Kevés dolog hoz akkora örömöt egy család életébe, mint amikor megérkezik a várva várt kisbaba. A pici kéz, az első mosoly, az édes szuszogás mind-mind olyan pillanatok, amelyeket örökre a szívünkbe zárunk. Az újdonsült szülők szíve tele van szeretettel - és persze, egy kis aggodalommal is. Az első időkben természetes, hogy minden apró részletre figyelünk: hogyan alszik, mennyit eszik, és persze, mekkora a baba súlya. Különösen első gyermekes szülőként érezhetjük úgy, hogy minden gramm számít, és minden változás jelentőséggel bír. De vajon mikor kell valóban aggódni, és mi számít teljesen normálisnak?
A magzati fejlődés hetekre bontva
Jó volna látni, hogyan fejlődik a baba a pocakban a fogantatástól kezdve egészen a születésig? Íme egy részletes áttekintés a legfontosabb információkról, hétről hétre:
6. hét
Az embrió mérete az ötödik-hatodik hét határán eléri a 2-3 millimétert. Már kialakult a parányi szív, az erek gazdagon behálózzák a kis testet. Láthatóak a bimbószerű végtagkezdemények, a fej és a test többi részéhez képest hatalmas farok.
7. hét
A baba ilyenkor a fejétől a faráig már 7-9 mm. Jelen vannak a nemi szervek kezdeményei, de ilyenkor még nem lehet tudni, fiú lesz-e vagy lány. Alakulnak az orrcimpák. Ebben az időben igen gyors fejlődésen mennek át a magzatok, a vesék kialakulásának három fázisából most tart a másodiknál.
8. hét
Mostanra már 8-11 mm-es a baba. Világosan látható a hátsóagy. A gonádokból ezen a héten alakulnak ki vagy a herék vagy a petefészkek. Elkezdődik a spontán mozgás. Megjelennek a könyökök, elkezdődik a csontosodás folyamata. Már majdnem meg lehet számolni a lábujjakat is!
9. hét
A kisbaba most körülbelül 13-17 mm, a súlya egy gramm! Alakulnak a lábujjak, a gonádokból pedig már herék és petefészkek lettek. Ha a méhfalon keresztül megérintik, már elhúzódik, és spontán mozgásokra is képes. Folytatódik a csontosodás is.
10. hét
A baba most már belépett a magzati szakaszba. Átlagos mérete megközelítőleg 27-35 mm, súlya 4 gramm. Kialakultak az apró lábujjak, a szem jórészt nyitva van, de kezdenek összenőni a szemhéjak, és ez a 25-27. hétig így is marad. Differenciálódnak a külső nemi szervek. Teljesen kész a külső fül, valamint a felső ajak is. A hét legnagyobb eseménye, hogy eltűnt a farok! A tízhetes baba szíve körülbelül 160-at ver percenként.
11. hét
A fej a test méretének körülbelül a fele. Ezek a héten alakul ki a szivárványhártya, és megjelennek a kézen a körmök. A baba súlya körülbelül 7 gramm.
12. hét
Bár a baba agyának mérete nem ugyanakkora, mint amekkora majd születéskor lesz, a szerkezete pontosan megegyezik. Ekkorra már megindult az epekiválasztás is.
13. hét
Már kialakult mind a húsz fog, és csöndben várakozik. A baba körülbelül 28 gramm súlyú, és ugyanennyi most a méhlepény súlya is. A baba belei a köldökzsinórból levándorolnak a hasába. Alakulnak a bélbolyhok is, ezek segítik elő a perisztaltikus bélmozgásokat és az emésztést.
14. hét
A magzat már mintegy 12,5 cm. Már tud vizelni, és bele is pisil a magzatvízbe. Ebben gyakorolja tüdővel való légzést is.
15. hét
A baba súlya körülbelül 70 gramm. Alakul a koponyán a haj mintázata, a szív pedig naponta mintegy 28 liter vért pumpál, ez a terhesség végére megemelkedik.
16. hét
Szépen kifejlődtek már a baba körmei, van, akinek rögtön a szülés után le kell vágni a körmét. A fülek a nyakról átvándoroltak a fejre. A baba 40-45 percenként üríti a hólyagját. Koordináltabbak lettek a végtagmozgások. A kicsi testsúlya 85 gramm körül van, hossza 16 cm. A magzat nemét ultrahangos vizsgálattal már meg lehet állapítani.
17. hét
A baba bőre alatt ún. barna zsírréteg rakódik le, a terhesség végére ez teszi ki testsúlya 2-6 százalékát. Ez segít fenntartani a születéskor a testhőmérsékletüket. A kicsi súlya ilyenkor körülbelül 142 gramm, ami azt jelenti, hogy már nehezebb, mint a méhlepény. Ebben a szakaszban nem alakult ki semmi új a babán.
18. hét
A magzat igen gyorsan fejlődik az anyaméhben, már 20,5 cm és 198 gramm. A csontosodási folyamat folytatódik, kialakulnak az ujjbegyek és az ujjlenyomat is.
19. hét
Súlya már 227 gramm, ha kislányról van szó, a petefészkek már tartalmaznak kezdetleges petéket is. A baba testén megjelenik a lanugo, a magzatpihe, ami egészen a szülésig megmarad, sőt, van, hogy az arcon vagy a füleken utána is látható.
20. hét
Súlya már a 282 grammot is elérheti, teljes hossza pedig 25 cm.
21. hét
A kicsi még mindig szabadon mozoghat a magzatvízben. Ennek a trimeszternek a végén megállapodik, befordul, általában fejjel lefelé. A kicsi súlya most körülbelül 369 gramm.
22. hét
A magzat egyre nagyobb lesz, és készül a méhen kívüli életre. Már kialakult a szemöldöke is! Súlya 425 gramm, hossza 27,5 cm.
23. hét
Már majdnem teljesen kialakultak a kézkörmök, és sötétebb árnyalatú a magzatpihe. A baba készülődik a nagy útra, és egyáltalán nem zavarják az összehúzódások. Alakul a magzatszurok, a baba első széklete.
24. hét
A kicsi már majdnem teljesen kialakult, most kezd lerakódni testében a barna zsír, aminek célja a hőmegtartás. Az újszülöttnek híresen rossz a hőszabályozási készsége, ami különösen a koraszülött babáknál jelenthet problémát.
25. hét
Már 700 gramm a súlya, a csontjai egyre keményebbek lesznek.
26. hét
A baba bőrén keresztül látszanak az erek, bár a bőr az átlátszóból mostanra már áttetszővé vált. A kicsi hall Téged, és a körülötte levőket. Bár feltételezzük, hogy a méhben csönd és nyugalom van, a babát már régóta zajok veszik körül. Hallja a szívverésed, bélmozgásaid és más testfunkcióid zaját, csakúgy, mint a külvilág hangjait.
27. hét
A magzat nagysága a 27. héten 36-36,6 cm, kb. mint egy cukkini. Súlya 940 g, már majdnem 1 kg. A következő hetekben tovább fejlődik és még nagyobb lesz, súlya nagyjából megháromszorozódik. A 27. héten a magzat amellett, hogy meg tudja különböztetni a világosságot a sötétségtől, ki tudja nyitni és be tudja csukni a szemeit. Ezt folyamatosan gyakorolja a születéséig. A nyelvén kialakuló ízlelőbimbók segítségével már képes érzékelni a magzatvízből származó ízeket. A kismama táplálkozásától függ, hogy a magzat milyen ízekkel ismerkedik meg. Az elfogyasztott ételek íze bekerül a magzatvízbe. A látás és az ízlelés fejlődése szorosan összefügg az agy fejlődésével. Bár korábban még sima volt a felszíne, a 27. héten kialakulnak az első jellegzetes barázdák, amelyek a gondolkodás folyamatát és az érzékszervi észlelést teszik lehetővé. A magzat arányai tovább fejlődnek és egyre inkább hasonlítanak a szülés előtti állapotban jellemző arányokhoz. Míg a fej az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt, ez a növekedés most lelassul és a test növekedéséhez idomul. A magzat még nem rendelkezik bőr alatti zsírszövettel, ezért bőre még mindig ráncos az egész testén. A zsírsejtek képződésével a ráncok fokozatosan eltűnnek és születéskor már alig láthatók. Innentől súlya egészen a születésig jelentős mértékben nő. A magzatnak saját ébrenléti és alvási ciklusa van, amely nem egyezik a kismama ébrenléti és alvási ciklusával. A magzat gyakran akkor is aktív, amikor a kismama aludni szeretne. Ennek egyszerű oka van: a szervezet felkészül a szülésre. A szüléshez szükséges hormonok kisebb mértékben, de már aktívak a kismama pihenő idejében és a magzat erre reagál. Ezek a hormonok ébren tartják és aktivizálják a magzatot, amely fontos lesz később a szülés folyamatában. A magzati tüdő már annyira fejlett, hogy koraszülés esetén is nagy eséllyel életben maradna. A koraszülöttet a 27. héten érdemes kórházban kezelni.
Mire számíthat a 27. héten | Hétről hétre, 27. hetes terhesség hónapokban
28. hét
Kifejlődtek a kicsi szempillái, lerakódik a bőr alatti zsírréteg. Amennyiben kisfiúról van szó, a herék valószínűleg elkezdenek leszállni. A baba most körülbelül 35 cm hosszú a súlya pedig 1 kilogramm. Az ilyenkor született babáknak az orvosi technológia segítségével jó esélyük van a túlélésre.
29. hét
A kicsi már szorgosan készülődik a születése napjára. Már elkezdi szabályozni a testhőmérsékletét, és a csontvelő már tökéletesen termeli a vörös vérsejteket. Naponta fél liter vizeletet ürít a magzatvízbe. A baba súlya körülbelül 1,16 kilogramm.
30. hét
A kicsi nagyon is tudatában van a környezetének. A méhre szokás úgy gondolni, mint valami sötét helyre, ám ott bent az anya környezetétől függően lehet sötét vagy világos. Megfigyelheti a baba alvási és ébrenléti periódusait is. A magzat mérete már kb. 1,36 kilogramm, hossza kb. 37,5 cm.
31. hét
A baba szivárványhártyája már kitágul és összehúzódik a fényre. A bőr alatti fehér zsírpárnáknak köszönhetően a bőr színe már nem vörös, hanem rózsaszínű, a baba súlya körülbelül 1,5 kilogramm. A kézen a körmök elérhetik az ujjak végét.
32. hét
Ezen a héten mozog a legtöbbet, ettől kezdve a mozgásnak mind a minősége, mind a mennyisége megváltozik. A baba arcáról eltűnik a legtöbb ránc, és valószínűleg sok haja is van már. Az utóbbi időben hihetetlenül sokat gyarapodott a súlya, most már 1,7 kilogramm és 40 centi.
33. hét
A magzat súlya már 1,8 kilogramm körüli. A méhben körülbelül 1 liter magzatvíz van, elképzelhető, hogy nálad ennek a mennyiségét az orvos túl soknak, vagy túl kevésnek tartja, utóbbit gyakran a méhen belüli fejlődésben való elmaradottsággal hozzák kapcsolatba. Fontos tudni azonban, hogy minden nőnél más és más a magzatvíz mennyisége, és önmagában egyik sem jelent problémát.
34. hét
A kicsi egyre nagyobb lesz, már 2 kilogramm és 42,5 centi.
35. hét
A kicsi súlya most 2,15 kilogramm, bár a terhesség késői szakaszában nagyobbak lehetnek az eltérések ezen a téren, mint a terhesség elején. A baba hetente átlagosan 20 dekát hízik.
36. hét
A baba 2,3 kilogramm, és 45 centi, bár ilyenkor a vége felé itt is nagyobbak a különbségek.
37. hét
A kicsi úgy gyakorolja a légzést, hogy beszívja a magzatvizet. Néha még csuklik is.
38. hét
Ilyenkor már akár napi 30 grammot is hízhat a baba.
39. hét
A magzatvíz még a vajúdás megkezdődése után is háromóránként teljesen kicserélődik. A kicsi már hetekkel ezelőtt elkezdte a légzést gyakorolni a magzatvízben, készülődvén a nagy eseményre.
40. hét
A baba valószínűleg ahhoz a 96 százalékhoz tartozik, akik fejjel lefelé helyezkedtek el, és mélyen beálltak a medencekimenetbe. A baba immunrendszere még mindig fejletlen, és a kicsi a méhlepényből kapja az antitesteket, szülés után pedig az anyatejből jut hozzá. A testéről már lehullt a pihe legnagyobb része, bár egyes rejtett helyeken, különösen a hajlatokban, a váll és a fülek környékén még találhat a babán kis pihéket. Az átlagos baba a születéskor 3,4 kilogramm súlyú és 50 centi hosszú. A méhlepény súlya a baba súlyának körülbelül az 1/8-a, a köldökzsinór hossza megegyezik a babáéval. A kicsinek születéskor és 5 perccel később megmérik az Apgar-pontszámát.
Csecsemő születési súlya és a kezdeti súlyvesztés
A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A 36. hétnél előbb született babákat már koraszülöttként tartják számon. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van.
Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát.
Súlygyarapodás az első évben
- Első hónap: Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. Természetesen ez az érték nem minden babánál teljesen egyforma, hiszen az egyéni adottságok, a táplálkozás módja, valamint az esetleges kisebb-nagyobb kezdeti nehézségek is befolyásolhatják a növekedés ütemét. A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy elegendő-e a tej vagy a tápszer mennyisége, de a súlygyarapodás mellett a baba általános viselkedése - az ébrenlétek, az aktív szopások, valamint a rendszeres pisis és kakis pelenkák is jó jelzői annak, hogy minden rendben zajlik.
- Két és hat hónapos kor között: Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korára. A rendszeres gyarapodás mellett fontos jel, hogy a baba aktív, érdeklődő, jól eszik, és korának megfelelően fejlődik.
- Hat hónapos kortól egyéves korig: A babák súlygyarapodása valamelyest lassul a korábbi időszakhoz képest, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A születési súlyukat a legtöbb baba már megduplázta féléves korára, és körülbelül egyéves korukra megháromszorozzák azt. Fontos tudni, hogy a hozzátáplálás bevezetésekor a súlygyarapodás üteme időnként ingadozhat: előfordulhat, hogy az új ízek és állagok miatt ideiglenesen kevesebbet eszik a baba. Ez teljesen normális, amíg összességében jól fejlődik, aktív marad, és érdeklődik az ételek iránt.
Hossznövekedés
Időre született újszülöttek átlagos hossza 50 cm. A csecsemők 25 cm-t növekednek az élet első évében. Totyogók egy és két éves életkor között 10 cm-t, kettő és négy éves kor között 7,5 cm-t nőnek évente. A gyermekek elérik a végső testmagasságuk felét két két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente.
| Életkor | Havi növekedés | Éves növekedés |
|---|---|---|
| Születés és 6 hónap között | 2,5 cm | - |
| 7 és 10 hónap között | 1,25 cm | - |
| 1 és 2 éves kor között | - | > 10 cm |
| 2 és 3 éves kor között | - | 8 cm |
| 3 és 4 éves kor között | - | 7 cm |
Körülbelül a csecsemők 1/3-a átlép egy nagy percentil vonalat (10, 25, 50, 75, 90), 1/4-ük két fejlődési vonalat és 1/10-ük hármat. A változás lehet növekedés és csökkenés is az első 6 hónapban, mikor a növekedés még alapvetően a méhen belüli fejlődés által befolyásolt. A változás után a gyermekek növekedése tipikusan folytatja a megfelelő vonalat kettő és kilenc éves kor között. Ez az időszak alkalmas a felnőttkori végső testmagasság megbecsüléséhez.
A növekedési rendellenességek okai
Az élet első két évében a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés. Familiáris alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a szülők alacsonyak és nincs ennek hátterében azonosítható betegségük. Alkati lassú növekedés már kisgyermekkortól észlelhető a növekedés fokozatos lemaradása a szülői végső testmagasság alapján várhatótól, majd a serdülés késése is csatlakozik külső körülményekkel és szervi betegséggel nem megmagyarázható módon.
Felnőttkori testmagasság előrejelzése
A felnőtt testmagasság előre megjósolható a gyermek aktuális növekedési rátájának 18-20 éves korra való előrevetítésével vagy a szülők testmagasságának számtani közepével. Annak ellenére, hogy az öröklődés nem számszerűsíthető, egy becsült felnőttkori testmagasság megállapítható egy szülői középmagassággal, melyet a gyermek neme szerint korrigálunk. Lányok esetében 13 cm levonandó az apai magasságból és ezzel számolunk középmagasságot, fiúk esetében 13 cm hozzáadandó az anyai magassághoz és ezzel számolunk középmagasságot.
Például: ha az anya 160 cm magas és az apa 183 cm magas és van egy lányuk, akkor 183-13 cm = 170 cm; (170+160)/2 = 165 cm a várható testmagassága a lányuknak.
Azon gyermekek esetében, akiknek megkésett vagy túl gyors hossznövekedést észlelünk, inkább a csontkor, mint a kronológiai életkor a számolandó, hogy meghatározhassuk a növekedési percentil vonalat, mert ez pontosabb eredményt ad a becsült testmagasságra.
A baba súlyának mérése
A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Az első hetekben a védőnő általában hetente, később pedig ritkábban méri a babát, és figyeli, hogy a súlygyarapodás megfelelő ütemű-e. Sokan otthon is szeretnék nyomon követni a baba súlyát, ehhez pedig babamérleget használnak.
Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Bár az otthoni mérlegelés sok szülőnek adhat megnyugvást, fontos, hogy ne essünk túlzásba: napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre.
Mikor kell aggódni?
Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség. Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést. A baba súlygyarapodása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a növekedése folyamatos, és nagyjából az életkorának megfelelő ütemet követi. Az első hónapokban jellemzően hetente 120-200 gramm közötti gyarapodás számít ideálisnak, majd hat hónapos kor után kissé lassul a tempó, de a súly még ekkor is fokozatosan nő. Semmiképpen se aggódjuk túl a dolgokat, a legtöbb esetben általában csak mi, szülők aggodalmaskodunk olyanokon, amin nem is kellene: természetesen jobb félni, mint megijedni, de a szülők ösztöne pontosan fel tudja ismerni, ha valami gond van!
Csecsemők: etetés, gondozás, fejlődés
Csecsemőnek tekintünk minden olyan embert, aki elmúlt 8 napos, de nem töltötte be első életévét. Az anyatej kezdetben teljes mértékben kielégíti a csecsemő igényeit, majd fokozatosan kell kiegészíteni más táplálékkal. Anyatej hiányában a csecsemőket tápszerrel táplálják. Számtalan márka és azokon belül is sok típus létezik. Fél éves kor alatt csak olyan tápszert szabad adni, amit a gyermekorvos felír receptre. A legtöbb gyártó 1-es, 2-es, 3-as jelzéssel készít tápszereket, ez azt a sorrendet jelzi, ahogy a babának adható. Az 1-es tápszereket felírhatja a háziorvos receptre, így az áruk támogatott, a 2-es és 3-as tápszereket viszont teljes áron lehet megvásárolni, ezeket már nagyobb áruházak, drogériák is árusítják. Ezen belül is több kategória létezik. Vannak orvosok, akik minden csecsemőnek HA jelzésű tápszert írnak fel, ezek hipoallergének és nem tartalmaznak tehéntejet. A csecsemő érettsége szerint lehet elkezdeni a szilárd ételek adását. A bébiételt lehet boltban vásárolni, vagy otthon készíteni. Az első bébiételek általában gyümölcsök, főként alma. A gyümölcsök után főzelékeket is kapnak a babák, ám ezek nem olyanok, mint a felnőttek főzelékei. Általában ezek mindössze vízben párolt zöldségek egy kevés főzőlével, majd később hússal. A bébiételek alapja általában a burgonya, mely besűríti az ételt.
Az érzékelés és reflexek fejlődése
Látás
Születés után a látórendszer nincs teljesen összehangolva: a két szem nem koordináltan, egyszerre mozog, nincs precíz fókuszálás, a látás homályos, a retinából az ingerületet az agyba szállító pályák még éretlenek. Átlagosan 20 méterről látják azt, amit a felnőttek 300 méterről, de ez tulajdonképpen nem akadályozza őket semmiben sem. Éleslátásuk 30 cm-ig terjed ki: ez pont az a távolság, amire az anyuka arca van a kisbabáétól szoptatás közben. Színlátásuk csak a 2. hónapra fejlődik ki, addig inkább csak a világos-sötét eltéréseket tudják megkülönböztetni. 2-3 hónapos korra alakul ki az összehangolt látás, a felnőttekéhez hasonló csak akkor lesz, amikor már elkezdenek mászni (7-8 hónap). Szemmozgások szempontjából megkülönböztetünk endogén és exogén formát is. Endogénről akkor beszélünk, amikor a csecsemő sötétben is pásztázó szemmozgást végez - ez mindenféle külső inger nélkül, a központi idegrendszer hatására jön létre. Az exogén azt jelöli, ha például világosban valami érdekesre fókuszál a gyerek, és ott is marad a tekintete. Ebben a pár hetes korban leginkább az erős kontrasztok kötik le a figyelmüket, mint az élek, sarkok helyei. Alakok között az újszülöttek is képesek különbséget tenni, Fantz ezt a nézőkamra segítségével vizsgálta. A nézőkamra gyakorlatilag egy doboz volt, amiben a kétnapos csecsemőt a hátára fektetve tette bele, és a doboz tetején különböző képeket mutatott neki. A képeket eltérő ideig nézték a babák, amiből arra következtetett, hogy meg tudják az ábrákat különböztetni egymástól, sőt, bizonyos dolgokat preferálnak is. Fantz arcészlelés terén is vizsgálatokat végzett: semantikus illetve összekevert arcot mutatott csecsemőknek, akik az előbbit több ideig figyelték.
Hallás
Az újszülöttek a hangos, hirtelen zajra már az első perctől kezdve reagálnak, akár fel is sírnak. Fejüket a hang forrása felé fordítják, ami arra utal, hogy az irányát is tökéletesen érzékelik. Azonban bizonyos frekvenciatartományokra kevésbé érzékenyek, ez kezdetben gyorsan, majd egyre lassuló tempóban javul. Az emberi hangra a kezdetektől fogva reagálnak, különösen a magas hangú, lassú, eltúlzó kiejtésekre - azaz pont arra a típusra, amelyet a gügyögés során használunk. Kétnapos korára már felismeri, és jobban is kedveli az anyanyelvét. A csecsemők különösen érzékenyek a fonémákra, például a p és b hangokat könnyen megkülönböztetik. Érdekesség, hogy a különböző nyelvekben a felnőtt emberek nem feltétlenül különböztetik meg az összes fonémát, például a japánok l és r hang között nem érzékelnek különbséget.
Szaglás és ízérzékelés
Szaglásuk, ízérzékelésük az újszülötteknek rendkívül jól fejlett: már két napos korukban megkülönböztetik az ecetet, fokhagymát, medvecukrot, alkoholt stb. Ötnapos korukra az anyatejjel átitatott párna felé fordulnak, és 8-10 napos korukra kialakul a preferencia a saját anyjuk tejére is.
Érintés és hőmérséklet
A babák születéstől kezdve reagálnak az érintésre, pár nappal később még a légfuvallatot is képesek megérezni. A hőmérsékletváltozásokra oly módon reagálnak, hogy ha hidegebb van, aktívabbak lesznek, többet mozognak.
