A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltatlanul elhanyagoljuk. A bölcsődében dolgozó vezetők és pedagógusok már több alkalommal jelezték, hogy a konferenciákon, előadásokon igénylik a bölcsődei foglalkoztatással kapcsolatos aktuális információkat. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről szóló előadásaim során is előkerültek a bölcsődében dolgozó pedagógustársaink foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok és értékelési követelmények, ezért elhatároztuk, hogy alaposan megvizsgáljuk a bölcsődében foglalkoztatott csecsemő- és kisgyermeknevelő, felsőfokú szakképzettséggel rendelkező, pedagógus-munkakörben dolgozó kollégák foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokat.
Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől rendeli el. Ebben a cikkben tehát a bölcsődékben, mini bölcsődékben, munkahelyi bölcsődékben és családi bölcsődékben felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképesítéssel pedagógus-munkakörben vagy más pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak jogállását és munkaidejét vizsgáljuk.
A bölcsődei foglalkoztatás jogszabályi alapjai
A bölcsődében foglalkoztatott csecsemő- és kisgyermeknevelők jogállásának értelmezése komplex feladat. Ennek egyik alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is. A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.
Fontos megállapítani, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak. Foglalkoztatásuk során azonban a Púétv. és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) meghatározott előírásait kell alkalmazni. A Púétv. 1. § (11) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra e törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. releváns szabályait.
Pedagógus-munkakörök és besorolás a bölcsődében
A bölcsődében, mini bölcsődében milyen pedagógus-munkakörökben lehet foglalkoztatni a kollégákat, azt a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. sz. mellékletének II. táblázata határozza meg.
Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni. A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Púétv. 97. § (1)-(2) és (4)-(8) bekezdései az illetmény-előmeneteli rendszerre és a fokozatokra vonatkoznak, míg a 98. § (1)-(2), (6) és (8) bekezdései az illetmény megállapítását szabályozzák.
A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján állapítja meg, figyelembe véve a Kormány 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletének (Vhr.) 88/A. § (1) bekezdésében meghatározott illetménysávokat (Pedagógus I, Pedagógus II). A Kjt. 66. § (2) bekezdése az illetménykategóriákat (A-J), míg a 67. §-a az illetményemeléseket szabályozza, a 78/A. § pedig a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló jogviszonyban töltött időt.
Kiemelt eltérések: Teljesítményértékelés és jubileumi jutalom
Amint az eddigiekben láthattuk, a Púétv. 1. § (11) bekezdésének rendelkezése miatt a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell a Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni.
A Púétv. a jubileumi jutalmat átnevezte köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Jogosító ideje a szakmai gyakorlat, nem pedig a jogviszonyban töltött idő. A szakmai gyakorlatba tartozó időt a kormány külön jogszabálya fogja rendezni. Lényegében azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy a például a CSED-en, GYED-en töltött időszakot is beleszámíthatják a jutalomra jogosító időbe. A Gyvt. 162. § (2) bekezdése felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat.
Munkaidő és pihenőidő szabályai
A Gyvt. 15. § (13) bekezdésének rendelkezése szerint a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus heti negyven órás teljes munkaidőben foglalkoztatott személy esetén a kötött munkaidő napi hét óra. Ezt a rendelkezést is a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése rendeli el. Az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek), valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő napi 6 óra.
A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.
A Kjt. 77. § (1) és (2) bekezdései a munkaidőre, a 78. §-a a pihenőidőre, a 79. §-a a szabadságra, a 79/A. §-a pedig a különleges szabadságokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását. A gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie. A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább a 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani.
Szabadság és munkaidő-kedvezmények
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott pótszabadság illeti meg. Ez 25 nap pótszabadság az oktató nevelő munkát végző kisgyermeknevelők és bölcsődevezetők számára, mely kört 2013. szeptember 01-jétől kibővítették a szaktanácsadókra, vezetőkre és intézményvezetőkre is. Szintén 25 nap pótszabadság jár az SNI-s gyermek habilitációját-rehabilitációját / gondozását-nevelését végzők, ill. konduktorok számára, melyet 2013. 09. 01-jétől újra megkapnak.
A Púétv. 45. § (7) és (8) bekezdései szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka választása szerint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételekkel az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy szakmai továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (alkotói szabadság) vehet igénybe.
Illetmények és pótlékok
A bölcsődei pedagógusok illetményét - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. illetményre vonatkozó szabályait.
Bölcsődei pótlék
A Kjtvhr. 15/B (1) bekezdés a) pontja szerint 2020. január 1-jétől a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőt, szaktanácsadót bölcsődei pótlék illeti meg, amelynek mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza. Ezen felül 2020. január 1-jétől a bölcsődei dajkákat is bölcsődei pótlék illeti meg, a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján, amelynek mértékét a 6/a. melléklet határozza meg.
A keresetemelő intézkedés eredményeként 2020. január 1-jétől a bölcsődei pótlék összege átlagosan 21 000 Ft - amely a 2019 évi bölcsődei pótlék mértékéhez viszonyítottan átlag 50,01 %-al magasabb -, majd 2021-től további 38 000 Ft pótlékemelés kalkulálható. A bölcsődei pótlék megállapítása esetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni, azaz a Kjt. 78/A.§-ban foglaltak szerint kell eljárni. Az első emelt bölcsődei pótlék kifizetést, a 2020. január hónapra tekintettel, 2020. februárban utalták.
