A légzés teljesen akaratlan, magától történik, nincs benne semmi különös. Ám ez egy újszülött esetében nem egészen így van. Különös, érdekes, megdöbbentő és csodálatos a babák légzése. Minden édesanya egyik legnagyobb félelme, hogy egyszer csak nem lélegzik a kisbabája. Fontos, hogy megfigyeld gyermekedet, és tudd, mikor van valóban okod az aggodalomra.
Az újszülöttek légzésének sajátosságai
A be és ki lassú ismétlődése a kisbabáknál nem jellemző. Ők sokkal gyorsabban lélegeznek, sőt sokszor váltakozó a légzésük, gyorsabb és lassúbb részekből áll. A tüdejük kisebb, ennek köszönhetően gyorsabb légcserére van szükségük. Míg mi, felnőttek percenként 14-18 alkalommal veszünk levegőt, addig egy egészséges, fejlett újszülötté 40-60/perc közötti (ez alvás közben lelassulhat a percenkénti 30-40 légzésre), egy csecsemőé 30-50, a kisdedeké pedig 25-32 percenként. Ha sírnak, lázasak vagy sokat mozognak, ez a szám emelkedik. Csak az orrukon vesznek levegőt és ott is fújják ki. Egyes kifújásokat rövid szünet követ.
Csendes és hangos légzés
A kisbabáknál jellemző a csendes légzés. A mellkas szinte mozdulatlan, de édesdeden alszik a kicsi. Ennek az ellenkezője, azaz a hangos légzés is megjelenhet. Ilyenkor a hangos lélegzetvétel után csend következik, ami szintén zavarba ejtő, ijesztő lehet. Légutaik szűkek és rövidek is, az orruk picike, így nem tudnak egyszerre nagy mennyiségű levegőt beszívni. Ennek eredménye, hogy az orrukban összegyűlhet váladék, a garatnál pedig nyál. Emiatt szortyogó hangot adnak alvás közben, amikor pedig nem kapnak megfelelően levegőt az orrukon át, sírni kezdenek.
Periodikus légzés
A békésen szunyókáló babáknál feltűnhet, hogy időnként gyorsabban és mélyebben, majd lassabban és felszínesebben veszik a levegőt. Az pedig különösen nagy riadalmat okoz, amikor a szülők azt észlelik, hogy a picik időnként rövidebb (akár 10 másodpercnyi) szünetet is tartanak a légvételek között, majd külső stimuláció nélkül folytatják a légzést egyre mélyebb lélegzetvételekkel. Ez kezdetben teljesen normális jelenség is lehet, amit periodikus légzésnek nevezünk, és a légzésellenőrző központ éretlenségével magyarázható. Mire a kicsi két-három hónapos lesz, ezek a furcsaságok általában megszűnnek, kivéve a szaporább légzésritmust. Kb. hathónapos kor körül, ahogy kifejlődnek teljesen a légzőszervei, a légzés is lassúbb és kiegyensúlyozottabb lesz.
Újszülött légzése: mi a normális és mi nem
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Természetesen akkor, ha a kicsi légzése leáll, azonnal hívj mentőt, ez nem kérdés! Azonnal be kell avatkozni! Akkor, ha nehezen vagy egyáltalán nem tudod felébreszteni a babát. Ha nehezen lélegzik, az nem játék. A nehézlégzésnek vannak tünetei: az orrcimpák kitágulnak, levegővételkor a gyomortájék és a bordaközi izmok furcsán behorpadnak, a száj és a körmök elkékülnek, a nyálkahártya is elszíneződik. Ha ezeket tapasztalod, a baba szenved, ezért inkább hívj mentőt, ne figyelgesd tovább!
Ha lázas, vagy hőemelkedése van, emellett pedig ziháló a légzése és köhög is, akkor mindenképp érdemes megmutatni a gyermekorvosnak, mert ezek a tünetek sokféle betegséget rejthetnek. Amennyiben a baba ajkai és bőre szederjessé válik, vagy egyéb riasztó tünetek (bágyadtság, eszméletvesztés, hányás, láz, mellkasi fájdalom) is társulnak a nehezített légzéshez, azonnali orvosi segítséget, mentőt kell hívni a gyermekhez.
