Az állatkertek, bár elsődlegesen az állatok megőrzését és bemutatását célozzák, időről időre tanúi lehetnek ember és vadállat közötti veszélyes találkozásoknak. Különösen igaz ez a nagymacskák, mint például a tigrisek esetében, ahol a faj sajátosságai és az emberi gondatlanság tragikus következményekhez vezethet.
Tragédia Brazíliában: Kisfiú karja egy tigris karmaiban
Cascavelben, Brazíliában egy 11 éves kisfiú keze súlyosan megsérült, amikor egy tigris marcangolta szét. A Sao Paulóból a családjával az állatkertbe kiránduló kissrác az ipari kamera tanúsága szerint cseppet sem ijedt meg a kerítés mellett sétáló vadállattól és többször is benyúlt a rácson, hogy megsimogassa és megetesse a nagymacskát. Ráadásul úgy, hogy átmászott a rács előtt húzódó kerítésen. „Nem érzem a kezem” - mondta a gyorsan kiérkező mentősöknek a kisfiú elhaló hangon, mesélte egy szemtanú a brazil tévének. Az orvosok próbálták menteni a menthetőt, de végül a merész kisfiú kezét vállból amputálni kellett, mert a tigris olyan sérüléseket okozott, amelyek miatt nem volt más választásuk.
Támadás az Egyesült Államokban: Egy maláj tigris halála
Egy amerikai állatkertben, Floridában lelőttek egy ritka maláj tigrist, amely megragadta egy takarító rácson át bedugott karját, és azt nem is akarta elengedni. A beszámolók szerint a takarító egy külsős cég alkalmazottja volt, aki engedély nélkül, egy külső kerítést megkerülve ment oda a floridai Naples-ben lévő állatkert egyetlen tigriséhez. A tigris beleharapott a karjába, húzta befelé a kifutóba, és a kiérkező rendőrök minden erőfeszítése ellenére sem engedte el. Egy seriffhelyettes végül lelőtte a nagymacskát, hogy kiszabadítsa a fiatal férfit. Feltételezések szerint a takarító, akit súlyos sérüléssel szállították kórházba mentőhelikopterrel, meg akarta simogatni vagy etetni a ragadozót. A naples-i állatkert hangsúlyozta, hogy a külsős takarítóknak nincs felhatalmazásuk odamenni az állatkarámokhoz, azok takarítása nem rájuk tartozik. Az Eko nevű nyolcéves tigris 2020 elején került a floridai állatkertbe egy vadon élő tigrisek megmentésére irányuló akció keretében. Érkezésekor az állatot "fajának nagyszerű nagyköveteként" méltatták.
Szerencsés kimenetel Miamiban: Egy tigris szökésének esete
Diana Barrettről és kislányáról elmondható, hogy újjászületett. A nő gyermekével a Miamiban található állatparkba látogatott, ahol elképesztő dolog történt. A tigrisek kifutójánál jártak, amikor az egyik megtermett példány, Mahesh, átugrotta a kerítést. A tigris, ahogy földet ért megállt és nem mozdult, hanem folyamatosan bámulta a kislányt és az édesanyját. Dianítának ez volt a szerencséje. Az állatkert munkatársai szerint a tigris egy a szomszédjában élő csintalan gibbon, Watson miatt ugorhatott ki a ketrecéből. Watson szabadult ki először, majd ezek után oldott kereket a Mahesh.
Univerzum - A szibériai tigris - az orosz vadon lelke
Tigrisek az állatkertekben: Történelem és tenyészprogramok
A Budapesti Állatkertben hosszú idő óta először újra tigriskölykök születtek. Az első tigrisek 10 évvel a megnyitás után, 1876-ban kerültek az Állatkertbe. Ekkor épült fel ugyanis a Hauszmann Alajos tervezte első nagymacskaház, és ebből az alkalomból Batthyány Elemér gróf nagyvonalúan a városligeti állatgyűjteménynek ajándékozta a Vas megyei Ikerváron található birtokán tartott két tigrisét.
