A csecsemő első lépései és fejlődése: útmutató szülőknek

A kisbabák életének első éve csodálatos, de kihívásokkal teli időszak, amely tele van fejlődési mérföldkövekkel és hirtelen változásokkal. A csecsemő még ideje nagy részét alvással tölti, de ébrenlétei során hihetetlenül gyorsan tanul és fejlődik. Dr. Kovács Tibor, gyermekgyógyász szakorvos, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a csecsemők fejlődésének támogatásában, bemutatja, mire kell figyelni ebben az izgalmas időszakban.

Az érzékszervek fejlődése

Már az anyaméhben megkezdődik a kommunikáció, ami a születés után is folytatódik, miközben a kisbaba érzékszervei - látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás - jelentős fejlődésen mennek keresztül. Ez segít neki felfedezni és megérteni környezetét.

Látás

• Születéskor: A kisbabád látása korlátozott, csak 20-30 cm-re lát élesen, ami éppen elegendő ahhoz, hogy megismerje az arcod. Kezdetben a kontrasztos minták különösen vonzzák a figyelmét.
• 1 hónaposan: Látótere szűk, a középvonalban 20 cm-re lévő arcot lát. Fényt követ, nyugalomban levő tárgyat fixál.
• 3-5 hónapos korban: A csecsemő képes felismerni az arckifejezéseket, és érzékelni az örömöt, a szomorúságot és a meglepettséget. Ekkor már jó a térlátás, és a csecsemő a távolba is élesen lát.

Hallás

Kisbabád hallószerve kb. 16-20 hetes korára alakul ki, már ekkor elkezdi hallani a magzatvízen keresztül a benti és a kintről beszűrődő hangokat. Születésekor már viszonylag fejlett, képes felismerni az ismerős hangokat és megnyugtatóan hathat rá.

• 0-1 hónaposan: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni.
• 1-2 hónaposan: Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá. Egyre jobban kezdi megszokni az otthon „zajait”.
• 2 hónapos korban: Elkezdi az érdekes zajok felé fordulni.
• 4 hónaposan: Fokozatosan, ahogy tanulja a hangok jelentését, már nem minden hangos és hirtelen zajra rezzen össze. Megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól!
• 5-6 hónaposan: Hangra figyelő magatartással válaszol. A hang irányába fordítja szemét, vagy fejét. Dallamos hangra fokozottabban figyel.
• 6-9 hónaposan: A hangok forrását odafordulással keresi (kivéve, ha az a háta mögül érkezik). Élvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával. A csecsemő hallása sokat finomodik, felismeri a közeli hozzátartozók hangját.
• 9-12 hónaposan: Ha nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz. Dallamra ringatózik. A hallás minősége, a hallási figyelem fog ebben az időszakban fejlődni.
• 12-18 hónaposan: Ismerős dallamra dünnyög, vagy rázza, ringatja magát. Alakul a beszéd értéséhez és a beszéd indulásához szükséges finomabb hallás.
• 18-24 hónaposan: Lokalizálja a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását. Tárgyszavakat és egyszerű kéréseket ért.
• 24-36 hónaposan: Egyszerű kéréseket megért és végrehajt. Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat.
• 36 hónapos kor felett: Gyorsan és pontosan lokalizálja a hangok forrását. Dallamot felismer.

Tapintás, Ízlelés és Szaglás

A tapintás az egyik elsődleges módja, ahogyan a baba felfedezheti a körülötte lévő világot. A bőrkontaktus, mint az ölelés és simogatás, nem csak fizikai, hanem érzelmi biztonságot is nyújt számára. A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. Már kis korától kezdve képes különbséget tenni alapvető ízek között. Születésétől kezdve preferálja az édes ízt, ami segíti őt az anyatej és tápszer elfogadásában és élvezetében.

Motoros képességek fejlődése

A motoros képességek fejlődése is létfontosságú, ahogy a baba megtanulja fejét emelni, hasra fordulni, majd eljut az első lépésekig.

Reflexek és korai mozgások

• Világrajövetelt követően: Végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása. Az újszülött születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik.
• Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
• Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
• Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja.
• Fogóreflex: ha tenyere mégis nyitva van és hozzáérintünk valamit, akkor arra biztosan ráfog és nem tudja elengedni tudatosan.

