Stroke terhesség és szülés után: kockázatok, tünetek és kezelés

A terhesség, a gyermekszülés és a hormonok szerepet játszanak a nőket ért stroke kockázatában. Dr. Andrew Russman, a Cleveland Klinika Cerebrovaszkuláris Központjának neurológusa szerint nagyszerű, hogy leírták ezeket az iránymutatásokat. „A nők egész életén keresztül van rizikója a stroke-nak” - mondta Bushnell. Ugyanakkor, tette hozzá, míg a terhesség alatt a stroke komplikációi ritkák, ez az az időszak, amikor a vaszkuláris megbetegedések első jelei megjelenhetnek. Bushnell hozzátette, hogy a fogamzásgátló tabletták szedése megnöveli a stroke veszélyét a nőknél, különösen a középkorúaknál. A fogamzásgátló tabletták szedése előtt a nőknek magas vérnyomás szűrésen kellene részt vennie.

A terhesség alatt a különböző okokból lezajló stroke kockázata magas. Még a komplikációmentes terhesség során is megemelkedik a vérnyomás és fokozódik a trombóziskészség. Ehhez jönnek még a gyakori komplikációk, mint a hipertónia, a preeclampsia, vagy a terhességi diabétesz. A fiatalabb nőknél is előfordulhat stroke a terhesség alatt, vagy a szülés utáni első hetekben. Eliza Miller (Columbia University, New York) kutatásai szerint egy év leforgása alatt 100 000 terhes nő közül 14 szenvedett el stroke-ot. A nem terheseknél ennek előfordulása kisebb, 100 000-ből csak 6,4. Ugyanabban az életkorban kétszer olyan gyakran alakult ki stroke a terhes nők esetében.

Miller azt állapította meg, hogy ugyan a kor előrehaladtával emelkedett a stroke-os esetek száma, jellemzően azonban ez a nem terhes idősebb nőket érintette. Ennek megfelelően az IRR kevésbé hangsúlyos. A 25-34 év közötti korcsoportban 1,6. Ebben a csoportban a nők 20 százalékánál fordult elő stroke a terhesség alatt vagy a szülés utáni hetekben. Összességében a stroke előfordulása a 45-55 éves korcsoportban sokkal magasabb (100 000 terhes nő közül 46,9), mint a 12-24 éveseknél (100 000-ből 14 eset).

A várandósság bár magában örömteli időszak, mégis vannak olyan tényezők, melyek beárnyékolhatják a boldog babavárást. Ilyen például a magas vérnyomás, ami a legfrissebb kutatások szerint azért is veszélyes, mert megnöveli a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. A Canadian Stroke Congress legújabb közleménye szerint a terhességi magas vérnyomás drasztikusan megnöveli a későbbi stroke és szívroham kialakulásának kockázatát.

A JAMA Neurology című folyóiratban közölt tanulmány készítői azt vizsgálták, hogy milyen arányban fordul elő agyi érkatasztrófa a különböző korcsoportokba tartozó várandós és nem várandós nőknél. A szakemberek szerint korábbi tanulmányok is foglalkoztak már az összefüggéssel, megállapítva, hogy az idősebb kismamák tartoznak a magasabb kockázati csoportba, ám a mostani tanulmányba a vizsgált kismamákkal azonos korcsoportokba tartozó, nem terhes nőket is bevontak, hogy kontrollcsoportként szolgáljanak. A kutatók olyan nők adataira alapozták az eredményeiket, akik agyi érkatasztrófa miatt kerültek kórházba New York államban 2003 és 2012 között. Az érintett több mint 19 ezer nő valamivel több mint 4 százaléka volt várandós a kórházba szállításakor, vagy szült gyereket az azt megelőző hat hétben.

A Columbia Egyetemen dolgozó Eliza Miller, a tanulmány vezetője szerint az eredményeik azt mutatják, hogy a szélütésen átesett, 35 évnél fiatalabb nők 18 százalékánál a terhesség állt a stroke hátterében, miközben az idősebb várandós nőknél bekövetkezett agyi érkatasztrófák mindössze 1,4 százaléka volt összefüggésben a terhességgel.

