Gyermekkorban számos oka lehet a bőrön megjelenő kiütéseknek, melyek egy része tipikus gyermekbetegségekhez köthetően jelentkezik, más részük pedig allergiás okoknak, esetleg csípéseknek köszönhető. A csecsemők és kisgyermekek bőre érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké, fele olyan vékony, mint a felnőtteké, ezért sérülékenyebb. Az első években gyakran jelennek meg rajta kiütések, amiknek számos kiváltó oka lehet. A hormonoktól és ekcémától kezdve, a hőségen és a gombás fertőzésen át, az ennivalóval bezárólag, szinte bármi okozhat bőrelváltozást.
Már az újszülöttek bőrén is jelentkezhetnek különböző kiütések és pöttyök. Többségük teljesen ártalmatlan, nem fertőző, és semmilyen kezelést nem igényel.
A tünetek kialakulásának ideje, annak körülményei - például az, hogy mit fogyasztott előtte a gyermek, történt-e bármilyen kozmetikum, tusfürdő csere - fontos információ a kiváltó ok meghatározásához. Segítségünkre lehet, ha néhány dolgot átgondolva közelítünk a lehetséges diagnózishoz:
- Mennyi idős a gyermek?
- Mikor jelentkeztek a tünetek, terjednek-e?
- Van-e hőemelkedése, láza, hurutos megbetegedése?
- Az egész testen jelentkeznek-e a kiütések, érintette-e a hajas fejbőr, szájnyálkahártya, tenyér-talp?
- Van-e a környezetben más beteg gyerek, felnőtt?
- Hol tart a hozzátáplálása, evett-e újat?
- Szedett-e gyógyszert megelőzően?
- Hol tartózkodott az elmúlt időszakban (csípések, melegkiütés miatt)?
- Viszket-e az elváltozás?
- Kifakul-e a folt, kiütés, ha rányomja az üvegpoharat (üvegpohár teszt)?
Csecsemőkorban jellemző bőrtünetekkel járó betegségek
„Tejkiütés” (erythema toxicum)
A „tejkiütés”, vagy más néven erythema toxicum, a csecsemő arcán, nyakán, mellkasa és háta felső részén jelentkező bőrtünetek összessége. Ezek a tünetek általában 3-4 hetes korra tetőznek, apró, kiemelkedő, szórványos vagy összefolyó piros göbcsék jellemzik őket. Oka az anyatejes táplálás során átkerülő anyai hormonok, illetve az újszülött éretlen bélrendszere, emiatt tápszeres babáknál is megfigyelhető. Már az újszülöttek bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beboríthatják a kellemetlen tünetek. A csecsemő bőre az első néhány hétben ismerkedik az őt körülvevő baktériumokkal, melyekből kialakul a saját, normál flórája.
Milia
A milia gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik. Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
Koszmó
A koszmó a csecsemők fejbőrén, időnként homlokán, szemöldökén zsíros, sárgás színű, plakkos lerakódás. Az elváltozás népies neve koszmó, amely a fejbőrön lényegében hámló kiütés, mely a faggyútermelő részeken fordul elő leginkább, így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Nem viszket. 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Speciális samponnal vagy olajos (növényi, paraffin) beáztatás után kíméletes dörzsöléssel eltávolítható. Ha piros és gyulladt, túlterjed a hajas fejbőrön, inkább seborrheás dermatitisről beszélünk, amire gyulladáscsökkentő krém szükséges.
Pelenkakiütés
A pelenkakiütés a széklet, vizelet okozta felmaródás vagy új pelenka irritációja következtében megjelenő bőrpír, ami meleg tapintatú, fájdalmas. Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk. Célszerű elhagyni az illatos törlőket, csak tiszta vízzel tisztítani a területet, lehetőség szerint sokat szellőztetni a baba fenekét. Kezelése hámosító kenőccsel történik. Amennyiben pöttyössé, hólyagossá válik a terület, túlterjed a hajlatokra, gombás pelenkakiütésről beszélünk, ilyenkor a hámosító kezelést napi 2x gombaellenes szerrel (Canesten, Candibene) kell kombinálni. A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. Egy gombás fertőzéstől a baba popsija fáj, élénkvörössé válik, de a gyerek fenekén ilyenkor kiütések is megjelennek. A bőrredőkben gyakran találkozhatsz fehér lerakódással is. Csecsemőknél legkönnyebben úgy tudod megelőzni a gombás fertőzést, ha gyakran levegőzteted a problémás területet: például a pelenkacsere alkalmával vársz egy kicsit, mielőtt az újat feltennéd. Sokat segít az is, hogyha egy kevés babaolajjal áttörlöd a bőrt, ezzel csökkentve a fertőzés kockázatát.
