Csecsemő hallásvizsgálat: tudnivalók és lehetőségek

A hallás az egyik legfontosabb érzékszervünk, segítségével alapvető információkat szerzünk a külvilágból. Már az anyaméhben is érzékeljük a külvilág hangjait, ezáltal a születés után már ismert környezetbe érkezünk meg. A jó hallás alapvető a későbbi kommunikáció, a tájékozódási készség elsajátításához, valamint a szociális készségek fejlesztéséhez.

Az 1000 gyermekből 1-4-et érint a korai hallásvesztés, ami a leggyakoribb születéskori defektus. Rendkívül fontos, hogy időben észleljük gyermekünknél a halláscsökkenés jeleit, mert a korai kimutatás alapvető fontosságú. Ez adhat esélyt a hallássérült babának az időben megkezdett ellátásra, amely megfelelő korai ellátással lehetővé teheti, hogy a teljesen süketen született gyermek tökéletesen beilleszkedhessen a társadalomba.

Miért fontos a csecsemő hallásvizsgálat?

Az Egyesült Államokban már több mint másfél évtizede kötelező az újszülöttek hallásvizsgálata, e nélkül a kórházi kibocsátása sem engedélyezett. Magyarországon 2015 óta létezik a kormány által kiadott klinikai irányelv, mely szintén előírja az objektív hallásvizsgálatot az újszülöttek számára.

Azonban a legtöbb klinikán és szülészeten a mai napig nem állnak rendelkezésre a szükséges felszerelések az újszülöttek hallásszűrésére. A szubjektív hallásvizsgálat, ami az újszülött zajra adott válaszának megfigyelését jelenti, aligha mondható elégségesnek, mert ily módon nem szűrhető ki számos rendellenesség. A vizsgálatok hiányában a legtöbb szülő csak a gyermek kétéves kora körül veszi észre a hallászavart, így sok értékes időt veszít, amelyet akár az eredményes kezelésre is fordíthatott volna.

A túl későn felismert halláscsökkenés hosszú távon olyan nehézségekhez vezet, mint a szociális elszigeteltség, önbizalomhiány, csökkenő tanulmányi teljesítmény, de akár súlyosabb lelki problémák is kialakulhatnak a következtében.

Objektív hallásvizsgálati módszerek csecsemőknek

Csecsemő és kisgyermekkorban elsősorban az objektív hallásvizsgálati módszerek javasoltak. Magyarországon minden csecsemő születése után kötelezően végeznek objektív hallásvizsgálatot. A csecsemő hallásvizsgálat során nem a csecsemő, hanem a gép jelez, hogy a hallás bonyolult folyamata megfelelően végbemegy-e a gyermeknél. Ezek a vizsgálatok fájdalommentesek, gyorsak, és a szülő jelenlétében, nyugodt körülmények között elvégezhetők.

Otoakusztikus emissziós teszt (OAE teszt/TEOAE)

• Az OAE teszt során egy apró készüléket (hangszórót és mikrofont tartalmazó szondát) helyeznek a baba fülébe.
• A készülék halk, kattanó hangokat bocsát ki.
• A belső fülben található csiga enyhe visszhangot kelt, amikor hanggal stimulálják. A szonda a belső fülből érkező válaszreakciókat méri.
• Gazdag Gábortól megtudtuk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fülbe jutó és visszaverődő hanghullámokat lehet a készülékkel mérni, így kapunk objektív eredményt arról, hogy a hallás folyamata rendben lezajlik a gyermeknél.
• Ha a teszt eredménye nem utal belső fül rendellenes működésére, akkor a szervi károsodások nagy valószínűséggel kizárhatóak.
• A TEOAE hallásszűrés bármely életkorban elvégezhető, éber gyermeken is, és gyors eredményt ad. Ez a legkönnyebben tolerálható, kivitelezhető objektív vizsgálati módszer.
• A TEOAE vizsgálat körülbelül 10 percet vesz igénybe, ideális körülmények között egy fülön 1 percen belül zajlik.