Fej- és törzstartás

• 1 hónaposan: Hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani. Fontos, hogy a gyermek egyre többet legyen napközben is hason, mert így erősödnek a fej, majd a törzsemeléshez szükséges izmok.
• 2 hónaposan: Hanyatt fejét szabadon forgatja, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli, válla, karja előrébb kerül.
• 3 hónaposan: A nyaki izmokban egyre erősödő feszítő dominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Ölben fejét stabilan megtartja.
• 4 hónaposan: Hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja.
• 5-6 hónaposan: Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hason fekvő helyzetben alkarjára támaszkodva mellkasát felemeli.

Fordulás és ülés

• 4 hónaposan: Az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni.
• 5-6 hónaposan: Hátáról oldalra fordul. Támasztékkal ül, fejét egyenesen, stabilan tartva.
• 7-9 hónaposan: Önállóan leül, ülve játszik. Ülésből mászóhelyzetbe billen.

Mászás és állás

Ebben az időszakban gyermekük a legtöbb időt kúszással vagy mászással tölti, mellyel bárhová könnyedén eljut a lakásban.

• 10. hónapos korig: A baba megtanul mászni, majd először térden állva egyensúlyoz, majd kapaszkodva feláll.
• 10-12 hónapos kor között: Kapaszkodva, először oldalazva, majd már csak fél kézzel kapaszkodva rendes haladási irányban sétálgat a baba. Ekkor szívesen tologat maga előtt bútorokat, tárgyakat, ezekbe kapaszkodva sétálgat.
• 11-12 hónaposan: Egy kézzel fogódzkodva áll, két kezénél fogva jár. Kapaszkodva feláll, álló helyzetét önállóan megtartja.

Az első lépések

A legtöbb kisgyermek 12-15 hónapos kor között kezd el önállóan járni. Általában két közeli bútor vagy két felnőtt között teszi meg első önálló lépéseit. A járástanulás az a dolog, amit nem szabad siettetni. Idővel minden baba megtanul járni, ez a mozgásfejlődés természetes része. Ha kézenfogva vezetgeted, azzal nem tanítod meg hamarabb járni, viszont az önálló egyensúlyozás képességét csak később sajátítja el.

• 12-18 hónaposan: Biztos járású, lépcsőn felmászik. Önállóan kapaszkodás nélkül feláll és jár. Járás közben már képes valamit vinni a kezeiben. Jó egyensúllyal ül, ülve játszik.
• 18-24 hónaposan: Kézen fogva le-, majd felmegy a lépcsőn. Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol és feláll. Állásból lehajolva felvesz tárgyakat a földről. Guggolva játszik. Álló helyzetből el tud dobni egy labdát. Járás közben tárgyat visz. Hátrafelés és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést. Lépései egyre hosszabbak és gyorsabbak lesznek.
• 24-36 hónaposan: Önállóan fel- és lemegy a lépcsőn, ügyesen szalad. Lábujjhegyen jár, rajzolt vonalon pontosan végigsétál. Lépcsőn váltott lábbal közlekedik, egy lábon ugrál, szökdécsel. Háromkerekű biciklit hajt.

Finommotorikus készségek

• Első hónapokban: A baba még ökölbe szorítja a kezét, és nem képes tárgyakat megfogni. Egyedül a fogóreflexnek köszönhető, hogy például összeszorítja az ujjait.
• 3 hónaposan: Kezecskéinek fogása lassan akaratlagosan irányítottá válik, kísérletet tesz tárgyak megfogására, de ez általában még nem sikerül neki. Nyugalmi állapotban a kezek lazán nyitottak.
• 4 hónaposan: Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.
• 5-6 hónaposan: A meglátott tárgy felé nyúl, a kezébe adott tárgyat rázza, lóbálja, szájába veszi. Kis tárgyat felemel.
• 6-9 hónaposan: Két tárgyat is megtart, a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi. Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget. Két tárgyas manipuláció: két tárgyat egymáshoz ütöget. Kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent szájba vesz.
• 8 hónaposan: Két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és asztalhoz ütögeti.
• 9-12 hónaposan: Mutatóujj-hüvelykujj szembeállításával (oppozíció) emel fel egyre kisebb tárgyakat. Tárgyakat egymásba tesz.
• 12-18 hónaposan: A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül). 3 kockából tornyot épít. A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik.
• 18-24 hónaposan: Cipőjét kifűzi, labdát dob. Tárgyakat funkciójuk szerint használja. Tárgyakat cselekvés céljából egymással összefüggésbe hoz.
• 24-36 hónaposan: Könyvben lapoz, tisztán eszik, kezet mos. 5-6 kockából tornyot épít. Három formát beilleszt. Egyszerre két különféle játékkal játszik, a két tárgyat értelmes cselekvéshelyzetben kombinálja (pl. babát babakocsiba ültet). Kockákat egymás mellé tol.
• 36 hónapos kor felett: Gombokat kioldja. Ki- és begombol, cipőjét befűzi (még nem szabályosan). 9-10 kockából épít tornyot. Rajzát megnevezi, de még nem felismerhető. Emberrajza fej-láb alak. Ollóval vág, gyöngyöt fűz. Önállóan levetkőzik. A kezesség kialakulása a 3-4. életévben.