Melegkiütés
Láz, párás, meleg környezet hatására a verejtékmirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad és akadályozza a váladék elfolyását. Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. Ennek eredményeként a nyak, tarkó, mellkas területén és a hajlatokban jelentkező, apró pöttyös bőrtünet, ami olykor viszket is. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok. Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. Kezelése csak tüneti, szellős pamut ruházat, vizes lemosás, kínzó viszketés esetén antihisztamin (Cetirizin, Fenistil csepp) ajánlott. A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen.
Impetigo (ótvar)
Az impetigo, más néven ótvar, baktériumok okozzák (Staphylococcus, Streptococcus). Igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Főleg az arcon, az orr és fül körül, a szájzugokban és a hajas fejbőrön zavaros tartalmú gennyes hólyagocskák (pustula) jelennek meg. A probléma jelentkezésekor, először piros foltok jelennek meg az arcon, amik később hólyagos kiütésekké változnak. Száraz vagy sebes bőrön több folt is megjelenhet, amiken végül ragacsos, sárga réteg alakul ki. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel, melyek kifakadása után erősen váladékozó hámhiányos, vörös terület figyelhető meg, melynek a tetején sárga vagy sárgásbarna pörk képződik. A pörk nehezen eltávolítható, helyén kerek, fénylő, nedvező hámfosztott terület marad, mely vérezhet. Az elváltozások viszketnek, és a vakarással a kórokozó könnyen átvihető egyéb bőrfelületekre, így nagyon gyorsan terjed a testen és más személyre is. Mindaddig, amíg a seb váladékozik vagy nedves, a betegség fertőző. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Kezelése alapos fertőtlenítéssel (Betadinos lemosás, Octenisept spray) és antibiotikum tartalmú kenőccsel (Baneocin, Bactroban...) lehetséges. Általában nem könnyű megszabadulni tőle, bár a gyakori kézmosás és a foltok alapos törölgetése képes segíteni a tünetek enyhítésében. Kiterjedt elváltozás esetén hatékonyabb a gyógyszeres kezelés. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
Atópiás ekcéma
Az atópiás ekcéma jellemzően az arcon, végtagokon, könyök, térd területén lévő száraz elváltozás, de lehet nedvező, hólyagos és gyulladt is. Egyik jellegzetes tünete a viszketés, illetve a családi halmozódás. Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, száraz, hámló, vörös bőrrel és erős viszketéssel jár. Gyakran az arcon alakul ki, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori bőrtünet az ekcéma. A vörös foltokban jelentkező kiütések erős bőrszárazsággal és viszketéssel járnak, mely sok esetben az éjszakai alvást is megnehezíti. Mivel az atópiás ekcéma főként a babáknál és a kisgyermekeknél jelentkezik, gyakran jókora aggodalmat okoz. Az ekcéma egy családilag öröklődő genetikai állapot. A bőrben nem termelődik elegendő lipid (zsír), a védőrétege sérült, ezáltal sérülékenyebb és könnyebben átengedi az allergéneket és irritáló anyagokat. Ennek következtében a bőr veszít nedvességtartalmából, szárazzá válik, viszket, főleg az arcon, az állon és hajlatokban. A viszketés az ekcéma egyik fő jellemzője. A bőrfelszín védőrétege sérült, így az allergének és irritáló anyagok bejuthatnak a bőr mélyebb rétegeibe, ami gyulladást és a viszketésért felelős hisztamin felszabadulását okozza. Az ekcéma nem fertőző és nem terjed át egyik emberről a másikra. Az ekcéma a test bizonyos részein alakul ki. Kisbabáknál általában az arcon és a nyakon fordul elő, míg idősebb gyermekeknél gyakran a nyakon, valamint a könyök- és a térdhajlatokban jelenik meg. Kisbabáknál az ekcéma érdes, hámló vörös foltokat okoz, különösen az orcán és az állon. Idősebb gyerekeknél és felnőtteknél az ekcémás foltok hajlamosak a térdeken, a csuklókon, a könyökökön vagy a nyakon megjelenni. Az ekcémás foltok körül látszódhatnak vakarás nyomai és vérezhetnek is. Váladékozó hólyagok is kialakulhatnak.