BERA újszülött és csecsemő hallásvizsgálat

• A BERA újszülött és csecsemő hallásvizsgálat a hallórendszer belső, idegi struktúráinak működését térképezi fel.
• Nemcsak a hallás épségét vagy csökkentségét állapítja meg, hanem a vizsgálat során lehetőség van a halláscsökkenés mértékének meghatározására is.
• A szűrő BERA műszeres vizsgálat során a baba fülére egy speciális elektródás fejhallgatót illesztenek, amely a hangokra adott agyi reakciót méri.
• A BERA-szűrésnél egy puha fejhallgatón keresztül adnak egy koppanó hangokból álló jelsorozatot a babának. A hallás során a belső fülben bioelektromos áram keletkezik, melyet a hallóideg továbbít az agyunkba.
• Az eszközben lévő program kiértékeli és minősíti az eredményt.
• A BERA vizsgálat kb. 20 percet vesz igénybe. A mérés a baba nyugodt állapotában végezhető el, a vizsgálati eredményeket ugyanis nagyban befolyásolhatja, ha a baba épp mozog vagy sír.
• A BERA hallásvizsgálat eredményét a szűrés után közvetlenül megismerhetik. Ha mindkét fülön egyértelműen jó válasz született (MEGFELELT minősítést kapott), akkor nem valószínűsíthető, hogy a gyermeknek hallásproblémája volna.
• Az első, teljeskörű hallásszűrést BERA készülékkel lehetőség szerint a kisbaba 4 hetes kora előtt kell elvégezni. Célszerű max. 6 hónapos korig átesni rajta.

Ha a csecsemőnél még nem került sor hallásvizsgálatra, vagy a korábban elvégzett vizsgálat eredménye alapján ismétlés szükséges, akkor javasolt a csecsemő hallásvizsgálat elvégzése. A vizsgálatokat szakasszisztens végzi, mindkét fülön mért eredményről nyomtatott leletet adnak.

Mikor végezzük a csecsemő hallásvizsgálatokat?

• Születéskor: Minden újszülött kötelező szűrővizsgálatokon esik át élete első napjaiban, ezek egyike a hallás szűrése. A hallásszűrésnek ideális esetben legkésőbb egy hónapos korig meg kell történnie.
• 0 és 1 éves kor között: Ha valami miatt elmaradt az újszülött hallásszűrése, csecsemőkorban érdemes pótolni.
• 0-4 hónapos kor között: Az első szűrést BERA készülékkel javasolt elvégezni.
• 1-5 éves korig: Elsősorban a TEOAE vizsgálat javasolt.
• 4-6 évesen: A játékaudiometria is szóba jöhet mint hallásvizsgálati módszer, de egy jól közreműködő gyermeknél már 4 évesen elvégezhető.
• Iskolakezdés előtt: Érdemes elmenni egy hallásvizsgálatra, hogy kizárhassuk az esetleges halláskárosodásokat.

Fontos, hogy a születéskori hallásszűrés és a 3 éves korban történő státusz felmérésen kívül is javasolt a gyermek hallásvizsgálata, ha felmerül a halláscsökkenés lehetősége.

Hogyan tudhatom, hogy a gyerekemnek hallásproblémája van?

Igyekezzünk mindig figyelni gyermekünk reakcióit a különböző hangok esetén. A gyerekkori hallásvesztés egyik legjellemzőbb jele a kommunikációban való fejletlenség, mivel a hallás útján sajátítjuk el többek között a párbeszéd alapvető szabályait is.

Tipikus jelek, amelyekre figyelni kell:

• Kevésbé érzékeli a gyermek, ha a látóterén kívül kezdeményeznek vele párbeszédet.
• Túl hangosan és közelről nézi/hallgatja a televíziót.
• Folyamatosan átteszi a telefont egyik füléről a másikra.
• Nem reagál intenzív hangos hangokra.
• Megijedhet, ha hirtelen, magas hangon szólítják a nevén.
• Megkésett beszédfejlődés.
• Visszakérdezget, feltűnik, hogy kevésbé hall, mint korábban.
• Mivel a hallásvesztés a szociális készségre is kihat, így viselkedésproblémák vagy figyelemzavar is jelentkezhet a gyermeknél.

Rendkívül fontos, hogy a hallásvesztés tüneteinek észlelése esetén azonnal keressen fel egy hallásspecialista szakembert, aki a szükséges vizsgálatok elvégzése után megtalálja a megfelelő megoldást hallásproblémájára!

A halláskárosodás típusai és okai

Ha a hallás folyamatában bárhol zavar keletkezik, halláskárosodásról beszélünk. A tévhitekkel ellentétben a hallás romlása nem csak az idősek körében gyakori.

