A magzati pulzusszám monitorozása a terhesgondozás létfontosságú része, amely alapvető betekintést nyújt a baba egészségébe és jólétébe. A baba pulzusának nyomon követésével az egészségügyi szolgáltatók észlelhetik a lehetséges szövődményeket, és felmérhetik, hogy a baba mennyire tolerálja a terhességet. Ez a nem invazív eljárás a baba terhesség alatti pulzusát méri és értékeli, hiszen a baba szívverése a magzat egészségének fontos mutatója.
A magzati állapot észlelésének története
A magzati állapot észlelésének története a bibliai korokig követhető. Az írások szerint bábák számára először Hippokratész szervezett oktatást időszámításunk előtt 400 évvel. A magzati szívhangok azonosításáról és észleléséről először egy francia belgyógyász számolt be 1821-ben. A modern orvostudomány vívmányai előtt a bábák és orvosok csak igen korlátozott eszközökkel rendelkeztek a magzat állapotának felmérésére. A 19. század elején jelent meg a Pinard-féle magzati hallgató, amely egy tölcsér alakú faeszköz volt. Ezt az eszközt közvetlenül a kismama hasára helyezték, és az orvos a fülét a tölcsér végéhez szorítva próbálta kiszűrni a baba szívverését a környezeti zajok közül.
A technológiai áttörés: Elektronikus magzati monitorozás
A technológiai áttörést az 1960-as évek hozták el, amikor kifejlesztették az első elektronikus magzati monitorokat. Ezek az eszközök már képesek voltak folyamatosan rögzíteni a szívfrekvenciát, és ezzel párhuzamosan a méh összehúzódásait is. Ez a kettős adatfelvétel alapozta meg a mai kardiotokográfia (CTG) tudományát. Ma már el sem tudnánk képzelni a terhesgondozást ezen mérések nélkül. A fejlődés nem állt meg, hiszen a legmodernebb intézményekben már vezeték nélküli transzducerekkel is találkozhatunk, amelyek lehetővé teszik a kismamák számára a szabadabb mozgást a vizsgálat alatt.
Magyarországi adatok és a magzati halálozás csökkentése
Magyarországon a késői magzati halálozás aránya a háborút követően jelentősen csökkent, de még ma is csaknem 500 magzatot veszítünk el évente oxigénhiányos állapot miatt. A magzati halálozás elsősorban a társadalmi - szociális viszonyoktól és a szülészeti ellátás minőségétől függ, melyen belül a magzatmozgások és a magzati szívműködés észlelése kiemelkedő jelentőségű.
Magzati pulzusszám monitorozása Lassulások | Korai, késői, változó NCLEX szülészeti ápolás
CTG és NST: Két fogalom, egy cél
Gyakran hallani mindkét kifejezést a várandós tanácsadásokon, és sokszor szinonimaként használják őket, bár van köztük egy finom, mégis lényeges fogalmi eltérés. A CTG a mozaikszó a cardiotocographia kifejezésből ered, ahol a „cardio” a szívhangot, a „toco” pedig a méhtevékenységet jelöli. Az NST, vagyis a Non-Stress Test (terhelésmentes vizsgálat), tulajdonképpen a CTG vizsgálat egy specifikus alkalmazási módja. Akkor beszélünk NST-ről, amikor nyugalmi állapotban, fájások nélkül végezzük el a mérést. A cél ilyenkor az, hogy megfigyeljük, hogyan reagál a magzat szívfrekvenciája a saját mozgásaira. Egy egészséges, jól fejlődő baba esetében a mozgás hatására a pulzus emelkedik - ezt nevezzük akcelerációnak.
Amikor azonban a vizsgálat a vajúdás alatt zajlik, már nem NST-ről beszélünk a szó szoros értelmében, hanem folyamatos CTG monitorozásról. Ilyenkor már nemcsak a baba spontán mozgásait figyelik, hanem azt is, hogyan tolerálja a szívverése a méhösszehúzódások okozta átmeneti véráramlás-csökkenést.