Kezelése és megelőzése
Kezelésében fontos a csecsemő fürdetése (langyos vízben, rövid ideig) és bőrápolása hypoallergén fürdetővel és testápolóval. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, ne dörzsöljük. Súlyos esetben gyulladáscsökkentő, szteroidos krém használata szükséges. Száraz, viszkető ekcéma esetén használjunk szappanmentes tisztítókat és olyan emolliens bőrápolókat naponta kétszer, melyek támogatják a bőr jótékony baktériumainak egyensúlyát. Fontos, hogy olyan módszereket tanítsunk a gyerekeknek, amelyekkel elkerülhetik az ekcémás foltok vakarását, mivel ezek nagyobbá válhatnak és a bőr nagyobb részét érinthetik. Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálásra, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet. Az ekcéma kezelésének 2 alappillére van: akut fellángolások esetén alkalmazz helyileg kortikoszteroid tartalmú krémet - mindig a lehető legenyhébb változatban, és soha ne az arcon vagy a szemkörnyéken. A vakarózás megakadályozása nagyon fontos - a vakarással megsérül a bőr legfelső rétege, így az ekcéma súlyosbodhat és akár fertőzés is kialakulhat. A kisgyermekek, különösen a csecsemők bőre érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké, ezért a külső vagy környezeti tényezők gyakran szerepet játszanak kialakulásában. Ezen kívül az irritatív anyagok, mint például a gyapjú, a szintetikus textíliák, a túlzott meleg vagy a szappan - sőt, akár a baba arcát érő nyál is - befolyásolhatják az ekcémát. A harmadik befolyásoló tényező az allergia, ami lehet ételallergia vagy állatszőr-, poratka- és pollenallergia. A felnőtteknek szóló ajánlások többsége az ekcémás csecsemőkre és kisgyermekekre is érvényes. Ugyanakkor, mivel a kicsi bőre különösen érzékeny, érdemes szakorvoshoz (házi gyermekorvos, gyermekbőrgyógyász) fordulni, hogy megtaláld a gyermeked számára legmegfelelőbb kezelést.
Csalánkiütés (urticaria)
A csalánkiütés (urticaria) piros, viszkető, kiemelkedő, ujjbegynyi vagy összefolyó kiütések formájában jelentkezik. Hirtelen kezdet, testszerte terjedés és viszketés jellemzi. Az urticaria a csaláncsípéshez hasonló kiütés, innen kapta a nevét is (csalánkiütés). A kiütések viszketnek (ez éjszaka a legerősebb), változó kinézetűek, a bőrből kissé kiemelkednek, közepük fehérebb lehet. A kiütések akár foltokban össze is folyhatnak és szinte az egész testet beboríthatják. A csalánkiütés hullámzó lefolyású, jön-megy: néhány perc vagy óra alatt jöhet új kiütés, és a kiütések legtöbbször maguktól 24 óra alatt el is múlnak, de akár néhány napig is eltarthatnak. A csalánkiütés gyakran a ruha nyomása alatt (pl.: öv) és a hajlatokban (hónalj) a legerőteljesebb. A szervezet hízósejtjei és bazofil sejtjei allergiás reakciót okozó anyagokat, többek között hisztamint szabadítanak fel, így alakul ki a kiütés. A csalánkiütéses esetek több mint felében nem sikerül kimutatni az okot. Ha sikerül, akkor leggyakrabban valamilyen fertőzés, étel, rovarcsípés-rovarharapás vagy gyógyszer áll a háttérben. A csalánkiütés általában nagyon viszket a kicsiknek, mert ilyenkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetükben. Jellegzetes látványos képe miatt a szülő gyakran vissza tudja idézni mi okozta a kiütéseket. A kiváltó ok keresését nehezíti, hogy a tünetek gyakran megszűnnek, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Sok esetben nem is térnek vissza, előfordul azonban, hogy a csalánkiütés krónikussá válik. "A csalánkiütést gyermekkorban leggyakrabban vírusok okozzák, de többek közt ételek, pollenek és kozmetikumok is előidézhetik, okainak felderítése ezért néha komplex kivizsgálást igényel.