Szokatlan légzési jelek
Lényeges, hogy a szülő észrevegye a baba légzésében megfigyelhető egyéb szokatlan jeleket is. Ilyen például, az orrszárnyi légzés, a belégzéssel egyidőben megfigyelhető mellkasi behúzódás, a hasi légzés fokozódása vagy a be- és kilégzést kísérő szokatlan hangok (hangos belégzés, préselő, sípoló, hangok vagy nyögések kilégzéskor).
Bölcsőhalál és megelőzése
A bölcsőhalál elnevezés abból ered, hogy a néhány hetes-hónapos csecsemőket szüleik minden előzetes betegség, tünet nélkül holtan találnak kiságyukban. Noha az orvostudomány évtizedek óta nagy erőkkel kutatja a bölcsőhalál okát, pontos eredete máig ismeretlen maradt, bár kimutattak olyan genetikai és környezeti tényezőket, amik növelhetik a kialakulás kockázatát. Statisztikai adatok szerint fiú csecsemőknél valamivel gyakrabban fordul elő, mint leányoknál, az arány 60:40%.
Kivédhető rizikótényezők
- Hason fektetés: A hason fekvő helyzetben a csecsemő gyengébben lélegzik és kevesebb friss, oxigéndús levegőt tud beszívni. Ilyenkor ugyanis orra és az ágy matraca között csak kis levegő tér marad, ahol az általa kilélegzett levegő koncentrálódik és a kisbaba ismételten azt lélegzi be.
- Textíliák a kiságyban: Ugyanilyen okból lehet veszélyes a csecsemő kiságyába tett minden olyan textília (kispárna, paplan, pelenka), amit a baba akaratlanul a fejére húzhat.
- Együtt alvás: A szülőkkel egy ágyban történő alvás szintén komoly veszélyekkel járhat a babára nézve, ugyanis egyrészt a szülők takarója alá kerülve a pici megfulladhat, másrészt a fáradt, kimerült szülő alvás közben könnyebben ráfekhet és összenyomhatja gyermekét.
További rizikófaktorok
- Anya túl alacsony vagy túl magas életkora (15 év alatt és 40 év felett)
- Szülők rossz szociális helyzete
- Gyermekét egyedül nevelő anya
- A légzésellenőrző központ éretlensége
- Az agy más részeinek éretlensége, ami nem megfelelően végzi a baba alvás-ébrenlét ciklusainak szabályozását, valamint a testhőmérséklet vagy a szívritmus vezérlését.
Mit tehetünk a bölcsőhalál megelőzéséért?
A felelősségteljes szülők számos kockázati tényezőt el tudnak hárítani. Fontos a terhesgondozáson való rendszeres részvétel, a dohányzás mellőzése a terhesség egésze alatt és a baba megszületése után annak környezetében. A már megszületett kicsit altassuk a hátán, napközben is csak akkor fektessük a hasára, ha végig szemmel tudjuk tartani. Altatásnál adjuk a babára rugdalózót vagy hálózsákot, a szobában ne legyen túl meleg, az ideális hőmérséklet 16-20 °C.
A légzéskimaradást jelző készülékek éles sípoló hang segítségével hívják fel a szülő figyelmét, ha a gyermek 15-20 másodpercnél hosszabb ideig nem mozog, nem vesz levegőt. A kellő biztonság megbízható gyártók termékeivel érhető el, a riasztás érzékenységének beállításával biztosítható a megfelelő alarm funkció és a hamis riasztások elkerülése. 20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. Így vannak beállítva a légzésfigyelők, hogy akkor jeleznek, amikor már kórossá válik.