A vizsgálatok időzítése és gyakorisága
A protokoll szerint egy problémamentes várandósság esetén az első rutinszerű NST vizsgálatra a 36. terhességi héten kerül sor. Ettől kezdve általában hetente egyszer kell megjelenni a rendelőben vagy a kórházban. Ahogy közeledünk a kiírt időponthoz, vagy ha a kismama átlépi a 40. hetet, a vizsgálatok gyakorisága növekedhet. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az orvos már korábban, akár a 28-30. héttől elrendelheti a rendszeres CTG ellenőrzést. Fontos megérteni, hogy a korábban elkezdett vizsgálatok nem feltétlenül jelentenek bajt, csupán a fokozott odafigyelést és a megelőzést szolgálják.
A vizsgálat menete és élménye
A legtöbb kismama számára az NST az egyik legkedvesebb vizsgálat, hiszen ilyenkor húsz-harminc percen keresztül hallgathatják gyermekük szívverését, ami sokszor egy vágtató kiscsikó dobogásához hasonlít. A folyamat teljesen fájdalommentes és biztonságos mind az anya, mind a baba számára. A vizsgálat során a kismama általában egy kényelmes székben ül vagy egy ágyon fekszik bal oldalfekvésben. Ez utóbbi azért javasolt, mert így elkerülhető a vena cava szindróma, vagyis az, hogy a nehéz méh elnyomja a fő visszeret, ami szédülést okozhat az anyának és ronthatja a baba oxigénellátását.
A szülésznő két rugalmas övet helyez a hasra, amelyek a mérőfejeket rögzítik. Az egyik érzékelő a piezo kristály, amely a magzati szív mozgását érzékeli, a másik egy mechanikus nyomásmérő, amely a méhizom feszülését közvetíti. A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is. Ezt akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása. A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e.
Az eredmények értelmezése
Az NST papírcsíkján vagy a képernyőn megjelenő vonalak az laikus számára kuszának tűnhetnek, de a szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordoznak. A kiértékelés során több paramétert is figyelembe vesznek, amelyek együttesen adják ki a végső eredményt.
Alap-szívfrekvencia (baseline)
Ez egy egészséges, érett magzatnál percenként 120 és 160 ütés között mozog. Korai terhesség (10-12 hét): A magzati szívverés a terhesség korai szakaszában általában 120-160 ütés/perc (bpm) között mozog. Az embrió szívfrekvenciája az első három hónapban jellegzetesen változik: a 8. hét előtt percenként 100, utána akár 160-ra emelkedik, majd a 12. héttől állandósul az alapfrekvencia 120 körüli értéken. A magzati életképesség alsó határa a 24. hét. A magzatmozgás számolásnak és a magzati szívműködés ellenőrzésének ettől kezdve egyre nő a jelentősége.
Variabilitás és akcelerációk
A következő fontos mutató a variabilitás. Ez a szívverés apró, ütemről ütemre történő ingadozását jelenti. A görbe sosem egyenes vonal, hanem egy finom cikk-cakk. Ha ez a variabilitás megvan, az azt jelzi, hogy a magzat központi idegrendszere jól működik, és képes finomhangolni a keringést. A vizsgálat során keressük az akcelerációkat, vagyis azokat az átmeneti pulzusgyorsulásokat, amelyek legalább 15 ütés/perccel magasabbak az alapértéknél és legalább 15 másodpercig tartanak. Lényeges, hogy az ébren levő magzat mozgását követően a szívfrekvencia gyorsul, ezek az akcelerációk, vagy a hosszú távú variabilitás, amelyeket a gyakorlatban reaktivitásnak neveznek.
Decelerációk
Ha a lelet továbbra is gyanús, akkor kerülhet sor a decelerációk elemzésére. Vannak úgynevezett „korai decelerációk”, amelyeket gyakran a baba fejére nehezedő nyomás okoz a fájások alatt - ezek általában ártalmatlanok. A „variábilis decelerációk” a köldökzsinór átmeneti összenyomódására utalhatnak, például amikor a baba ráfog vagy ráfekszik a zsinórra. A legfigyelemreméltóbbak a „késői decelerációk”, amelyek a méhösszehúzódás után jelentkeznek, és a lepényi keringés elégtelenségére utalhatnak. A magzat oxigénhiányos állapotában a méh összehúzódásakor többnyire a magzati szívfrekvencia átmeneti- vagy súlyosabb esetben tartós- lassulása figyelhető meg.