Kezelése és kiváltó okok
Ellátása helyileg ható antihisztamin gél (Fenistil), szájon keresztüli antihisztamin (Fenistil csepp, Cetirizin csepp...), esetleg szteroiddal történik. Amennyiben gyorsan terjed, torokkaparás vagy rekedtség, hasmenés vagy hasi görcsök, ájulás társul, anafilaxiás sokkról beszélünk ami életveszélyes állapot, sürgősen mentő értesítendő (104)!
A csalánkiütést fokozhatják, provokálhatják az alábbi tényezők:
- stressz
- koffein
- egyes gyógyszerek [aszpirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők (diclofenac), ACE-gátló vérnyomáscsökkentők]
- alkohol
- fűszerek
- meleg hőmérséklet (meleg fürdő, alvás közben meleg szobahőmérséklet)
Ezeket kerülni kell, éjszaka érdemes hűvöset csinálni a szobában. Speciális, például fehérjeszegény diéta azonban nem szükséges, bár sokan ajánlják, ez egy népszerű tévhit.
Enyhe csalánkiütés, tünetek esetén semmiféle gyógyszer adása nem javasolt, mivel a betegség spontán megszűnik. Erősebb kiütés, viszketés esetén elsőként választandó valamilyen modern allergiaellenes szer (H1-antihisztamin): cetirizin, loratadin vagy származékaik. Ezek szinte mind recept nélkül kaphatók a gyógyszertárban. 6 hónapos-1 éves kortól már adható a cetirizin csepp, két éves kortól pedig az Erolin (loratadin) szirup is. Ha azonban a viszketés nagyon erős, és éjszaka emiatt a gyermek nem tud aludni, használhatunk lefekvés előtt „elavult” készítményeket (pl. Fenistil csepp, Tavegyl, de a Cetirizin is okozhat álmosságot).
Súlyosabb esetben 0,5-1 mg/kg/nap dózisban szteroid ((metil)prednizolon) adható kúp vagy tabletta formájában (Medrol), akár 5-7 napig. Erős bőrviszketés esetén mentolos hűsítő krém használható a bőrre, de hatása sajnos nagyon csekély.
Fertőző gyermekbetegségek, melyek kiütésekkel járnak
A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől. Az alábbiakban néhány gyakori fertőző betegséget mutatunk be, melyek kiütésekkel járnak.
3-napos láz (roseola infantum, exanthema subitum, hatodik betegség)
Humán Herpesvírus 6 okozza. 3-4 nap magas láz után testszerte kiütések, melyek mellett még torokfájás, orrfolyás, enyhe köhögés vagy gyomorfájás, hányás és hasmenés is jelentkezhet. A kiütések a mellkason, hason, háton és a nyakon kezdődnek, de átterjedhet az arcra és a végtagokra is. Speciális kezelés nincs, lázcsillapítás, C-vitamin és folyadékpótlás szükséges.
Skarlát
Torokfájás, mandulagyulladás mellett a nyakon, arcon kezdődő majd testszerte megjelenő apró gombostűfejnyi kiütések. A száj környéke sápadt! A nyelv ún. málnanyelv formát ölt. A tünetek után 2-3 héttel kéz és láb hámlása valamint a körmök leesése előfordulhat. Antibiotikum szükséges!
Agyhártyagyulladás (meningitis)
Magas láz, hányás, rossz általános állapot mellett megjelenő apró, tűszúrásnyi bevérzések testszerte, melyek súlyos esetben összefolyó bíborvörös foltokká olvadnak össze. A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegség a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis). „Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet. Egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet. Késlekedés nélkül azonnali orvosi vizsgálat szükséges!
MEDventure: Virus vs. bacterium – What is the most important difference?
Kanyaró (morbilli)
Jellemző nyálkahártya tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig az ún. Koplik-folt (grízszerű, sárgásfehér felrakódás). A bőrtünetek a 14. napon jelennek meg a fül mögött és a halántékon, majd rövidesen az arcon is, lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú kiütések mely 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. Nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. Magyarországon oltás van ellene!