Affektív apnoé (légzés-visszatartásos roham)
Az epizódot az jellemzi, hogy a gyermek elkezd hevesen sírni (ez általában nagyon rövid ideig, néhány másodpercig tart), majd hirtelen elhallgat, hosszú másodpercekig fújja ki a levegőt és a belégzés hiányzik. Ez átmeneti oxigénhiányos állapothoz vezet, melynek következménye az ájulás (infantilis syncope). Az ájulást követően a légzés önmagától rendeződik. Olyan is előfordul, hogy a sírás teljesen hiányzik, különösen olyan esetekben, amikor hirtelen fájdalominger (pl.: enyhe ütés a fejre eleséskor) váltja ki a rohamot. A rosszullét általában kevesebb, mint 1 percig tart. Hátterében a légzőközpont éretlenségét és kóros reflexválaszokat feltételeznek.
Két típus különböztetünk meg, az egyiknél a gyermek elsápad (ún. pallid forma), a másiknál elkékülés (cyanosis) jelentkezik, különösen az ajkak környékén. Ez utóbbi típus a gyakoribb. Előfordulási gyakorisága nagyon változó, van, hogy hónapokig nem jelentkezik, de heti több alkalommal is lehetnek rohamok. Általában 6-18 hónapos életkorban kezdődik, spontán szűnik legkésőbb a 7 éves kor betöltéséig, de 4 év felett az epizódok sokkal ritkábbak és kevésbé súlyosak. Jóval ritkábban nagyobb gyermeknél is észleljük, ekkor már nem sírás, hanem fájdalom, ijedtség válthatja ki.
Teendők affektív apnoé esetén
- Nyugodt reakció: Semmi esetre sem szabad hirtelen, agresszíven közbelépni (kiabálás, büntetés, megragadás, ráfújás), mert az csak rontani fog a helyzeten. Próbáljunk nyugodtan maradni, tudva, hogy a rohamok, bár ijesztőek, nem okoznak tartós károsodást.
- Biztonságos környezet: Fontos, hogy a környezet biztonságos legyen, mert az ájulás kapcsán gyakoriak az akár súlyos sérülések is, így soha ne hagyjuk magára ilyenkor a gyermeket!
- Orvosi segítség: Ha az ájulás után a gyermek nem kezd el spontán lélegezni és nem tér magához, azonnal mentőszolgálatot kell értesíteni!
- Utólagos beszélgetés: Amikor a gyermek megnyugodott, beszélni kell vele arról, hogy teljesen érthető volt az ijedtsége, frusztrációja, de a túlzásba vitt dacosság, hiszti az nem elfogadható és szükségtelen viselkedés. Fontos, hogy ne jutalmazzuk ezt a viselkedést, mert az megerősítheti a gyermekben a légzés-visszatartásos epizódok hatékonyságát.
- Vaspótlás: Ha egy gyermek vérszegény, az súlyosbíthatja a rohamokat (az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége), éppen ezért a vaspótlás ilyen esetben hatékony lehet, de NEM a vérszegénység váltja ki a rohamokat.
Félrenyelés
Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát. Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.
Kétlépéses manőver félrenyelés esetén (csecsemőknél):
- Fordítsuk meg a babát, úgy, hogy az állkapcsát fogjuk, és a térdünkre fektetjük. A feneke magasabban legyen, mint a feje, de közben tartsuk az állkapcsot, és amíg kicsi, addig a két lapocka közé viszünk be 5 határozott ütést a kezünk párnás részével.
- Ha ez nem oldotta meg a helyzetet, akkor mellkasi lökéssel folytatjuk. Nagyobb gyerekeknél már az úgynevezett Heimlich-műfogást kell alkalmazni ezek helyett.
Krupp
A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusosmegbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár. Különös ismertetőjele, hogy éjszaka vagy a délutáni alvás közben jelentkezik, akár derült égből a villámcsapás.
Teendők krupp esetén
- Hideg levegő: Azonnali reakcióként a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni.
- Orvosi vizsgálat: Fontos, hogy orvos lássa a babát, akkor is, ha a hideg levegő hatására javult a helyzet.
- Gyógyszerek: Egyes esetekben szükség lehet szteroidtartalmú kúpra is, illetve a hurutosodó köhögés esetén váladékoldó alkalmazására. Ha gyermekünknél előfordult korábban krupp, szerezzük be ezeket és az elsősegélycsomag részeként tartsuk készenlétben.
Hörghurut (bronchitis)
Ha a hörgők nyálkahártyáján alakul ki gyulladás, hörghurutról, vagyis bronchitisről beszélünk. Ezt csecsemő- és kisdedkorban leggyakrabban légúti vírusfertőzések váltják ki, megjelenése és a tünetek hasonlósága miatt pedig asztmatikus hörghurutként is említjük. A vírusfertőzés általában náthával, felső légúti tünetekkel indul, majd néhány órán/egy-két napon belül jelentkeznek a jellegzetes tünetek: izgatott, száraz köhögés, megnyúlt kilégzési idő, zihálás, sípolások, szörtyögések, kilégzési nehezítettség. Súlyos esetben az alsó légutakban rekedt levegő miatt felfújt mellkas, a lenyomódott rekeszizom és a lenyelt levegő miatt puffadt has is észlelhető, ilyenkor az ún. légzési segédizmok is erőltetett munkában vannak. A köhögés rohamokban is jelentkezhet, ez olykor öklendezésig, hányásig fokozódhat.
Kezelés
Kezelésében elsődleges helye van a hörgőtágítóknak. Ez elérhető oldat és spray formájában is, az utóbbi előnye, hogy célzottan, inhalált formában juttathatjuk a légutakba, így jobban hasznosul, mint a szájon át alkalmazott oldat. Fontos azonban tudni, hogy ezt csak az életkornak megfelelő toldalék eszközzel és ezek szakszerű használatával érhetjük el (pl. babyhaler, nebuhaler), melyhez mindenképpen a szülő „betanítására” van szükség. Esetenként szükség lehet gyulladáscsökkentő alkalmazására is. Amikor pedig a köhögés hurutossá, „produktívvá” válik, váladékoldók is alkalmazhatók. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, ami szintén szerepet játszik a légúti váladék hígításában, feloldásában. Ha lehetőség van rá, jó szolgálatot tehet a váladékoldásban például az élettani sóoldattal történő inhalálás is. Mellkasütögetés a csecsemő mellkasát összezárt ujjainkkal finoman, ritmusosan ütögetve segíthetjük a váladék kiürülését.
Egyéb szokatlan jelenségek és teendők
Nem vesz levegőt
Ha sír és sírás közben pár másodpercre nem vesz levegőt az csak annak köszönhető, hogy erőlködik, nem kell miatta aggódni. Más, ha a légzésfigyelő bejelez éjszaka, ilyenkor ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, de a legtöbb esetben ilyenkor sem légzéskimaradásról van szó, hanem csak arról, hogy a baba túl messzire mászott az érzékelőtől. A légzésfigyelő úgy van beállítva, hogy 4 mp kimaradás után jelez, tehát ha sírás közben 1 légzés kimarad, az még nem gond. Amire oda kell figyelni az az ún. periodikus légzés.
Csukott szemmel álmában sír
Ilyenkor nem kell felvenni, felébreszteni. A babák szokatlanul aktívan alszanak, különösen az első pár hétben, amikor még nincs náluk valódi mélyalvás, illetve a mélyalvási szakaszok még nagyon rövidek. Ilyenkor a baba nincs ébren, csak álmában forgolódik, nem szükséges ilyenkor költögetni.
Egy pillanatra nem vesz levegőt, kezét széttárja
Ez egészen kicsiknél szokott előfordulni (3 hónapos korig), a veleszületett Moro-reflex okozza. Az oka az, hogy a baba hanyattfektetve vagy számára bizonytalannak tűnő testhelyzetekben (pl. ölbe ültetve) nem érzi magát biztonságban, ezért kapaszkodni próbál, ölelő mozdulatot tesz. Ijesztően néz ki, de valójában ártalmatlan jelenség, amit később kinő a baba.
Csapkod
Az egészen picik is már félelmetesen tudnak csapkodni a kezükkel, lábukkal, mert amikor ők izgalmi állapotba jönnek (éhség, álmosság miatt pl.), akkor még az egész testükkel jelzik azt és nem tudják tudatosan kontrollálni a mozgásukat.
Csecsemőkori neurológiai problémák
A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna) segíthet a baba fejlődésében. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.
Fej emelése hason fekve
Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!