Növekedési ugrások és fejlődési szakaszok

A növekedési ugrások olyan rövid időszakok, amikor a baba testi, szellemi vagy érzelmi fejlődése felgyorsul. Ez a gyors fejlődés fokozott energiabevitelt, gyakoribb etetéseket és a szülőktől nagyobb figyelmet igényelhet. A növekedési ugrások hossza változó. A legrövidebb ugrások mindössze egy hétig tartanak, míg a leghosszabbak körülbelül öt hétig.

1-2 hónapos kor

• Jellemzők: A baba jobban érdeklődik a környezete iránt, a látása élesedik, és egyre többet mosolyog.
• Tipp: Biztosítsunk számára sok bőrkontaktust és nyugodt környezetet.

3-4 hónapos kor

• Jellemzők: Többet emeli a fejét, jobban irányítja a végtagjait, és elkezd felfedezni a saját kezével.
• Tipp: Adjunk neki lehetőséget mozgásra, például játszószőnyegen.

7-9 hónapos kor

Abban leli örömét, hogy a tárgyakat kipakolja a kosárból, a dobozból, néha megpróbálja bele is rakni a kisebbet a nagyobba, vagy fordítva. Finoman, pontosan nyúl a játékokért, azokat egymásra helyezi. Ujjhegyeivel meg tud fogni apró tárgyakat is (kenyérfalat, kekszdarab, mazsola, madzag).

10-12 hónapos kor

Szívesen megkaparintja már a ceruzát, krétát, és próbál nyomot hagyni a papíron, táblán, aszfalton. Nagy lendülettel firkál. Ha valamit szeretne megkapni, amit nem ér el, akkor a mutatóujjával rámutat a tárgyra.

Kommunikációs és nyelvi fejlődés

Megszületéstől kezdve az első hat hónapban a kommunikációs készségei gyorsan fejlődnek. Kezdetben a sírás a fő csatorna, de hamarosan megjelennek az első „beszédhez hasonló” hangok.

Preverbális képességek és kommunikáció

• 0-1 hónaposan: A legfontosabb kommunikációs forma az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv.
• 1-2 hónaposan: Sírása egyre kitartóbb (erőssége, mennyisége növekszik). A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul.
• 3-4 hónaposan: Erőteljes, a szükségletekhez részben már differenciálódott sírás. Élénken felfigyel, és a fej vagy a szemek pozicionálásával reagál az ismerős emberi hangokra. Megindult hangadás: főként magánhangzók.
• 5-6 hónaposan: Biztos szociális mosollyal jutalmazza a látóterébe hajló és vele kommunikációba kezdő felnőtteket. A fej viszonylag szabad mozgásának következtében rendszeressé válik a gőgicsélés.
• 6-9 hónaposan: A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja. Hangadása változatos, egyre inkább csak az anyanyelvének megfelelő hangokból áll. Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek szülő és gyermek között.
• 9-12 hónaposan: A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is megjelennek, valamint több magánhangzó. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért.
• 12-18 hónaposan: A megszólalások között a szavakkal szemben csökken a gagyogások száma. A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető. Néhány gyakran előforduló tárgyra, jelenségre konzekvensen, fonológiailag is felismerhetően ugyanazt a megnevezést használja.
• 18-24 hónaposan: Képes kitalálni a felnőttek adott helyzetben releváns kommunikációs szándékát. Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.
• 24-36 hónaposan: Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak. Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani.

