Gyermek tüdőszűkület: okok, tünetek és kezelés

A gyermekek egy részénél vírusfertőzés és egyéb tényezők hatására nehezített, sípoló légzés jelentkezik. Ennek hátterében azonban a köztudatban álló asztma mellett számos betegség húzódhat meg.

Mi az obstruktív bronchitis?

Az obstruktív bronchitis jellegzetessége a nehezített légzés, a tüdő feletti hallgatózással a megnyúlt kilégzés, sípoló, búgó hang, mely sokszor szabad füllel is hallható. Ha nagyfokú a légzési nehezítettség, akkor a légzési segédizmok, mint például a bordaközti izmok aktívan részt vesznek a légzési munkában, mely szabad szemmel is látható. Ez mind a gyermek, mind a szülő számára ijesztő jelenség.

Sokunknak bizonyára beugrik, hogy az asztmában is ezekkel a tünetekkel találkozunk. Mi különítja el az obstruktív bronchitist és az asztmát? Az asztma egy krónikus betegség, egy része kinőhető, más része egy életen át megmarad. Az asztmában a tüdőben egy állandó gyulladásos folyamat zajlik és a fent leírt tünetek fel-fellángolnak. Ennek hátterében sok esetben kimutatható allergia, illetve öröklődési hajlam. Az obstruktív bronchitis esetében bár a fizikális vizsgálat során az orvos ugyanazokat a tüneteket észleli, mégis itt időnként jelentkező tünetek vannak, melyet valami kivált és itt a tüdő nincs folyamatosan gyulladásban. Éppen ezért tartós kezelést sem igényel - ellentétben az asztmával.

Mi okozhatja az obstruktív bronchitist?

A leggyakrabban vírusfertőzés áll a háttérben, a másik ok a tejallergia. Ez akkor fordul elő leggyakrabban, ha egyévesnél fiatalabb gyermek színtejet fogyaszt, ilyenkor a csecsemők egy része fulladásos tüneteket produkál. Mindezek mellett sípoló, nehezített légzést okozhat idegentest félrenyelés is (például félrenyelt pisztácia, napraforgómag, mely a légutakba került).

gyermek idegentest félrenyelés

Mikor szükséges kivizsgálás?

Abban az esetben, ha az obstruktív bronchitis több mint 3 alkalommal jelentkezik, akkor kivizsgálás történik, hogy mi okozza a tüneteket, mi áll a hátterében. Ezek lehetnek: krónikus arcüreggyulladás, mukoviszcidózis, vascularis ring (a hörgő körül abnormálisan fejlődő ér, mely leszorítja a hörgőt), veleszületett szívbetegség, reflux betegség, a hörgőt érő külső nyomás (például daganat által), hörgő veleszületett szűkülete, BPD (hörgő szerzett betegsége, mely főleg hosszan géppel lélegeztetett koraszülötteknél alakul ki), immunhiányos állapotok, asztma.

Látható, hogy az asztmán kívül számos más betegség okozhat nehezített légzéssel járó tüneteket. Éppen ezért mielőtt asztmára gondolnánk, részletesen ki kell vizsgáltatni a gyermeket. A diagnózis felállításában a fent említett fizikális vizsgálat nyújt segítséget. Ha többször visszatérnek a tünetek, akkor ezek mellett légzési teszt, allergiavizsgálat, verejtékteszt, fül-orr-gégészeti és egyéb vizsgálatok szükségesek, hogy megállapítsák, mi áll a betegség hátterében.

A bronchiolitis

A bronchiolitis egy gyakori légzőszervi betegség, amely elsősorban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti. Jellemzője a tüdőben található kis légutak, az úgynevezett bronchiolok gyulladása. Ez az állapot nemcsak előfordulási gyakorisága miatt jelentős, hanem azért is, mert súlyos légzőszervi szövődményekhez vezethet.

A bronchiolitisz a hörgők, a tüdő legkisebb légútjainak akut gyulladásos állapota. Leggyakrabban vírusfertőzések, különösen a légzőszervi syncytial vírus (RSV) okozza. Az állapot jellemzően két év alatti gyermekeknél fordul elő, és zihálás, köhögés és légzési nehézség jellemzi.

A bronchiolitist elsősorban vírusfertőzések okozzák. A leggyakoribb fertőző ágens a légzőszervi syncytial vírus (RSV), de más vírusok, például a rhinovírus, az adenovírus és a parainfluenza vírus is hozzájárulhatnak. Bár a bronchiolitis főként fertőző, egyes gyermekeknél genetikai hajlam lehet, ami fogékonyabbá teszi őket a légúti fertőzésekre. Az életmódbeli tényezők, beleértve a táplálkozást és az allergéneknek való kitettséget, befolyásolhatják a bronchiolitis kockázatát. Például a nem szoptatott csecsemőknél nagyobb lehet a légúti fertőzések kockázata.

A bronchiolitis diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve a tünetek megjelenését és progresszióját, és fizikális vizsgálatot végeznek. Alapvető fontosságú megkülönböztetni a bronchiolitist más légzőszervi állapotoktól, például asztmától, tüdőgyulladástól és hörghuruttól.

