A rekedtség okai, tünetei és kezelése csecsemőkorban és felnőtteknél

Rekedtségről akkor beszélünk, amikor a fülünkkel észlelt hang nem tiszta, akármilyen eredetű legyen is. Ez a beteg szempontjából azt jelenti, hogy hangját nehezen vagy nem tudja modulálni, nem tud hangerőt fokozni, képtelen arra, hogy egy hosszabb szöveget érthetően elmondjon.

A rekedtség valamennyi korcsoportot érintheti, a csecsemőktől az idősekig. Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, melyek lehetnek akár banálisak is, mint például a hangszalagok megerőltetése, de olyan súlyos betegség is állhat a háttérben, mint például a gége rosszindulatú daganatos elváltozása.

Mi történik tulajdonképpen, amikor elmegy a hangunk, mi minden okozhatja, és hogyan kezelhető a rekedtség?

A rekedtség okai

A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak, begyulladnak a hangszalagok, ennek hátterében állhat például fertőzés, túlterhelés vagy daganat.

Fertőzések és gyulladások

• Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az akut garat- vagy gégegyulladás, ami legtöbbször vírusfertőzés következménye. Súlyosbodhat a rekedtség, ha a gyulladás alatt a hangszalagok fokozott igénybevételnek vannak kitéve.
• A hangszalaggyulladás is rekedtséget okozhat. Ennek lehet akut formája, de előfordul az is, hogy a gyulladás már idültté, azaz állandóvá válik.
• A krupp, a diftéria, a tuberkulózis és az allergia szintén okozhatnak rekedtséget.

Túlterhelés és funkcionális zavarok

• A hangszálak fokozott igénybevétele szintén rekedtséget vált ki, például éneklés, hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás következtében.
• Funkcionális okok miatt kialakuló rekedtség nagyon gyakran gyerekeknél fordul elő, főleg azoknál, akik "túlfűtöttek", kiabálnak, mindezt pedig helytelen beszédtechnikával végzik. Felnőtteknél ez a típusú rekedtség főleg foglalkozásköri ártalomként jelentkezik, például olyan előadóknál, óvónőknél és pedagógusoknál, akik sokat beszélnek, de van valamilyen hangképzési zavaruk.
• Ilyen funkcionális ok lehet a nem megfelelő légzésvezetés, ami a többi hangképző izomzatunkat, illetve a segédizmokat is túlerőlteti. Ennek következtében rekedtség, illetve a későbbiekben egy csomó is kialakulhat a hangszalagokon.

Jó- és rosszindulatú elváltozások

• Lehetnek a hangszalagokon olyan jóindulatú elváltozások, amik szintén rekedtséget okozhatnak, ilyenek például hangszalagcsomók, -polypok és -ciszták.
• A hangszalagokon kialakuló jó- és rosszindulatú daganatok szintén okozhatnak rekedtséget.
• A főképp dohányosokra jellemző, úgynevezett Reinke ödéma ugyancsak vezethet rekedtséghez; ez az elváltozás nem rosszindulatú, de a hangszalagokon kialakult vizenyős lebernyeg zavarja a hangképzést.

Egyéb betegségek és állapotok

• A gastrooesophageális refluxbetegség (GERD) is okozhat rekedtséget, ilyen esetekben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav a hangszalagokat irritálhatja és rekedtséget okoz. Ennek fennállta esetén a hang jellemzően a reggeli órákban a legrekedtebb, és a nap folyamán ez az állapot fokozatosan javul.
• A laryngopharyngeális reflux (LERD) betegségben a gyomorsav feljut a nyelőcső felső záróizmához, bejut a garatba, gégébe és a tüdőbe. Ezek a szervek sokkal érzékenyebbek a savra.
• A dohányzás szintén okozhat rekedtséget, és mivel a dohányzás hajlamosít gégerákra is, ezért ha egy dohányos rekedtté válik, a fül-orr-gégészeti vizsgálat elengedhetetlen.
• Rekedtség kialakulhat a nyaki régiót érintő operáció után is, például pajzsmirigyműtéteknél, nyaki érműtéteknél.
• Rekedtséget okozhatnak kémiai anyagok, melyek ingerlik a nyálkahártyát.
• Egyes ideggyógyászati betegségek szintén okozhatnak rekedtséget, például ilyen a Parkinson-kór, a stroke, Sclerosis multiplex stb. A bénult hangszalagok a gyenge, légzésszerű hang okai lehetnek.
• Számos egyéb betegség okozhat még rekedtséget, ilyen például a pajzsmirigy megnagyobbodása, a Hashimoto-thyreoiditis, a pajzsmirigy-alulműködés, a gégerák, a pajzsmirigyrák, vagy a nyak-torok területén kialakult egyéb daganat is.
• Egyes sokízületi gyulladásban szenvedő betegeknél a tünetek részeként rekedtség is jelentkezhet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keressen fel fül-orr-gégész szakorvost, ha az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja:

