása nem csupán technikai kérdés - fontos, hogy erről nyílt, őszinte párbeszéd induljon el szülő és gyermek között.
Mielőtt gyermekünk elindul a közösségi média világában, érdemes nekünk is átgondolni, milyen mintát adunk át a saját digitális szokásainkkal. Abban szakmai egyetértés van, hogy a közösségimédia-használat megkezdésekor elengedhetetlen a szülői felügyelet. Fontos 0. lépés, hogy egy család átbeszélje, mi az, ami elfogadható, és mi az, amit nemkívánatos viselkedésnek értékelnek az online térben. A szülői felügyelet azonban nem csupán azt jelenti, hogy nyomon követjük, mit csinál gyermekünk az online térben, hanem az offline és online tevékenységek egyensúlyára is figyelni kell.
A betartható szabályok sok esetben azok, amiket a család közösen hoz meg, így ne féljünk kikérni a gyerekek véleményét a közösségimédia-használattal kapcsolatban.
Konkrét lépések a szülőknek:
- Állítson fel korlátokat, húzza meg a határokat! Korlátozza gyermeke online jelenlétét úgy, hogy az alvásra, étkezésre, tanulásra, sportra, egyéb tevékenységekre fordítandó idő legyen az elsődleges. A gyerekek, tinédzserek szobájában alvásidőben már ne legyen ott a telefon, a tablet.
- Tartsa be a korhatárokat! Ne készítsen a megengedettnél kisebb gyermekének közösségi média profilt, és ne engedje, hogy használja ezeket a platformokat.
- Mutasson példát! Sok gyerek úgy nő fel, hogy a szüleitől is az online eszközök és a közösségi média folyamatos használatát látja. Mutasson példát, és a szabályokat tartsa be minden családtag.
- Ne posztoljon gyermekéről olyan képeket, tényeket, történeteket, amelyek később zaklatás alapját adhatják.
- Kövesse gyermeke online tevékenységeit! Tudassa gyermekével, hogy rendszeresen ellenőrizni fogja közösségi média jelenlétét, és tegye is meg. Telepítsen gyermeke eszközeire és az általuk használt eszközökre őket védő programokat.
- Adja át a tudást! Rendszeresen üljön le gyermekével beszélgetni a közösségi média veszélyeiről. Magyarázza el neki a valóság és a képernyőn látottak közti különbséget. Figyelmeztesse, milyen kockázatoknak van kitéve az online térben és milyen viselkedési normákat kell betartania.
- Bátorítsa a valós kapcsolatokat!
Szülőként sokat tehetünk a káros hatások mérséklése és a tudatos médiafogyasztás elősegítése érdekében, ha bizalmi kapcsolatot teremtünk a gyermekünkkel, és rendszeresen beszélgetünk vele az online jelenléte során szerzett tapasztalatairól, élményeiről. Próbáljunk meg nyitni a gyermek médiafogyasztási szokásai, valamint érdeklődési köre iránt, tudjuk meg tőle, hogy milyen platformokon milyen tartalmakat fogyaszt, és ezekkel kapcsolatban mi magunk is tájékozódjunk, ismerkedjünk meg velük. Beszélgessünk vele minél többet az online élményeiről, legyenek akár ezek pozitív vagy negatív élmények, és legyünk befogadókészek az esetleges aggodalmaival kapcsolatban.
A mozgókép és a média platformok hatása a fiatalok mentális egészségére
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha úgy látja, hogy családtagja, gyermeke depressziótól, szorongástól szenved, vagy azt gyanítja, hogy a közösségi médiától és az online jelenléttől függőség alakult ki nála, kérjen segítséget háziorvosától, pszichológustól vagy mentálhigiénés szakembertől.
Szakember bevonásához a területileg illetékes pszichiátriai rendelő is felkereshető. Az ellátás vagy tanácsadás igénybevételéhez beutaló nem szükséges.