A bronchiolitis kezelése elsősorban a támogató ellátásra összpontosít, mivel a legtöbb eset vírusos és magától gyógyul. A kezelési megközelítések populációnként eltérőek lehetnek. Például a csecsemők intenzívebb megfigyelést és gondozást igényelhetnek az idősebb gyermekekhez képest.

A bronchiolitis prognózisa általában kedvező, a legtöbb gyermek néhány héten belül teljesen felépül. Azonban olyan tényezők, mint a korai diagnózis, az időben történő kezelés és az alapbetegségek megléte befolyásolhatják az általános kilátásokat.

Mi a bronchiolitis?

A bronchiolitis a tüdő kis légútjainak gyulladása, amely elsősorban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti.

Mik a bronchiolitis tünetei?

Gyakori tünetek közé tartozik a köhögés, zihálás, légszomj, orrdugulás és láz.

Hogyan diagnosztizálható a bronchiolitis?

A diagnózis jellemzően klinikai vizsgálaton alapul, beleértve a beteg kórtörténetét és fizikális vizsgálatát.

gyermek légúti betegség tünetei

A gyermek tüdőgyógyászat szerepe

A gyermek tüdőgyógyászat a csecsemők, kisgyermekek és serdülők légzőrendszeri betegségeinek kivizsgálásával, kezelésével és gondozásával foglalkozó szakterület. A rendelésen a visszatérő vagy elhúzódó köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, gyakori légúti fertőzések és krónikus légzőszervi betegségek okait tárjuk fel.

Mikor forduljak gyermek pulmonológushoz?

  • Elhúzódó vagy visszatérő köhögés
  • Sípoló légzés, nehézlégzés, terhelésre jelentkező fulladás
  • Gyakori felső vagy alsó légúti fertőzések, ismétlődő hörghurut vagy tüdőgyulladás
  • Asztmára utaló tünetek vagy hogy már diagnosztizált asztma gondozása
  • Allergiás eredetű légúti panaszok
  • Koraszülöttség vagy újszülöttkori légzési problémák miatti utánkövetés szükségessége
  • Tartós orrdugulás, horkolás (ha fül- orr- gégészeti ok nincs a háttérben), illetve visszatérő arcüreg- vagy légúti gyulladások

Mit vizsgál a gyermek pulmonológus?

  • Anamnézis: korábbi betegségek, családi légúti betegségek, környezeti tényezők áttekintése
  • Fizikális vizsgálat: légzési hangok, légzésritmus, mellkas megfigyelése
  • Légzésfunkciós vizsgálatok: spirometria, oszcillometria vagy életkornak megfelelő légzésfunkció
  • Mellkas képalkotó vizsgálatok: szükség esetén röntgen, ritkán mellkas CT
  • Allergiadiagnosztika: Prick teszt, vérvizsgálatok
  • Mikrobiológiai vizsgálatok: visszatérő vagy elhúzódó fertőzések esetén

Hogyan zajlik a gyermek pulmonológiai vizit?

  1. Érkezés és előzmények áttekintése
  2. Anamnézis felvétele
  3. Fizikális vizsgálat
  4. Légzésfunkciós vagy allergiatesztek elvégzése (életkortól függően)
  5. Képalkotó vagy laborvizsgálat szükség esetén
  6. Diagnózis és kezelési terv összeállítása
  7. Kontrollvizsgálatok ütemezése

Mikor kell kontroll?

  • Asztma vagy krónikus légúti betegség esetén általában 3-6 havonta
  • Terápia módosítása után 4-6 héten belül
  • Akut fertőzés vagy tüdőgyulladás után orvosi javaslat szerint
  • Új panaszok vagy tünetrosszabbodás esetén

Elsősegély légúti akadály esetén

Gyermek újraélesztése 2020 - Elsősegélynyújtási ismeretek 5.0

A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva igen gyorsan és váratlanul bajba kerülhetnek. Bennük van a felfedezni vágyás késztetése, de a veszélyérzetük még nem alakult ki. Mi felnőttek viszont sokszor apró elővigyázatossággal megelőzhetjük a baleseteket.

Megelőzés

Mivel a kisgyermekek gyakran úgy ismerkednek a világgal, hogy egyes tárgyakat a szájukba vesznek, náluk a leggyakoribb a félrenyelés. Ezért lenne fontos és hatékony a megelőzés. Néhány dolog, amire érdemes odafigyelni:

  • Életkornak megfelelő ételek (kemény és darabos, könnyen félrenyelhető dolgok kerülése). A puha, darabos ételeket is lehetőleg aprítsa fel!
  • A gyermeket szoktassa arra, hogy evés közben ne figyeljen másra.
  • A gyermek lehetőleg nyugodt körülmények között egyen (pl. autóban, az utcán ne).
  • Életkornak megfelelő játékok (az apró részekből álló játékok - pl. lego - a kisebbekre nézve nagyon veszélyesek lehetnek)
  • Otthonában az apró tárgyakat tegye olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el.
gyermekek biztonsága otthon

tags: #csecsemo #korban #kiniheti #e #a #baba