Első szavak és megértés

Ebben az életkorban egyszer csak megjelennek az első kimondott szavak, melyek leggyakrabban a már igen változatos gagyogásból bukkannak elő. Ha szülőként ezeket megerősítjük, akkor a gyermek előbb-utóbb elkezdi használni. Ezek lehetnek valódi szavak (papa, baba, mama), de lehetnek hangutánzó szavak (vau, múúú, bee), vagy csak szótöredékek (ápa=lámpa, dadda=labda).

Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért. Sokat halandzsázik. Saját és közeli hozzátartozói nevét felismeri, például felfigyel rá, illetve rátekint. Utánozza a látott mozdulatokat (például tapsolás, ’pá-pá’). Érdemes olyan gyermekdalokat, mondókákat mondani a gyermeknek, amiket különféle mozdulatokkal lehet kísérni. Kérésre ismerős tárgyra mutat. Képeskönyvet nézeget.

Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit.

Önállóság fejlesztése a mindennapokban

A kisgyermek fejlődésének része az önállósodás, ami az étkezésben, öltözködésben és tisztálkodásban is megmutatkozik.

Étkezés

Az étkezés során megkísérli a kanalazást, esetleg kézzel nyúl a tányérba, az ételt a szájához viszi. Ebben a korban még nem kell az evőeszközhöz ragaszkodni. A bátrabbak akár már a felnőttekéhez hasonló állagút kóstolgatnak, a visszahúzódóbbak még maradhatnak az egyszerűbben elfogyasztható vagy puhább ételekkel való próbálkozásnál. Fontos, hogy türelemmel segítsenek gyermeküknek, és egy-egy hárítás után is igyekezzenek megkínálni új ízű, állagú falattal.

A pohárból történő ivás gyakorlására is célszerű időt szánni, mert a cumisüveg használata hátráltatja a nyelv és a száj összetettebb mozgásainak begyakorlását.

Ebben az életkorban a kicsik nem mindig tudnak nyugodtan végigülni egy étkezést az etetőszékben, előfordul, hogy ott is szeretnének felállni, elindulni. Gyakori, hogy a szülők ilyenkor elektronikus eszközöket (tévé, tablet, telefon) használnak az „örökmozgó” viselkedés csökkentésére, de valójában ezek éppen az önállósodási folyamat gátjává válnak. Helyettük a gyermek figyelmét a tevékenységhez kapcsolódó tárgyak (pl. evőeszközök, falatok) kézbe adásával, vagy beszélgetéssel tartsák fenn.

Öltözködés és tisztálkodás

Gyermekük az öltöztetésnél már segít Önöknek, amikor a kezét a ruha ujjába illesztik, igyekszik átdugni, fölemeli a lábát a cipő, zokni vagy a nadrágszár fölhúzásához. Tisztálkodásnál fogja a szivacsot, a fésűt, a fogkefét, és a megfelelő testrészhez viszi.

Nem szokott még egyszerű ruhadarabot levenni (sapka, zokni)? Ez intő jel lehet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez. Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése.

Intő jelek

Az alábbi tünetek esetén érdemes szakember segítségét kérni:

• Mászással nem tud akadályokat leküzdeni (átmászni, felmászni).
• Nem tud fokozatosan leülni, csak eldől, mint egy „liszteszsák”.
• Álló helyzetben lábtartása eltérő, pl. lábujjhegyen áll.
• Még nem tud kapaszkodva felállni.
• Az önálló járás még nem alakult ki.
• Egyik kezét feltűnően hanyagolja.
• Apró tárgyat nem tud felcsippenteni. Nem tud betenni, rátenni.
• Beszédre, zajokra nem reagál.
• Feltűnően figyeli az Önök arcát, szájmozgását.
• Nem figyel a nevére.
• Tárgyakra a kezével, mutatóujjával nem mutat.
• Képeskönyv nézegetésekor tárgyképeket nem ismer fel, és nem mutat rá.
• Csendben játszik, nem ad hangokat.
• Nem próbál darabos ételt rágcsálni, csak pépeset eszik.
• Nehezen megnyugtatható, vagy gyakran sírva ébred.

Ki tud segíteni?

Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket. Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz, vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.

Melyik terápiás módszert válasszuk?

A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.

tags: #csecsemo #elso #lepesek