Különböző nőgyógyászati fertőzésekkel igen sok nő találkozik élete során, melyek felléphetnek igen ritkán, de az is megeshet, hogy vissza-visszatérővé válik a probléma. Ennek hátterében több ok is húzódhat, ám gyakori, amikor a „méhszájseb” okozza a panaszt. A méhszájseb félelmetesen hangzik, de valójában nem is seb, hanem egyszerű hámelváltozás. Meglehetősen gyakori, tízből kilenc nőnél kialakulhat élete folyamán, de sokszor nem is vesszük észre. A méhszájseb elnevezés sokakat megtéveszt. Nem klasszikus értelemben vett sebről van szó, hanem egy jellegzetes hámelváltozásról a méhszájon és a méhnyakon. Tulajdonképpen a méhszájnál és a méhnyaknál feltárható jellegzetes hámelváltozást illeti a szakma ezzel a névvel, ami a nők jelentős többségénél megtalálható, és tudni kell, hogy gyakran egyáltalán nem okoz panaszokat.
A méhszájseb valójában nem egy seb, ugyanis ekkor nem áll fenn semmilyen hámhiány, így az elnevezés igencsak megtévesztő. Az orvosi nyelven ectropiumnak nevezett állapot lényege, hogy a méhnyakcsatornát bélelő, élénkvörös, mirigyes hengerhám „kikúszik” a méhszáj külső, halványrózsaszín felszínére. Ez a vöröses terület egy nőgyógyászati vizsgálat során sebszerű látványt nyújthat, innen ered a köznyelvi elnevezés. Ritkábban okozhatja gyulladás, fertőzés vagy valamilyen mechanikai irritáció is.
Noha rengetegen nem tudnak róla, azonban a méhszájseb a szexuálisan és hormonálisan aktív nők közel 90 százalékánál megfigyelhető.
Hogyan alakul ki a méhszájseb (cervicalisatio)?
A méhszájseb (ectropium) úgy alakul ki, hogy a méhnyak csatornáját borító hám a méhszáj felszínére terjed, és ez jóval sérülékenyebb, gyulladásra sokkal hajlamosabb, a baktériumok számára sokkal kedvezőbb környezetet biztosít, mint a méhszáj felszínét normálisan borító hám. Ennek hátterében a hüvely pH-jának eltolódása okozza, méghozzá a lúgos irányba. Mivel a méhnyak csatornájában lévő hengerhámsejtek csoportja a lúgosabb közeget kedveli, így az a savas közeget igénylő laphámsejtek helyére kúszik. Ez magyarázza a jellegzetes képet, hiszen a két sejttípus megjelenése különböző, így a különböző típusú hám határa is élesen elkülönül. Emiatt is rossz elnevezés a méhszájseb, hiszen tulajdonképpeni hámhiány nem alakul ki, pedig a seb azt jelentené.
Mi hajlamosít a cervicalisatióra?
A méhszájseb kialakulásában és romlásában gyakran szerepet játszik a hüvelyflóra felborulása. Ilyenkor csökken a jótékony baktériumok száma, a kórokozók elszaporodnak, és megjelenhetnek a figyelmeztető tünetek, mint az erős hüvelyi folyás vagy a pecsételő vérzés. A méhszájseb megjelenését jelentős mértékben elősegítheti, ha a hüvelyflóra egyensúlya, illetve pH-értéke megváltozik.
