A „Családközpontú szülészet” című könyvem 1994-ben jelent meg, amely ebben a témakörben az első magyar nyelvű, hazai tapasztalatokból építkező, a legújabb klinikai ismereteket bemutató kézikönyv volt. Dr. Hagymásy László főorvos úrral a „Családközpontú szülészeti szemléletben” dolgozunk nap mint nap és segítjük a szülőpárokat a családdá válás folyamatában.
Bognár Beáta vezető szülésznő segíti munkámat, aki a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészet - Nőgyógyászati Osztály főnővér helyettese. 1998-ban választottam a szülésznői hivatást, a mely azóta is életem egyik legkedvesebb része. Feladatom a várandósgondozás, az anyává válás folyamatának segítése, szülés kísérés és az újszülött világra segítése, a gyermekágyas időszakban az igény szerinti szoptatás támogatása.
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság és a Szülészet-Nőgyógyászat Kapcsolata
Bódis József, aki 1953. július 12-én született a Somogy megyei Csurgón, orvosi diplomáját 1977-ben szerezte meg a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Az egyetemi tanulmányai során aktív tagja volt a tudományos diákkörnek. Kutatásait eleinte az Élettani Intézet berkeiben folytatta, majd később a Nőgyógyászati Klinikán vállalt munkát. 2010-ben és 2014-ben a Pécsi Tudományegyetem rektorává választották, és 2014 óta második alkalommal választották a Magyar Rektori Konferencia elnökének. 1989-től az orvostudomány kandidátusa, 1996-ban habilitált.
Bódis József 2018. július 1-től 2019. szeptember 1-ig oktatásért felelős államtitkárként tevékenykedett, majd ezt követően 2019. szeptember 1-től 2022-ig ismét betöltötte ezt a pozíciót. Ezt megelőzően, 2018. július 1-től 2019. június 30-ig is államtitkár volt.
A Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti-Nőgyógyászati Társaság Kongresszusa
A Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti-Nőgyógyászati Társaság 2025. évi kongresszusa a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának szervezésében kerül megrendezésre Székesfehérváron, a Mercure Hotel Magyar Királyban, 2025. október 16-18. között. A rendezvény célja, hogy átfogó képet adjon a hazai szülészet és nőgyógyászat pszichoszomatikus szemléletének fejlődéséről, aktuális szakmai kérdéseiről, valamint támogassa a családközpontú szemléletet.
A Családközpontú Szülészeti Ellátás Alapelvei
A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a családközpontú alapelvekre épülő szülészeti és újszülöttellátásról szól. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben. A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan, javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető tudományos ismereteken alapul.
Tájékoztató a Szülésről és az Újszülött Ellátásról
A gyermekszülés az édesanya számára egy aktív testi-, lelki- és szellemi folyamat. Fontos, hogy érezze, biztonságban van mind Ön, mind pedig megszületendő gyermeke. Gyermeke világrahozatala során számos kérdésben a döntés az Ön kezében van. Természetesen a szülést segítő szakemberek mindenkor Ön mellett állnak ezekben a döntési helyzetekben is. Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk segítségére lenni abban, hogy felkészülten vághasson neki a szülésnek.
Obstetrics | The National Family Medicine Board Review Course
A Családközpontú Szülészet Fehérváron
A járvány sokmindent felülírt a mindennapokban, a kórház szülészeti osztályának is alkalmazkodnia kellett a helyzethez. A "Hogyan működik a családközpontú szülészet Fehérváron?" című cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan alakult át a szülészeti ellátás.
Dr. Szabó István Professzor Munkássága
Dr. Szabó István, a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának emeritus professzora 1942-ben született az akkor még Magyarországhoz tartozó Máramarosszigeten. 1966-ban szerezte meg orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1974-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1993-ban habilitált. Ebben az évben a MTA doktora is lett, 1993-ban intézetvezető egyetemi tanárnak nevezték ki.
Vezetése alatt új szakambulanciákat, szakrendeléseket alakítottak ki, otthonosabbá tették a kórtermeket, jelentősen javult úgy a klinikai, mint a tudományos munka színvonala. A szülőszobák modernizálásával lehetővé vált az „apás szülés”. 1998-ban a klinika elnyerte a „Bababarát Kórház” címet. 1999-ben az Európai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium és Tanács vezetősége felmérte az itt zajló gyógyító és tudományos munkát, amit minden szempontból kiválónak tartott, ezért Európában az elsők között a klinika a legmagasabb elismerést, Európai Akkreditációt kapott. Ez azzal az előnnyel is járt, hogy az itt szakvizsgázó orvosok az európai szakorvosi diplomát is megkapták. 2007-ben a klinikát az ország legjobb szülészete címmel is kitüntették.
Szabó professzor 1972-73 között a Bécsi II. sz. Női Klinikán dolgozott ösztöndíjasként. Itt sajátította el azokat az új módszereket, amik itthon még nem voltak ismertek. Alkalmazásukkal objektíven lehet elemezni a magzat állapotát, a szülés alatti történéseket, és szükség esetén, a magzat érdekében azonnal be lehet avatkozni, életet menteni. Hazatérése után az eljárásokat bevezette a klinikai gyakorlatba, amik aztán országosan is elterjedtek.