Gyógypedagógiai pótlék
2020. január 1-jétől új szabályozás született a bölcsődében sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző kisgyermeknevelőre vonatkozóan, amely a Kjtvhr. 15/C. § (1) bekezdésében rögzített. A bölcsődében, mini bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg. A pótlék mértéke egy SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a, két SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a, három SNI gyermek ellátása esetén pedig a pótlékalap 200%-a.
Egyéb pótlékok és kompenzációk
A szociális ágazati összevont pótlék továbbra is illeti meg a szociális területen dolgozókat, de kivételt képeznek a bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő, szaktanácsadó, pszichológus, pedagógus, bölcsődei dajka, és a középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő. A kormányzat 2020-ban továbbra is működteti a 2011 és 2012-ben bevezetett egykulcsos adó miatt rosszul járók keresetkompenzációját a közszférában és a közfeladatot Mt. alatt foglalkoztatottak számára.
Fontos, hogy mindazok, akik bruttó 243 001 Ft alatti alapilletménnyel rendelkeznek és 2011 előtt költségvetési szervnél voltak foglalkoztatva, vagy egyházi fenntartású család-, gyermek- és ifjúságvédelmi-, illetve szociális intézménynél voltak foglalkoztatva, vagy 2013. dec. 31-től hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állnak és a jogviszonyuk azóta is folyamatosan fennáll, 2020. január 1-jétől jogosultak erre a kompenzációra.
Körkép - Bölcsődei dolgozók munkáját ismerték el Városházán
A bölcsődei csoportok működése és speciális szabályok
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását. A gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.
A bölcsődében és a mini bölcsődében az április 21-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap. E nap célja a bölcsődében és a mini bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése. A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetését biztosítani kell.
Csoportlétszámok és SNI gyermekek ellátása
Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
| Bölcsőde típusa | Normál csoportlétszám | Csoportlétszám, ha minden gyermek 2 évesnél idősebb | Csoportlétszám 1 SNI gyermek esetén | Csoportlétszám 2 SNI gyermek esetén | Csoportlétszám 3-6 SNI gyermek esetén |
|---|---|---|---|---|---|
| Bölcsőde | max. 12 gyermek | max. 14 gyermek | max. 10 gyermek | max. 8 gyermek | max. 6 gyermek |
| Mini bölcsőde | max. 7 gyermek | max. 8 gyermek | max. 5 gyermek | max. 3 gyermek (2-3 SNI esetén) | Nem releváns (max. 3 SNI gyermek) |
Egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy a speciális bölcsődei csoportban bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén legfeljebb három gyermeket, családi bölcsőde esetén legfeljebb kettő gyermeket nevelhet, gondozhat. A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteihez igazodóan a fentiekben foglaltnál kevesebb számban is meghatározható az egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy által nevelhető, gondozható gyermekek száma. Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
Ügyelet és egyéb szolgáltatások
A bölcsőde és a mini bölcsőde a 37. § (1) bekezdése szerinti napi nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét ügyelet keretében. Az ügyelet igénybevételére a fenntartó külön térítés díjat állapíthat meg. Az ügyelet időtartama a napi három órát nem haladhatja meg azzal, hogy az ügyelet délután legfeljebb 19 óráig biztosítható. A bölcsődében az ügyelet időtartama alatt, ha egyidejűleg több mint tizenkét gyermek tekintetében igénylik a szülők az ügyelet biztosítását, legalább két fő kisgyermeknevelő, egyéb esetben legalább egy fő kisgyermeknevelő és egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét. A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás. A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.
Kisgyermekes szülők munkavállalási kedvezményei
Nem ritka manapság, hogy az édesanyák nem maradnak otthon a fizetés nélküli szabadság végéig, a gyermekük 3 éves koráig, hanem hamarabb állnak újra munkába. Amennyiben a munkába való visszatéréskor az édesanya még anyatejjel táplálja gyermekét, megilleti őt a szoptatási munkaidő-kedvezmény. Eszerint a női munkavállaló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezményre jogosult. Ikrek esetében - a gyermekek számától függetlenül - a munkaidő-kedvezmény mértéke a hat hónapos korig napi kétszer két, illetve a kilencedik hónapig napi két óra.
A munkavállaló várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén - azaz egyedül nevelő édesapák is ide tartoznak - szintén a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Segíti a munka és a magánélet összeegyeztetését az is, hogy a fenti munkavállalói csoportok számára a heti pihenőnapok és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
A munkaszerződés módosítása kötelező jelleggel kell, hogy megtörténjen, ha a munkavállaló kezdeményezi a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hatéves koráig - a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A Munka törvénykönyve védi a kisgyermekes dolgozókat azzal szemben is, ha a munkáltató más helységbe akarja őket küldeni.
A munkavállalóként gyermekünk hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg minket, melynek igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszonyunk már legalább egy éve fennálljon. A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti, hogy a munkavégzési helyét, a munkarendjét módosítsa a munkáltató, illetve kérheti a távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. A benyújtott kérelmünkre a munkáltatónak tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia, s ha a munkáltató válasza elutasító, azt megfelelően, azaz valós, okszerű, világos módon indokolnia kell. Ha úgy véljük, hogy az elutasítás jogellenes, vagy eleve nem foglalkozik a válasszal a munkáltatónk, 30 napon belül bírósághoz fordulhatunk, s a bíróság pótolja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.
tags: #csecsemo #es #kisgyermeknevelo #munkaideje