Rózsahimlő (rubeola)
Hőemelkedés, fejfájás, majd fül mögött duzzadt nyirokcsomók vezetik be a tüneteket. A kiütések ugyancsak a fül mögött, majd az arcon jelentkeznek, apró, rózsaszínűek, majd a test többi részére terjednek. 3 nap alatt elmúlik. Oltás van ellene! Magzatra ártalmas! A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és magas lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek.
Ötödik betegség (erythema infectiosum, lepkehimlő)
Parvovírus B19 okozza. Élénkvörös, meleg tapintású, kidomborodó foltok az arcon (mint egy pofon lenyomata). Átterjed a karokra, törzsre, combokra, fenékre, akár 3 hétig megjelenhet. Speciális kezelése nincs. Magzatra ártalmas! Az erythema infectiosum, ötödik betegség vagy ismertebb nevein pillangóvírus, lepkehimlő általában óvodás, kisiskolás korú gyerekeket érint. A lázzal járó betegség nevét jellegzetes tünetéről, az arcon pillangó alakú folt formában megjelenő piros kiütésekről kapja.
Bárányhimlő
Törzsön, arcon, csoportosan megjelenő apró kiütések, melyek a hajas fejbőrön, szájnyálkahártyán és a nemi szerveken is lehetnek. Hólyagosak, majd kifakadnak, pörkösödnek, heget képezhetnek. Speciális kezelése immungyenge személyeknek szükséges (acyclovir), egyebekben hűsítő habok, vizes lemosás alkalmazható. Magzatra ártalmas!
Kéz-láb-száj-betegség
A Coxsackie vírus okozza. Parányi fekélyek, hólyagok az ajkakon, nyelven, ínyen és a szájnyálkahártyán. Kicsi, kerek, pirosas papulák, melyek vörös udvarral körülvett szürkés hólyagokba mennek át, majd 2 nappal később a tenyéren és a telpon jelennek meg. Hőemelkedés, láz társul. Speciális kezelése nincs. A kéz-láb-száj betegséget is vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő, gyorsan terjed, mivel nagyon fertőző. Enyhe hőemelkedést, lázat követően, a rossz közérzet mellett gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is.
Egyéb bőrelváltozások
Tejeskávé folt
Alig észrevehető néhány centiméter nagyságú, egyenetlen körvonalú világosabb folt/foltok testszerte. Anyajegyszerű elváltozás, a sötétebben pigmentált bőrűek esetében gyakoribb. Barnás, szürkés, foltok formájában tűnnek fel. Legtöbbször alig észrevehetőek, pár centiméter nagyságúak, alig változnak. Amennyiben 5-nél több látható, a leírtaknál nagyobbak, vagy számuk szaporodik, orvosi vizsgálat szükséges, egyebekben teendő nincs velük.
Csecsemőkori akne
A csecsemőkori akne tünetei, az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
Tinea (bőr gombás fertőzése)
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, a fertőzés gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet. A tineának egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján (tehát a végtagjain), illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg. Ebből is jól látszik, hogy egyszerre nagyon sok kiütés lehet a gyerek testén, amiktől általában csak gombaellenes készítményekkel lehet megszabadulni.
Rüh (scabies)
Hajlatokban, ujjak között, csuklón, végtagokon jelentkező, erősen viszkető elváltozás. A rühatka átfúrja magát a bőr felső rétegein és allergiás reakciót provokál. Vakarásnyomok láthatók, éjszaka kifejezettebb tünetek lehetnek. Kezelése speciális krémmel vagy ecsetelővel, a ruhaneműk fertőtlenítésével jár.
Ágyi poloska csípés
Éjszaka támadnak, nehéz őket kiírtani. Csoportosan, apró, viszkető piros pötty, körülöttük hólyag lehet. Csípés ellátása hasonló a többihez, de nagyon fontos az ágy fertőtlenítése.
Keratosis pilaris (csirkebőr)
A keratosis pilaris, csirkebőr vagy grízes bőr néven is ismert jelenség. Elsősorban a felkar és a comb hátsó felszínén jelennek meg az apró fehér, pattanásra hasonlító dudorok, kiütések foltokban. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel.