Gyermekmentés és koraszülött ellátás Magyarországon

A Nemzeti Gyermek és Koraszülött Mentő Alapítvány a gyermek és koraszülött mentés támogatásáért dolgozik Magyarországon. Közhasznú Alapítványunk a korszerű gyermek-mentőellátás hazai elterjesztésén fáradozik.

Az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) szoros együttműködésben Gyermek Mentőorvosi Kocsikat (Gyermek MOK) üzemeltetünk. Alapítványunk indította útjára az ország első Gyermek Mentőorvosi Kocsiját 2005-ben. A Gyermek MOK-ok a gyermekintenzív osztályok meghosszabbított karjai. Személyautóval szakorvost, szakápolót és teljes méretválasztékú rohamfelszerelést juttatnak a bajbajutott gyermek feltalálási helyére. A MOK nem szállít beteget, feladata a súlyos, életveszélyes állapotú gyermek vitális paramétereinek stabilizálása. A Gyermek MOK-ok kórházhoz rendeltek. A MOK rendszerben személyautóval végezzük a mentést, mely gyorsabban mozgatható, jobban kihasználható és költségkímélőbb megoldást jelent, mint a hagyományos rohamkocsik bevetése.

A Közhasznú Peter Cerny Alapítvány (PCA) munkájában a minőség, a jogi és szakmai szabályozások alapján történő működést, a neonatológiai betegek hozzátartozói, valamint a szakmai felügyeleti szervek és a társadalom által támasztott igényeknek-elvárásoknak való megfelelőséget jelenti. Mivel az érintett felek igényei és elvárásai elsődlegesek a PCA számára, a velük való kapcsolattartás a PCA iránti több évtizedes bizalom megtartásán és erősítésen alapul. A preventív szemléletű neonatológiai sürgősségi ellátás keretében valamennyi alapítványi dolgozó olyan kifogástalan szolgáltatást kíván nyújtani, ami biztosítja, hogy a koraszülöttek és beteg újszülöttek testben és lélekben egészséges emberhez méltóan élhessenek. Ennek érdekében a munkatársak ismerik a minőségirányítási rendszer előírásait, és feladataikat a folyamatok szabályozása szerint végzik. Rendszeresen szakmai továbbképzéseken vesznek részt, azok eredményességének értékelésével.

A „Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért” közhasznú szervezet célkitűzései megvalósítása során alapfeladatának tekinti a mindenkori legmagasabb minőségi szolgáltatás biztosítását. Ennek érdekében folyamatosan erőfeszítéseket tesz, hogy elősegítse a koraszülöttek és beteg újszülöttek betegség-megelőzését, a minőségi túlélést biztosító ellátását, gyógyítását, valamint az érintett családok és a társadalom elégedettségét.

Koraszülöttekért program - Koraszülött mentés Magyarországon

Programunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a koraszülés súlyos következményeire, valamint támogassuk a koraszülött mentést és ellátást. Magyarországon minden tizedik baba koraszülöttként jön a világra. Ezek az újszülöttek speciális gondoskodást és folyamatos ápolást igényelnek, mivel életfunkcióik még nem készültek fel teljesen a méhen kívüli életre.

A jelenkori legmagasabb technikai szinten működő kórházi neonatális intenzív centrumok (NIC) műszerezettségével azonos szintű rohamkocsijaink kialakítására törekvő „újgenerációs transzport koncepciónk” megvalósítása érdekében ismét előbbre tudtunk lépni! Az úgynevezett amplitúdó integrált (aEEG) készülék rendszerbe állítása a rohamkocsin, a szülőszobáig kitelepíthető formában tudja biztosítani az agyhullámok állapotának rögzítését, így az esetleges oxigénhiányos állapotok súlyosságának észlelését.