A méhszájseb összefüggésben állhat a szervezet ösztrogénszintjével, és minél magasabb a szervezetben keringő ösztrogén mennyisége, annál nagyobb lehet a méhszájseb kialakulásának esélye. A méhszájseb igen gyakran a várandósság idején alakul ki, és sokszor okoz kismértékű vérzést (főleg szexuális együttlét után). Szintén befolyásolja a szervezet hormonháztartását, így a méhszájseb megjelenését is, a hormonális fogamzásgátló tabletta. Meglepő módon, a lány újszülöttek nagyjából egyharmadánál észlelhető a méhszájseb, mely az anyai szervezetből kerül át a csecsemő szervezetében (hasonló hormonális hatások miatt fordulhat elő például az újszülöttek mellének enyhe duzzanata, vagy éppen a pattanások megjelenése). A hormonpótló terápián lévő nőknél, akik a menopauza kellemetlen tüneteinek enyhítésére szednek ösztrogént, gyakoribb lehet a méhszájseb. A változókoron túl lévő nőknél, akiknek a szervezetében igen alacsony az ösztrogénszint, meglehetősen ritka a méhszájseb.
Korábban sok szakember úgy gondolta, hogy a méhszájsebnek oka lehet például a hüvelyöblítés, a spermicidtartalmú hüvelyi fogamzásgátlók használata, mert ezek a vegyületek felboríthatják a hüvelyflóra érzékeny egyensúlyát, emiatt a méhszájseb is könnyebben létrejön. Ezeket a teóriákat azonban nem sikerült bizonyítani. Szintén nagyon kevés tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a fertőzések, illetve a nemi úton terjedő betegségek méhszájsebet okoznának.
A méhszájseb tünetei
Fontos tudni, hogy a legtöbb nőgyógyászati betegséghez hasonlóan a méhszájsebnek is vannak fokozatai. A méhszájseb gyakran teljesen panaszmentes. Tünetmentesen még jellemzően csak kezdeti stádiumú problémáról van szó, de amennyiben fájdalmak és vérzés társulnak hozzá, az már jellemzően a hengerhám gyulladását jelzi. Ez egy különösen súlyos állapot, hiszen gyulladás esetén a szövetek sokkal sérülékenyebbek lesznek, így már egy közösülés is járhat vérzéssel vagy fájdalommal, de ennek az esetek döntő többségében semmi köze sincs a menstruációhoz.
A leggyakrabban a szexuális együttlétet követően jelentkező pecsételő vérzés hívja fel rá a figyelmet. Amikor az együttlétek során pecsételő vérzés alakul ki, kontakt vérzésről beszélünk, és a fentiek miatt ezt leggyakrabban gyulladás okozza. A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. A méhszájseben található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel. Fontos tudni, hogy a méhszájseb önmagában nem számít veszélyes elváltozásnak, és sok esetben nem is igényel kezelést.
Antibiotikum - Miért kell vigyázni a használatával?
Diagnózis és vizsgálati módszerek
Sok nő számára a nőgyógyászati vizsgálat csak egy kötelező rutin. Pedig ezek az alkalmak gyakran olyan eltérésekre világítanak rá, amelyek hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak, mégis komoly következményekkel járhatnak. A méhszájseb pontosan ilyen elváltozás. Fontos, hogy amennyiben a tüneteket tapasztalja, mindenképp menjen el orvoshoz, ugyanis könnyű összekeverni a méhnyakrákkal (főleg a pecsételő vérzés miatt).
A méhszáj rutin vizsgálómódszere a kolposzkópia. A nőgyógyászati vizsgálat során az orvos egy speciális mikroszkóppal, az úgynevezett kolposzkóppal alaposan áttekinti a méhszáj külső felszínét borító hámot. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a citológiai vizsgálat szolgál. Rákszűréssel azonban könnyen kideríthető, méhszájsebről, rákmegelőző állapotról, esetleg méhnyakrákról van szó. Ha a vizsgálat során méhszájsebre utaló jelet látunk, az első és legfontosabb lépés a méhnyakrákszűrés (citológia) elvégzése. Ezzel a fájdalommentes kenetvétellel kizárható, hogy a háttérben kóros sejtelváltozás áll-e.
A méhnyakrákszűrés célja, hogy a lehető leghamarabb észleljük a rák felé mutató elváltozásokat. Centrumunkban a legújabb ajánlásokat követjük. Bár ritkán, de sajnos előfordul, hogy a méhnyakrák okozta szövetroncsolást is méhszájsebnek titulálják, ami igen nagy hiba. Ha a méhnyakrák lehetősége felmerül vagy igazolódik, a betegnek joga van tudni, hogy milyen súlyos a betegsége.
Kezelési lehetőségek méhszájseb esetén
A méhszájsebre sokan csak legyintenek, főleg, ha az kisebb mértékű. A betegséget azonban nem szabad félvállról venni. Ha a szűrővizsgálatok eredménye negatív, és a méhszájseb nem okoz a páciens számára zavaró tüneteket, akkor semmilyen kezelésre nincs szükség.
Tünetek esetén az első lépés általában a hüvelyflóra egyensúlyának helyreállítása. Méhszájseb esetén az elsődleges a savas pH helyreállítása és a lactobacillusok visszatelepítése. Egyrészt az időnkénti, óvatos tejsavas irrigálás, és a lactobacillust tartalmazó hüvelykúpok használata segíthet ebben. Amennyiben fertőzés is van, úgy emellett kúpokkal, kenőcsökkel, esetleg gyógyszeres terápiával kell harcolni a káros mikroorganizmusok ellen.
Ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, a kóros hámsejtek eltávolítása válhat szükségessé. A kezelés célja, hogy a méhszáj külső felszínén lévő hengerhámot eltávolítsuk, lehetővé téve, hogy a helyét az eredeti, ellenállóbb laphám foglalja el. Súlyosabb esetben ecsetelésre, fagyasztásra, lézeres kezelésre van szükség. Amikor a hengerhámot megtámadó fertőzések krónikus gyulladást okoznak, könnyebben alakul ki felszálló fertőzés, krónikus, már panaszokat okozó folyás, és gyakori a kontakt vérzés is, akkor a cervicalisatio már kezelést igényelhet.
Invazív kezelési módszerek
- Ecsetelés: legegyszerűbb a hámroncsoló ecsetelő szerek használata. Ilyenkor többszöri ismétlés is szükségessé válik.
- Fagyasztás (krioterápia) vagy Lézeres párologtatás: Folyékony nitrogénnel vagy CO2 lézerrel történő gyors, minimális kellemetlenséggel járó eljárások, amelyek járóbeteg-ellátás keretében is könnyen elvégezhetők. Ezek lehetővé teszik a szövettani vizsgálatot, amely fontos információt ad az esetleges rákmegelőző állapotokról. Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást. Fontos kiemelni, hogy mind a lézer-, mind a fagyasztás technikája abban az esetben is ideális, ha enyhe citológiai eltérések mutatkoznak a leleten.
- Hurokkimetszés (Loop konizáció, LEEP): a beavatkozás során nem szikével, hanem egy nagyfrekvenciás elektromos hurokkal történik a felszín lemetszése. Műtéti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretein belül végezhető el. Kivételes esetekben alkalmazzák, hiszen nagy általánosságban pontatlan, nem lehet olyan precízen alkalmazni, mint a többit, a vérzéscsillapítás pedig ilyen esetekben mindig égetéses módszerrel történik.
- Hagyományos kimetszés (hideg kés): Szikével végzett hagyományos műtét, amely altatást és kórházi befekvést igényel. A hideg késes kimetszés ennél sokkal pontosabb, ilyenkor szikével távolítják el a problémás szövetet, majd utána varrják a sebet.
A loop konizáció, és a hideg késes konizáció nagy előnye, hogy az érintett szövetrészletet eltávolítva már szövettani vizsgálat is készülhet, így pontosan tudni fogjuk azt is, hogy van-e bármilyen kóros elváltozás az adott területen. Amikor meghozzák a döntést a cervicalisatio kezelésében, nagyon fontos, hogy megfelelő indikációban a megfelelő kezelést válasszák. A legfontosabb pontok a döntéshozatal során a panaszok, tünetek jellege, gyakorisága, és az esetleges társuló citológiai eltérések.