Reflexek
A korai mozgások közül nagyon sok a reflexes mozgás, ami egy speciális ingerre történő speciális, integrált, automatikus választ jelent. Ezekből általában később a bonyolult viselkedésmintázatok fejlődnek ki, de ez korántsem törvényszerű. Vannak, amik eltűnnek, mások később visszatérhetnek egy új, integráltabb, összetettebb mozgás részeként, vagy végigkísérhetik az egész életutat. Egyes reflexek az életben maradáshoz fontosak, ilyen például a pislogási-, a szopó- vagy a nyelőreflex. Vannak kevésbé tisztázott funkciójúak is, mint például a fogó (ha a tenyerére nyomást gyakorolunk, a csecsemő rázár az ujjaival), vagy a Moro-reflex, aminél a baba hirtelen zaj vagy leejtés hatására átkaroló mozdulatot végez. Ezek egyes elméletek szerint az evolúció során voltak fontosak, megint mások szerint az anya-gyerek kötődés kialakulásában van szerepük.
Baba alvása és biztonságos alvókörnyezet
A baba alvása ahogy nő, úgy változik. Egy újszülött 16 - 20 órát is alszik naponta. Mivel kicsi a pocakja, nem bírja ki sokáig jóllakottan. Ezért 3 - 4 óránként felébreszti az éhség. Ha a baba tovább alszik, érdemes őt ébreszteni a szoptatásra a természetes súlygyarapodás érdekében. Élete 4. hetéig napközben 45 - 60 percet tölt ébren. A baba alvása a REM és NREM fázisok hosszában is eltér a felnőttek alvásától. A gyermek sokkal több időt tölt a REM alvásban és az alvásciklusa rövidebb. Ha észreveszi, hogy a gyermek nyugtalanul alszik, épp a REM fázisban van. Ahogy azt biztosan sejti, a baba alvása napközben eltér az éjjeli alvásától. Elsősorban az alvás környezete más. Élete 6. hónapjában a nappali alvás összesen 3 - 5 óra. A környezet alapvető befolyással van a felnőttek és gyermekek alvására egyaránt. A gyermek éberen alszik a babakocsiban, autós biztonsági ülésben és a zajban. A nappali fény is hatással van alvására.
A biztonságos alvókörnyezet nemcsak a stabil kiságyról szól. A csecsemőknek kemény matracon kellene aludniuk párna és takaró nélkül. A jó minőségű matrac alapvető fontosságú a baba alvása szempontjából. Ne feledkezzen meg arról, hogy a gyermeknek és a babának kemény matrac való, mert testüknek alátámasztásra van szüksége a fejlődéshez. Kerülje a memóriahabos matracot vagy a latexből készült matracot. Mindkét anyag puha és ezáltal nem megfelelő gyermekek számára. Általánosságban nem ajánlott párnát és paplant sem adni a babának. Egy bizonyos korig fokozzák a SIDS kockázatát és a párna akadályozhatja a gyermeket feje mozgatásában is, ami fontos a hátgerinc fejlődése szempontjából. Mivel később a babák gyakran átfordulnak, paplant sem ajánlott adni nekik, ami fulladást okozhatna. Párnát és paplant a gyermek 3 éves kora körül kellene tenni a kiságyba. Kezdje egy alacsonyabb párnával, hogy a gyermek fokozatosan megszokja. Győződjön meg róla, hogy a kiságyban van elegendő hely a párnára. Nem lenne szabad körbe rakni plüssökkel sem további párnákkal. Az idősebb gyermekeknél akkor jön el az idő a 200 cm hosszú „felnőtt” matracra, amikor a gyermek eléri a 100 cm magasságot, vagy ettől magasabb. És hogy milyen szélesség a megfelelő? Ez attól függ, hogy mennyi hely van a gyerekszobában. Hogyha a szobába befér 90x200 cm-es ágy, ugyanilyen 90x200 cm-es matracot is javaslunk.