Sokszor csak egy apróságot kell megoldanunk a biztonságért - de arra évekig várni kell… Hát most ez is kipipálva egy leleményes „kényszer innovációval”! A mágneses rezonanciás vizsgálat során csak „nem-mágnesezhető” gépeket, orvosi eszközöket lehet bevinni az MRI-laborba. A szokványos lélegeztetők fémből vannak, így ezek helyett évekig csak a jóval kockázatosabb, lélegeztető-ballon kézi használata jöhetett szóba a vizsgálat alatt. Persze létezik fémmentes respirátor is, de ezek ára szinte elérhetetlenül sokszorosa a szokványos újszülött-lélegeztetőgépeknek. De ezt is megoldottuk „okosban” ahogy szokták mondani 😊 Az egyetem felnőtt intenzív osztályán van egy ilyen „nem mágnesezhető” Hamilton típusú lélegeztetőgép. Nekünk sikerült egy szintén Hamilton típusú transzport-respirátort beszereznünk, amihez 3 méteres légzőkör is alkalmazható. Az egyetemi aneszteziológiai csapattal és a radiológiai klinikai munkacsoporttal közösen kialakított együttműködés során a következőképpen járunk el: A lélegeztetett újszülöttet, a cerny rohamkocsi segítségével, a neonatológiai intenzív centrumból átszállítjuk a képalkotó laborba. Itt a mi gépünkkel azonos paramétereket állítunk be az időközben odaszállított „fémmentes” Hamiltonon. Majd a csőrendszert a 3-méteresre cseréljük. Így az MRI készüléktől már biztonságos távolságban lévő fémmentes respirátorral az aneszteziológiai team végig stabil lélegeztetést tud biztosítani képalkotó vizsgálat alatt! Nagy lépés a kooperációban, még nagyobb lépés a betegbiztonságban! És azután ha egy „üzlet beindul”… akkor éppen az együttműködésnek köszönhetően három napon belül már 3 db MRI vizsgálatra is sikeresen sor került! Persze joggal kérdezhetik, hogy ezt az áldozatos együttműködést milyen módon lehetne kiváltani.

Beteg gyermekek támogatása - Gyermekmentés és segítségnyújtás

A beteg és nélkülöző gyermekek támogatása kiemelt küldetésünk. Hiszünk abban, hogy minden gyermek megérdemli a törődést, a biztonságot és a reményt. Alapítványunk munkatársai és önkéntesei egész évben segítik a beteg, rászoruló gyermekeket és családjaikat.

Az elmúlt 18 év során több mint 40 000 súlyos állapotú gyermeket részesítettünk korszerű mentőellátásban, 45 000 laikust oktattunk megelőzésre, sürgősségi ellátásra. Az Alapítvány oktatási tevékenységet is végez. Nagy hangsúlyt fektetünk a baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás ismereteinek minél szélesebb körben való terjesztésére. Rendszeresen tartunk országszerte ingyenesen elérhető képzéseket laikusoknak és szakdolgozóknak. Az elmúlt évek során 15 000 gyermeket mentettünk és körülbelül ugyanennyi szülőt, nagyszülőt, pedagógust oktattunk megelőzésre, elsősegélynyújtásra. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány 15 év alatt országszerte 30 ezer csecsemőt és gyermeket mentett, és sok tízezer szülőt, nagyszülőt oktatott térítésmentesen elsősegélynyújtásra.

Élmények hátrányos helyzetű gyermekeknek - Remény és mosoly

A gyermekek ügye mindannyiunk közös felelőssége. Ennek szellemében indítottuk el élményprogramunkat beteg és hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára. A projekt keretében olyan élményprogramokat és közösségi eseményeket szervezünk, amelyek örömet, feltöltődést és pozitív élményeket adnak a gyerekeknek.

Hozzátáplálás: Útmutató szülőknek

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki?

A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

HOGYAN EGYEN A BABA? MIT ADJUNK NEKI?

1. Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Na de HOGYAN?
2. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Maradjunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálásnál? Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban: a kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel. BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. só, cukor elhagyása).
3. Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap. Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének félépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Mik lehetnek ezek? Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergia kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb.

Hogyan etessünk?

Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt. Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Egy teljes étkezés kiváltható (kb. 500 ml anyatej vagy tápszer).

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség. Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Eszközök és előkészületek

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra.

Türelem és rugalmasság

Van, hogy 10-15 alkalom is kell, hogy a baba megbarátkozzon az új étellel. Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását. Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence. A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.

tags: #csecsemo #mentes #logo