A 24 éves, vagy annál fiatalabb várandós, valamint hat héttel korábban szülő nők esetében kétszer magasabb volt az agyi érkatasztrófa kockázata (14 eset 100 ezer nőre), mint a velük azonos korú, de nem terhes társaiknál (6 eset 100 ezer nőre). Ugyanez az arány a 25-34 éves korosztályban a várandós nőknél 21,2 eset, míg a nem várandósoknál 13,5 eset volt 100 ezer nőre. A 35-44 éves korcsoport esetében gyakoribb volt a stroke előfordulása, de meglepő módon alig volt különbség a terhes és nem terhes nők között: előbbinél 33, utóbbinál 31 eset jutott 100 ezer nőre.

Terhességi magas vérnyomás és stroke

A terhességi magas vérnyomásnak több típusa is létezik, amelyek mind növelhetik a stroke kockázatát:

• Preeclampsia-eclampsia: Ez egy súlyos, az anya és a magzat életét is veszélyeztető állapot. Ebben az esetben a 20. hét után lép fel magas vérnyomás, továbbá a vizelet tesztcsík 1+, vagy több fehérjét jelez.
• Rárakódásos preeclampsia: A terhesség 20. hete után fellépő magas vérnyomás, melyet fehérjevesztés és ödéma kísér.
• Átmeneti terhességi hipertónia: Ekkor a terhesség harmadik trimeszterében, szülés alatt vagy a szülés utáni időszak első 24 órájában alakul ki a hipertónia a korábban normál vérnyomással rendelkező nőknél, egyéb toxémiás tünetek nélkül.

„Az enyhe, illetve a közepesen súlyos magas vérnyomás kezelésének a várandósság alatt nincsenek egységes irányelvei. Mivel mind az anyára, mind pedig a magzatra rossz hatással van a hipertónia, magas érték esetén a gyógyszeres kezelés javasolt. Természetesen terhesség során nem minden vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedhető, azonban vannak olyan készítmények, melyek biztonsággal alkalmazhatóak - persze csakis orvosi javallatra, így ez esetben mindenképpen orvosi konzultáció javasolt!” - figyelmeztet dr.

A szülés és a stroke kockázata

Korábbi vizsgálatok szerint a terhesség és a szülés emeli a szélütés kockázatát, a többszörös szülés tovább terheli az ereket és a test más részeit, és a gyereknevelés miatti stressz is kockázati tényező. Azoknál a nőknél, akik egynél többször esnek át gyerekszülésen, emelkedik az agyvérzés kockázata - állapították meg koreai kutatók. Mint a szöuli egyetemi kórház munkatársai a Neurology című szakfolyóirat legutóbbi számában közölték, az agyban történt vérzés miatti stroke kockázata minden egyes újabb szüléssel 27 százalékkal növekedett.

A kutatók tanulmányukban 459 szélütésen átesett nő adatait hasonlították össze 918 olyan nő adataival, akinek nem volt stroke-ja. Az első csoportban 38 nőnek legfeljebb egy gyereke volt, 143 nő kétszer szült, 107 háromszor, 171 pedig négyszer vagy annál többször. Miután minden egyéb kockázati tényezőt is számításba vettek, arra a megállapításra jutottak, hogy minden újabb szülés 27 százalékkal növeli a szélütés kockázatát. A négyszer vagy annál többször szült nőknél mintegy háromszor nagyobb volt a szélütés kockázata, mint az egyszer vagy egyszer sem szült nőknél. A szakemberek feltételezik, hogy a szülés valamiképp hozzájárul az erek keményedéséhez, illetve gyengüléséhez.

Perinatális stroke - A születés körüli időszak kihívása

Amikor egy várandós anya vagy egy frissen született baba egészségéről beszélünk, a legtöbb figyelmet a genetikai szűrések, a szülési komplikációk vagy a koraszülés kockázata kapja. Van azonban egy ritka, ám annál súlyosabb esemény, amely szinte észrevétlenül, de visszafordíthatatlan nyomot hagyhat a fejlődő idegrendszerben: a perinatális stroke. Ez az állapot nem a felnőttkori agyi érkatasztrófák másolata; sokkal összetettebb, a méhen belüli élet utolsó heteitől a születés utáni első hónapokig terjedő időszakban jelentkezik. A „perinatális” jelző a születés körüli időszakot fedi le. Az orvosi definíció szerint a perinatális stroke magában foglal minden olyan agyi érrendszeri eseményt, amely a terhesség 28. hetétől a születés utáni 28. napig (neonatális időszak) következik be.

A perinatális stroke típusai

Nem minden stroke egyforma. Az esemény természete - azaz, hogy az agyszövet oxigénhiány miatt sérül, vagy vérzés miatt - alapvetően meghatározza a tüneteket és a hosszú távú prognózist is.

• Arteriás Iszkémiás Stroke (AIS): Ez a leggyakoribb típus, amely akkor fordul elő, ha egy artéria elzáródik, megakadályozva a véráramlást az agy egy adott területén.
• Vénás Trombózis (CVT): Ez kevésbé gyakori, de szintén súlyos. Ekkor az agyi vénák vagy vénás szinuszok elzáródnak vérrögök miatt.

A perinatális stroke-ot tovább osztályozhatjuk aszerint is, hogy mikor történt az esemény.

A perinatális stroke okai

A perinatális stroke okai gyakran multifaktoriálisak, ami azt jelenti, hogy ritkán egyetlen tényező felelős a kialakulásáért. Általában több kockázati tényező egyidejű jelenléte vezet az agyi érkatasztrófához.

Anyai tényezők

Az anya egészségi állapota a terhesség alatt kritikus szerepet játszhat a magzat megfelelő vérellátásának biztosításában. A hypercoagulatiós állapotok, azaz a fokozott véralvadási hajlam, az egyik legfontosabb anyai tényező. Ide tartoznak a veleszületett vagy szerzett trombofíliák, mint például az V. faktor Leiden mutáció, a protein C vagy S hiány, vagy az antifoszfolipid szindróma. A terhesség alatti fertőzések, különösen a súlyos szisztémás gyulladással járóak (például chorioamnionitis, vagy bizonyos vírusfertőzések), szintén növelhetik a stroke rizikóját. A gyulladásos folyamatok károsíthatják az erek belső falát, elősegítve a trombózis kialakulását.

Placentális tényezők

A placenta, mint a magzat életfenntartó rendszere, bármilyen károsodása közvetlenül befolyásolja az agy vérellátását. A placentális infarktusok (a placenta egy részének elhalása) vagy a korai placenta leválás drasztikusan csökkenthetik az oxigénellátást, ami iszkémiás stroke-hoz vezethet. Érdemes kiemelni, hogy sok perinatális stroke esetében a kiváltó ok a placenta elégtelen működése, amely a magzat vérellátásának ingadozásához vezet.

Magzati és újszülöttkori tényezők

A veleszületett szívbetegségek, különösen a komplex cianotikus szívhibák, jelentősen növelik a stroke kockázatát, mivel befolyásolják a vér oxigénszintjét és áramlását. Az újszülöttkorban a szepszis (vérmérgezés) és a súlyos dehidratáció szintén kritikus tényezők. A szepszis gyulladásos választ indít el, ami károsíthatja az ereket és fokozza a véralvadást.

A perinatális stroke felismerése és diagnosztizálása

A perinatális stroke felismerése rendkívül nehéz lehet, főleg ha az esemény a méhen belül történt. Sok esetben a szülők csak hónapokkal vagy évekkel később szembesülnek a problémával, amikor a gyermek fejlődésében eltéréseket tapasztalnak. Ha a stroke a születés utáni napokban történik, az újszülött gyakran mutat specifikus, bár nem mindig egyértelmű tüneteket. A leggyakoribb jel a görcsroham.

A diagnózis felállításához a képalkotó eljárások elengedhetetlenek.

• Koponya ultrahang: Ez az elsődleges, nem invazív szűrőmódszer, mely gyorsan elvégezhető az ágy mellett. Jól mutatja a nagyobb vérzéseket (hemorrhagiás stroke) vagy a súlyos oxigénhiányos károsodásokat.
• MRI (Mágneses Rezonancia Képalkotás): Az MRI, különösen a diffúziós súlyozott képalkotás (DWI), a diagnózis arany standardja. Ez a módszer képes kimutatni az akut iszkémiát már az esemény bekövetkezte utáni órákban is.
• MRA (Mágneses Rezonancia Angiográfia): Ha felmerül az érelzáródás gyanúja, az MRA hasznos lehet az agyi erek állapotának felmérésére. Ez a módszer kontrasztanyag nélkül is képes vizualizálni az ereket, feltárva az esetleges szűkületeket, elzáródásokat vagy érmalformációkat.

A stroke okának feltárásához elengedhetetlen a laboratóriumi vizsgálatok széles skálája, beleértve a véralvadási faktorok és a trombofília panel vizsgálatát is.

Kezelési lehetőségek

Sajnos a perinatális stroke esetében nincsenek olyan „trombolitikus” kezelések, mint a felnőtteknél, amelyek feloldanák a vérrögöt. Az újszülött állapotának stabilizálása az első lépés. Ez magában foglalja a megfelelő oxigénellátás biztosítását, a vérnyomás és a vércukorszint szigorú ellenőrzését. A görcsrohamok kezelése prioritást élvez, mivel a rohamok tovább károsíthatják az agyszövetet. Antikonvulzív gyógyszereket alkalmaznak a rohamok megfékezésére és megelőzésére. Arteriás iszkémiás stroke esetén az antikoaguláns terápia (véralvadásgátlók) alkalmazása vitatott, de vénás trombózis esetén gyakran elengedhetetlen. A kezelés célja a vérrög növekedésének megakadályozása és az újabb trombózis kialakulásának megelőzése.

Hosszú távú következmények és rehabilitáció

A perinatális stroke legfontosabb hosszú távú következménye a neurológiai fejlődési zavar. A károsodás mértéke és helye határozza meg, hogy milyen mértékű és típusú funkciók esnek ki.

Cerebrális parézis (CP)

A perinatális stroke az egyik vezető oka a cerebrális parézisnek (CP), amely mozgás- és testtartásbeli zavarokat okoz, amelyek az agy fejlődő szakaszában bekövetkezett károsodásból erednek. A perinatális stroke-hoz kapcsolódó CP gyakran féloldali, amit hemiparézisnek neveznek. Ez azt jelenti, hogy a test egyik oldala érintett, általában a kar és a láb. A hemiparézis súlyossága igen változó lehet. Egyes gyermekeknél csak finom motoros eltéréseket okoz, míg másoknál jelentős mozgáskorlátozottságot. A cerebrális parézishez gyakran társul spaszticitás, az izmok kóros feszessége. Ennek kezelése kritikus a mozgásfunkció javításában és a fájdalom csökkentésében. Gyógyszerek, mint a Baclofen vagy a Diazepam, segíthetnek a központi idegrendszeri izomtónus csökkentésében.

Epilepszia

Az epilepszia a perinatális stroke gyakori hosszú távú szövődménye. A stroke által károsított agyszövet hajlamosabbá válik az abnormális elektromos aktivitásra, ami visszatérő görcsrohamokhoz vezet. Az epilepszia kezelése gyógyszeres beavatkozást igényel. Az antiepileptikumok kiválasztása nagy körültekintést igényel, figyelembe véve a gyermek korát, a rohamok típusát és a gyógyszer lehetséges mellékhatásait a kognitív fejlődésre.

Kognitív és viselkedési zavarok

Bár a stroke elsősorban a mozgásközpontokat érintheti, a kognitív funkciók is károsodhatnak. A tanulási nehézségek, a figyelemzavarok, a nyelvi késés és a viselkedési problémák mind előfordulhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a károsodás helye és mértéke határozza meg, milyen mértékű lesz a kognitív érintettség.

Látászavarok

Az agy hátsó részén (okcipitális lebeny) elhelyezkedő látóközpont károsodása vizuális problémákat okozhat, mint például látótérkiesést (hemianopia). Ez azt jelenti, hogy a gyermek a látóterének egyik felét nem érzékeli.

Rehabilitáció

A perinatális stroke utáni élet egyet jelent a folyamatos rehabilitációval. A korai intervenció, ideális esetben már az újszülöttkorban megkezdve, létfontosságú.

• Fizioterápia: Célja a mozgásfejlődés támogatása, az izomtónus normalizálása és a kontraktúrák (ízületi merevség) megelőzése. A hemiparézis kezelésében gyakran alkalmazzák a Constraint-Induced Movement Therapy (CIMT)-t. Ennek lényege, hogy a nem érintett végtagot ideiglenesen rögzítik (például egy kesztyűvel), ezzel kényszerítve az érintett, gyengébb végtagot a használatra.
• Ergoterápia (foglalkozásterápia): A gyermek önellátási képességeire, finommotoros készségeire és a mindennapi életben való részvételre fókuszál.
• Logopédia: Ha a stroke érinti a beszédközpontokat vagy a nyelésért felelős izmokat, a logopédia kulcsfontosságú. A perinatális stroke-on átesett csecsemőknél gyakran jelentkeznek táplálási nehézségek, ami a szopási és nyelési reflexek érintettségéből, vagy a gyenge izomtónusból fakad. Ha a nyelési zavarok súlyosak, az orvosok ideiglenesen vagy tartósan szondatáplálást javasolhatnak (NG szonda vagy PEG). Ez biztosítja a szükséges kalória- és tápanyagbevitelt anélkül, hogy a gyermek aspiráció (félrenyelés) veszélyének lenne kitéve.

A perinatális stroke komplex következményei miatt a gondozásnak multidiszciplinárisnak kell lennie. A rendszeres felülvizsgálatok és a fejlesztési terv folyamatos finomítása elengedhetetlen.

Támogatás a családoknak

A perinatális stroke következményeivel élni egy család számára óriási érzelmi terhet jelent. A gyermeknek és a szülőknek egyaránt szükségük lehet pszichológiai támogatásra. A speciális fejlesztő óvodák és iskolák, valamint a kortárs csoportok segítik a szociális integrációt és az önbecsülés fejlesztését. Az a szülő, akinek gyermeke perinatális stroke-on esett át, gyakran érzi magát elszigeteltnek és túlterheltnek. A szülőknek aktívan részt kell venniük a rehabilitációs folyamatban. A terapeuták által javasolt gyakorlatok otthoni, következetes elvégzése létfontosságú a fejlődés szempontjából. A játékos, motiváló környezet kialakítása, ahol a gyermek kénytelen használni az érintett végtagját, segíti a motoros funkciók helyreállítását. A sorstársakkal való kapcsolatfelvétel, a szülői támogató csoportok felkeresése kritikus fontosságú. Egy krónikus egészségügyi állapottal élő gyermek nevelése jelentős érzelmi és logisztikai kihívásokat támaszt a szülők elé. A gyászfolyamat, amely a várt egészséges gyermek elvesztése miatt indul el, teljesen természetes. A reziliencia (lelki ellenálló képesség) fejlesztése kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a valósághoz való alkalmazkodást, a kis sikerek megünneplését, és a megfelelő támogatási hálózat kiépítését. A perinatális stroke-on átesett gyermekek gyakran meglepő fejlődési ugrásokat mutatnak, amelyek a szülők kitartásának és a terápia intenzitásának köszönhetőek. A perinatális stroke egy olyan esemény, amely megváltoztatja a család életét.

Az anya testének változásai szülés után

A számos hormonális változás mellett a nagy pocak kialakulása miatt felborul a test biomechanikája, ezáltal megváltozott erők hatnak az anyuka testére. Szülés után - legyen az természetes hüvelyi szülés, vagy császármetszés - a szervezetnek ezekkel a megváltozott anatómiai és biomechanikai adottságokkal kell még jobban helytállni, mint valaha. Sokszor az anyukák azt a javaslatot kapják, hogy ne mozogjanak, ne emelgessenek, mert még nincsen kész rá a testük. Azonban ez nem életszerű! Hiszen a babát táplálni kell, tisztába kell rakni, emelgetni kell stb., és a csecsemő rohamos léptekkel gyarapodik.

Számos esetben találkozunk mind magánemberként, mind pedig szakemberként azzal, hogy a szülés utáni károsodásokat az anyukák természetes velejárójának tekintik, és nem akarnak vagy nem mernek beszélni a problémájukról. Mivel tisztában vagyunk azzal, hogy a várandóssággal-szüléssel kialakult károsodások komoly problémákat okoznak 5-10 évvel később is, mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a tréninget, akár már prevenció céljából is, hogy ezeket a strukturális- és funkciózavarokat lehető leghatékonyabban kezeljük és minél hamarabb visszaállítsuk.

• Hasfalat borító izmok: Megnyúlnak, akár 115%-kal hosszabbá válhatnak eredeti állapotukhoz képest. Emiatt keresztmetszetük és a nagy erőkifejtésre való képesség is jelentősen lecsökken.
• Rekeszizom: A nagy térfogatnövekedés miatt feljebb nyomódik a rekeszizom, összehúzódása során kevéssé tud lesüllyedni, így a légzésminta is megváltozik. Az anyukák légzése a 3.
• Hormonális változások: A szalagok, kötőszövet fellazulásához vezetnek, instabilabbá válnak az ízületek (főleg a medence tájékán, de sokszor hallunk terhesség talaján kialakult lúdtalpról is). Ez is hozzájárul a megváltozott testtartáshoz.
• Medencefenék izmai: A növekvő magzat miatt egyre nagyobb súly nehezedik a medencefenék izmaira, azaz a gátizmokra.

Rehabilitációs lehetőségek az anya számára

• Légzőtorna: Át tudjuk szellőztetni a teljes tüdőt, valamint megtanítani az anyukának a helyes légzés kivitelezését.
• Kineziotape technika: Van lehetőség pocaktámasz ragasztást feltenni, amely segít a nagy has súlyát megtartani.
• Gátizomtorna: Erősíteni az izmokat, hogy a szülés után gyorsabb legyen a regeneráció, gátlazítással pedig a harmadik.

A célzott egyénre szabott terápiával, mely nálunk is elérhető, együtt tudunk dolgozni az anyukával szülés előtt és után is. Nagyon fontosnak és alapvetőnek tartjuk, hogy a pácienseink egy támogató, megértő környezetbe érkezzenek hozzánk, ahol teljesen meg tudnak nyílni, minden problémájukat meg tudják őszintén osztani velünk, hiszen ez visz előre minket a közös munkában.

Sarah-Grace története - Egy anya küzdelme a stroke után

Sarah-Grace Richardson mindössze 24 éves volt, amikor életet adott második gyermekének. Élete egyik legboldogabb időszakát azonban súlyos probléma árnyékolta be: két nappal a szülést követően stroke-ot kapott. Mint arra Sarah-Grace visszaemlékezett, az első terhessége alatt végig jól érezte magát, semmilyen probléma nem merült fel, és arra számított, ez a második várandóssága alatt is így lesz. A teherbe esés előtt egy hónappal azonban colitis ulcerosával, azaz fekélyes vastagbélgyulladással diagnosztizálták, ez egy ismeretlen eredetű krónikus betegség. "Nagyon nehéz volt olyan gyógyszert találni, amit babavárás idején is szedhetek. Mindegyik szer, amit kipróbáltam, szörnyű mellékhatásokkal járt, így az egész terhességem alatt rosszul voltam" - mondja a nő. Betegsége miatt székletürítéskor mindig jelentős mennyiségű vért vesztett, amitől vérszegénység alakult ki nála. A szervezete ráadásul nem tudta rendesen megemészteni az elfogyasztott táplálékot, ezért folyamatosan fogyott is. Nagyon meg volt rémülve, de szerencsére a babával legalább minden rendben volt. Egészségesen, jó súllyal született meg a kis Everett, Sarah-Grace azonban közel sem volt ilyen jó állapotban.