• a rekedtség 2 hétnél tovább tart;
• a rekedtséget erős fájdalom kíséri;
• a rekedtséget légszomj kíséri;
• a rekedtséget köhögéssel társul;
• Ön dohányzik és rekedtség jelentkezik Önnél;
• a rekedtség mellett köhögés, véres köpet jelentkezik;
• nyelési nehezítettsége van;
• csomó van a nyakán;
• komoly zavarai vannak a hangképzéssel;
• beszéd vagy nyelés közben fájdalma van;
• megváltozott a hangszíne;
• elhúzódó rekedtség, látszólag ok nélküli rekedtség;
• gyermeknél jelentkező rekedtség.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Az orvos a rekedtség fennállásának időtartamából és a további tünetekből, ami lehet pl. láz, fájdalom vagy légzési nehézség, közelebb kerülhet a diagnózishoz. Megkérdezi, átesett-e operáción, vagy kapcsolatba került-e valamilyen kémiai anyaggal, vegyszerrel (pl. ammónia, sósav).

A rekedtséget az orvos és a környezet egyaránt hallás alapján észleli, azt pedig, hogy ennek a tünetnek organikus vagy funkcionális oka van-e, szakorvosi vizsgálat során állapítja meg a fül-orr-gégész és foniáter szakorvos.

A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. Ettől vékonyabb eszköz a fiberoszkóp, mely szintén a hangszalagok állapotának vizsgálatára szolgál (ez utóbbi eszköz különösen akkor hasznos, ha a beteg torka ingerlékeny).

Ha a rekedtség három hónapnál tartósabban fennáll, és nem igazolódik fül-orr-gégészeti ok vagy reflux, akkor ideggyógyászati vizsgálat is javasolt.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése a kiváltó ok függvénye. Ha a rekedtséget megfázás vagy a hangszalagok enyhébb megerőltetése okozza, akkor a nyálkahártya duzzanata otthon is kezelhető. Ha ennél komolyabb ok áll a háttérben, akkor orvosi kezelésre van szükség. Ennek eldöntését minden esetben bízza orvosra! Ne állítson fel öndiagnózist!

Orvosi kezelések

• Ha a kiváltó ok heveny gégehurut, akkor a betegnek hallgatnia kell, ideális esetben három-négy napig.
• Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum szedése válik szükségessé.
• Refluxbetegség esetében savtermelődést gátló szerek és prokinetikumok adása javasolt, ez utóbbiak a nyelőcső-motilitást és a záróizom-funkciót javítják.
• A hangszalagokon kialakult polipot, csomót, cisztát, ödémát, daganatot mindig műtéti úton kell eltávolítani. Többnyire elegendő egy mikrosebészeti beavatkozás vagy lézeres műtét is. Mindkét módszer kíméletes és viszonylag kevés vérzéssel jár.
• Rosszindulatú tumor esetén onkológiai és sebészi kezelés is szüksége: operációval, kemoterápiával vagy sugárkezeléssel gyógyítható, vagy ezek kombinációjával.

Hangterápia és életmódváltás

• Amennyiben a háttérben egyoldali hangszalagbénulás áll - ilyesmi néha előfordul például pajzsmirigyműtéteknél, nyaki érműtéteknél -, akkor javulást a hangterápia hozhat. Ezt a kezelést orvosi diagnózis alapján logopédus végzi, jellemzően hónapokon keresztül.
• A hangképzési zavarokat logopédus hangterápia segítségével kezeli.

Mit tehet, hogy javuljon az állapota?

• Kövesse kezelőorvosa utasításait!
• Kímélje hangszalagjait! Kerülje a beszédet, az éneklést és a suttogást is, mivel az is nagy megterhelést jelent a hangszalagoknak.
• A meleg gyógynövényteák, például a kamilla, enyhítik a torokban a kaparó érzést.
• A szopogató tabletták fokozzák a nyáltermelést, és nedvesen tartják a torkot.
• A száraz levegőt, ami főleg télen jelent gondot, nedvesítheti párásítóval, vagy tegyen nedves kendőt az orra elé, és azon át vegye a levegőt!
• Az aktív és a passzív dohányzás is tabu!
• Kerülje az alkoholt és a kávét!
• Igyon sok folyadékot!
• Kerülje a csípős és sós ételeket!

A rekedtség megelőzése

• Hagyjon fel a dohányzással! Kerülje a passzív dohányzást is!
• Kerülje a dehidratációt okozó szereket, például az alkoholt, kávét!
• Fogyasszon bőven folyadékot!
• Kerülje a sós, csípős ételeket!
• Vigyázzon a hangszálaira, ne erőltesse azokat, kerülje a hangos beszédet és kiabálást!

A rekedtség szövődményei

A rekedtség egy tünet, így nincsenek szövődményei. Viszont a rekedtséget okozó betegségeknek már lehetnek szövődményei, ezek azonban minden esetben az alapbetegségtől függnek. Ezért is fontos, hogy a tartósan fönnálló tünet okát mindig kivizsgálják, a betegségek kezelését pedig idejében megkezdjék.

Ha a rekedtség vírusfertőzéssel vagy náthával indul, akkor a betegnek pusztán a rekedtség miatt három-négy napig orvoshoz sem kell fordulnia, elegendő a hangkímélet és a megfázás tüneti kezelése.

tags: #csecsemo #rekedt #hang