Tudományos és klinikai munkája alapján több külföldi meghívást kapott: 1976-ban Bécsbe, 1984-ben Tübingenbe, 1990-ben Haifára, 1993-ban Nyugat-Berlinbe. Mindent megtett a koraszülöttekért, kereste az utat a koraszülött magzatok életkilátásainak javítására. Hazai és nemzetközi vonatkozásban is az elsők között dolgozta ki a terhesség korai időszakában, a 23-31. terhességi hét között elfolyt magzatvíz visszapótlását (amnio-infúzió), mellyel lehetővé tette, hogy a magzatok a méhen belül tovább növekedjenek. Ezzel a módszerrel átlagosan 35 nappal sikerült a szülés időpontját későbbre halasztani, megmentve ezzel az igen alacsony súlyú, koraszülött magzatokat.
A világon elsőnek ismerte fel, majd tudományos alapokon alátámasztotta a koraszülött magzatok méhen belüli /intrauterin/ szteroid adásának kedvező hatását, ami pár órán belül fokozza a tüdő érését. A módszer azért kiemelkedő jelentőségű, mert a koraszülött magzatok halálozásában a tüdő éretlensége miatt kialakuló RDS (respirációs distress-szindróma) játssza a döntő szerepet. Az anyának adott szteroid injekció csak 48 óra múlva fejti ki kedvező hatását, ám nem minden esetben lehet a koraszülést eddig visszatartani. Az általa kidolgozott eljárást bevezette a klinikai gyakorlatba is, 192 esetben alkalmazták. A magzatok súlyának szélső értékei: 400 - 1780 gramm, átlagsúlyuk: 1154 gramm, a túlélés 93 százalékos volt. Tevékenysége a szakmában jelentős nemzetközi visszhangot keltett.
Szabó professzor tudományos közleményeinek száma 308, ebből 169 jelent meg nemzetközi folyóiratban. 302 tudományos előadást tartott, melyből 84 nemzetközi kongresszuson hangzott el. Munkájával kapcsolatban dr. Gáti István professzor, akadémikus az alábbiakat írta róla: „Szabó professzor az intézet szakmai befolyását közel másfél évtized alatt megőrizte, sőt még eredményesebbé tette. Folyamatosan foglalkoztatta az oktatás hatékonyságának és korszerűsítésének kérdése. Az egyetemen eltöltött évtizedek alatt gyógyító, oktató-nevelő és tudományos munkája iskolateremtő tevékenységnek bizonyult. Tanítványait példamutató tevékenységével is nevelte, hihetetlen munkabírásával, puritánságával, ügyszeretetével és minden téren a racionalitásra való törekvésével. Munkásságát jól jellemzi, hogy a tanítványai közül négyen egyetemi tanárok, többen az MTA doktorai és kandidátusok, illetve főorvosok lettek.”
A Győri Egészségtudományi Képzés és a Szülészet-Nőgyógyászat Szakmai Kollégium Elnöksége
Egy főorvos, aki az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata elnökének választották, kiemelte: „Nagy megtiszteltetés, egyben óriási felelősség, hogy az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata elnökének választottak, amely a szülészet és nőgyógyászat szakmapolitikai fejlődését támogatja javaslataival. Kinevezésem egyben a győri kórháznak és a Széchenyi István Egyetemnek is jelentős elismerés a betegellátás, illetve a képzés terén.”
Az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja, a kórház osztályvezető főorvosa a szakpolitika elé terjesztett egy rendeletmódosító javaslatot, amely a szonográfusokat érintő problémát orvosolná. „Akik szakirányú továbbképzésben szerezték szonográfusi képesítésüket, nem rendelkeznek szakmakóddal, így - bár ezt a hivatást művelik önállóan - fizetésüket és pótlékaikat az alapdiplomájuk szerint kapják. Ezt a helyzetet rendezné a javaslat elfogadása, amely az ágazatban maradáshoz, illetve az utánpótlás biztosításához is jelentősen hozzájárulna.”
A győri egészségtudományi képzés folyamatos fejlődésen ment keresztül, hiszen kezdetben csak diplomás ápolókat képeztek. Ma már négy alapszak működik a karon, szeptemberől pedig országosan egyedülálló Szülészeti és nőgyógyászati szonográfia mesterképzés indul a Széchenyi-egyetemen. A Széchenyi István Egyetem nagy előnye a többi képzőhellyel szemben multidiszciplináris, tizenegy tudományterületet felölelő kínálata, amelynek köszönhetően könnyebben tudnak válaszokat adni a legújabb kihívásokra. Ez a multidiszciplinaritás az alapja a győri Egészségtechnológiai Campus létrejöttének is. E központ egyik meghatározó szegmense az oktatást és a kutatást képviselő Egészség- és Sporttudományi Kar.