A méhtevékenység görbéje
Míg az NST elsősorban a babára koncentrál, a CTG másik görbéje az anyai méh aktivitását mutatja. A hasra rögzített nyomásérzékelő méri a méhfal feszülését. A jóslófájások a görbén általában rendszertelen, alacsonyabb domborulatokként jelennek meg. Ezek a méh „edzései”, amelyek felkészítik az izomzatot a nagy napra, de nem okoznak méhszájtágulást. A CTG ezen része különösen fontos a vajúdás alatt. Az orvosok látják, hogy milyen erősek és milyen gyakoriak a fájások, és ami a legfontosabb: hogyan reagál rájuk a baba szívverése.
Apgar-pontszám
Közel hatvan éve egy Virginia Apgar nevű altatóorvos forradalmi ötlettel állt elő. Azért, hogy az újszülött egészségi állapotáról már a születés utáni első percekben objektív képet kaphasson, osztályozta a csecsemő öt életjelenségét, melyekre maximálisan 2-2 pontot adott abban az esetben, ha az normális volt. Az értékelés során a pici bőrének színét, szívverésének- és a légzésének ütemét, izomtónusát és reflexeit vizsgálta. A módszer nagyon hamar elterjedt és attól kezdve a szülőszobában ennek az öt kritériumnak kell megfelelnie a babának ahhoz, hogy a maximális 10 pontot megkaphassa. A tesztet a születése utáni első és ötödik percben végzik, ha viszont értéke hétnél alacsonyabb, a 10. percben újabb vizsgálat szükséges.
Apgar-pontrendszer
| Életjelenség | 0 pont | 1 pont | 2 pont |
|---|---|---|---|
| Bőrszín | Bőre kékes, vagy sápadt | Többnyire kék, vagy sápadt, de néhol rózsás | Egészséges, rózsás |
| Pulzus | Nem tapintható | Tapintható, de 100/perc alatti | 100/perc feletti |
| Légzés | Nem észlelhető légzőmozgás | Lélegzik, de akadozva, egyenetlenül | Felsír |
| Tónus | Izmai petyhüdtek | Van izomtónus, de gyenge | Mozog, rugdos |
| Reflex | Nem reagál | Grimaszol | Érintésre köhög, fintorog, elhúzódik |
Az első két esetben az újszülöttet megfigyelés alá helyezik, állapotát rendszeresen ellenőrzik és az orvos részletes tájékoztatást ad a jelenlegi helyzetről, a szükséges kezelésekről, valamint a kilátásokról. Az első mérés során kapott 7, vagy afeletti Apgar-érték annyit jelent, hogy a kicsi remek egészségnek örvend, szervezete felkészült arra, hogy ellássa feladatát: rendesen lélegzik, tehát a tüdőlebenyeknek volt elegendő idejük kifejlődni, szíve rendes ütemben ver, így a belélegzett oxigénnel frissült vért a bonyolult érhálózaton keresztül minden szervhez el tudja juttatni.
Külső és belső monitorozás
A legtöbb esetben, amivel egy kismama találkozik, az a külső monitorozás. Ez az, amikor a fejek a bőrre kerülnek. Ez kényelmes, nem invazív és bárki számára biztonságos. Ilyenkor merülhet fel a belső monitorozás lehetősége. Ez csak akkor végezhető el, ha a méhszáj már nyitva van és a magzatburok megrepedt. Egy vékony, spirális elektródát vezetnek fel a méhszájon keresztül, és óvatosan a baba fejbőréhez rögzítik. Ez közvetlen EKG-jelet ad a magzat szívéről, kiküszöbölve minden külső zajt és interferenciát. A belső monitorozás mellett a méh nyomását is lehet belsőleg mérni egy speciális katéterrel, bár ezt ritkábban alkalmazzák.