A Budapesti Állatkert tigristörténete
Ugyancsak bengáli tigris volt az 1925-ben vásárolt nőstény, amely a Caesarina nevet kapta. 1926-ban egy hím is érkezett mellé, a hatalmas Emír személyében. Ennek a párnak hatszor születtek kölykei, utoljára 1934-ben. Mivel abban az időben az állatkertek még nem fordítottak nagy gondot az alfajok elkülönített tenyésztésére, Emírtől egy másik nősténynek is születtek utódai: Saxának, aki azonban nem bengáli, hanem jávai, avagy más néven Szunda-tigris volt. 1935 és ’37 között sajnálatos módon mindhárom tigris elpusztult, az Állatkert így tigris nélkül maradt. Ezt a hiányt sürgősen orvosolni kellett: így került Budapestre a Luna nevű nőstény, aki a szibériai alfaj első képviselője volt Állatkertünk történetében. A második világháború alatt egy Fatime nevű nőstény bengáli tigris élt a Városligetben. Az ő emlékére kapta a nevét az 1950-ben Hollandiából beszerzett nőstény, akinek párját Bengálnak hívták, noha nem a legnépesebb bengáli, hanem a jóval ritkább jávai alfajhoz tartoztak. Utolsó kölyküket, az 1959-ben világra jött Nahart már nem szoptatta az anyja, ezért mesterségesen kellett felnevelni. Jóindulatú, szelíd tigris volt, aki 1967-ig élt.
A ’60-as évektől ismét bengáli tigrisek éltek Budapesten; először csak egy hatalmas termetű, magányos hím, majd egy tenyészpár. Többször is született kölykük, amelyek jó cserealapot jelentettek az Állatkertnek, egyéb állatok beszerzéséhez. 1971-től egy rövid ideig két tigris-alfajt is láthatott a közönség a városligeti intézményben: a bengáliak mellé két fiatal nőstény szibériai tigris is érkezett. A tigrisek elhelyezése közel százötven év alatt többszöri változáson ment át az Állatkertben. Miután az első nagymacskaházat lebontották, egy időben a Nagyszikla oldalában kialakított egyik „oroszlánbarlang” volt a szállásuk, de Fáy Aladárnak a ’20-as évek végén készült plakáttervén Emír az új nagymacskaház (ma: India-ház) boltíves ketrecének rácsai előtt látható. A szibériai tigrisek számára a ’70-es évek elején két új, jóval nagyobb ketrec épült. Azóta a Budapesti Állatkert csak a szibériai alfaj tartásával és szaporításával foglalkozik.
Szibériai tigrisek és a tenyészprogram
A Budapesti Állatkertben látható tigrisek mindannyian a szibériai vagy amur tigris néven ismert alfajhoz tartoznak. Ebből az alfajból 121 európai állatkertben összesen 277 egyedet tartanak. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi tenyészprogramot hozott létre a vadonban ritkulóban lévő tigrisek összehangolt, természetvédelmi célú szaporítása érdekében. Ez az alfaj fokozottan veszélyeztetett, az élőhelyén még megmaradt, néhány száz fős állomány kevesebb, mint a világ állatkertjeiben összesen tartott példányok száma. Élőhelye Oroszországból átnyúlik Kína északi részére, ahol a népi kuruzslás a tigris minden porcikájának gyógyító erőt tulajdonít, így az orvvadászok nem törődnek a nemzetközi védettséggel. Talán még ennél is nagyobb veszély a zsákmányállatok vészes fogyatkozása. Egyéb táplálék híján a tigrisek gyakran kóbor kutyákat zsákmányolnak, amelyektől fertőző, halálos betegségeket kapnak el. Ráadásul a fogságban született ragadozók nem tudják elsajátítani a vadászat mesterfogásait, s mivel azt viszont megtanulták, hogy az embertől táplálékot lehet szerezni, előbb-utóbb konfliktusba kerülnének a helyi lakossággal. Ezért aztán az állatkertekben fenntartott állomány afféle modern Noé bárkájaként inkább a génmegőrzést tudja szolgálni, mint a visszatelepítést.
A két nőstény, Bolygó és Luna közös vőlegényt kapott (tigriseknél megengedett a bigámia), az Achill nevű, másfél éves hím személyében. Ez a trió a ’80-as évek végéig összesen 24 kölyökkel gyarapította a szibériai tigrisek értékes állatkerti állományát. Ezután azonban megtorpant ez a lendület. A következő pártól, Jeroskától és Nahartól ugyan született még két alom, 1992 és 2011 között azonban hiányoztak a kistigrisek az állatkerti látnivalók közül, noha az egykori vasketrecek helyén a tigrisek kényelmes, medencével és vízeséssel felszerelt, növényesített kifutót is kaptak. Mivel azonban a tenyészprogramban arra is ügyelni kell, hogy egy adott pár génjei ne kerüljenek túlsúlyba az állományban, Norbi és Niva nem válhatott újra szülővé.