Az oktatási terület fejlesztése a nemzetközi nyitás jegyében történik. Több angol nyelvű képzést, sőt külföldi egyetemekkel közös programok indítását is tervezik, az egészségügyi mérnökképzés megvalósításával pedig intézményük technológiai hagyományaira és tudásbázisára is támaszkodnának. A kari struktúra fejlesztése jelenleg is zajlik: folyamatban van a Klinikai Készségek Tanszék létrehozása és tartalommal való megtöltése, amely az elméleti és gyakorlati képzés mellett klinikai készségfejlesztést is kínál.
A Széchenyi István Egyetem a modern szemléletű egészségügyi képzés terén is kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik, a partnerek közül kiemelve a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházat és a Semmelweis Egyetemet. A Pető Intézettel is kitűnő az együttműködés, aminek a megfelelő számú szakember biztosításában lehet fontos szerepe. Az Egészségtechnológiai Campus másik bázisa az Egészségügyi Innovációs Kompetenciaközpont lesz, amely az egészségügy technológiai oldalát, a kutatás-fejlesztést erősíti, akár új szabadalmakat, illetve az egészségipari partnerekkel való együttműködések kiteljesedését is eredményezheti.
Dr. Csörsz Sándor Emléke
Szarvas Város Önkormányzata nemes kezdeményezést indított útjára: domborművel állítanak emléket a város egyik meghatározó alakjának, Dr. Csörsz Sándornak. A Képviselő-testület 2026. január 29-i döntése értelmében az emléktábla a volt szülőotthon épületének falára, a Vasút u. 46-48. szám alá kerül majd. Az önkormányzat a család kezdeményezésére közadakozást hirdet, hogy a lakosság is hozzájárulhasson az emlékmű megvalósításához. Az elkészült domborművet a tervek szerint 2026. március 28-án adják át ünnepélyes keretek között.
A Magyar Ápolók Napja és az Oktatásügyi Államtitkár Nyilatkozata
2015. február 18-án a Magyar Ápolási Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának Nagytermében ünnepelte a Magyar Ápolók Napját. Az egyesület kezdeményezésére 2014-ben az Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, az 1848-49-es szabadságharc tábori kórházainak főápolónője születésének évfordulóját jelölte ki.
Egy oktatási szakmódszertan fejlesztéséről szóló rendezvényen Bódis József, az Emmi oktatásért felelős államtitkára azt találta mondani, hogy az oktatásban szükséges paradigmaváltás egyik kulcsának azt tartja, hogy olyanok válasszák a tanári hivatást, akik „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik a pedagógusi pályát.” Körömi Attila írása szerint Bódis József kijelentése kirívóan érzéketlen, és arról is árulkodik, hogy fogalma sincs a rábízott területen uralkodó áldatlan állapotokról.
Az orvosi pályáról érkezett oktatási államtitkár a ’megélhetési tanár’ képének felfestésével alázza meg a pályán még mindig kitartó pedagógusokat. Eközben országos tanárhiánnyal küzd a közoktatás, és a pedagógusok átlagbére ismét a nemzetgazdasági átlagfizetés alá csúszott. Az órákon pedig fölösleges ismeretekkel és felnőtteket is próbára tevő óraszámokkal terhelt tanulók között kell helytállniuk az értelmetlen adminisztrációval és a felelős felkészülést ellehetetlenítő óramennyiséggel bűvészkedő tanároknak. Mindent összevetve, az államtitkár kijelentése egy feudális gondolkodású ember vérlázító ostobaságáról árulkodik.
Az első esettanulmányban említett debreceni gimnázium vezetésére kiírt pályázat kapcsán Bódis József, frissen kinevezett államtitkár mindenféle indoklás nélkül utasította el Rózsavölgyi pályázatát, a nevelőtestület, a szülői választmány és a diákönkormányzat egyhangú támogatása ellenére. Azt a Bódis József, aki korábban a CEU mellett állt ki, most főnökeinek akaratát követve megváltoztatta álláspontját. Ez a kettős mérce és a politikai kényszer hatása jól jellemzi a helyzetet.
A második esettanulmányban a CEU ügye kapcsán Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektora, aki 2017-ben elismerte a CEU tudományos hasznosságát, és határozottan kiállt a CEU működésének folytatása mellett, a következőt mondta: „Én a CEU-val kapcsolatban korábbi pozíciómból kifolyólag elég határozott véleménnyel voltam korábban, a véleményem nem változott, a helyzetem viszont igen, vannak főnökeim, van irányadó politikai nézet, amihez nekem illik, nemhogy illik, kötelező lojálisnak lenni.” Ezzel szemben, mint oktatási államtitkár, a tanári pályát "kereseti lehetőségnek" tekintő pedagógusokat bírálta.
Prof. Dr. Bódis József a rektori megbízatása lejárta után nem a betegeit, nem a gyógyítást választotta, hanem az államtitkári fizetést. A közösség szolgálatához fel kell nőni, ugyanakkor a miniszterelnök szolgájának lenni már egyszerűbb.
tags: #oktatasi #allamtitkar #egy #szulesz #nogyogyasz