Tényezők, amelyek befolyásolhatják az eredményeket
Fontos tudni, hogy az NST/CTG eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, amelyet számos külső és belső tényező befolyásolhat.
- Anyai állapot: A kismama érzelmi állapota, a stressz vagy a fáradtság kihatással lehet a baba aktivitására. Ha az anya szervezetében magas az adrenalinszint, az a lepényi keringésen keresztül a babát is élénkítheti vagy éppen ellenkezőleg, passzivitást válthat ki nála.
- Napszak és étkezés: A napszak is számít. Sokan tapasztalják, hogy a babájuk este, a kismama pihenésekor válik a legaktívabbá, míg a reggeli órákban inkább alszik. Ha az NST vizsgálat éppen a baba alvási idejére esik, a görbe monotonabb lesz. Az étkezés szintén kulcsfontosságú: a vércukorszint emelkedése után 15-30 perccel a legtöbb magzat mozgékonyabbá válik.
- Technikai tényezők: A technológia elérhetősége miatt ma már bárki vásárolhat otthoni használatra szánt magzati szívhanghallgató készüléket (dopplert). Az otthoni doppler nem helyettesíti az orvosi NST/CTG vizsgálatot. Míg a kismama csak annyit hall, hogy „dobog a szíve”, a szakember a CTG görbén a szívritmus legapróbb összefüggéseit elemzi. Egy laikus nem tudja megállapítani a variabilitást vagy felismerni a veszélyes decelerációkat. Ugyanakkor a túlzott használat felesleges aggodalmat is szülhet, ha a baba éppen olyan pozícióban van, hogy nem hallható tisztán a szívverése.
Polar pulzusmérő és az optikai pulzusmérés
Egyszerűen szólva az optikai pulzusmérés (OHR) egy olyan módszer az emberek pulzusának mérésére, amely fényt használ a véráram változásainak követésére. Az optikai pulzusmérő erős fénnyel világít át a bőrön, és észleli a bőrből az érzékelőbe visszaverődő fény intenzitását. A szíved minden szívveréssel vért pumpál az artériákba, felerősítve a véráramot, és csökkentve a visszaverődő fény mennyiségét. A szívverések között a véráram gyengébb a csuklódban, és több fény verődik vissza. A magas és az alacsony fényintenzitások közötti idő mérésével a készülék képes mérni a szívdobbanások között eltelt időintervallumokat, és kiszámítani a pulzust az adatokból. Az optikai pulzusmérés egyik legnagyobb előnye az egyszerű használata.
Kényelmes használata miatt ezt a technológiát gyakran beépítik a viselhető eszközökbe, például órákba és állóképesség-mérőkbe, így alkalmas a pulzusszám nyomon követésére edzés és alvás közben, vagy ha éjjel-nappal nyomon szeretnéd követni pulzusodat. A Polar, mióta bemutatta a világon az első vezeték nélküli pulzusmérőt, azóta sem hagyott fel a pulzusmérési módszer tökéletesítésével. Az Elixir bioérzékelő technológiáit alkalmazó, csuklóalapú optikai pulzusmérőik következő generációja az eddigi legpontosabb optikai pulzusmérést kínálja a Polar órák körében. Az új érzékelőt áttervezték, hogy tovább csökkentsék a mozgás és a fényszivárgás okozta interferenciát, és javítsák az energiahatékonyságot, hogy éjjel-nappal pontos mérést biztosíthassanak.
Az EKG vagy elektrokardiogram, és az optikai pulzusmérés két különböző módszer ugyanannak, vagyis a pulzusnak a mérésére. Az optikai pulzusmérő egy fotopletizmográfia (PPG) nevű módszert alkalmaz, amely a bőr alatti vérmennyiség változását méri. Elméletileg lehetséges a PPG-jelet bárhol mérni a testen: például az ujjaidon, a fülcimpádon, a halántékodon vagy a csuklódon. Mindkét módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, a legjobb meghatározása az adott használati módtól függhet.