Pár nappal a kisfiú világra jötte előtt erős fejfájás kezdte kínozni a nőt, pedig korábban szinte soha nem tapasztalt ilyet. Amikor pedig a szülés miatt befeküdt a kórházba, már hányt is. Anya és gyermeke a járványhelyzet következtében egyébként csak egy napig maradt bent, az újdonsült édesanyákat ugyanis igyekeztek minél hamarabb hazaküldeni, nehogy megfertőződjenek a kórokozóval. A hazaérkezés estéjén Sarah-Grace egyszer csak úgy érezte, nem képes kontrollálni a testét, nem tudta megfelelően mozgatni a lábát, a kezét. Utólag már rájött, hogy ez a stroke tünete volt, de akkor legmerészebb álmában sem gondolta, hogy mindez megtörténhet vele. Végül meggyőzte magát, hogy csak egy kis pihenésre van szüksége, így hát lefeküdt, de miután felkelt, a testének jobb oldalát már egyáltalán nem tudta mozgatni. Családja azonnal kórházba vitte. Ott CT-re küldték, amely számtalan vérrögöt mutatott ki. Ekkorra a bal lába kivételével az egész teste megbénult. Az orvosok elmondták neki, hogy stroke-ot kapott; mint hangsúlyozták, a terhesség végén, vagy a szülést követően előfordulhat a nőknél, hogy a hormonszint megemelkedése miatt vérrögök képződnek, amelyek stroke-ot okoznak. "Emlékszem, megkérdeztem az orvost, hogy meg fogok-e halni. Ő annyit felelt, hogy nem tudja" - így Sarah-Grace.

A nő csodával határos módon pár nap után jobban lett. Véralvadásgátlót kezdett szedni, hogy megakadályozzák a vérrögök kialakulását, később pedig rehabilitáció várt rá. Fizikoterápiás foglalkozásokon vett részt, de például a szemével is foglalkozni kellett, hiszen a stroke miatt kettőslátása lett. Mivel alig tudott mozogni, szinte mindent újra kellett tanulnia, akár egy kisbabának - állapota azonban gyorsan javult. Saját bevallása szerint egyébként nem a lábadozás volt a legnehezebb, hanem az, hogy amíg tartott a rehabilitáció, nem láthatta férjét és fiát, csak Facetime-on keresztül beszélhettek. Amikor hazaengedték, alig akarta elhinni, hogy újra otthon lehet. A rehabilitáció ezután még egy hónapig folytatódott (csak Sarah-Grace otthonról járt be a kezelésekre), és szép lassan majdnem teljesen visszanyerte régi önmagát. "Most fantasztikusan érzem magam, annak ellenére is, hogy a bal kezem gyengébb, és a finommotoros képességeim sem olyanok, mint régen. Vezetni viszont nem vezetek, nem érezném magam biztonságban a volán mögött. Az orvosom az mondja, semmi sem indokolja, hogy most itt legyek, semmi sem szólt amellett, hogy túlélhetem a stroke-ot. Mindenki azt gondolta, ha túl is élem, halálom napjáig ápolásra fogok szorulni. Igazi csoda, hogy élek, és hogy szinte mindent képes vagyok magam megcsinálni" - nyilatkozta a nő a webMD-nek. Mint mondja, amióta stroke-ot kapott, többször is elgondolkodott azon, mi a legfontosabb az életben, és többé már a legapróbb dolgokat sem veszi magától értetődőnek. Hálás mindenért, amit kap, amire képes, és arra koncentrál, hogy minél több időt tölthessen a szeretteivel.

tags: #stroke #utan #estem #teherbe