Tigriskölykök a Budapesti Állatkertben
A mai napon először láthatta a nagyközönség a bő nyolc héttel ezelőtt született tigriskölyköket, akiket ma néhány percre kézbe is vettünk a szükséges védőoltások beadása végett. Korábban már beszámoltunk az április 13-án született kistigrisekről, akiket azonban mostanáig csak azok az állatkerti munkatársak láthattak, akiknek kifejezetten a tigrisekkel kapcsolatban vannak feladataik. Nyolc hét elteltével azonban eljött az ideje annak, hogy bemutatkozzanak a nagyközönségnek.
Csütörtök délelőtt egy a sajtó számára is nyilvános esemény keretében munkatársaink néhány percre különválasztották a kicsiket az anyjuktól, és egy kis időre mindkét tigriskölyköt kézbe is vették. A főigazgatónk, és egyben vezető állatorvosunk, dr. Sós Endre vezette állategészségügyi csapat egy gyors vizsgálat során felmérte a kicsik kondícióját és egészségi állapotát. Ennek során sikerült a nemüket is kétséget kizáróan megállapítani, bár a gondozók eddig is sejtették, hogy egy nőstény és egy hím állatról van szó. Mindkét kölyök megkapta az ebben a korban szükséges kombinált védőoltást, illetve kaptak féreghajtót és azonosító chipet is. Emellett a súlyukat is lemértük:
| Tigriskölyök | Súly (kg) |
|---|---|
| Nőstény | 8,4 |
| Hím | 9,2 |
A néhány perces vizsgálatot követően a kicsik visszakerültek az anyjukhoz. Bár a kistigrisek neme már ismert, nevet egyelőre még nem kaptak. A névadáshoz a nagyközönség segítségét kérjük. Ezekből választjuk majd ki a legjobbakat, amelyeket szavazásra fogunk bocsátani.
Fehér bengáli tigrisek a Felsőlajosi Állatkertben
A felsőlajosi állatkert ismét tigriskölykök nyávogásától hangos. A mindössze hathetes fehér bengáli tigrisek még kissé bizonytalanul mozognak, de ha etetésről van szó, alig bírják kivárni, hogy cumisüveghez jussanak. Nemsok ilyen tigris van a világon. 6 évvel ezelőtt, egy német állatkertben születtek ötös iker bengáli tigrisek. Két fiú és három lány. A bengáli tigris a tigrisek egyik alfaja, akárcsak a többiek, ezek is veszélyeztetett állatok. A nevéből következően Indiában őshonos bengáli tigrisekből néhány ezer maradt mára.
Nehéz kezdet és emberi gondoskodás
A Felsőlajoson világra jött kicsik születésükkor komoly veszélyben voltak, hiszen a hideg időjárás ellenére nem maradtak a fészekben, hanem a kőre feküdtek, ahol megfázhattak volna. Ezért a gondozók először a hímet, Ashar-t vették el anyjától, majd a többi kölyök is emberi gondozásba került. Az anya, Shakira, már tízéves, és nem volt elég teje, hogy ellássa az apróságokat. A kölykök napi négy alkalommal kapnak enni, étkezésenként egy liter tejpótló tápszert fogyasztanak. Az állatkert tulajdonosa, Tóth Tibor rutinos "apatigrisként" neveli őket, hiszen pályafutása során már 53 nagymacskát nevelt fel.
Egyedi nevek és különleges fajta
A nőstény kölykök a Limma, Kuala és Daisi neveket kapták, míg az egyetlen hímet Ashar-nak keresztelték el. A tigrisnevek kiválasztása nem véletlenszerű: a fehér bengáli tigrisek indiai és maláj eredetű neveket kapnak. A fehér bengáli tigrisek nem albínók, hanem egy ritka genetikai mutáció eredményei. Kék szemük és rózsaszín orruk van, bundájuk pedig krémszínű sötét csíkokkal. Egy ilyen tigris megszületésének esélye mindössze 1 a 10 000-ből. Mivel a vadonban nem élnek fehér bengáli tigrisek, az összes ma ismert egyed egyetlen hím, Mohan leszármazottja, akit az 1950-es években fedeztek fel. Csak pár ezer fehér tigris él a világon!
A vadállattá válás
Bár a kölykök most még bájosan kíváncsiak és játékosak, Tóth Tibor, a MagánZoo tulajdonosa szerint a bengáli tigrisek rendkívül mozgékonyak és agresszívebbek, mint a szibériai rokonaik. Egyéves korukra már kezelhetetlenek lesznek emberi gondozás alatt, ekkor általában el is válnak gondozójuktól. A fehér kistigrisek néhány hétig még megtekinthetők a felsőlajosi állatkertben, de hamarosan külföldre kerülnek.
tags: #allatkert #tigristamadas #kisgyerek