A Polar eszközök viselése és karbantartása
Az órát a csuklón viseld, legalább egy ujj szélességnyire a csuklócsonttól. A csuklópántot szorosan húzd meg a csuklódon. A készülék hátoldalán található érzékelőnek folyamatosan érintkeznie kell a bőrrel, és az óra nem mozdulhat el a karodon. Annak ellenőrzésére, hogy a csuklópánt elég szorosan illeszkedik-e a csuklódon, nyomd be a csuklópántot a karod két oldalánál, és győződj meg róla, hogy az érzékelő nem emelkedik-e el a bőrtől. A legpontosabb pulzusméréshez azt javasoljuk, hogy a pulzusmérés megkezdése előtt pár perccel már legyen rajtad az óra. Javasoljuk, hogy ha a kezed és bőröd könnyen kihűlnek, tartsd őket melegen. Az edzésszakasz megkezdése előtt serkentsd a vérkeringést!
Olyan sportoknál, amelyeknél nagyobb kihívást jelent az érzékelőt egyhelyben tartani a csuklón, vagy ahol nyomás vagy mozgás keletkezik az érzékelő körül található izmokban vagy ínakban, de kiváló pontosságú értékeket kíván elérni az edzések során, akkor javasoljuk a Polar pulzusérzékelő mellkaspánttal történő használatát. Az óra kompatibilis a Bluetooth®-os pulzusérzékelőkkel, például a Polar H10 készülékkel. A csuklón mért pulzus lehető legjobb teljesítményének fenntartása érdekében tartsd tisztán az órát és ügyelj, hogy ne karcolódjon meg. Minden izzadtsággal járó edzés után enyhe szappanos vízzel, folyóvíz alatt öblítsd le a sportórát. Majd egy puha törölközővel töröld szárazra. Töltés előtt hagyd teljesen megszáradni. Lazítsd meg egy kicsit a csuklópántot, hogy az kényelmesebben illeszkedjen és hagyd bőrödet lélegezni. Viseld a sportórát, ahogy egy normál órát viselnél. Javasoljuk, hogy időnként hagyd rövid ideig szellőzni a bőrfelületet, különösen, ha érzékeny bőrtípusod van.
Gyakran ismételt kérdések a magzati pulzusmérésről
- Milyen gyakran kell NST vizsgálatra járni a 36. hét után? Általános esetben hetente egyszer javasolt a megjelenés. Amennyiben túlléped a kiírt időpontot (40. hét), a vizsgálatok gyakorisága növekedhet.
- Okozhat-e fájdalmat a vizsgálat a babának vagy nekem? Egyáltalán nem. Az NST és a CTG teljesen fájdalommentes és nem invazív eljárás.
- Mi a teendő, ha a baba végigalszik a vizsgálat alatt? Ez nagyon gyakori jelenség. Ilyenkor a szülésznő megpróbálhatja óvatosan megmozgatni a hasadat, megkérhet, hogy igyál egy kis hideg vizet, vagy változtass testhelyzetet.
- Mit jelentenek a gép által kiadott sípoló hangok? A sípolás leggyakrabban technikai okokra vezethető vissza: például a mérőfej elmozdult a baba szívétől, vagy a jel átmenetileg megszakadt a magzat mozgása miatt.
- Befolyásolja-e a kávéfogyasztás az eredményt? Igen, a koffein élénkítő hatása a magzatnál is jelentkezik, ami emelkedett alap-szívfrekvenciát és fokozott mozgást okozhat.
- Miért kell bal oldalamon feküdnöm a mérés alatt? A bal oldalfekvés optimális a vérkeringés szempontjából, mivel így a méh súlya nem nyomja el a hátad mögött futó nagyereket (vena cava).
- Mennyi ideig tart egy átlagos CTG vizsgálat? Egy rutin vizsgálat általában 20 percet vesz igénybe. Ez az időtartam elegendő ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a baba aktivitási ciklusai és a szívfrekvencia válaszreakciói.