Vezetéses halláscsökkenés

A hangvezető rendszer, a külső hallójárat, a dobhártya, vagy a középfül károsodása esetén beszélhetünk róla. Jellemzően valamelyik frekvenciára nézve csökken ilyenkor a hallás, aminek kiváltó tényezője lehet:

• Fülgyulladás.
• Gyerekeknél az orrmandula megnagyobbodása.
• Fülzsír felhalmozódása (átmeneti halláscsökkenést is okozhat).
• Felnőtteknél az otosclerózis: a betegség nyomán szivacsos anyag rakódik le és szilárdul meg, melynek következtében a kengyel mozgása lehetetlenné válik, nem vezeti megfelelően a hangot, ami fokozatosan kialakuló egyoldali hallásromlást, vagy kétoldali nagyothallást okoz.
• Középfülgyulladás, melynek során a dobhártya mögé szoruló folyadék ideiglenes hallásvesztést okoz. A súlyosabb esetekben a fülben sűrű váladék jelenik meg, ami gyulladásokkal jár együtt, és maradandó halláskárosodást okozhat.
• Úszófül: a hallójárat bakteriális fertőzése vízzel való érintkezés után. Ha a víz nem tud megfelelően távozni a hallójáratból, a fertőzött terület bedagadhat, elzáródhat.

A vezetéses halláskárosodás enyhe, vagy középsúlyos esetben gyógyszerrel vagy műtéttel orvosolható.

Idegi jellegű halláskárosodás

Az érzékelő sejtek hibás működése vagy hiánya okozza. Ide soroljuk:

• Az életkor előrehaladtával járó halláscsökkenést.
• Zajhatás következtében kialakuló hallászavart.
• Egyes gyógyszerek (pl. aszpirin) mellékhatásaként kialakuló csiga, vagy hallóideg roncsolását eredményező hallászavart.
• Veleszületett halláskárosodást okozó méhen belüli infekciók.
• Hallóideg károsodással járó postnatalis infekciók.

Idegi halláskárosodás esetén hallókészülék vagy középfül-implantátum jelenthet megoldást.

További audiológiai vizsgálatok

Az audiológiai vizsgálat menete a panaszok függvényében eltérő lehet, ugyanis más-más vizsgálatok elvégzése lehet indokolt.

• Kórelőzmény felvétele: Az audiológus a vizsgálat előtt felveszi a kórelőzményt: kikérdezi a pácienst a panasz jellegéről, a korábbi, valamint családban előfordult betegségekről.
• Külső fül vizsgálata: Ezt követően megtekinti a külső fület, hallójáratot, a dobhártyát, majd az orvosi indikáció alapján elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
• Hallásküszöb audiometria (Tiszta hang audiometria): Ennek a szubjektív vizsgálati módszernek a lényege, hogy megállapítsuk, hogy a hallásproblémát a hangvezetéses rendszer károsodása okozza-e, és a vizsgálat elvégzése után következtethetünk a működészavar mértékére is. A vizsgálat hangszigetelt helységben, úgynevezett csendes kamrában történik. A két fülön külön-külön határozzuk meg a légvezetéses hallásküszöböt és a csontvezetéses hallásküszöböt, melyről egy úgynevezett audiogram készül.
• Beszéd audiometria: A vizsgálat a hallásküszöb vizsgálathoz hasonlóan, gyakran azt követően történik. Kétféle vizsgálatot végzünk, az egyik a beszéd-hallásküszöb, a másik a beszédértés vizsgálata. Hangszigetelt szobában a fülhallgatóból hallott fonetikailag kiegyensúlyozott, egy szótagú szavakat, kifejezéseket a páciensnek a vizsgálat első szakaszában jeleznie kell, ha észleli, majd a következő vizsgálati szakaszban hallás után vissza kell mondania.
• Középfül analízis (Impedancia audiometria): A középfül analízis során a középfülben uralkodó nyomást mérjük, segítségével kimutatható, van-e folyadék a fülben, lyukas-e a dobhártya, és a reflexes izomműködés (a stapedius izom erős hangra létrejövő összehúzódása) révén a halláscsökkenés mértéke is megbecsülhető. A vizsgálat során a hallójáratot speciális eszközzel lezárjuk, és a belső nyomást emeljük, majd csökkentjük. A dobhártya rugalmasságát hanggenerátor és mikrofon segítségével mérjük.
• Fülzúgás vizsgálat: Első lépésben szubjektív hallásvizsgálatok (hallásküszöb audiometria, beszéd audiometria) elvégzése szükséges, ezt követően kerül sor a fülzúgás vizsgálatára.

A gyermekkori halláscsökkenés - legyen az hallóideg károsodás, vagy vezetéses halláscsökkenés - eredményes korai kimutatásához és korai ellátásához elengedhetetlen a kivizsgálási módszerek átgondolt összehangolása, kiértékelése. Fontos, hogy minden gyermek hallásszűrésre kerüljön, még ha normál módon is zajlott a terhesség, illetve akkor is, ha nem volt a rokonságban veleszületett halláscsökkenés.

tags: #csecsemo #hallasvizsgalat #ujpest